Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

A Kúria Kfv.35234/2017/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 92. §, 97. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 4. §] Bírók: Darák Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

A nem magyar állampolgár adózót anyanyelve használatának jogáról tájékoztatni kell. A hatóság és a bíróság sem dönthet arról, hogy a hosszabb ideje Magyarországon tartózkodó nem magyar anyanyelvű adózó mennyire érti és beszéli a magyar nyelvet és ennek alapján tolmács kirendelése szükséges-e vagy sem. A kapcsolódó vizsgálatról szóló értesítőnek tartalmazni kell olyan adatokat melyek alapján az adózó meggyőződhet arról, hogy az ügyével összefüggésben, mely adózónál rendelték el azt. Ilyen adattartalom hiányában elrendelt kapcsolódó vizsgálat az ellenőrzés határidejét nem hosszabbítja meg. 5/2016. (IX.26.) KMK

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.234/2017/7.

A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró,Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Molnár Csaba Ügyvédi Iroda

(ügyintéző dr. Molnár Csaba ügyvéd)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság (alperes címe)

Az alperes képviselője: Dr. Jenőfi Márk jogtanácsos

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 11. szám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.K.32.290/2016/10.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.K.32.290/2016/10. számú ítéletét, valamint az alperes 2061217888 számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 300.000 (háromszázezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget.

A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes az N. Kft.-vel (továbbiakban: számlakibocsátó) 2010. április 30-án kötött szerződést húsvéti figurás csokoládé termékek vásárlására, melynek során a számlakibocsátó 4 db számlát bocsájtott ki. A szerződés szerint a felperes az ellenértéket a teljesítéseket követően fizette volna meg, azonban előlegszámlák alapján azokat a felperes már előbb teljesítette. A csokoládé figurákat a F. Kft. (továbbiakban: Kft.) gyártotta, a gyártáshoz szükséges alapanyagot a számlakibocsátó biztosította, míg a munkaerőt olyan vállalkozás, amely csak névleg működött és az adókötelezettség kijátszására hozták létre, illetve egy másik vállalkozás, mely esetében a felek között szerződéses kapcsolat sem volt. A számlakibocsátó által a Kft. felé kiszámlázott, a gyártáshoz szükséges alapvető alapanyagok egy részéhez fiktív beszerzési számlák kapcsolódtak. A különböző társaságok között ugyanazokat termékeket 19, illetve 20 alkalommal átszámlázták úgy, hogy az egyik társaságnál sem volt elegendő készlet a számlázás elindításához.

[2] Az előállított csokoládé figurákat a Kft. havonta utólag számlázta a számlakibocsátó felé, így többször előfordult, hogy a számlakibocsátó értékesítése megelőzte a beszerzés időpontját. Az árut közvetlenül a gyárból a vevőkhöz szállították.

[3] Az adóhatóság vizsgálta a számlakibocsátó alapanyag beszerzéseit és valótlan beszerzéseket, illetőleg a beszerzéseknél azok körbeszámlázását állapította meg. Az adóhatóság nem vitatta, hogy a csokoládé figurák ténylegesen legyártásra kerültek, azonban álláspontja az volt, hogy azt a Kft. végezte, a számlakibocsátó társaság a Kft. által kibocsátott számlák befogadásán és a felperes felé történő továbbszámlázáson kívül semmilyen tevékenységet nem fejtett ki. Hangsúlyozta, hogy a felperes a gyártóval már 2009 márciusában kapcsolatba került, a gyártási munkát a felperes testvére folyamatosan ellenőrizte, így gazdaságilag irracionális a számlakibocsátó társaság tranzakcióba történő bevonása. Ennek egyetlen magyarázata, hogy a felperes ne kerüljön közvetlenül kapcsolatba a mulasztó Kft.-vel, hiszen az már az ügyletek időpontjában felszámolás alá került.

[4] Nézete szerint a felperesi ügyvezető - bár tudatában volt annak, hogy a tényleges gyártási tevékenységet a Kft. végzi - nem foglalkozott azzal, hogy kik végzik ténylegesen a tevékenységet és munkálatokat, illetve hogy a társaság működése a jogszabályi rendelkezéseknek nem megfelelően zajlik. Ellentmondást fedezett fel a felek között létrejött szerződés és a tényleges tevékenység elvégzése között, a személyi és szervezeti összefonódás okán a felperesnek ismernie kellett a gyártó kft. és a számlakibocsátó jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes működését. Ezen körülmények ellenére mégis jelentős összegű számlákat fogadott be és vett figyelembe adójának megállapítása során.

[5] Álláspontja szerint a felperesnek tudnia kellett, hogy a számlák mögötti ügyletek jogosulatlan adóelőny elérésére irányultak, emiatt a számlakibocsátó társaságtól befogadott számlákra jogszerűen adólevonási jogot nem alapozhatott. Erre figyelemmel a felperes terhére 18.200.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, mely után 13.650.000 Ft adóbírságot szabott ki. Határozatát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdés, 2. § (1) bekezdésére, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban Áfa tv.) 119. § (1) bekezdés, 120. § a) pont, 127. § (1) bekezdés a) pont, továbbá a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Sztv.) 15. § (3) bekezdés, 166. § (1) bekezdésére alapította.

[6] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2016. április 1. napján kelt 2061217888 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Rögzítette, hogy a számlakibocsátó kizárólag átszámlázó szerepben töltött be, egyéb tevékenységet nem végzett. A számlázási láncolatban adóelkerülésre létrehozott társaságok voltak, a felhasznált alapanyagok körbejártak a szereplők között, azok megléte, eredete nem igazolt. A számlakibocsátó tevékenységének hiányát igazolta P. T. tanúvallomása, aki kifejtette, hogy a társaság K-n semmilyen tevékenységet nem végzett, csak alapanyagot szállított oda a gyártáshoz. Az alperes álláspontja szerint a felperes tudott vagy tudnia kellett az adókijátszásról, miután a számlakibocsátó ügyvezetőjével állítása szerint jó kapcsolatban volt, a gyártás helyét és a gyártást végző társaságot is ismerte. Semmilyen formában nem tájékozódott ugyanakkor a számlakibocsátó felől, nem tett meg minden ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy elkerülje az adókijátszásban való részvételét.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!