A Győri Ítélőtábla Pf.20063/2020/12. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 146. §, 146/A. §, 182. §, 221. §, 229. §, 252. §, 386/A. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 6. §, 137. §, 200. §, 280. §, 293. §, 301/A. §, 336. §, 338. §, 339. §, 344. §, 361. §] Bírók: Ferenczy Tamás, Mészáros Zsolt, Szalai György

Győri Ítélőtábla

Pf.II.20.063/2020/12/I.

A Győri Ítélőtábla az ORMAI ÉS TÁRSAI CMS CAMERON MCKENNA NABARRO OLSWANG LLP ÜGYVÉDI IRODA az OKÁNYI ÜGYVÉDI IRODA és a DR. FEHÉR TAMÁS ÜGYVÉDI IRODA által képviselt felperesnek a SÁRHEGYI ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen ráépítésből eredő gazdagodás megfizetése és kártérítés iránti perében a Győri Törvényszék 2020. január 30. napján kelt P.20.054/2014/226. számú ítélete ellen a felperes által 227., az alperes által 233. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyalás alapján - meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a felperes keresetét teljes egészében elutasítja.

Az elsőfokú ítélet perköltség megfizetésére vonatkozó rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 4.000.000 (Négymillió) Ft másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívása alapján - az állam javára - 2.500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás jogvita elbírálása szempontjából releváns és a fellebbezésekben kifogásolt részei szerint az alperes 145/2005. (V.26.) Kgy. számú határozatával hozzájárult, hogy a kizárólagos tulajdonában álló, Település 1...1 hrsz. alatt felvett felszíni parkolóingatlan alatt a Cég 1 Részvénytársaság saját beruházásában egy felszín alatti mélygarázst valósítson meg, illetve - az alperes által meghatározottak szerint - a felszín rendezésével parkot, sétálórészt alakítson ki. Az alperes 301/2005. (V.26.) Kgy. számú határozatával a fenti határozatát módosította, s felhatalmazta a polgármestert, hogy a mélygarázs építése érdekében kössön ráépítési megállapodást a Cég 2 Részvénytársaság (Cég2 Zrt.) részvételével létrehozandó projekttársasággal, mely az építkezés befejezése és a használatbavételi engedély kiadása után a mélygarázs tulajdonjogát megszerzi. A Cég2 Zrt. és a Cég 3 GmbH. létrehozta az Cég 4 Kft. projekttársaságot - a továbbiakban adós - azzal a céllal, hogy az kizárólag külső finanszírozás bevonásával létrehozza a mélygarázst.(F/4)

Az adós és az alperes között 2005. november 30-án "Ráépítési szerződés" (F/5), majd 2006. január 19-én "Ráépítési és földhasználati szerződés" (F/6) jött létre az előző megállapodáshoz képest azzal az eltéréssel, hogy az adós javára földhasználati jogot is alapítottak a mélygarázs fölötti felszínre vonatkozóan. A megállapodás célját a felek abban jelölték meg, hogy kiküszöböljék szerződésükkel a Ptk. 137.§-ában meghatározott ráépítés lehetséges jogkövetkezményeinek ad-hoc alkalmazását. A beruházással egy üzleti alapon működő, nyilvános parkolást biztosító többszintes mélygarázs jön létre. Megvalósítására kizárólag vállalkozói tőke finanszírozásában, tisztán üzleti konstrukcióban kerül sor az adós által saját erő (bankhitel) igénybevételével, így a beruházáshoz szükséges források biztosítására - az ingatlan rendelkezésre bocsátásán túlmenően - az alperes nem köteles.

2006. április 24-én az alperes 100%-os tulajdonában álló Cég 5 Zrt. - a továbbiakban bérlő - a mélygarázs tartós bérletére vonatkozó ajánlatot (F/7) tett az adósnak a később (2006.08.01) megkötött bérleti szerződéssel azonos tartalommal.(F/8) Ezen ajánlatban foglaltak ismertében az alperes 2006. április 25-én ún. "komfortlevelet" küldött a projekt finanszírozását tervező felperesnek, melyben biztosította őt arról, hogy a mélygarázs üzemeltetését lehetővé tevő 20 éves operatív lízing hatálya alatt nem hoz olyan döntést, mely a közvetlen irányítása alatt álló bérlő (felperesre engedményezett) lízingdíj fizetési kötelezettségét negatívan befolyásolná, így különösen nem fog támogatni és/vagy meghozni olyan gazdasági döntést, amely az engedményezett követelést a bérlőtől elvonná megterhelné és/vagy behajthatatlanná tenné. (F/9)

Az adós 2006. április 24-én építési engedélyt kapott a mélygarázs megépítésére (F/10), amely engedély 2006. május 10-én emelkedett jogerőre, az adós pedig 2006. szeptember 5-én megkezdte a mélygarázs kivitelezési munkálatait.

A felperes mint hitelező és az adós között BHF-.../06.számon 2006. április 24-én a mélygarázs kivitelezésének teljes finanszírozását felölelő hitelszerződés jött létre - a továbbiakban első hitel -, melyet a felperes -szándéka szerint - kifejezetten a ráépítési szerződés (F/6) az adós és a bérlő közötti tartós bérleti szerződés, illetve az alperes által kiadott komfortlevél (F/9) alapján kötött meg. A felperes a szerződésben - 2008. április 2.-i lejárat mellett - 2.350.000.000,-Ft kölcsön folyósítását vállalta, ami a mélygarázs teljes építési költségét lefedte, kezelési költségként pedig a hitelösszeg 2%-át, azaz 47.000.000-Ft-ot volt jogosult felszámítani. (I.6. pont). A hitel visszafizetésének forrása - a tartós bérleti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlat alapán - a jövőben megkötendő bérleti szerződés keretében az adós részére befolyó bevétel lett volna. A hitel biztosítéka a bérleti díj bevétel mellett harmadik személyek tulajdonában álló (a település 1...2., ...3., ...4., ...5.hrsz alatti) ingatlanokra a felperes javára bejegyzett jelzálogjog, az adós üzletrészeit terhelő ingó jelzálogjog, s az adós vagyonát terhelő - a mélygarázsra is kiterjedő - zálogjog biztosította. A felperes és az adós az adós üzletrészeinek adásvételére opciós szerződést is kötött, illetve az adós az őt megillető áfa követelést, garanciákat, a teljesítési és jótállási biztosítékokat is a felperesre engedményezte. A hitelszerződés felmondására alapot adó ok volt a biztosíték értékének jelentős csökkenése; az, ha nem készül el a futamidő végéig a mélygarázs; illetve, ha az adós gazdasági vagyoni helyzetében, valamint ezek várható alakulásában a felperes megítélése szerint a szerződés aláírását követően lényeges negatív változás áll be.

A felek szándéka az volt, hogy az első hitelszerződést a garázs felépítését követően egy hosszútávú - a tartós bérleti szerződés időtartamával egyező futamidőre megkötött - lízingszerződéssel váltják fel.

A bérlő és az adós között 2006. augusztus 1-én a mélygarázs vonatkozásában tartós bérleti szerződés jött létre 24 évre (288 hónapra) azzal, hogy az első 240 hónapra (20 évre) a bérlő felmondási jogát kizárták. A bérleti díj később - a használatbavételi engedély kiadásakor, de már a bérleti szerződésben meghatározott módszerrel - került volna meghatározásra azzal, hogy annak becsült összege a szerződés megkötésekor számított beruházási érték (1,9 milliárd forint) alapján évi 162 millió forint volt. A szerződés hatálybalépésének feltétele volt a mélygarázs használatbavételi engedélyének megszerzése.