A Fővárosi Törvényszék K.34588/2009/13. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 25. §, 86. §, 87. §, 93. §, 108. §, 130. §] Bíró: Koltai György

Fővárosi Bíróság

13.K.34.588/2009/13.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság személyesen eljáró felperes(cím.) a . Cserpák Ibolya jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztály Észak-magyarországi Kihelyezett Hatósági Főosztály (cím.) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat (hivatkozási szám: ) bírósági felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság az alperes 2239205425 iktatószámú határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

INDOKOLÁS

A felperes 2002-ben 676.000 forint. 2003-ban 792.504 forint, 2004-ben 1.038.580 forint, 2005-ben 454.860 forint jövedelmet vallott be.

Az ó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a ... számú megbízólevéllel 2004-2005. évekre százalékos egészségügyi hozzájárulás, 2002-2005. évekre személyi jövedelemadó (a továbbiakban: szja) ellenőrzést végzett a felperesnél.

Az ellenőrzés megállapította, hogy 2002-2005. években a felperes 97.301.066 forintot fordított ingatlan és gépjármű vásárlásra, pénzintézeti és pénztári befizetésre, lakásrészlet törlesztésre, kölcsönnyújtásra, hiteltörlesztésre, életvitelére, biztosításra és illetékre, valamint tagi kölcsönnyújtásra, míg készpénz megtakarításból, osztalék, és munkabér jövedelem, ingatlanértékesítésből, bankszámláról felvett megtakarításból, kölcsönből, adó-, és óvadék visszatérítés, valamint jóváírás címen 75.048.300 forint bevételt szerzett. Mivel a felperes kiadásával nem állt arányban a megszerzett adóköteles, és adómentes jövedelme, az ellenőrzés becslés alapján megállapította, hogy a felperes 2004-ben 3.225.907 forint, 2005-ben 8.046.216 forint jövedelmet titkolt el.

Az iratok szerint a felperes 1999. szeptember 17-e és 2001. május 10-e között, hét alkalommal, kölcsönszerződések alapján 36.090.000 forint kamatmentes kölcsönt nyújtott az I.Kft.-nek, míg az Kft.2002. május 31-e és 2004. december 20-a között átvételi elismervény ellenében törlesztette a hitelt. A szerződést, és az átvételi elismervényt a felperes, és az Kft.ügyvezetője, személy1, a felperes testvére írta alá. Az Kft.-nél végzett egyes adókötelezettségek ellenőrzése során az adóhatóság azt is megállapította, hogy Kft. pénztárbizonylat alapján számolta el kölcsönt, és a törlesztést, mutatta ki főkönyvi kartonon, főkönyvi kivonaton, illetve a mérlegben.

A felperes vitatta a megállapításokat. Azt állította, hogy rendelkezett a kiadások forrásával. Az állításának alátámasztásául arra hivatkozott, hogy 1998. decemberben, a I.Bank bankszámláról felvett 36.791.300 forintot, valamint 2001. július 24-én az III.Bank vezetett bankszámlájáról 3.000.000 forintot.

Az elsőfokú adóhatóság - a 2674324628 iktatószámú határozatban - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény [a továbbiakban: Art.] 108. §-ának (1)-(2) bekezdése, a 109. §-ának (1)-(3) bekezdése, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [a továbbiakban: Szjatv.] 4. §-ának (1) bekezdése, a 28. §-ának (1) bekezdése, a 29. §-ának (1) bekezdése, és az egészségügyi hozzájárulásról szóló . évi LXVI. törvény [a továbbiakban: Ehotv.] 3. §-a alapján 2004-2005. évre a felperes terhére 4.240.207 forint szja-különbözetet, és 1.239.934 forint százalékos egészségügyi hozzájárulás-különbözetet állapított meg, és kötelezte a felperest az adókülönbözetek, 2.740.070 forint adóbírság és 2.130.685 forint késedelmi pótlék megfizetésére.

