A Kalocsai Járásbíróság P.20083/2017/7. számú határozata elbirtoklás tárgyában. Bíró: Szűcs Éva

Kapcsolódó határozatok:

*Kalocsai Járásbíróság P.20083/2017/7.*, Kecskeméti Törvényszék Pf.21500/2017/3., Kúria Pfv.20915/2018/10.

***********

KALOCSAI JÁRÁSBÍRÓSÁG

5.P.20.083/2017/7. szám

A Kalocsai Járásbíróság dr. Rigó József ügyvéd által képviselt ............. felperesnek - dr. Józsa Edina ügyvéd által képviselt .......... I. rendű és ...........II. rendű alperesek ellen - elbirtoklás megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek 65.000.-(Hatvanötezer)Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ........... Törvényszékhez címzett, de a ................. Járásbíróságon szóban vagy írásban, három példányban előterjeszthető fellebbezésnek van helye.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezésnek tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, ha csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve ha csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti.

I N D O K O L Á S

A bíróság a peres felek személyes előadása, a peres felek jogi képviselőinek nyilatkozata, .............. tanúk vallomása, a becsatolt okiratok tartalma és a tárgyalás egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az alperesek testvérek, a felperes az alperesek unokatestvére.

Az .....i 017/6 hrsz. alatt felvett, 64 hektár 253 négyzetméter nagyságú, 2008,00 AK értékű, szántó művelési ágú ingatlan az ingatlannyilvántartás adatai szerint 963/1004-ed részben a felperes, 41/1004-ed részben az alperesek édesapja, néhai XX tulajdonát képezi. A felperes a tulajdoni illetőségét 1996.évtől kezdődően több részletben szerezte meg adásvétel jogcímén. Néhai XX javára a tulajdonjog az 1993.június 24.napján tartott kárpótlási árverés alapján került 1996.június 5.napján az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre. Az alperesek édesapja ugyanis kárpótlási jegyben részesült, azonban azt értékesítette a felperes édesapja részére, ezért már a kárpótlási árverésen sem vett részt, ott meghatalmazottként a felperes képviselte, aki édesapja és saját gazdasági igényének megfelelően gyakorolta a vételi jogot. Ennek megfelelően néhai XX az árverésen megszerezett ingatlanrészt birtokba sem vette, az kezdettől fogva a felperes édesapjának, majd 1995. évtől kezdődően a felperesnek a használatában volt. Ennek ellenére a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett ingatlanilletőség tulajdonjogának rendezése nem történt meg, mert a felperes édesapja 1994. évben, az alperesek édesapja pedig 1995. szeptember 13.napján, tehát még mindketten a tulajdonjognak néhai XX javára való ingatlannyilvántartási bejegyzése előtt elhaláloztak. Az alperesek arról, hogy édesapjuk kárpótlási jegyben részesült, azzal kárpótlási árverésen vételi jog gyakorlására is sor került és annak ellenében ingatlanrész került megszerzésre, tudomással nem bírtak s miután néhai XX halálakor a vételi jog gyakorlásával megszerzett ingatlanilletőségre a tulajdonjoga az ingatlannyilvántartásba még nem volt bejegyezve, az hagyatékként a leltárban sem szerepelt, ezért arról a hagyatéki eljárásban sem szereztek tudomást.

A felperes 1995. év óta használja szakadatlanul a 017/6 hrsz. alatt felvett ingatlant, azaz a saját tulajdoni illetősége mellett az alperesek édesapja tulajdonaként nyilvántartott 41/1004-ed tulajdoni illetőséget illetve az annak megfelelő mintegy 2hektárnyi területet is. A felperes - vagy bárki más - azonban néhai XX halála és hagyatéki eljárása után sem kereste meg az alpereseket a megvásárolt kárpótlási jegy ellenében szerzett ingatlanilletőség tulajdonjogának rendezése céljából, ezért az alperesek továbbra sem szereztek tudomást arról, hogy édesapjuk tulajdonába kárpótlási árverés alapján ingatlanilletőség került, amelyet a felperes művel folyamatosan. Ebből eredően az alperesek a felperest a használattal való felhagyásra, az ingatlanilletőség birtokba adására nem szólíthatták és nem is szólították fel, az ingatlanhányaddal egyéb módon sem rendelkeztek.

A felperes csak valamikor 2015. második felében tájékoztatta az ingatlanhányad meglétéről a II.r. alperes házastársát, YY-t kérve a tulajdonjog rendezését. Ezt követően 2015. decemberében a felperes testvére, YX megkereste a Svájcból épp magyarországi látogatáson tartózkodó I. r. alperest és testvérét, a II.r. alperest az ingatlan tulajdonjogának rendezése céljából. YX az akkor megtartott karácsonyi ebéden, amelyen az I.r. alperes és a II.r. alperes házastársa, YY vett részt, elmondta, hogy néhai XX kárpótlási jegyben részesült, amelyet eladott az édesapjának, a kárpótlási jegy ellenében megszerzett ingatlanrész tulajdonjoga azonban sem az édesapja, sem a felperes javára átírásra még nem került, noha már 20 éve ő használja, műveli azt, ezért kérte az alpereseket, hogy intézkedjenek a tulajdonjog javukra, mint örökösök javára való bejegyzéséről, hogy utána az ingatlanrész átírásra kerülhessen a felperes nevére és ezzel a ingatlanhányad tulajdonjogának rendezése megtörténhessen. Az I. r. alperes YX tájékoztatására úgy reagált, hogy kérte a felperes tulajdonjogának bizonyítását, ennek hiányában azt nem ismerte el, egyben az ingatlan használatáért igényt tartott a felperessel szemben tíz évre visszamenőleg használati díjra. A felek között ezért az ingatlanilletőség tekintetében megállapodás nem jött létre, ezt követően pedig megbeszélést már nem is folytattak, az alperesek az ingatlanilletőség jogi helyzetének rendezését nem kísérelték meg, póthagyatéki eljárást nem indítottak.

Az ingatlant - így a néhai XX tulajdonaként nyilvántartott illetőséget sem - ingatlan adó vagy egyéb közteher nem terheli, ezért a felperes, mint használó ilyen közterhet nem is fizetett, kizárólag iparűzési adót fizetett és fizet, amelynek alapja nem az ingatlan, hanem a mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétele. Az ingatlan folyamatos művelése miatt a művelési kötelezettség megszegése miatt hatósági intézkedésre nem került sor.

A felperes 2016. május 25. napján elbirtoklás megállapítása iránti pert indított az alperesekkel - mint néhai XX törvényes örököseivel - szemben. A bíróság a per tárgyalását a 2016. szeptember 22. napján kelt 2.P.20.306/2016/8. számú végzésével az ingatlanilletőség tekintetében kezdeményezendő póthagyatéki eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. A póthagyatéki eljárás dr. CC ...i közjegyző előtt .............ügyszám alatt megindult, azonban a közjegyző a bíróságot arról tájékoztatta, hogy az ingatlanilletőség tulajdonjogának rendezése előzetes kérdése a póthagyatéki eljárás lefolytatásának, ezért a per jogerős befejezéséig a póthagyatéki eljárás felfüggeszthető. A tájékoztatásra figyelemmel a bíróság elrendelte a per folytatását.