A Fővárosi Törvényszék P.24720/2017/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:86. §, (1) bek., 6:137. §, 6:142. §, 6:144. §, (1) bek., 6:382. §, (1) bek., 6:525. §, (1) bek.] Bíró: Bene Lajos

Fővárosi Törvényszék

...P.../2017/6.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Mándli Ádámné dr. Pethő Annamária ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a dr. Halápi Dóra Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 93.217,- (kilencvenháromezer-kétszáztizenhét forint) perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 111.900,- (száztizenegyezer-kilencszáz forint) illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Törvényszéken lehet 3 példányban előterjeszteni a Fővárosi Ítélőtáblához címezve. A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél nyilatkozata hatálytalan és az ilyen fellebbezést a bíróság elutasítja, kivéve ha pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő és ezt fellebbezésében igazolja. A fél rászorultsága esetén pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kérheti. A kérelmet a jogi segítségnyújtó szolgálatnál kell előterjeszteni.

I n d o k o l á s :

A felperes és házastársa kölcsönt igényelt az alperesnél a ingatlan címe szám alatti ingatlan felújítására. A felperes és házastársa, mint adósok valamint 1-es személy zálogkötelezett, és az alperes, mint hitelező között 2017. január 13. napján hitel-, zálog-, és biztosítéki szerződés jött létre, amely alapján az alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy 8 millió forint összegű kölcsönt tart rendelkezésre és a folyósítási feltételek esetén azt a felperes fizetési számlája javára jóváírja. A kölcsön első részletének folyósítási feltételei a következőek:

- Annak 10 napnál nem régebbi teljes tulajdoni lappal történő igazolása, hogy a fedezetül felajánlott ingatlanra a zálogkötelezett tulajdonjoga az ingatlan nyilvántartásban bejegyzést nyert.

- Annak 10 napnál nem régebbi teljes tulajdoni lappal történő igazolása, hogy a fedezetül felajánlott ingatlanra a bank jelzálogjoga, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom az illetékes földhivatalnál legalább széljegyként nyilvántartásba vételre került.

- A fedezetként felajánlott ingatlan a szerződésben felsorolt bejegyzéseken túlmenően per, teher és igénymentes, az ingatlant érintően nincs - az említett eljárásokat meghaladóan - folyamatban lévő eljárás.

- A szerződés közokiratba foglalása megtörtént.

- Annak igazolása a zálogkötelezett vagyonbiztosítási szerződést kötött az ingatlanra.

A szerződés megkötését követően a felperes és adóstársa, 2-es személy, továbbá 1-es személy zálogkötelezett közjegyző közjegyző irodájában 2017. január 13. napján egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tettek, melyben a szerződésben foglaltakat közokiratba foglalták.

A felperes ezt az iratot, valamint a többi folyósítási feltételt igazoló dokumentumot megküldte az alperesnek.

Az alperes 2016. október 25. napjától hatályos "Útmutató az alperes neve ingatlanfedezetű hiteleinek igényléséhez" című segédlete szerint a kölcsönök folyósítási feltétele a hitel és jelzálogszerződések egy-, illetőleg kétoldalú közokiratba foglalása, valamint egyéb, a jelen per eldöntése szempontjából nem releváns folyósítási feltételek.

Az alperes a felperes kérése ellenére nem folyósította a kölcsönt. A felperes és házastársa érdeklődésükre azt a választ kapták, hogy csak a szerződés kétoldalú közjegyzői okiratba foglalása esetén van lehetőség a kölcsön folyósítására. Az alperes a felperesek panaszbeadványára 2017. február 13. napján kelt levelében elnézést kért az okozott kellemetlenségekért, ígéretet tett a közjegyzői díj közvetlen megtérítésére, továbbá a korábban elkészített egyoldalú közjegyzői okirat díjának jóváírására is. Az alperes február 22. napján ismételten felhívta a felperes figyelmét arra, hogy csak kétoldalú közokirat esetén van lehetőség a kölcsön folyósítására. A felperes adóstársa 2-es személy ezeket nem vette tudomásul, további panaszokkal élt az alperes felé. Az alperes 2017. március 24. napján kelt levelében ismételten elnézést kért az okozott kellemetlenségekért, továbbra is fenntartja a korábban tett a kétoldalú közjegyzői okirat elkészítését fizetendő közjegyzői díj közvetlen megtérítéséről szóló ajánlatát, valamint a már elkészült egyoldalú nyilatkozat díjának megtérítésére vonatkozó ajánlatot is. Mindezek mellett a Vht. 23/C. § (3) bekezdésére hivatkozva jelezte, hogy nem tud eltekinteni a kétoldalú szerződéstől, mint folyósítási feltételtől. A felperes illetőleg adóstársa ismételten panasszal élt. Az alperes 2017. június 7. napján ismételten jelezte, hogy nem tud eltekinteni a kétoldalú szerződéstől, ismételten jelezte, hogy ezen igényének alapja a Vht. 23/C. § (3) bekezdése, ismét ígéretet tett a felmerült költségek megtérítésére. Felhívta a felperes figyelmét arra, hogy a kölcsön rendelkezésre tartási ideje 2017. július 7. napján lejár. A felperes 2017. június 23. napján kelt levelében kifogással élt az intézkedéssel szemben, egyúttal bejelentette a kárigényét.

Az igényelt kölcsön rendelkezésre tartási ideje 2017. július 7. napján lejárt.

Az alperes 2017. szeptember 7. napján méltányossági kifizetés címén jóváírt 86.110,- forintot a felperes bankszámláján.

A felperes keresetében kérte a bíróságtól, hogy kártérítés címén kötelezze az alperest 364.350,- forint, valamint 1.500.000,- forint sérelemdíj megfizetésére, állapítsa meg a jogsértés elkövetését, mivel az alperes magatartása sértette az emberi méltóságát, az egyenlő bánásmódot, sérült a felperes magánautonómiája, önrendelkezési joga. Sérült a felperesnek a hitelfelvételhez fűződő joga.

A felperes keresetét azzal indokolta, hogy az alperes a kölcsönszerződésben nem határozta meg, hogy kétoldalú szerződést kell közokiratba foglalni. Ő megfelelő közokiratot csatolt, ennek ellenére az alperes nem tett eleget a szerződéses kötelezettségének, nem folyósította a kölcsönt. Nem fogadta el az alperes azon igényét, hogy kétoldalú közokiratba foglalják a szerződést, mivel az nem szerződésszerű. A felperes rengeteget egyeztetett az alperesnél, jogi képviselője útján is. Nem tudtak megállapodni egymással.