A Fővárosi Törvényszék P.23289/2012/19. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 523. §, 623. §, 629. §, 653. §] Bíró: Császár P. Emőke

Fővárosi Törvényszék

... P. .../2012/19.

A Fővárosi Törvényszék

dr. Szilágyi Rózsa ügyvéd (ügyvéd íme.) által képviselt

felperes neve

(felperes címe.)

f e l p e r e s n e k

dr. Boós Tibor ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe.) I. rendű,

II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe.) II. rendű és

III.r. alperes neve (III.r. alperes címe.) III. rendű

a l p e r e s ellen

végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy 1-es személy 2009. augusztus 28. napján kelt írásbeli végrendelete a felperes és alperesek viszonyában érvénytelen.

A bíróság annak tűrésére kötelezi az alpereseket, hogy

• a település., szám hrsz. alatt felvett, természetben ingatlan címe szám alatt fekvő ingatlan 1 tulajdoni hányada, valamint

• a 2-es település, szám hrsz. alatt felvett zárkerti ingatlan 270/2387 tulajdoni hányada

vonatkozásában a felperes tulajdonjoga törvényes öröklés jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

Kötelezi a bíróság az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 600.000,- (Hatszázezer) forint perköltséget.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság az alpereseket, hogy fizessenek meg az államnak a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívásra 81.000.- (Nyolcvanegyezer) forint szakértői díjat.

A feljegyzett kereseti illetékből 919.100,- (Kilencszáztizenkilencezer-száz) forintot kötelesek az alperesek az államnak külön felhívásra megfizetni, míg 459.500,- (Négyszázötvenkilencezer-ötszáz) forintot az állam visel.

Felkéri a bíróság a Budapesti 2. Számú Földhivatalt, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a település., szám hrsz. alatt felvett, természetben ingatlan címe szám alatt fekvő ingatlan tulajdoni lapjára a felperes (adatok) törvényes öröklés jogcímén fennálló 1 hányadú tulajdonjogát - az I. rendű alperest (I.rendű alperes neve adatok) megillető tulajdonjog 1 hányada csökkentése mellett - jegyezze be.

Felkéri a bíróság az Esztergomi Járási Földhivatalt, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a 2-es település, szám hrsz. zárkerti ingatlan tulajdoni lapjára a felperes (felperes neve adatok) törvényes öröklés jogcímén 270/2387 tulajdoni hányadán fennálló tulajdonjogát - az I. rendű alperest (I.rendű alperes neve adatok) megillető tulajdonjog 270/2387 hányadra csökkentése mellett - jegyezze be.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblának címzetten ennél a bíróságnál lehet írásban, három példányban benyújtani. Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, perköltség viselésére vagy annak összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy csak a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve ha fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

A jogi képviselővel eljáró felek - vagyonjogi ügyben, amennyiben a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja - a benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Ekkor a fellebbezésben új tényre, bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályoknak megfelelő alkalmazásával történik, a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, s a határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s