A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20620/2018/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. §, 6:142. §] Bírók: Benedek Szabolcs, Czukorné dr. Farsang Judit, Matosek Edina

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.20.620/2018/6/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Mándli Ádámné dr. Pethő Annamária ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Dr. Halápi Dóra Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Halápi Dóra ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2018. március 27. napján meghozott 28.P.24.720/2017/6. számú ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint másodfokú perköltséget és térítsen meg az államnak külön felhívásra 149.100 (száznegyvenkilencezer-száz) forint feljegyzett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetével 364.350 forint kár és 1.500.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kérte továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:51. § (1) bekezdés a) pontja szerint a jogsértés megtörténtének megállapítását a Ptk. 2:42. § (1) és (2) bekezdése és 2:43. § a), c) és pontja alapján. Keresete ténybeli alapjaként előadta, hogy az alperessel 2017. január 13-án megkötött, jelzálogjoggal biztosított kölcsönszerződésben az alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy 2017. július 7. napjáig a B. ... szám alatti ingatlan felújításának céljára 8.000.000 forint kölcsönt folyósít. Az alperes azonban a szerződéses kötelezettségét nem teljesítette annak ellenére, hogy a folyósítási feltételeknek eleget tett, a szerződés közokiratba foglalása megtörtént oly módon, hogy 2017. január 13-án az adósok és a zálogkötelezett közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tettek. Hangsúlyozta, hogy a szerződés nem határozta meg, hogy a közokiratba foglalásnak egyoldalú kötelezettségvállalással vagy kétoldalú jogügylettel kell megtörténnie, ezért az általa benyújtott közokirat a folyósítási feltételeknek megfelelt, az alperes a szerződés alapján nem követelhette a "kétoldalú közokiratba" foglalást. Állította, hogy az alperes szerződésszegése miatt nem tudta felújíttatni ingatlanát. Kárát a vagyonában bekövetkezett értékcsökkenésben vette számításba, előadva, hogy abból az alperes csak a közokiratba foglalással és a jelzálogjog bejegyzésével kapcsolatos költségeket, összesen 86.110 forintot térített meg. Kárként érvényesítette a felújításhoz megvásárolt, azonban a munkák elmaradása miatt beépítésre alkalmatlanná vált építőanyag 74.350 forintot kitevő összegét, a hitelkérelem benyújtásához szükséges statikai szakvélemény elkészítésével felmerült 40.000 forintot, továbbá az általa megkötött vállalkozási szerződés alapján a bejárati ajtó 200.000 forintot kitevő ellenértékét állítva, hogy a folyósítás elmaradása a vállalkozási szerződés részéről való megszegését is eredményezte. Szintén kárként tartott igényt 50.000 forint ügyvédi munkadíjra. A sérelemdíj alapjaként azt adta elő, hogy az alperes megsértette emberi méltóságát és az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy nem a nyilvánosan meghirdetett, mindenkire érvényes feltételekkel akart vele szerződni. Sérült továbbá magánautonómiája és önrendelkezési joga, mert az alperes hibájából a szerződés megszűnésétől 2017. szeptember közepéig az ingatlanra bejegyzett terhek miatt hitelképtelenné vált és a KHR-listán is aktív tartozással szerepelt, amivel egyben sérült a hitelfelvételhez fűződő joga is. Házastársával együtt szabadidejük terhére jelentős időt kellett felesleges banki ügyintézéssel, vállalkozókkal és ügyvéddel való tárgyalással töltenie, amivel járó stressz miatt egészségi állapota is megromlott.