32012D0994[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 994/2012/EU határozata ( 2012. október 25. ) a tagállamok és harmadik országok között kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 994/2012/EU HATÁROZATA

(2012. október 25.)

a tagállamok és harmadik országok között kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az Európai Tanács felkérte a tagállamokat, hogy valamennyi, harmadik országokkal újonnan kötött, illetve meglévő kétoldalú energiaügyi megállapodásaikról 2012. január 1-jétől kezdve tájékoztassák a Bizottságot. A Bizottságnak ezeket az információkat - a bizalmas üzleti adatok védelme szükségességének szem előtt tartásával - megfelelő formában az összes többi tagállam rendelkezésére kell bocsátania.

(2) Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikke előírja a tagállamok számára, hogy a Szerződésekből, illetve az Unió intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében tegyék meg a megfelelő intézkedéseket. A tagállamoknak ezért el kell kerülniük, illetve meg kell szüntetniük az uniós jog, valamint a tagállamok és harmadik országok között megkötött nemzetközi megállapodások közötti bárminemű összeegyeztethetetlenséget.

(3) A belső energiapiac megfelelő működéséhez az szükséges, hogy az Unióba irányuló energiabehozatalt teljes egészében a belső energiapiacot létrehozó rendelkezések szabályozzák. Egy nem megfelelően működő belső energiapiac kiszolgáltatott és hátrányos helyzetbe hozza az Uniót az energiaellátás biztonsága tekintetében, és aláássa az európai fogyasztók és ipar szempontjából meglévő potenciális előnyeit. A tagállamok és harmadik országok között létrejött energiaügyi megállapodások nagyfokú átláthatósága lehetővé tenné az Unió számára, hogy a szolidaritás szellemében összehangolt intézkedéseket tegyen annak biztosítása érdekében, hogy ezek a megállapodások megfeleljenek az uniós jognak és hatékonyan biztosítsák az energiaellátást. Ez az átláthatóság előnyös lenne mind az energiaügyi külkapcsolatok területén szorosabb Unión belüli együttműködés elérése, mind pedig az Unió által az energiával, az éghajlattal és az energiaellátás biztonságával kapcsolatban kitűzött hosszú távú szakpolitikai célok elérése szempontjából.

(4) Ezért egy új információcsere-mechanizmust kell létrehozni. A mechanizmusnak csak azokra a kormányközi megállapodásokra kell vonatkoznia, amelyek hatással vannak a belső energiapiacra vagy az Unión belüli energiaellátás biztonságára, mivel a két terület egymással elválaszthatatlanul összekapcsolódik. A tagállamok feladata kell, hogy legyen annak elsődleges megítélése, hogy egy kormányközi megállapodás vagy egy olyan egyéb szöveg, amelyre valamely kormányközi megállapodás kifejezetten hivatkozik, hatással van-e a belső energiapiacra vagy az Unión belüli energiaellátás biztonságára; kétség esetén a tagállamoknak konzultálniuk kell a Bizottsággal. A hatályukat vesztett vagy már nem alkalmazott megállapodások elvben nincsenek hatással a belső energiapiacra vagy az Unión belüli energiaellátás biztonságára, és ezért nem szükséges a szóban forgó információcsere-mechanizmus hatálya alá tartozniuk. Az információcsere-mechanizmusnak különösen a rögzített infrastruktúrán keresztül érkező gáz-, olaj- és villamosenergia-ellátást, illetve az Unióba irányuló energiabehozatal mennyiségét érintő valamennyi kormányközi megállapodásra kell kiterjednie.

(5) Az információcsere-mechanizmusból ki kell zárni azokat a kormányközi megállapodásokat, amelyek teljes egészéről egyéb uniós jogi aktusok alapján kell értesíteni a Bizottságot. Ez a mentesség ugyanakkor nem vonatkozik azokra a harmadik országokkal kötött kormányközi megállapodásokra, amelyek hatással vannak a gázinfrastruktúra és a gázkészletek fejlesztésére és felhasználására, és amelyeket a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló, 2010. október 20-i 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 13. cikke (6) bekezdésének a) pontja alapján a Bizottsághoz el kell juttatni. Ezekről a megállapodásokról az ebben a határozatban foglalt előírásoknak megfelelően kell a Bizottságot értesíteni. A párhuzamos eljárások elkerülése érdekében az ennek a határozatnak megfelelően benyújtott értesítést a 994/2010/EU rendelet 13. cikke (6) bekezdésének a) pontjában előírt kötelezettség teljesítésének kell tekinteni.

