31976L0114[1]

A Tanács 76/114/EGK irányelve (1975. december 18.) a gépjárművek és pótkocsijaik hatóságilag előírt tábláira és felirataira, valamint elhelyezésükre és rögzítési módjukra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

A TANÁCS 76/114/EGK IRÁNYELVE

(1975. december 18.)

a gépjárművek és pótkocsijaik hatóságilag előírt tábláira és felirataira, valamint elhelyezésükre és rögzítési módjukra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(76/114/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

mivel azok a műszaki előírások, amelyeknek a nemzeti jogszabályok szerint a gépjárműveknek meg kell felelniük, többek között a hatóságilag előírt táblákra és feliratokra, valamint azok elhelyezésére és rögzítési módjára is vonatkoznak;

mivel ezek az előírások tagállamonként eltérőek; mivel ezért szükséges, hogy az összes tagállam a meglévő szabályozása kiegészítéseként vagy azt felváltva ugyanazokat a követelményeket vezesse be, hogy lehetővé tegye a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156 EGK ( 3 ) irányelvben meghatározott EGK-típusjóváhagyási eljárás alkalmazását;

mivel a gépjárművekre vonatkozó nemzeti előírások közelítése a tagállamok részéről a közös követelmények alapján végzett vizsgálatok kölcsönös elismerését jelenti; mivel az ilyen rendszer kielégítő működéséhez szükséges, hogy az előírásokat az összes tagállam azonos időponttól kezdve alkalmazza;

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában a "jármű" bármely olyan, karosszériával rendelkező vagy nem rendelkező jármű, amelyet közutakon való rendeltetésszerű használatra szántak, legalább négy kerékkel rendelkezik, és legnagyobb tervezett sebessége meghaladja a 25 & ;km/órát, kivéve a sínen közlekedő járműveket, a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokat, valamint a közművek munkagépeit.

2. cikk

A tagállamok nem tagadhatják meg az adott járműtípus EGK-típusjóváhagyásának vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását a hatóságilag előírt táblákkal és feliratokkal, valamint azok elhelyezésével és rögzítési módjával kapcsolatos indokok alapján, amennyiben ezek megfelelnek a mellékletben megállapított követelményeknek.

3. cikk

A tagállamok nem tagadhatják vagy tilthatják meg egy jármű nyilvántartásba vételét, értékesítését, forgalomba helyezését vagy használatát a hatóságilag előírt táblákkal és feliratokkal, valamint azok elhelyezésével és rögzítési módjával kapcsolatos indokok alapján, amennyiben ezek megfelelnek a mellékletben megállapított követelményeknek.

4. cikk

A melléklet rendelkezéseinek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása érdekében szükséges módosításokat a 70/156/EGK irányelv 13. cikkében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

5. cikk

(1) A tagállamok 1977. január 1-jéig elfogadják és kihirdetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 1978. október 1-jei hatállyal léptetik életbe.

(2) Az irányelv hatálybalépését követően a tagállamok időben tájékoztatják a Bizottságot az irányelv által érintett területen tervezett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, hogy a Bizottság azokra megtehesse észrevételeit.

6. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1.

Minden járművet a következő szakaszokban leírt táblával és feliratokkal kell ellátni. A táblát és a feliratokat vagy a gyártó, vagy meghatalmazott képviselője szereli fel.

2. GYÁRI TÁBLA

2.1. A csatolt mellékletben ábrázolt minta alapján egy szembeötlő és könnyen hozzáférhető helyre egy gyári táblát kell szilárdan felszerelni egy olyan alkatrészre, amelynek cseréjére a használat során általában nem kerül sor. Azon világos és kitörölhetetlen módon a következő információt kell az alábbi sorrendben feltüntetni:

2.1.1.

A gyártó neve.

2.1.2.

EGK-típusjóváhagyási szám ( 4 ).

