A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20368/2018/3. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. §, 27. §, 29. §, 31. §] Bírók: Bicskei Ildikó, Hercsik Zita, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.368/2018/3/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Németh és Palatics Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Palatics Edit ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Gaál Mihály jogtanácsos által képviselt Külgazdasági és Külügyminisztérium (címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. január 25. napján kelt 25.P.23.636/2017/8. számú ítélete ellen az alperes részéről 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a felperes részére elektronikus úton adja ki - a személyes adatok felismerhetetlenné tétele mellett - az ..., az ..., a ..., a ..., az ..., az ..., a ..., a ..., az ..., a ..., az ..., a ..., a ..., a ..., a ..., a ..., a ..., a ... (..., ... és ...), az ..., a ..., az ..., a ..., a ..., az ..., a ..., valamint a ... gazdasági társaságok kapcsán

- azon kérelmeket, amelyeket a gazdasági társaságok egyedi kormánydöntés alapján nyújtott állami támogatás elnyerése érdekében a magyar államnak, illetve a magyar állam nevében eljáró magyar kormánynak 2015. január 1. és 2016. december 31. között nyújtottak be;

- azon 2015. január 1. és 2016. december 31. között meghozott egyedi kormánydöntéseket, amelyek szabályozzák a gazdasági társaságoknak nyújtott állami támogatást, meghatározzák annak mértékét és a folyósítás, valamint a felhasználás feltételeit; továbbá

- valamennyi, bármilyen módon vagy formában rögzített információt, vagy adatot, amelyet a magyar állam vagy a magyar állam nevében eljáró magyar kormány e gazdasági társaságoknak a fenti kérelmek alapján egyedi kormánydöntéssel nyújtott állami támogatást szabályozó kormánydöntés meghozatala vagy a szerződés megkötése során figyelembe vett.

Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 38.100 forint perköltséget.

Határozatának indokolásában ismertette az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 29. § (1) bekezdésében, 31. § (3) bekezdésében, a 26. § (1) bekezdésében és 27. §-ában foglalt szabályokat.

Rögzítette, hogy a felperes által kiadni kért adatok közérdekű adatok, az alperes adatkezelő, a kezelésében lévő adatok kiadása csak a jogszabályban meghatározott esetekben tagadható meg.

A felperesi adatigénylés a) pontja azon kérelmek kiadására irányult, amelyeket a gazdasági társaságok egyedi kormánydöntés alapján nyújtott állami támogatás elnyerése érdekében a Magyar Államnak, illetve a Magyar Állam nevében eljáró Magyar Kormánynak 2015. január 1. és 2016. december 31. között nyújtottak be.

Az alperes ezen adatkör tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk. 2:47 § (1) bekezdése alapján üzleti titokhoz való jog sérelmére hivatkozott, és az Infotv. 27. § (3) bekezdésére figyelemmel tagadta meg az adatkiadást.

Ezen kérelem elbírálása során az elsőfokú bíróság az Infotv. 27. § (3) bekezdésének szabályait tartotta szem előtt. Nem vitatott tényként rögzítette, hogy a 210/2014. (VIII. 27.) Korm.rendelet rendelkezései alapján a kérelemmel érintett gazdasági társaságokkal költségvetést érintő juttatás vonatkozásában támogatási szerződés került megkötésre.

Tekintettel arra, hogy az alperes az adatigénylés a) pontjának jogszerű megtagadását okiratok csatolásával kívánta bizonyítani, felhívta az alperest, hogy a Pp. 119. § (2) bekezdése szerinti iratcsatolás esetén legalább a témák, az adott tárgykör megjelölésével adja elő tényállítás szintjén, hogy mi minősül üzleti titoknak. Az alperes azonban a felhívásnak nem tett eleget, az általa csatolt okiratokhoz kapcsolódóan konkrétumot nem jelölt meg. Csupán általánosságban hivatkozott arra, hogy az adatok megismerése sérti az érintett gazdasági társaságok érdekeit, ugyanakkor sem az üzleti titkot képező tartalom, sem az ennek kiadása okán elszenvedett aránytalan sérelem tekintetében nem tett határozott tényállás-előadást. Bizonyításra csupán e két nyilatkozat együttes megjelenése esetén van szükség, ettől függetlenül az elsőfokú bíróság részletesen áttanulmányozta a becsatolt iratokat. Annak alapján azt állapította meg, hogy azok csupán az általánosság szintjén, nagy vonalakban megfogalmazott üzleti elképzeléseket, valamint a gazdasági társaságok gazdálkodására vonatkozó, a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatokat tartalmaznak. Ezentúl az adatok egy része eleve nyilvánosságra hozatalra került a projektről szóló tájékoztatóban, amely az egyes cégek kapcsán információt nyújtott támogatási szerződés adatain túl a földrajzi relációban a tevékenységről és a pályázattal érintett munkahelyek számáról, így a kért adatok nyilvánosságra kerülése üzleti titok sérelmét nem is okozhatta.