(6) Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos kormányközi megállapodások nem tartozhatnak e határozat hatálya alá.

(7) Ez a határozat nem állapít meg kötelezettségeket a kereskedelmi szereplők között létrejött megállapodások vonatkozásában. Ugyanakkor ez nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy önkéntes alapon eljuttassák a Bizottsághoz az olyan kereskedelmi megállapodásokat, amelyekre a kormányközi megállapodások kifejezetten hivatkoznak. Ezen túlmenően, mivel lehetséges, hogy a kereskedelmi megállapodások tartalmaznak szabályozási rendelkezéseket is, a kereskedelmi megállapodásokról harmadik országbeli partnerekkel tárgyalásokat folytató gazdasági szereplők számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a Bizottság segítségét kérjék annak érdekében, hogy az uniós jogba való esetleges ütközéseket elkerüljék.

(8) A tagállamoknak be kell nyújtaniuk a Bizottságnak minden meglévő kormányközi megállapodást - tekintet nélkül arra, hogy azok hatályba léptek-e vagy azokat a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 25. cikkének értelmében ideiglenesen alkalmazzák-e -, továbbá minden új kormányközi megállapodást.

(9) A tagállamok és harmadik országok között folytatandó vagy folytatott tárgyalások tárgyát képező, jövőbeli kormányközi energiaügyi megállapodások kapcsán a nagyobb átláthatóság hozzájárulhat a tagállamok e megállapodásokkal kapcsolatos megközelítéseinek egységességéhez, valamint az uniós jognak való megfeleléshez és az Unión belüli energiaellátás biztonságához. A tagállamok számára ezért biztosítani kell annak lehetőségét, hogy dönthessenek úgy, hogy tájékoztatják a Bizottságot az új kormányközi megállapodásokkal, illetve a meglévő kormányközi megállapodások módosításaival kapcsolatos tárgyalásokról. Amennyiben a tagállamok így döntenek, a tárgyalások előrehaladásáról a Bizottságot rendszeresen tájékoztatni kell. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy felkérhessék a Bizottságot arra, hogy megfigyelőként részt vegyen a tárgyalásokon.

A Bizottság számára azt is lehetővé kell tenni, hogy - az érintett tagállam hozzájárulása esetén - saját kérésére vehessen részt megfigyelőként a tárgyalásokon. Ezen túlmenően a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megkérhessék a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal folytatott tárgyalásaik során segítséget nyújtson számukra. Ebben az esetben a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy tanácsot adhasson azzal kapcsolatban, hogy miként lehet elkerülni az uniós joggal való összeegyeztethetetlenséget, valamint hogy felhívhassa a figyelmet az Unió energiapolitikai céljaira és a tagállamok közötti szolidaritás elvére.

(10) A Bizottságnak értékelnie kell, hogy a meglévő kormányközi megállapodások összeegyeztethetők-e az uniós joggal. Összeegyeztethetetlenség esetén a tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges lépést, hogy megfelelő megoldást találjanak a feltárt összeegyeztethetetlenség megszüntetésére.

(11) A nagyobb átláthatóság és az uniós joggal való esetleges ütközések elkerülése érdekében, amennyiben a tagállamok egy harmadik országgal egy új kormányközi megállapodásról kívánnak tárgyalásokat folytatni, biztosítani kell számukra a lehetőséget, hogy dönthessenek úgy, hogy arról a tárgyalások előtt vagy alatt tájékoztatják a Bizottságot. Amennyiben egy kormányközi megállapodásról tárgyalásokat folytató tagállam a tárgyalások lezárását megelőzően ennek megfelelően tájékoztatta a Bizottságot, és benyújtotta részére a kormányközi megállapodás tervezetét, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy tájékoztassa az érintett tagállamot a megtárgyalt megállapodásnak az uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatos véleményéről. A Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258. cikkének megfelelően jogában áll kötelezettségszegési eljárást indítani, amennyiben megítélése szerint valamely tagállam megszegte az EUMSZ-ből eredő kötelezettségeit.

