A Budapest Környéki Törvényszék Pf.21556/2016/4. számú határozata vételár visszafizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 235. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 214. §, 301. §, 320. §, 324. §, 326. §, 327. §, 679. §] Bírók: Gajdos István, Szabó Györgyi, Vargáné dr. Erdődi Ágnes

... TÖRVÉNYSZÉK

mint másodfokú bíróság

4.Pf..../2016/4.

A ... Törvényszék mint másodfokú bíróság ... (fél címe 2) által képviselt felperes neve (....) felperesnek - a ... (....) által képviselt I.rendű alperes neve (....) I.r., a ... (...ltal képviselt II.rendű alperes neve... II., III.rendű alperes neve (....) III.r., IV.rendű alperes neve ... IV.r., és V.rendű alperes neve (....) V.r. alperesek ellen vételár visszafizetése iránt a ...i Járásbíróság előtt folyamatba tett perében a 2016. július 14. napján kelt 6.P..../2015/28 számú ítélet ellen az I.r. alperes részéről 31. sorszám alatt, míg a II-V.r. alperesek által 30. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja; a keresetet elutasítja.

Az alperesek elsőfokú perköltség viselési kötelezettségét és a ... Kormányhivatal ...i Járási Hivatal Ingatlanügyi Hatóságának megkeresését mellőzi.

Megállapítja, hogy a le nem rótt 240.000 (kettőszáznegyvenezer) Ft kereseti illetéket az állam viseli.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 190.500 (százkilencvenezer-ötszáz) Ft, a II-III-IV. és V.r. alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 470.000 (négyszázhetvenezer) Ft együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes elállása érvényes a 2004. december 14-i szerződéssel módosított 2004. január 6-án kelt, néhai III.rendű alperes nevené és az I.r. alperes, mint eladók, valamint a felperes, mint vevő között létrejött adásvételi szerződéstől. Kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 4.000.000 Ft-ot, ennek 2004. január 7-től 2014. június 30-ig minden naptári félévre a félévet megelőző utolsó napon, 2014. július 1-től a kifizetés napjáig minden naptári félévre a félév első napján érvényben lévő jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatát és 254.000 Ft perköltséget.

Kötelezte az alpereseket az állam javára külön felhívásra 240.000 Ft le nem rótt illeték megfizetésére. Az ítélet jogerőre emelkedését követően megkereste a ... Kormányhivatal ...i Járási Hivatal Ingatlanügyi Hatóságát, hogy a ... hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában a felperes 1/1 arányú tulajdonjogát eredeti állapot helyreállítása címén törölje és az I.r. alperes egészhez viszonyított ½-ed és III.rendű alperes nevené egészhez viszonyított ½-ed arányú tulajdonjogát eredeti állapot helyreállítása címén jegyezze vissza.

Döntése indokolásában megállapította, hogy a felperes és az I.r. alperes, valamint a II-III-IV-V.r. alperesek jogelődje között adásvételi szerződés jött létre,amelyben a vételárat 4.000.000 Ft-ban határozták meg akként, hogy az adásvételi szerződés 720.000 Ft-ot tartalmazott. Ugyanakkor a szerződő felek a szerződéskötés napján adásvételi szerződés kiegészítése megnevezésű megállapodást kötöttek, amelyben a vevő 3.280.000 Ft megfizetését vállalta az eladók azon kötelezettségeinek ellenszolgáltatásaként, hogy telekegyesítés, telekmegosztás, valamint átminősítés eredményeként egy 720 m2 alapterületű építési telek tulajdonjogát szerzi meg.

