A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21425/2017/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. §, (1) bek., 2:52. §] Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.21.425/2017/3-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Simon Gábor ügyvéd (címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a személyesen eljárt alperes neve (alperes címe ) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. november 8. napján meghozott 17.P.22.923/2017/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét azzal, hogy az ... 2017. február 10-i ... című műsorában valótlanul állította, hogy a felperes családjához kötődő tanácsadó cégen keresztül dolgozott a városnak, ezáltal gazdagodott az ott kivásárolt politikai békén.

Az alperest a további jogsértéstől eltiltja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül magánlevélben kérjen elnézést a felperestől a megállapított jogsértésért.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 22.500 (huszonkétezer-ötszáz) forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 42.000 (negyvenkétezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 42.000 (negyvenkétezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a ... országgyűlési képviselője, egyúttal a párt ...i szervezetének elnöke. Az alperes az ... - a ... Pártja elnöke volt 2017. február 4-ig. Az alperes 2017. február 10-én az ... ... című műsorában azt a kijelentést tette, hogy "Zuglóban azért tudni kell, hogy ha van ember, aki a ...el együttműködik ... polgármester háta mögött, az ... a ... párt helyi országgyűlési képviselője, aki egyébként ... polgármesterségének idején is a családjához kötődő tanácsadó cégen keresztül dolgozott a városnak, gazdagodott azon, hogy ott egy politikai béke volt kivásárolva."

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez való személyiségi jogát azzal, hogy 2017. február 10-én az ... ... című műsorában valótlanul állította, miszerint a felperes "a családjához kötődő tanácsadó cégen keresztül dolgozott a városnak, gazdagodott azon, hogy ott egy politikai béke volt kivásárolva." Kérte, hogy a bíróság az alperest tiltsa el a további jogsértéstől. Kérte az alperes elégtétel adásra kötelezését magánlevél formájában, egyúttal kérte, hogy jogosítsa fel a felperest a bíróság az alperesi levél nyilvánosságra hozatalára. Kérte továbbá, hogy kötelezze az alperest 600.000 forint sérelemdíj és ennek 2017. február 10. napjától a kifizetési járó kamata megfizetésére.

Előadta, hogy az alperes tényállítása valótlan volt, mivel a családjához kötődő tanácsadó cég sosem dolgozott a városnak, így sosem gazdagodhatott ezen, és semmilyen politikai béke kivásárlása nem történt. Az alperes állítását akkor fogalmazta meg, amikor közeledett az április 23-i ...i időközi választás. Az alperes szándékosan és lejáratása érdekében illette ezen valótlan váddal. Nem hivatkozhat ezért a közszereplők fokozott tűrési kötelezettségére.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Egyrészt azzal védekezett, hogy a nyilatkozatot a párt képviseletében tette, ezért a jogi személy képviseletében tett, esetlegesen személyiségi jogot sértő nyilatkozatokért a jogi személy tartozik felelősséggel. Hivatkozott arra is, hogy a felperes közéleti szereplő, a per tárgyává tett nyilatkozat közéleti vita - a ...i időközi választás kampánya idején a választás kiírását követően - keretében hangzott el, melyre figyelemmel a felperest az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése, a 7/2014. (III. 7.) AB határozat és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. §-a alapján fokozott tűrési kötelezettség terheli.

Elismerte, hogy pontatlanul fogalmazott a nyilatkozatában, mivel a kérdéses szerződés ... polgármestersége idején állt fenn. Ettől függetlenül azonban a szerződéses kapcsolatot egy példaként tartalmazta a nyilatkozat, annak a lényegi állításnak az alátámasztásául, hogy a felperes együttműködik a ...el az önkormányzatban. Ez a lényegi állítás pedig valós, amit alátámaszt az is, hogy fontos gazdasági hatású kérdésekben, így a Liget-projekttel kapcsolatban, a kerületi parkolási rendszer bevezetésével összefüggésben, vagy a Mundo-projekttel kapcsolatban a felperes befolyása alatt álló ... önkormányzati frakció az általa is támogatott polgármesterrel szemben a ... frakció egyes tagjaival szavazott együtt. Érvelése szerint politikai véleményét fogalmazta meg.

A sérelemdíj összegét a jogalap megléte esetén is eltúlzottnak tartotta. A felperes nem bizonyított nem vagyoni sérelmet sem. Kiemelte, hogy a kifogásolt kijelentésre a leginkább védett szólás, egy közéleti vita keretében, egy időközi önkormányzati választással összefüggésben került sor. Azok a közszereplők, akik nyíltan vállalnak közéleti-politikai szerepet, meg is tudják magukat védeni az alaptalan megnyilvánulásokkal szemben a nyilvánosság előtt.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 36.000 forint illetéket.

Az elsőfokú bíróság a döntését a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1), (2) bekezdésére, 2:43. § d) pontjára, 2:51. § (1), (2) és (3) bekezdéseinek alkalmazására alapította.

Indokolásában először a szubjektív és az objektív szankciók alkalmazásának jogszabályi kizártságára irányuló védekezéssel foglalkozott. Kifejtette, hogy az alperes tekintetében a Ptk. 2:51. § (2), (3) bekezdése nem alkalmazható, mivel nem tartozik a jogszabályi rendelkezés szerinti személyi körbe, az objektív szankciók vonatkozásában pedig munkáltatói helytállásra nem hivatkozhatott. A sérelemdíj tekintetében a munkáltatói felelősséget vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az alperes felhívás ellenére nem bizonyította, hogy a per tárgyát képező közlés a munkaviszonyával összefüggésben, a munkaszerződése által szabályozott jogok és kötelezettségek gyakorlásához kötődően, az ebből adódó irányítási, ellenőrzési jogosultsághoz kapcsolódóan, a munkaviszonya által szabályozott tevékenysége alapján tette, azaz nyilatkozata munkaviszonyával összefüggött. Ezt az alperes terhére értékelve azt állapította meg, hogy az alperes az objektív és a szubjektív szankcióért is felelősséggel tartozott.

A Ptk. 2:44. §-ra hivatkozással kiemelte, hogy a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. A felperes országgyűlési képviselő, politikusként közszereplőnek minősült. A 7/2014. (III. 7.) AB határozat [48], [49] bekezdéseit idézve hangsúlyozta, hogy a közéleti véleménynyilvánítás fókuszában maguk a közügyek állnak. Az ilyen megnyilvánulások túlnyomó része a politikai véleménynyilvánítás körébe tartozik. A közéleti szereplők személyiségének védelme érdekében a szólásszabadság szűkebb körű korlátozása felel meg az Alaptörvényből levezethető követelményeknek. A véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes, vagy értéktelen, helyes vagy helytelen. A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak, tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne. A bizonyíthatóan hamis tények ugyanakkor önmagukban nem állnak alkotmányos védelem alatt.