(12) Az e határozat hatálya alá tartozó valamennyi végleges, megerősített kormányközi megállapodást el kell küldeni a Bizottságnak annak érdekében, hogy az összes többi tagállamot arról tájékoztatni lehessen.

(13) A Bizottságnak a hozzá beérkezett valamennyi információt védett elektronikus formában hozzáférhetővé kell tennie az összes többi tagállam számára. A Bizottságnak tiszteletben kell tartania a hozzá benyújtott információk bizalmasként történő kezelésére vonatkozó tagállami kérelmeket. Az információk bizalmas kezelésére vonatkozó kérelmek azonban nem korlátozhatják a Bizottság hozzáférését a bizalmas információkhoz, mivel a Bizottságnak a saját értékelései elvégzéséhez átfogó információkra van szüksége. A Bizottságnak kell felelnie az információk bizalmas kezelésére vonatkozó záradék alkalmazásának garantálásáért. Az információk bizalmas kezelésére vonatkozó kérelmek nem érinthetik az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) meghatározott, dokumentumokhoz való hozzáférési jogot.

(14) Amennyiben valamely tagállam egy kormányközi megállapodást bizalmasnak tekint, a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania az összefoglalóját annak érdekében, hogy az megoszthassa ezt az összefoglalót a többi tagállammal.

(15) A kormányközi megállapodásokra vonatkozó információk uniós szinten történő folyamatos cseréjének lehetővé kell tennie a legjobb gyakorlatok kialakítását. A Bizottságnak ezen legjobb gyakorlatok alapján - adott esetben az Unió külső politikái tekintetében az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) együttműködve - a tagállamok és harmadik országok közötti kormányközi megállapodásokban fakultatívan alkalmazható mintazáradékokat kell kidolgoznia. E mintazáradékok alkalmazásának célja a kormányközi megállapodásoknak az uniós jogba - különösen a versenyjogba és a belső energiapiacra vonatkozó szabályokba -, és az Unió által kötött nemzetközi megállapodásokba ütközésének a megakadályozása kell, hogy legyen. A mintazáradékok alkalmazásának fakultatívnak kell lennie, és tartalmuknak bármilyen sajátos körülmény felmerülése esetén kiigazíthatónak kell lennie.

(16) Tekintettel a belső energiapiac létezésére és az uniós energiapolitika célkitűzéseire, a tagállamoknak kellően figyelembe kell venniük e célkitűzéseket az olyan megkötendő, kormányközi energiaügyi megállapodásokról folytatott tárgyalásaik során, amelyek hatással vannak az uniós energiapolitikára.

(17) A meglévő és az új kormányközi megállapodások jobb kölcsönös ismeretének lehetővé kell tennie a hatékonyabb koordinációt a tagállamok, valamint a tagállamok és a Bizottság között az energiaügyi kérdésekben. A hatékonyabb koordinációnak lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok teljes mértékben ki tudják használni az Unió politikai és gazdasági súlyából adódó előnyöket, valamint azt, hogy a Bizottság megoldásokat javasoljon a kormányközi megállapodások terén feltárt problémákra.

(18) A Bizottságnak meg kell könnyítenie és ösztönöznie kell a tagállamok közötti koordinációt annak érdekében, hogy a termelő, tranzit- és fogyasztó országokkal kapcsolatos határozott és hatékony, összehangolt megközelítés révén növekedjen az Unió általános stratégiai szerepe.

(19) Az információcsere-mechanizmus, ideértve az azt végrehajtó tagállamok által végzendő értékeléseket is, nem érinti a kötelezettségszegésekre, az állami támogatásra és a versenyre vonatkozó uniós szabályok alkalmazását.

(20) A Bizottságnak értékelnie kell azt, hogy ez a határozat elégséges és hatékony eszköz-e arra, hogy biztosítsa a kormányközi megállapodásoknak az uniós joggal való összeegyeztethetőségét és a tagállamok közötti nagyfokú koordinációt a kormányközi energiaügyi megállapodások terén.