Az adatigénylés b) pontja azon, 2015. január 1. és 2016. december 31. között meghozott egyedi kormánydöntések kiadására vonatkozott, amelyek szabályozzák a gazdasági társaságoknak nyújtott állami támogatást, meghatározzák annak mértékét és a folyósítás, valamint a felhasználás feltételeit. E körben az alperes védekezésére figyelemmel az elsőfokú bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Kormány ügyrendje alapján az alperes megtagadhatta-e a felperes által kért adatszolgáltatást. Hangsúlyozta, hogy az alperesnek a felperesi jog- és tényállításokkal szemben hasonlóan határozott jog- és tényállításokat kell megfogalmaznia, miután ennek alapján hozható döntés az érvényesített felperesi alanyi jog fennállásáról. Az alperes azonban csupán általánosságban, a Kormány ügyrendjére tett hivatkozással tagadta meg ezen adatok kiadását is. Többszöri felhívás ellenére sem tett határozott tényállítást, nem adta elő, hogy az ügyrend miként ad alapot a jogszerű megtagadásra. Felhívásra az alperes úgy nyilatkozott, hogy az egyedi döntések minősített adatot nem tartalmaznak, ebből az a következtetés volt levonható, hogy az alperes nem adta megfelelő indokát annak, hogy a felperes által kiadni kért kormányhatározatok kiadása milyen módon ütközne a Kormány ügyrendjébe, ezért érdemben nem volt vizsgálható, hogy jogszerűen került-e sor az adatszolgáltatás megtagadására.

A felperes az adatigénylés c) pontjában írt azon szerződések kiadását kérte, amelyeket a Magyar Állam, illetve a Magyar Állam nevében eljáró Magyar Kormány egyedi kormánydöntés alapján nyújtott állami támogatásról a gazdasági társaságokkal 2015. január 1. és 2016. december 31-e közötti időpontban kötött. E körben az alperes arra hivatkozott, hogy a felperes nem jelölte meg pontosan, hogy mely dokumentumok kiadását kéri. Az elsőfokú bíróság arra mutatott rá, hogy ebben az esetben az alperes az Infotv. 28. § (3) bekezdése alapján az igény pontosítására hívhatta volna fel a felperest. Mindemellett úgy ítélte meg, hogy a támogatott gazdasági társaságok kapcsán valamennyi, bármilyen módon, vagy formában rögzített információra, adatra vonatkozott az adatigénylés, amelyek az egyedi kormánydöntés meghozatala, vagy a szerződés megkötése során figyelembevételre kerültek. Így bár az adatok köre széles körű volt, azonban a kérelem nem nélkülözte a kellő határozottságot. Az alperes hivatkozott arra is, hogy ezen adatkör olyan adatokat is tartalmaz, amelyek nyilvánosságra kerülése nemcsak a pályázó gazdasági társaságoknak, hanem a Magyar Államnak is súlyos károkat okozhat. Ennek indokaként azt jelölte meg, hogy a többi ország beláthatna a magyar befektetés-ösztönzés módszertanába, így a majdani támogatási döntések esetén olyan döntési mechanizmusok és eljárások feltárására kerülhetne sor, mellyel a jövőbeni támogatási kérelmet benyújtani kívánó cégek visszaélhetnének a Magyar Állam rovására. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a cégek kérelmei alapján már döntés született arról, hogy mely személlyel kerül sor szerződéskötésre, sőt a támogatási szerződések megkötése is megtörtént. Ezen adatok valóban az Infotv. 27. § (5) bekezdésében meghatározott döntés megalapozását szolgáló adatok, melyek a keletkezésüktől számított 10 évig nem nyilvánosak, ugyanakkor a (6) bekezdés szerint a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény a döntés meghozatalát követően csak akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy annak megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét, vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.