A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes az indokolás kijavításával - a -ószámú határozattal - helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Az alperes megállapította, hogy a és jogalapja fennáll, mivel hitelt érdemlő adat nem igazolja, hogy a felperes rendelkezett olyan mértékű jövedelemmel, amelyből tudta volna a kiadásait. Az alperesnek az volt a jogi álláspontja, hogy a felperes nem bizonyította, hogy az I.Kft.-nek kölcsönt nyújtott, és hogy az I.Kft.-től hiteltörlesztés címen jövedelmet szerzett. Az alperes fogadta el, hogy a 1998. december 8-án a I.Bank vezetett bankszámláról felvett 36.000.000 forint volt a forrása az I.Kft.-nek nyújtott a tagi kölcsönnek, és azt sem, hogy 2002. január 1-jén rendelkezett 3.000.000 forint készpénz megtakarítással. Úgy ítélte meg, hogy nem hitelt érdemlő adta nem támasztotta alá, hogy a kölcsönnyújtás időpontjában a felperes rendelkezésére állt a bankszámláról felvett összeg, illetve, hogy a felperes pénzt az I.Kft. rendelkezésére bocsátotta. Az alperes a kölcsönszerződéseket, és a bevételi, illetve kiadási pénztárbizonylatokat sem tartotta hitelt érdemlőnek, mivel a megállapodások nem tartalmazták a hitelező, illetve az adós adatait, szerződéses biztosítékot, a kölcsön visszafizetésének határidejét, és a felek ügyleti tanút nem alkalmaztak, továbbá a pénztárbizonylatokon nem szerepel a felperes neve.

A felperes a határozat bírósági felülvizsgálata iránt benyújtott keresetben a határozat elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú adóhatóság új eljárás lefolytatására kötelezését, vagy a határozat megváltoztatását kérte. A felperes a becslés jogsértő alkalmazására hivatkozott, és a tényállás tisztázási kötelezettség sérelmére, az Art. 130. §-ának sérelmére, valamint az ellenőrzési határidő elmulasztására alapította a keresetét. Álláspontja szerint az alperes tévesen mérlegelte kölcsönnyújtásra, illetve a hiteltörlesztésre vonatkozó bizonyítékokat, ugyanis a kölcsönszerződés, az átvételi elismervény, a pénztárbizonylatok, az I.Kft.pénztár főkönyvi kartonjai, a főkönyvi kivonatai és a mérlegei hitelt érdemlően bizonyítják a gazdasági esemény megtörténtét. állítás igazolására személy1 és személy2 tanúkénti meghallgatását kérte. felperes azt állította, hogy a kiadásai forrása a bankszámláról felvett készpénz volt. Azt is kifogásolta, hogy az alperes elmulasztotta megvizsgálni a II.Bank vezetett ... számú bankszámláján lebonyolított pénzforgalmat, és hogy nem vette figyelembe, hogy 2004. szeptember 23-án édesanyja bankszámlájáról 1.000.000 forint felvett.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Vitatta a felperes érvelését. Arra hivatkozott, hogy a határozata törvényes, a bizonyítékokat helytállóan mérlegelte, és a tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett. Arra is hivatkozott, hogy az Art. 109. §-ának (3) bekezdése alapján a felperesen volt a bizonyítási teher, a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérés igazolására, mely kötelezettségnek nem tett eleget. Az alperes nem vitatta, hogy a "II.Bank számlakivonataiból megállapíthatóan [a felperes] részére valóban történt több esetben készpénz kifizetés", azonban úgy ítélte meg, hogy a kifizetések "vagyonmérlegben történő szerepeltetése [...] nem indokolt, [mivel a vizsgálat a] "nagy összegű kiadásokhoz kereste a pénzügyi fedezetet". Arra is hivatkozott, hogy a bankszámla figyelembe vétele esetén nem csak a bevételeket, hanem a kiadásokat is számba kell venni. Álláspontja szerint mulasztást nem követett el, mivel bankot adatszolgáltatásra felhívta, azonban használható adatot nem kapott. Az alperes szerint a felperes tévesen állította, hogy a bevételei között kell figyelembe venni az édesanyja folyószámlájáról felvett összeget, mivel a bevétellel való rendelkezést nem bizonyította.