(21) Mivel a határozat célját, nevezetesen a kormányközi energiaügyi megállapodásokra vonatkozó tagállamok és Bizottság közötti információcserét a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a határozat hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a határozat a belső energiapiac működésének optimalizálása céljából információcsere-mechanizmust hoz létre a tagállamok és a Bizottság között a 2. cikkben meghatározott kormányközi energiaügyi megállapodásokra vonatkozóan.

(2) Ez a határozat nem alkalmazandó azokra a kormányközi megállapodásokra, amelyek már teljes egészükben az uniós jog szerinti egyéb különleges értesítési eljárások hatálya alá tartoznak.

Az első albekezdésben foglaltak ellenére ez a határozat alkalmazandó azokra a kormányközi megállapodásokra, amelyeket a 994/2010/EU rendelet 13. cikke (6) bekezdésének a) pontja alapján a Bizottsághoz el kell juttatni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1. "kormányközi megállapodás": egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország között létrejött minden olyan jogilag kötelező erejű megállapodás, amely hatással van a belső energiapiac működésére vagy az Unión belüli energiaellátás biztonságára, vagy amennyiben egy ilyen jogilag kötelező erejű megállapodás más kérdésekre is kiterjed, kizárólag az energiával kapcsolatos rendelkezések, beleértve az energiával kapcsolatos rendelkezésekre alkalmazandó általános rendelkezéseket is;

2. "meglévő kormányközi megállapodás": olyan kormányközi megállapodás, amely e határozat hatálybalépését megelőzően lépett hatályba, vagy e határozat hatálybalépését megelőzően ideiglenesen alkalmazandó.

3. cikk

Információcsere a tagállamok és a Bizottság között

(1) A tagállamok 2013. február 17-ig benyújtanak a Bizottság részére minden meglévő kormányközi megállapodást, azok mellékleteivel és módosításaival együtt. Amennyiben e meglévő kormányközi megállapodások kifejezetten hivatkoznak egyéb szövegekre, a tagállamok ezeket az egyéb szövegeket is benyújtják a Bizottságnak, amennyiben azok a belső energiapiac működésére vagy az Unión belüli energiaellátás biztonságára hatással lévő részeket tartalmaznak. Ez a kötelezettség azonban nem vonatkozik a gazdasági szereplők között létrejött megállapodásokra.

Azokat a meglévő kormányközi megállapodásokat, amelyeket e határozat hatálybalépéséig a 994/2010/EU rendelet 13. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően már eljuttattak a Bizottsághoz, e bekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy azokat a Bizottságnak benyújtották, feltéve, hogy a megállapodás eljuttatása megfelel az e bekezdés első albekezdésében foglalt követelményeknek. A tagállamok. 2013. február 17-ig tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy az ilyen kormányközi megállapodások bármely része bizalmasan kezelendő-e, és hogy a megadott információk megoszthatók-e más tagállamokkal.

Amennyiben egy tagállam e bekezdés alapján egyúttal a 994/2010/EU rendelet 13. cikke (6) bekezdése a) pontjának hatálya alá is tartozó meglévő kormányközi megállapodást nyújt be a Bizottságnak, úgy kell tekinteni, hogy eleget tett az említett cikkben előírt eljuttatási kötelezettségnek.

(2) Amennyiben a Bizottságnak az első értékelése alapján kételyei merültek fel a számára az (1) bekezdés alapján benyújtott megállapodásoknak az uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően, különös tekintettel az uniós versenyjogra és a belső energiapiacra vonatkozó jogszabályokra, a Bizottság az e megállapodások benyújtását követő kilenc hónapon belül megfelelően tájékoztatja az érintett tagállamokat.

(3) Kormányközi megállapodásról vagy meglévő kormányközi megállapodás módosításáról harmadik országokkal folytatott tárgyalások előtt vagy során a tagállamok írásban tájékoztathatják a Bizottságot a tárgyalások céljáról, a megtárgyalandó rendelkezésekről és minden egyéb vonatkozó információt eljuttathatnak a Bizottságnak. Amennyiben egy tagállam a tárgyalásokról ilyen módon értesíti a Bizottságot, az érintett tagállam a tárgyalások előrehaladásáról a Bizottságot rendszeresen tájékoztatja.