Az elsőfokú bíróság az 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 207.§ (6) bekezdésének felhívását követően úgy foglalt állást, hogy a 2004. január 6. napján megkötött adásvételi szerződés kiegészítése színlelt szerződés volt, az ugyanezen a napon megkötött adásvételi szerződésben kikötött valós vételárat volt hivatott leplezni. Ezen körülmény azonban az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést érvénytelenné nem teszi, hiszen nem eredményez érvénytelenséget, ha a szerződésben az ellenszolgáltatás értékét a valóságtól eltérően rögzítik a felek. A szerződés kiegészítése így valójában az adásvételi szerződés része és a két iratban megjelölt ellenszolgáltatás összege határozza meg a valós, 4.000.000 Ft-os vételárat, melyre a felperes és az I.r. alperes is egyezően nyilatkozott. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság a szerződések vonatkozásában további színleltséget nem látott megállapíthatónak. Kiemelte, hogy az adásvételi szerződés 4. pontja egyértelműen meghatározza, hogy a felperes egy építési telket kívánt vásárolni, a szerződés 5. pontjában pedig az eladók kötelezettséget vállaltak a telekegyesítés, telekmegosztás és az ilyen módon kialakuló ingatlan átminősítésére vonatkozóan.

Rögzítette, hogy az eladók kötelezettségeiket csak részben teljesítették, az ingatlan ugyanis változatlanul külterületi szántó maradt, ezért a felperes a Ptk. 300.§ (1), valamint 320. § (1) bekezdése és a szerződés rendelkezései alapján gyakorolhatta az elállási jogát. Megállapította, hogy az elállás mind az I.r. alperessel, mind néhai III.rendű alperes nevenéval szemben hatályosult. III.rendű alperes nevené mind a 2006. május 19-i, mind a 2010. július 30. napján kelt elállást tartalmazó nyilatkozatot átvette. Az I.r. alperes részére küldött nyilatkozatokat a posta "nem kereste" jelzéssel kézbesítette vissza a felperes részére az I.r. alperes valós, ... szám alatti címéről. A Ptk. 214.§ (1) bekezdésére utalással kiemelte, hogy az írásban eljuttatott nyilatkozat hatályossá válik akkor is, ha arról a címzett ténylegesen és valósan nem szerez tudomást. A felmondó nyilatkozatok az I.r. alpereshez megérkeztek, a tényleges, valós lakcímére, így azok vele szemben hatályosultak. A kétszer történő elállást pedig nem minősítette jogszerűtlennek.

Rámutatott arra, hogy az eredeti állapot helyreállítása az elállás következményeként kötelmi igény, így az ismételt elállással a felperes a Ptk. 324.§ (1) bekezdése szerinti 5 éves elévülés szakította meg. Az elévülés ezért sem az I.r. alperes, sem a II-V.r. alperesek vonatkozásában nem következett be, ugyanis az a Ptk. 327.§ (2) bekezdése értelmében újból megkezdődött. A II-V.r. alperesek néhai III.rendű alperes nevené törvényes örökösei, így a szerződésen alapuló jogosultságait és kötelezettségeit is megörökölték. Kiemelte, hogy a felperes a keresetet III.rendű alperes nevené ellen még elévülési határidőn belül előterjesztette.

A jogszerű elállás alapján rendelkezett az eredeti állapot helyreállításáról. Álláspontja szerint már meghalt személy tulajdonjogának visszaállítására is lehetőség van, ezért az I.r. alperes és néhai III.rendű alperes nevené tulajdonjoga visszajegyzését rendelte el megállapítva, hogy a II-V.r. alperesek az ingatlan illetőségén tulajdonjogot póthagyatéki eljárás keretében szerezhetnek.

Úgy foglalt állást, hogy mivel III.rendű alperes nevené halálakor az ingatlan illetőség nem tartozott a hagyatékhoz, nem alkalmazható a Ptk-nak azon rendelkezése, hogy a II-V.r. alperesek csak a hagyaték tárgyaival, illetőleg a hagyaték erejéig felelnek. Megállapította, hogy az eredeti állapot helyreállítása körében a 4.000.000 Ft vételár a felperesnek visszajár, rögzítette, hogy a szerződés alapján az eladók kötelezettsége egyetemleges, így a vételár visszafizetésére az alpereseket egyetemlegesen kötelezte. Kimondta, hogy a II-V.r. alperesek ezen kötelezettsége független attól, hogy az ingatlan tulajdonjogát póthagyatéki eljárás keretében szerezhetik meg.