Ez a szám egy kis "e" betűből áll, amelyet - a megadott sorrendben - az EGK-típusjóváhagyást megadó ország megkülönböztető száma vagy betűjele (1 Németország esetében, 2 Franciaország esetében, 3 Olaszország esetében, 4 Hollandia esetében, 6 Belgium esetében, 9 Spanyolország esetében, 11 az Egyesült Királyság esetében, 13 Luxemburg esetében, 18 Dánia esetében, továbbá a EL Görögország esetében, az IRL betűjel Írország esetében, a P betűjel Portugália esetében ,12 Ausztria esetében, 17 Finnország esetében, 5 Svédország esetében , 8 a Cseh Köztársaság esetében, 29 Észtország esetében, CY Ciprus esetében, 32 Lettország esetében, 36 Litvánia esetében, 7 Magyarország esetében, MT Málta esetében, 20 Lengyelország esetében, 26 Szlovénia esetében, 27 Szlovákia esetében , 34 Bulgária esetében, 19 Románia esetében, 25 Horvátország esetében) valamint a járműtípusra vonatkozó típusbizonyítványon található számnak megfelelő típus-jóváhagyási szám követ. Az "e" betű és az EGK-típusjóváhagyást megadó ország megkülönböztető száma vagy betűjele közé, valamint a megkülönböztető szám vagy betűjelek és a típus-jóváhagyási szám közé csillag jelzést kell elhelyezni.

2.1.3.

Jármű-azonosítási szám

2.1.4.

A jármű legnagyobb megengedett össztömege.

2.1.5.

A jármű együttes legnagyobb megengedett össztömege, amikor a járművet vontatásra használják.

2.1.6.

Legnagyobb megengedett tengelyterhelés minden egyes tengelyre, elölről hátrafelé sorrendben.

2.1.7.

Félpótkocsi esetében a legnagyobb megengedett nyeregterhelés.

2.1.8.

A 2.1.4.-2.1.7. pontok követelményei nem lépnek hatályba, amíg 12 hónap el nem telt a gépkocsik és pótkocsijaik tömegére és méreteire vonatkozó tanácsi irányelv elfogadásának időpontjától. Azonban idő közben egy tagállam előírhatja, hogy a nemzeti jogszabályokban előírt legnagyobb megengedett tömegeket bármely olyan jármű hatósági adattábláján feltüntessék, amely a területén üzembe került.

Amennyiben a műszakilag megengedett tömeg nagyobb, mint a legnagyobb megengedett tömeg, a szóban forgó tagállam kérheti, hogy a műszakilag megengedett tömeget is tüntessék fel. A tömegadatokat két oszlopban kell feltüntetni: a legnagyobb megengedett tömeget bal oldalon és a műszakilag megengedett tömeget a jobb oldalon.

2.2.

A gyártó további információt adhat meg az előírt feliratok alatt vagy azok mellett, egy olyan világosan megjelölt négyszögön kívül, amely csak a 2.1.1.-2.1.8. pontban előírt információt tartalmazhatja (lásd az e melléklethez csatolt függeléket).

3. JÁRMŰAZONOSÍTÁSI SZÁM

A járműazonosítási szám a gyártó által, minden egyes járműre meghatározott karakterek rögzített kombinációja. Ennek célja annak biztosítása, hogy minden jármű egyértelműen azonosítható legyen 30 éven keresztül a gyártó közbenjárása útján, további adatokra történő hivatkozás nélkül. A járműazonosítási számra a következő követelmények vonatkoznak:

3.1. Azt fel kell tüntetni a gyári adattáblán, valamint az alvázon, alvázkereten vagy más hasonló szerkezeten.

3.1.1. Három szakaszból áll:

3.1.1.1.

Az első szakasz a járműgyártónak adott kódból áll, amely lehetővé teszi, hogy az azonosítható legyen. A kód három karakterből áll (betűk vagy számjegyek), amelyeket annak az országnak az illetékes hatóságai adnak ki, amelyben a gyártó gazdasági tevékenységének székhelye található, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) fennhatósága alatt tevékenykedő nemzetközi képviselet beleegyezésével. Az első karakter a földrajzi zónát jelöli, a második egy ebben a zónában található országot, a harmadik egy meghatározott gyártót jelöl.

Ha a gyártó évente 500 járműnél kevesebbet állít elő, akkor a harmadik karakter mindig "9". Az ilyen gyártó azonosítása céljából a harmadik szakasz harmadik, negyedik és ötödik karakterét szintén az illetékes hatóság adja ki.