Az érintett tagállam jelzi a Bizottságnak, hogy az első albekezdés alapján benyújtott információk megoszthatók-e az összes többi tagállammal. Amennyiben megoszthatók, a Bizottság a beérkezett információkat - a 4. cikk értelmében bizalmasan kezelendő részek kivételével - védett elektronikus formában hozzáférhetővé teszi minden tagállam számára.

(4) Amennyiben egy tagállam a tárgyalásokról a Bizottságot a (3) bekezdésben foglaltak szerint értesíti, a Bizottság tanácsot adhat a tagállam részére azzal kapcsolatban, hogy miként kerülhető el az, hogy a kormányközi megállapodás vagy egy meglévő kormányközi megállapodás módosítása összeegyeztethetetlen legyen az uniós joggal.

(5) Az érintett tagállam a kormányközi megállapodás vagy annak módosítása megerősítését követően a kormányközi megállapodást vagy a módosítást a megállapodás vagy a módosítás mellékleteivel együtt benyújtja a Bizottságnak.

Amennyiben a kormányközi megállapodás vagy a kormányközi megállapodás módosítása kifejezetten hivatkozik egyéb szövegekre, a tagállamok ezeket az egyéb szövegeket is benyújtják a Bizottságnak, amennyiben azok a belső energiapiac működésére vagy az Unión belüli energiaellátás biztonságára hatással lévő részeket tartalmaznak. Ez a kötelezettség azonban nem vonatkozik a gazdasági szereplők között létrejött megállapodásokra.

(6) A Bizottság az e cikk (7) bekezdése és a 4. cikk sérelme nélkül védett elektronikus formában az összes többi tagállam számára hozzáférhetővé teszi az (1) és az (5) bekezdés alapján kapott dokumentumokat.

(7) Amennyiben valamely tagállam a 4. cikknek megfelelően arra kéri a Bizottságot, hogy egy meglévő kormányközi megállapodást, egy meglévő kormányközi megállapodás módosítását vagy egy új kormányközi megállapodást ne tegyen hozzáférhetővé más tagállamok számára, rendelkezésre bocsát egy összefoglalót a benyújtott információkról. Az összefoglalónak a szóban forgó megállapodással vagy módosítással kapcsolatban legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) tárgy;

b) cél és hatály;

c) időtartam;

d) szerződő felek;

e) a főbb elemekre vonatkozó információk.

A Bizottság az összefoglalókat elektronikus formában az összes többi tagállam számára hozzáférhetővé teszi.

4. cikk

Információk bizalmas kezelése

(1) A 3. cikk (1)-(6) bekezdésének megfelelően a Bizottság részére nyújtott tájékoztatás során a tagállam jelezheti, hogy az akár üzleti, akár egyéb olyan információ valamely része, amelynek nyilvánosságra hozatala hátrányosan érinthetné az érintett felek tevékenységét, bizalmasnak tekintendő-e, és hogy a megadott információ megosztható-e más tagállamokkal. A Bizottság ezeket a jelzéseket tiszteletben tartja.

(2) Az e cikk szerinti, információk bizalmas kezelésére vonatkozó kérelem nem korlátozza a Bizottság hozzáférését a bizalmas információkhoz. A Bizottság biztosítja, hogy a bizalmas információkhoz a Bizottságnak szigorúan csak azon szolgálatai férhessenek hozzá, amelyek számára a rendelkezésre álló információk elengedhetetlenül szükségesek.

5. cikk

A Bizottság közreműködése

Amennyiben valamely tagállam a 3. cikk (3) bekezdésének megfelelően értesíti a Bizottságot a tárgyalásokról, kérheti, hogy a Bizottság nyújtson segítséget a tárgyalások során.

Az érintett tagállam kérésére, vagy a Bizottság kérésére és az érintett tagállam írásbeli hozzájárulásával a Bizottság megfigyelőként részt vehet a tárgyalásokon.

Amennyiben a Bizottság megfigyelőként részt vesz a tárgyalásokon, tanácsot adhat az érintett tagállam részére arról, hogy miként kerülhető el az, hogy a tárgyalt kormányközi megállapodás vagy módosítás összeegyeztethetetlen legyen az uniós joggal.

