A Fővárosi Törvényszék P.24210/2015/19. számú határozata személyiségi jog tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §] Bíró: Schöck Beatrix

Fővárosi Törvényszék

...P. .../2015/19.

Fővárosi Törvényszék

a Dr. Mester Csaba Ügyvédi Iroda - Dr. Mester Csaba ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

személyiségi jog iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a keresetet elutasítja és kötelezi a felperest , hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 250.000.-Ft ügyvédi munkadíjat, mint perköltséget, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Főigazgatósága a külön felhívására 300.000.-Ft feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Törvényszéken kell előterjeszteni.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára, vagy viselésére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S

Az alperes által kiadott napilap című újság XXII. évfolyamának 165. számában, mely 2015. június 18. napján jelent meg, a 6. oldalon "cikk címe" címmel a felperessel foglalkozó cikk jelent meg.

A cikk mellett fényképek is voltak, melyeken a felperes és barátja szerepelnek. A fényképek egyike a címlap alján rövid szöveggel került kihelyezésre, míg a másik az újság 6. oldalán, a teljes cikk mellett, melyen a felperes és a felperes barátja szerepel, utóbbi arca kisatírozással felismerhetetlenné téve.

A cikk mellett szereplő fénykép a felperes barátjának portál-oldalán került megosztásra, a közösségi oldalon bevett módon angol nyelven feltüntetve a kép fölött, hogy ők ketten egymással párkapcsolatban állnak, megjelölve angol nyelven az előző napot (yesterday) a bejegyzés fölött pedig a "szív" piktogram utal a bejegyzés tartalmára ("in relationship with felperes neve").

A fényképhez tartozó cikk szerint a felperes párkapcsolatban él egy ország férfival, ezen túlmenően azt is szerepelteti, hogy a felperes pár napja Magyarországon nyaral, annak a fiatalembernek a társaságában, akivel az internetes profilja szerint kapcsolatban van.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette az általa kiadott napilap című újság 2015. június 18. napján megjelent XXII. évfolyam 165. számának 6. oldalán közreadott "cikk címe" című cikkben foglalt kijelentéseivel a felperes magánélethez fűződő személyiségi jogát.

A sérelmezett kijelentések:

1.) "Az énekes - táncos egy ideje felperes neve néven szerepel a világ legnagyobb, több mint egy milliárd embert tömörítő közösségi oldalán, illetve egy roppant érdekes bejegyzésre is bukkantunk, amely szerint párkapcsolatban él egy ország férfival!"

2.) "Annyit viszont sikerült kiderítenünk, hogy pár napja ismét Magyarországon nyaral, ráadásul éppen annak a fiatalembernek a társaságában tölti az időt, akivel az internetes profilja szerint kapcsolatban van."

A felperes kérte, hogy a bíróság az alperest tiltsa el a további jogsértéstől és kötelezze elégtétel adásra oly módon, hogy magánlevél útján fejezze ki sajnálkozását a felperest ért jogsérelemért. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 5.000.000.-Ft összegű sérelemdíj és ezen összeg után 2015. június 19. napjától a kifizetés napjáig járó Ptk. 6:48. § (1) bekezdése szerinti törvényes késedelmi kamat megfizetésére.

Kérte, hogy a bíróság a perrel felmerült költségek megfizetésére az alperest kötelezze.

Előadta, hogy a cikk a hozzátartozó fényképpel együtt a széles olvasóközönség elé került, így ettől kezdve a felperes akarata és hozzájárulása ellenére a korábbi szűk baráti, hozzátartozói körön túlmenően bárki előtt feltárult a felperes párkapcsolata és homoszexuális indentitása. Hangsúlyozta a felperes, hogy a portálon kizárólag az a 300-400 ismerős tudhatott minderről, aki vagy neki, vagy a barátjának az ismerőse, ez pedig semmiféle sérelmet nem jelentett rájuk nézvést, mivel a közösségi oldalon kizárólag olyan személyekkel tartanak kapcsolatot, akik támogatást nyújtanak a meleg pároknak, ezzel szemben a mai magyar társadalom ebben a kérdésben megosztott. A homoszexuális kapcsolat napvilágra kerülése a felperesre nézvést hátrányokat von maga után. A zavartalan magánélethez fűződő jog alapján a felperes is, mint bárki más, maga rendelkezhet a rá vonatkozó ismeretek felett és ennek a jognak az eltitkoláshoz, elrejtőzködéshez való joga ugyanannyira részét képezi, mint az önkifejezés lehetősége. Az alperes a fényképek közlésével jogsértő módon avatkozott be a felperes életének azon részébe, mely a magánéletéhez tartozik. Nem vitatta, hogy a felperes a hivatása okán közszereplőnek minősül, mely azonban a magánélet körébe tartozó, a vele kapcsolatos magánéleti ismereteket nem érinti. Ennek megfelelően magánéletéhez tartozik, hogy mikor, hová és kinek a társaságában megy, hol nyaral. E körben megilleti őt az, hogy magánéleti eseményei során mások indokolatlanul ne zavarják.

Hangsúlyozta, hogy a címlapon szereplő szöveg és a mellette elhelyezett kisebb kép még növelte azoknak a körét, akik a napilap című újság olvasása során a felperesre vonatkozó információk birtokába juthattak.

Keresete jogcímeként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:43 § b) pontját, 2:51. §-ának (1) bekezdése b) - c) pontját és 2:52. § (1) bekezdését és 6:519. §-át jelölte meg. A késedelmi kamat követelése jogcímeként a Ptk. 6:48. § (1) bekezdésére hivatkozott.

A kereset tárgyánál fogva illetékfeljegyzési joggal érintett.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Előadta, hogy a cikkben közölt portál bejegyzés teljes mértékeben nyilvános volt, azaz nem csupán a felperes, a felperes párja és mindkettejük portál - ismerősei, hanem bármely és minden portál felhasználó. Ezt önmagában az is igazolja, hogy a cikket író újságíró egyikőjüknek sem barátja, a portálon nem ismerőse, mégis hozzáférhetett a tartalomhoz.

A fényképek vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a kép a közösségi oldalon szerepelt, mégpedig a párkapcsolati közléssel egyidőben bárki számára nyilvánosan megtekinthetővé vált. Ehhez a felperes aktív igenelésére van szükség, nyilvánvalóan "visszaigazolta" a kérdéses bejegyzésben történő úgynevezett megjelölését, mert enélkül bárki és mindenki számára a felperes képmása nem jelenhetett volna meg a felperes barátjának a portál oldalán.

Előadta, hogy a magánélethez, magánszférához való jog lényege, hogy az egyén határozhassa meg milyen vele kapcsolatos információk juthatnak mások tudomására, megszabhatja, hogy magánéletének egyes területei kinek a számára váljanak ismertté. Ezen jog azt is jelenti, hogy az érintett a rá vonatkozó ismeretek körében is dönthet arról, megmutatja-e a külvilágnak a saját személye valamely részét, vagy titokban akarja tartani. Azzal, hogy a felperes és párja a portálon nyilvános bejegyzésben tették közzé párkapcsolati státuszukat, önrendelkezési joguk gyakorlásának azon módját választották, hogy a rájuk vonatkozó információkat széles körben nyilvánosságra hozták.