A Pécsi Ítélőtábla Bf.32/2019/10. számú határozata kábítószer-kereskedelem bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 35. §, (2) bek., 82. §, (2) bek. b) pont, 92. §, (1) bek., (2) bek., 176. §, (3) bek., 178. §, (2) bek. b) pont, 2017. évi XC. törvény (Be.) 574. §, (3) bek., 590. §, (1) bek., (2) bek., (7) bek., 592. §, (2) bek. c) pont, (2) bek. d) pont, 593. §, (1) bek. a) pont, 605. §, (1) bek., 606. §, (1) bek., 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet 3. §, (1) bek.] Bírók: Hudvágner András, Makai Lajos, Tóth Sándor

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.I.32/2019/10. szám

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2019. évi december hó 9. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság a kábítószer-kereskedelem bűntette miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Kaposvári Törvényszék 15.B.140/2018/34/II. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg:

- a vádlott által elkövetett cselekményt kábítószer birtoklása bűntettének minősíti (Btk. 178.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont);

- a vádlottal szemben kiszabott büntetést 4 (négy) év szabadságvesztésre és 4 (négy) év közügyektől eltiltásra enyhíti;

- a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani;

- az eljárás során felmerült 1.906.507 (egymillió-kilencszázhatezer-ötszázhét) forint bűnügyi költségből a vádlott köteles megfizetni 482.289 (négyszáznyolcvankettőezer-kettőszáznyolcvankilenc) forintot, míg a fennmaradó 1.424.218 (egymillió-négyszázhuszonnégyezer-kettőszáztizennyolc) forint bűnügyi költség az állam terhén marad.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A kiszabott szabadságvesztés tartamába továbbmenően beszámítja a 2019. február 6. napjától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt.

Indokolás

A Kaposvári Törvényszék 15.B.140/2018/34/II. számú, 2019. február 6. napján kelt ítéletével vádlottat kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért 7 év szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A szabadságvesztés fokozatát fegyházban állapította meg, rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. A vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, és kötelezte a vádlottat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

A törvényszék ítélete ellen a vádlott és védője eltérő tényállás megállapítása és a cselekmény eltérő minősítése, valamint enyhítés végett jelentett be fellebbezést.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen levő képviselője útján a bűnösségi körülmények kis mértékű pontosítása mellett az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt.

A vádlott védője a nyilvános ülésen a jogorvoslati indítványában foglaltakkal egyező tartalommal szólalt fel.

A védelmi jogorvoslati kérelmek irányára figyelemmel a felülbírálat teljes körű.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság fellebbezésekkel sérelmezett ítéletét a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 590. § (1) bekezdése alapján a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. E felülbírálat a Be. 590. § (2) bekezdése értelmében kiterjedt az ítélet megalapozottságára, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására és az intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezésekre, az indokolás helyességére és az eljárási szabályok megtartására, illetve - a Be. 590. § (7) bekezdése szerint hivatalból - az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekre is.

A felülbírálat során a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Be. 592. § (2) bekezdésének c) és d) pontja alapján részben megalapozatlannak találta, ezért azt a Be. 593. § (1) bekezdésének a) pontjára figyelemmel az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján az alábbiak szerint helyesbítette:

Mellőzi az elsőfokú ítélet 2. oldal utolsó előtti bekezdésének második mondatából a következő részt: "részben pedig a kábítószer hatóanyag tartalmú kendernövény termeléséből, és annak értékesítéséből".

Ugyancsak mellőzi a 3. oldal első bekezdésének utolsó mondatát: "a 27 tő leszüretelt kábítószer hatóanyag tartalmú kendernövényt a vádlott a 2017. év során részben ismeretlen személyek részére értékesítette, részben pedig saját maga fogyasztott el."

Ezen túlmenően mellőzi a 3. oldal negyedik bekezdését mely szerint: "a rendelkezésre álló adatok alapján azt meghatározni nem lehetett, hogy a vádlott 2016. évben mennyi kannabisz növényt termesztett, a leszüretelt anyagból mennyit, milyen áron, és kinek értékesített."

A fenti helyesbítést az tette szükségessé, hogy az eljárás során semmilyen adat, bizonyíték nem merült fel arra - amint az elsőfokú bíróság indokolásában arra utalt is -, hogy a vádlott az általa termelt kannabisz-növényből bármilyen mennyiséget értékesített volna. Így a törvényszéknek a kábítószer értékesítésére vonatkozó megállapításai csupán bizonyítékokkal alá nem támasztott feltételezések, azok a bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával ellentétesek, illetve a megállapított tényekből levont helytelen következtetésen alapulnak, ezért a másodfokú bíróság ezeket a tényállásból mellőzte.

Az ekként helyesbített tényállás immár mentes a Be. 592. § (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az a vádlott védekezésével szemben álló részében is a bizonyítékok indokolt és okszerű mérlegelésén alapul.