A Fővárosi Törvényszék P.22923/2017/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, (1) bek., (2) bek., 2:43. §, d) pont, 2:44. §, 2:45. §, (2) bek., 2:51. §, (1) bek., (2) bek., 6:540. §, (1) bek., 6:548. §, (2) bek., 6:549. §, (1) bek.] Bíró: Szentpáli Judit

Fővárosi Törvényszék

...P.../2017/4.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Simon Gábor ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek,

a személyesen eljárt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen személyiségi jog megsértése iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékes adóhatóság külön felhívására - az ott írt időben és módon - 36.000,- (harminchatezer) forint illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál kell elektronikus úton, vagy a nem elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon négy példányban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I n d o k o l á s

A felperes a párt országgyűlési képviselője, egyúttal a párt települési Szervezetének elnöke.

Az alperes az 2-es párt elnöke volt 2017. február 04. napjáig, mely pártelnöki tisztséget munkaviszony keretében látta el. Az új pártelnök megválasztására 2017. február 04. került sor.

Az alperes 2017. február 10. napján az TV csatorna műsor címe című műsorában azt a kijelentést tette, hogy "településben azért tudni kell, hogy ha van ember, aki a 3-as párttal együttműködik 1-es személy polgármester háta mögött, az felperes neve a párt párt helyi országgyűlési képviselője, aki egyébként 2-es személy polgármesterségének idején is a családjához kötődő tanácsadó cégen keresztül dolgozott a városnak, gazdagodott azon, hogy ott egy politikai béke volt kivásárolva".

A felperes pontosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez való személyiségi jogát azzal, hogy 2017. február 10. napján az TV csatorna műsor címe című műsorában valótlanul állította, hogy a felperes "a családjához kötődő tanácsadó cégen keresztül dolgozott a városnak, gazdagodott azon, hogy ott egy politikai béke volt kivásárolva". Kérte, hogy a bíróság az alperest tiltsa el a további jogsértéstől. Kérte, hogy a bíróság a megfelelő elégtétel adása körében kötelezze az alperest, hogy magánlevél keretében olyan tartalmú levelet küldjön a felperesnek, melyben a jogsértés tényét elismeri és ezért elnézést kér tőle, egyúttal kérte, hogy a bíróság jogosítsa fel a felperest az alperesi levél nyilvánosságra hozatalára. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a személyiségi joga megsértése miatt 600.000,- forint összegű sérelemdíj, és ennek 2017. február 10. napjától a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 6:48. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére. Keresete jogalapjaként a Ptk. 2:42. § (2) bekezdését, 2:43. § d) pontját, 2:45. § (2) bekezdését, 2:51. § (1) bekezdés a), b) és c) pontját, 2:52. § (1)-(3) bekezdését és 6:48. § (1) bekezdését jelölte meg.

Állította, hogy az alperes 2017. február 10. napján az TV csatorna műsor címe című műsorában az általa kifogásolt közlést tette, mellyel megsértette a jóhírnévhez való személyiségi jogát, figyelemmel arra, hogy az alperes tényállítása valótlan volt, mivel a családjához kötődő tanácsadó cég sosem dolgozott a városnak, így sosem gazdagodhatott ezen, és semmilyen politikai béke nem volt "kivásárolva".

Hivatkozott arra, hogy az általa kifogásolt tényállítással szemben a szabad véleménynyilvánítás jogelvére történő hivatkozás nem foghat helyt, mivel az alperes kijelentése olyan súlyú, amelyet közszereplőként sem kell eltűrnie, így az túllépi a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos kereteit, az alperes közlése a közszereplőket terhelő fokozott tűrési küszöbön is túlmutatnak, azt közszereplőként sem köteles eltűrni. E körben nem vitatta, hogy közszereplő volna, azonban hivatkozott arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem korlátlan jog még közszereplők esetében sem, hanem ennek korlátja az Alaptörvényben és a Ptk.-ban megfogalmazott emberi méltóság védelme. A véleménynyilvánítás szabadsága csak a vélemények kinyilvánítására terjed ki, a hamis tények állítására már nem vonatkozik. Álláspontja szerint a nyilatkozat összességében és egyes elemeiben is nem véleménynek, hanem tényállításnak minősül, és valótlan, mely objektíve alkalmas arra, hogy a támogatóiban kialakult képet róla hátrányosan befolyásolja, és ezáltal személyiségi jogait sérti. A valótlan tényállítások nem képezhetik közéleti viták eszköztárát, és azok a közszereplőkkel szemben sem megengedettek. Hivatkozott arra, hogy jelen perben nem közéleti vita keretében hangzott el a kijelentés, mivel még nem volt kampányidőszak, hanem az egy személyeskedő, a felperes családja ellen irányuló kijelentés volt. Ugyanakkor állította, hogy az alperes az állítását olyan körülmények között fogalmazta meg, amikor közeledett az április 23-i települési időközi választás, és az alperes szándékosan, lejáratása érdekében illette ezen valótlan váddal. Egy közszereplő vonatkozásában pedig a közbizalom megléte alapvető működési feltétel, így a felperesnek alapvető joga fűződik ahhoz, hogy a közvélemény a tettei, megnyilatkozásai, adott esetben a hibái alapján ítélje meg.

Hivatkozott arra, hogy jelen perbeli esetben a közléséért nem a jogi személy, hanem a magánszemély felelős, figyelemmel arra, hogy a jogi személy őt nem hatalmazhatja fel arra, hogy másról valótlan tényállítást tegyen, csak politikai véleményét fogalmazhatja meg, ami lehet túlzó, de abban az esetben sem tehet az alperes valótlan, személyeskedő tényállítást, amennyiben pártelnök volt még. Nem vitatta, hogy 2017. február 04. napján került megválasztásra az 2-es párt új pártelnöke.

Álláspontja szerint az általa igényelt sérelemdíj a jogsértés súlyával arányban áll, eltúlzottnak nem nevezhető, a közlés sok nézőhöz jutott el. A kárenyhítési kötelezettséggel kapcsolatosan hivatkozott arra, hogy az alperes által előadott magatartás nem enyhíti, hanem növelte volna a jogsértést, ugyanis ha a felperes egy TV műsorban erről beszél, az önmagában a joghátrányt nem csökkentette, hanem éppen növelte volna.