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Azzal védekezett, hogy folyósítási kötelezettsége nem állt fent, mert a felperes annak feltételeit nem teljesítette. A szerződés azért nem határozza meg, hogy a kétoldalú jogügyletet kell közokiratba foglalni, mert mindez a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23/C. § (3) bekezdéséből következik, miszerint a zálogjogát akkor tudja érvényesíteni, ha a szerződés közokiratba van foglalva. Állította, hogy a jogszabályoknak és a saját belső szabályzatának megfelelően járt el, a tőle elvárható gondossággal törekedett a szerződéses cél elérésére, a felperes azonban a Ptk. 6:62. §-ában foglalt együttműködési kötelezettségének nem tett eleget és a kármegelőzési kötelezettségét sem teljesítette azzal, hogy újból nem jelent meg a közjegyző előtt. A felperestől ugyanis elvárható lett volna, hogy a lakóhelye közelében lévő közjegyzőnél a szerződést "kétoldalú közokiratba" foglaltassa, különös figyelemmel arra, hogy ezt az alperes költségére megtehette volna, továbbá, hogy előadása szerint a folyósítás elmaradása jelentős hátrányt okozott számára. A szerződés célja a felperesnek felróhatóan nem valósult meg, így kárai megtérítésére nem tarthat igényt. Érvelése szerint a keresetben megjelölt károk és hátrányos következmények, valamint az alperes magatartása között okozati összegfüggés sem áll fenn. Állította, hogy a felperes személyiségi jogait nem sértette meg és mivel a folyósításra a felperes felróható magatartása miatt nem került sor, így a felperes sérelemdíjra nem tarthat igényt.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest az alperesnek 93.217 forint perköltség, míg a Magyar Államnak külön felhívásra 111.900 forint feljegyzett illeték megfizetésére.

Az ítélet indokolása szerint a folyósítás egyik feltétele a szerződés közokiratba foglalása volt, ami az alperes által alkalmazott hiteligénylési segédletben adott tájékoztatás szerint egy- vagy kétoldalú közjegyzői okiratba foglalást jelent, de a szerződés arra nézve külön rendelkezést nem tartalmaz, hogy a folyósítás feltétele a szerződés egy- vagy "kétoldalú közokiratba" foglalása. Ebből következően a Ptk. 6:86. § (2) bekezdése szerint a felperesre kedvezőbb értelmezést elfogadva, a felperes a folyósítási feltételeknek mind az egy-, mind pedig a "kétoldalú közokiratba" foglalt szerződéssel eleget tehetett. Következésképpen az alperes nem tagadhatta volna meg a kölcsön folyósítását azon az alapon, hogy az adósok és a zálogkötelezett a közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tettek, melyben a kölcsön- és a jelzálogszerződés tartalmát foglalták közokiratba. Az alperes a folyósítás megtagadásával szerződést szegett [Ptk. 6:137. §] és a Ptk. 6:142. §-a alapján az ezzel okozott kárt köteles lenne megtéríteni. A felperes azonban a kárainak megtérítésére a kármegelőzési és kárelhárítási kötelezettség felróható megszegése miatt a Ptk. 6:144. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 6:525. § (1) bekezdése szerint nem tarthat igényt. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint elvárható lett volna a felperestől, hogy az alperes tájékoztatása és kérése alapján ismét közreműködjön egy közjegyzői okirat kiállításában, ami számára költséget nem okozott volna, sőt ellenkezőleg, anyagi előnye származott volna abból, mert az alperes a másik közokirat kiállításának költségét is magára vállalta. Miután a felperes szerint sincs jogi különbség az egy- és a "kétoldalú közokirat" között, az újabb okirat kiállítása rá nézve joghátrányt nem eredményezhetett és az többletidő ráfordítást sem igényelt volna, tekintve, hogy jelentős időt és energiát fordított az alperessel történő egyeztetésre. A felperes előadása szerint a folyósítás elmaradása jelentős érdeksérelmet, komoly károkat és személyiségi joghátrányt okozott számára, amihez képest elérhette volna a folyósítást, ha figyelembe veszi az alperes méltányolható igényét. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes által állított károk és személyiségi jogsérelmek kizárólag azért merültek fel, mert a felperes a tőle elvárható módon nem működött közre a közjegyzői okirat ismételt kiállításában. A kármegelőzési kötelezettség felróható megszegése miatt kárai megtérítését az alperestől nem igényelheti.