3.1.1.2.

A második szakasz hat karakterből áll (betűk vagy számjegyek), amelyek a jármű általános tulajdonságait adják meg. Ha a gyártó e karakterek közül egyet vagy többet nem vesz igénybe, az üres helyeket a gyártó választásától függően betűkkel vagy számjegyekkel kell kitölteni.

3.1.1.3.

A harmadik szakasz nyolc karakterből áll, amelyből az utolsó négynek számjegynek kell lennie; ennek a két másik résszel együtt lehetővé kell tennie egy meghatározott jármű azonosítását. Minden fel nem használt helyen egy nullát kell alkalmazni, hogy az előírt összes karakterhely ki legyen töltve.

3.1.2.

Ezt mindenütt, ahol lehetséges, egy sorban kell elrendezni.

Kivételként, műszaki okoknál fogva, két sorban is elhelyezhető. Itt azonban egy szakaszon belüli elválasztás a két sor között nem megengedett. Minden egyes sor elején és végén egy olyan jelképet kell elhelyezni, amely nem arab szám, sem pedig nagy latin betű, és amelyek nem keverhetők össze egyikkel sem. A gyári adattábla esetén ettől a követelménytől el lehet tekinteni, ha a számot csak egy sorban adják meg. Ilyen szimbólum elhelyezése az egy sorban lévő három szakasz között is megengedett (3.1.1.).

A karakterek között betűhely nem hagyható ki.

3.2. Továbbá, az azonosító számot:

3.2.1.

fel kell tüntetni az alvázon, alvázkereten vagy más hasonló szerkezeten a jármű jobb oldalán;

3.2.2.

világosan látható és hozzáférhető helyen kell feltüntetni olyan módszerrel, mint például beütés vagy bélyegzés, oly módon, hogy az ne legyen kitörölhető, és ne károsodjon.

4. KARAKTEREK

4.1.

A 2. és 3. pontban megállapított összes jelöléshez latin betűket és arab számokat kell használni. A 2.1.1. és 2.1.3. és 3. pontban előírt jelölésekhez nagy latin betűket kell alkalmazni.

4.2. A járműazonosítási számhoz:

4.2.1.

nem megengedett az I, O és Q betűk, valamint kötőjelek, csillagok és más különleges jelzések használata, eltekintve a 3.1.2. pont utolsó bekezdésben említett jelzésektől;

4.2.2. a betűk és számok legkisebb magassága a következő:

4.2.2.1.

7 mm a közvetlenül az alvázra, keretre vagy más hasonló járműszerkezetre felvitt karakterek esetében;

4.2.2.2.

4 mm a gyártási adattáblán feltüntetett karakterek esetében.

FÜGGELÉK

MINTÁK A GYÁRI ADATTÁBLÁKRA

A következő minták nem jelentik azt, hogy a gyári adattáblákon ténylegesen az alábbi adatoknak kell szerepelniük. Ezek csupán tájékozató jellegűek.

1. példa

Példa az M1 kategóriájú járműre.

A 2.2. pont szerinti kiegészítő adatokat az előírt adatok alatt vagy mellett lehet elhelyezni (lásd a pontozott vonalakkal jelölt négyszögeket a fenti példán).

2. példa

Példa N3 kategóriájú járműre.

A 2.2. pont szerinti kiegészítő adatokat az előírt adatok alatt vagy mellett lehet elhelyezni (lásd a pontozott vonalakkal jelölt négyszögeket a fenti példán).

( 1 ) HL C 5., 1975.1.8., 41. o.

( 2 ) HL C 47., 1975.2.27., 4. o.

( 3 ) HL L 42., 1970.2.23., 1. o.

( 4 ) Ha egy járműtípusra nem adtak ki EGK-típusjóváhagyást, és ezért nem rendelkezik EGK-típus-jóváhagyási számmal, egy tagállam megkövetelheti, hogy a nemzeti típus-jóváhagyási szám fel legyen tüntetve. Amennyiben a nemzeti típus-jóváhagyási számot fel kell tüntetni, a gyártó ezt egy, a gyári adattáblától eltérő táblán vagy magán a gyári adattáblán adhatja meg.