A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32290/2016/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 92. §] Bíró: Petőné dr. Sipka Judit

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

22.K.32.290/2016/10.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Molnár Csaba Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt felperes neve (cím) a dr. Jenőfi Márk jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (cím) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat - hiv. sz.: 2061217888 - bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg alperes részére 200.000,-Ft (kétszázezer forint) perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 1.092.000,- Ft (egymillió-kilencvenkétezer forint) kereseti illeték összegét az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására a Magyar Állam javára fizesse meg.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A NAV Kelet-budapesti Adóigazgatósága (továbbiakban: elsőfokú hatóság) a .... sz. megbízólevél alapján 2010. december hónap tekintetében általános forgalmi adó adónemre kiterjedően bevallások utólagos vizsgálatára irányuló pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzést végzett felperesi társaságnál. A hatóság e körben vizsgálta a felperes részére az Kft1. (a továbbiakban: számlakibocsátó) által húsvéti figurák előlegeiről, valamint az eladási ár különbözetéről kibocsátott bizonylatok Áfa tartalmát.

A revízió meghallgatta felperesi törvényes képviselőt 2011. július 07-én, illetőleg 2015. március 10. napján. Felperesi törvényes képviselő a 2011-es meghallgatása során útlevéllel igazolta magát, ahol tájékoztatást kapott a hatóság tagjaitól a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1)-(6) bekezdéséig terjedően. Előadása szerint felperesi cégnek volt szerződése a ...val, így a felperes által gyártott marcipánt értékesítette a ...nak. A felperes megvette a ... üzemben lévő gépeket és minden ingóságot, amik korábban a Kft2.. tulajdonában voltak. Az volt a terv, hogy felperes gyártja a figurákat és a marcipánt, majd pedig kereskedik vele.

Előadása szerint felperes fogja venni az alapanyagokat, eladja a számlakibocsátónak, és a számlakibocsátó fogja gyártani a figurákat és vissza eladja a felperesnek, aki pedig eladja tovább a multiknak. A cégre neki van a legnagyobb rálátása. Amikor a Kft2. gyártotta a figurákat, ők szállítottak a ...nak, de nekik nem volt pénzük a gyártás folytatásához, és akkor átadták neki a lehetőséget, hogy ők tudnak gyártani, felperes pedig adja el. Megvette a számlakibocsátótól a figurákat, rárakta a hasznát és eladta. A számlakibocsátóval annak vizsgált időszaki ügyvezetőjével, Személy1. keresztül tartotta a kapcsolatot, akivel már két éve ismerik egymást, nem csak üzleti kapcsolat, hanem családi kapcsolat is van közöttük, ismeri a családját, a lakását. Arra a kérdésre, hogy tájékozódott-e a számlakibocsátóval kapcsolatban bármely módon - adóhivatalnál, cégbíróságon, interneten - és mivel tudja igazolni, nemleges választ adott. Arra a kérdésre, hogy a számlakibocsátó saját alkalmazottaival végezte-e el a számlákon szereplő munkálatokat vagy igénybe vett alvállalkozókat, azt a választ adta, hogy fogalma sincs, nem érdekelte, a gyártást leellenőrizte. A jegyzőkönyvet a felperesi törvényes képviselő jóváhagyólag aláírta. A 2015-ös nyilatkoztatása során magát tartózkodási engedélyével igazolta, ahol a Ket. 51. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakról kapott tájékoztatást. Ekkor tett előadása szerint a Kft2..-t Személy2. és Személy1. révén ismerte meg. A Kft2.. felszámolását követően kötött szerződést a számlakibocsátóval, mivel ők gyártották a csokoládékat. Személy1. keresztül tudta meg, hogy a Kft2.. nehéz anyagi helyzetben van, és nincs tőkéje a gyártás folytatására. A Kft2.., illetve később a számlakibocsátó a ... üzemben legyártott termékeket a bérelt raktárába átszállította, majd a ... saját járművel szállította el felperes raktárából az árut.

Az adóhatóság 2015. február 13-án helyszíni szemlét tartott felperes ... telephelyén, mely cím egyben Személy1.nek a lakcíme is volt. A bejárati kapun elhelyezésre került felperesi cég neve. A telephelyen mozgás nem volt tapasztalható. A revízió nyilatkoztatta Személy1.et, akinek előadása szerint felperesi törvényes képviselőt régóta ismeri. Egy beszélgetésük során említette neki, hogy anyagilag beszállna a tevékenységük finanszírozásába. Megállapodásuk alapján kész áruért cserébe anyagiakat bocsátott a rendelkezésükre a gyártáshoz. Felperesi törvényes képviselő a gyártásba nem szólt bele, csak finanszírozóként volt jelen, esetleg volt amikor alapanyagot hozatott.

Felperes és a számlakibocsátó között 2010. április 30-án szerződés köttetett, mely szerint az eladó számlakibocsátó eladja, felperes pedig megveszi a számlakibocsátó által forgalmazott figurás csokoládé termékeket, melyeket a számlakibocsátó telephelyén tárolja, amit felperes értékesítéskor szállít el. Az áru átvételét a számlakibocsátó a szállítólevélen aláírásával és bélyegzővel is igazolja. A szerződésben a termékek egyedi egységára nem szerepelt. Az ellenérték megfizetése a teljesítéseket követően esedékes. Ennek ellenére a felek jellemzően előlegről állítottak ki számlát. A szerződés szerint a szezon végén a felek árkülönbséget számolnak, melyről jegyzőkönyv készül, azonban ilyen jegyzőkönyv nem állt a hatóság rendelkezésére. Az árkülönbözet számla teljesítési időpontja megelőzi az előlegszámlák teljesítési időpontját. A felek nem bocsátottak rendelkezésre sem szállítóleveleket, sem megrendeléseket, melyek meglétét a szerződés előírta.

A NAV Heves Megyei Adóigazgatósága ellenőrzést folytatott le a számlakibocsátónál 2010. október-december időszakra, melynek során egy számlázási láncolatot tárt fel. Az ellenőrzés alapján a hatóság megállapította, hogy a számlakibocsátó által a felperes felé értékesített csokoládé figurákat a Kft2.. ... üzemében gyártották.

A Kft2.. vonatkozásában szintén lefolytatásra került 2010. évre vonatkozóan ellenőrzés, melynek során a hatóság megállapította, hogy a gyártáshoz szükséges alapanyagot jelentős részben a számlakibocsátó biztosította és a készterméket részükre értékesítette. A termeléshez bérmunka szolgáltatást vett igénybe, de a munkaerőt olyan vállalkozás biztosította, mely csak névleg működött. A számlakibocsátó által a Kft2.. felé kiszámlázott, a gyártáshoz alapvető alapanyagok egy részéhez fiktív beszerzési számlák kapcsolódtak. A számlakibocsátó továbbá az Kft3.., illetve a Bt1.. társaságok között ugyanazokat a termékeket 19, illetve 20 alkalommal átszámlázták úgy, hogy egyik társaságnál sem volt elegendő készlet a számlázás elindításához. A termelés irányításában a beszerzett tanúvallomások alapján olyan személyek is közreműködtek, akik a társasággal nem voltak közvetlenül összefüggésbe hozhatók. Többször előfordult, hogy a számlakibocsátó értékesítése megelőzte a beszerzés időpontját. A tényleges árumozgást hitelesen nem dokumentálták. Az árut közvetlenül ...ről szállították el a vevőkhöz. A számlakibocsátó kizárólag átszámlázta a késztermékeket, egyéb tevékenységet nem fejtett ki.