6. cikk

Az összeegyeztethetőség értékelése

(1) Amennyiben egy tagállam egy kormányközi megállapodásról vagy egy meglévő kormányközi megállapodás módosításáról folytatott tárgyalások során a saját értékelése alapján nem tudta egyértelműen megítélni, hogy a tárgyalt kormányközi megállapodás vagy módosítás összeegyeztethető-e az uniós joggal, erről a tárgyalások lezárását megelőzően tájékoztatja a Bizottságot, és benyújtja részére a megállapodás vagy módosítás tervezetét annak mellékleteivel együtt.

(2) A Bizottság a megállapodás vagy módosítás tervezetének és mellékleteinek kézhezvételének időpontjától számított négy héten belül tájékoztatja az érintett tagállamot azon esetleges kételyeiről, amelyek a kormányközi megállapodás vagy módosítás tervezetének az uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően felmerülnek. Amennyiben a Bizottságtól ezen időszak alatt nem érkezik válasz, akkor úgy kell tekinteni, hogy a Bizottságnak nem merültek fel kételyei.

(3) Amennyiben a Bizottság a (2) bekezdés szerint arról tájékoztatja a tagállamot, hogy kételyei merültek fel, a (2) bekezdésben említett kézhezvétel időpontjától számított tíz héten belül (vizsgálati időszak) tájékoztatja az érintett tagállamot a kormányközi megállapodás vagy módosítás tervezetének az uniós joggal való összeegyeztethetőségére vonatkozó véleményéről. Az érintett tagállam jóváhagyásával a vizsgálati időszak meghosszabbítható. Amennyiben a Bizottság a vizsgálati időszak alatt nem nyilvánít véleményt, akkor úgy kell tekinteni, hogy nem emelt kifogást.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett időszakok a Bizottság egyetértésével lerövidítendők, amennyiben a körülmények indokolják.

7. cikk

A tagállamok közötti koordináció

A Bizottság megkönnyíti és ösztönzi a tagállamok közötti koordinációt a következők érdekében:

a) a kormányközi megállapodásokkal kapcsolatos fejlemények áttekintése, valamint a következetesség és a koherencia előmozdítása az Uniónak a termelő, tranzit- és fogyasztó országokkal fenntartott energiaügyi külkapcsolatai terén;

b) a kormányközi megállapodásokkal kapcsolatos közös problémák azonosítása, az ezek kezelésére szolgáló megfelelő intézkedések mérlegelése, és adott esetben megoldások javasolása;

c) a legjobb gyakorlat alapján és a tagállamokkal konzultálva olyan fakultatív mintazáradékok kidolgozása, amelyek alkalmazása jelentősen javítaná a jövőbeli kormányközi megállapodások uniós jognak való megfelelőségét;

d) adott esetben az olyan többoldalú kormányközi megállapodások kidolgozásának a támogatása, amelynek több tagállam vagy az Unió egésze részese.

8. cikk

Jelentéstétel és felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2016. január 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak e határozat alkalmazásáról.

(2) A jelentésben értékelni kell különösen azt, hogy ez a határozat milyen mértékben mozdítja elő egyrészt a kormányközi megállapodások uniós jognak való megfelelőségét, másrészt a kormányközi megállapodások tekintetében a tagállamok közötti nagyfokú koordinációt. A jelentésben értékelni kell továbbá e határozatnak a tagállamok harmadik országokkal folytatott tárgyalásaira gyakorolt hatását, valamint azt, hogy e határozat hatálya és a határozatban megállapított eljárások megfelelőek-e.

(3) A Bizottság - az e határozatban foglalt, információk bizalmas kezelésére vonatkozó rendelkezések kellő figyelembevételével - az e cikk (1) bekezdésében említett első jelentés benyújtását követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 3. cikk alapján kapott információkról.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

10. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2012. október 25-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

A. D. MAVROYIANNIS

(1) HL C 68., 2012.3.6., 65. o.

(2) Az Európai Parlament 2012. szeptember 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2012. október 4-i határozata.

(3) HL L 295., 2010.11.12., 1. o.

(4) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.