A Gyulai Törvényszék P.20416/2016/20. számú határozata kártérítés tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:520. §] Bíró: Zámbori Tibor

A bíróság a Királyváriné dr. Szabó Ilona ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Máté Edit jogtanácsos által képviselt Magyar Állam (képv: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium I. rendű, és a dr. Radics Balázs jogtanácsos által képviselt Fölművelésügyi Minisztérium II. rendű alperesek ellen, kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

K Ö Z B E N S Ő- ÉS R É S Z Í T É L E T E T:

A bíróság megállapítja, hogy az I. rendű alperessel szemben a kereset jogalapja fennáll.

A II. rendű alperessel szemben a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a II. rendű alperesnek 2.000.000,- (kettőmillió) forint perköltséget.

A közbenső- és részítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, e bíróságnál 4 egy példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Az ítélőtábla előtt a felek számára a jogi képviselet kötelező.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek a felsorolt esetekben is kérhetik tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

I N D O K O L Á S

A felperes jogelődje, a ... 1995-2001. évek között, összesen 272,33 ha termőföldre alapított 50 éves haszonélvezeti jogot, amelyek ellenértéket megfizette. A haszonélvezeti jogokat a földhivatal az ingatlannyilvántartásba bejegyezte, a jogelőd szövetkezet az ingatlanokat birtokba is vette, azokat zavartalanul művelte.

A 2023. évi CXXII. törvény 37.§ (1) bekezdése - 2014. január 1. napi hatállyal - úgy rendelkezett, hogy semmis a haszonélvezeti jog, illetve a használat jogának szerződéssel történő alapítása, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozó javára alapít ilyen jogot. A 108.§ (1) bekezdése azt mondta ki, hogy a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30-a után lejáró határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog, továbbá a használat joga 2014. május 1-én a törvény erejénél fogva megszűnik. Ennek eredményeképpen a felperes haszonélvezeti jogait a földhivatal törölte.

A felperes alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, amelyben elsődlegesen a fenti jogszabály visszaható hatályú megsemmisítését, másodlagosan azt kérte, hogy alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn, hogy a jogok törvény erejénél fogva történő megszűnéséhez kapcsolódóan a jogalkotó nem rendelkezett a jóhiszeműen jogot szerzők kártalanításáról.

Az Alkotmánybíróság a IV/348/2014. számú határozatával megállapította, hogy alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó nem alkotta meg a kivételes, a szerző felek közötti elszámolás során nem érvényesíthető, de érvényes szerződésekkel összefüggő vagyoni hátrányok kiegyenlítését lehetővé tevő szabályokat. Az Alkotmánybíróság a határozatában felhívta a törvényalkotót, hogy 2015. december 1-ig szüntesse meg az alaptörvény-ellenes mulasztást.

A törvényalkotó a mulasztást nem szüntette meg, a kártalanítási jogszabály megalkotása a jövőben sem várható, annak az előkészítése sem történt meg.

A felperes a felemelt keresetében arra kérte kötelezni az I-II. rendű alpereseket, hogy elsődlegesen az I. rendű alperes, másodlagosan a II. rendű alperes fizessen meg kártérítés címén 200.000.000,- forintot, ennek 2015. december 2. napjától a kifizetési járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, valamint a perrel felmerült költségeit.

Az I-II. rendű alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperesnek perköltségben történő marasztalására irányult.

Az I. rendű alperessel szemben a kereset jogalapja fennáll, a II. rendű alperessel szemben a kereset alaptalan.

I.

A felperes az I. rendű alperessel szembeni keresetindítást azzal indokolta, hogy az Alkotmánybírósági határozat ellenére a törvényalkotó 2015. december 1. napjáig nem alkotta meg a 2013. évi CCXII. törvény 108.§-a szerinti - kártalanítási - szabályokat. Jogcímként a Ptk. 6:548.§ (1)-(2) bekezdését és a 3:405.§ (1)-(2) bekezdését jelölte meg. Utóbb utalt a 6:58.§-ához írt miniszteri indokolásban foglaltakra is, amely szerint a jogalkotásért fennálló felelősség esetében az általános kártérítési szabályok lehetnek az irányadóak.

Az I. rendű alperes a kárfelelősséget többféle okra alapítottan vitatta. Álláspontja szerint a közigazgatási jogkörben okozott kár a Magyar Állammal szemben nem érvényesíthető, a felelősség megállapításához szükséges valamennyi feltétel hiányzik. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a jogalkotó szervek (és a Magyar Állam is) immunitást élveznek a jogalkotással, a jogszabályok tartalmának meghatározásával, a jogszabályok hatályba lépésével, illetőleg a jogalkotás elmulasztásával okozott károk tekintetében. A törvényjavaslat előkészítése, megalkotása, benyújtása nem az Országgyűlés feladata, tehát a mulasztásért az Országgyűlés - és mögöttesen az Állam - nem tehető felelőssé.

A bíróság elsődlegesen arra utal, hogy az új Polgári Törvénykönyv korábbi koncepciója az állami kárfelelősség kérdésével összefüggésben alapvető változásokat tartott indokoltnak, és elvi jelentőségű megállapításokat tett: "Az államigazgatási jogkörben okozott kárért fennálló felelősség szabálya átalakításra szorul. Eszerint az állam, illetőleg az állami és önkormányzati szerv a közhatalom gyakorlása során kifejtette szervező-, intézkedő tevékenységével, illetőleg ennek elmulasztásával okozott kárt köteles megtéríteni. /.../ Az állam kárfelelősségével kapcsolatos szabályt szigorú felelősségi alapra kell helyezni. /.../ A jogszabályalkotással okozott károkért való felelősséget valamilyen szinten rendezni kell. /.../ Az utóbb alkotmányellenesnek ítélt jogszabályon alapuló egyedi aktusokkal okozott károkért az Állam felelősséggel tartozik. A testület ezt a gondolatot tovább vitte azzal, hogy a "Törvényjavaslat és indokolás" című tervezet rendszertanilag egy új fejezet bevezetését javasolta "Felelősség a közhatalom gyakorlása során okozott károkért és sérelemért" címmel.

2008-ban jelent meg a ... professzor által vezetett Bizottság Szakértői Javaslata, amely evidenciaként kezeli a jogalkotással okozott károkért való felelősség rendezését. Ez alapján az Alkotmánybíróság által a hatályba lépés időpontjára visszamenőlegesen megsemmisített jogszabály megalkotásával okozott károkért a jogalkotó kárfelelősséggel tartozik, ex nunc hatályú megsemmisítés esetén pedig a megsemmisítés időpontjától keletkező károkért áll fenn a felelősség. A jogalkotás elmulasztásával okozott károkért - ha a mulasztás alkotmányellenes helyzetet teremtett, és ezt az Alkotmánybíróság is megállapította - szintén felelősséggel tartozik a jogalkotó. A Javaslat arra is utal, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a joggal való visszaélés kategóriája a jogalkotó hatalommal szemben is értelmezhető.