A Fővárosi Törvényszék P.23636/2017/8. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, (3) bek., 119. §, (2) bek., 163. §, (2) bek., 164. §, (1) bek., 167. §, (1) bek., 206. §, (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 81. §, (3) bek., 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. §, (1) bek., 27. §, 29. §, (1) bek., 30. §, (1) bek., 31. §, (3) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §, (1) bek.] Bíró: Palotás Gergely Péter

Fővárosi Törvényszék

...P..../2017/8.

A Fővárosi Törvényszék

a Németh és Palatics Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Palatics Edit, ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a dr. Gaál Mihály jogtanácsos által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

közérdekű adat kiadása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül a felperes részére elektronikus úton adja ki - a személyes adatok felismerhetetlenné tétele mellett - az 1-es cég neve Kft., az 2-es cég neve Kft. a 3-as cég neve Zrt., a 4-es cég neve Zrt., az -ös cég neve Kft., az 6-os cég neve Kft., a 7-es cég neve Kft., a 8-as cég neve Zrt., az 9-es cég neve Kft., a 10-es cég neve Kft., az 11-es cég neve Zrt., a 12-es cég neve Kft., a 13-as cég neve Kft., a 14-es cég neve Kft., a 15-ös cég neve Kft., a 16-os cég neve Kft., a csoport csoport, a 2-es csoport csoport (17-es cég neve Zrt., 18-as cég neve Kft. és 19-es cég neve Kft.), az 20-as cég neve Kft., a 21-es cég neve Kft., az 22-es cég neve Kft., a 23-as cég neve Nyrt., a 24-es cég neve Kft., az 25-ös cég neve Bt., a 26-os cég neve Kft., valamint a 27-es cég neve Kft. gazdasági társaságok kapcsán

- azon kérelmeket, amelyeket a gazdasági társaságok egyedi kormánydöntés alapján nyújtott állami támogatás elnyerése érdekében a magyar államnak, illetve a magyar állam nevében eljáró magyar kormánynak 2015. január 1. és 2016. december 31. között nyújtottak be;

- azon 2015. január 1. és 2016. december 31. között meghozott egyedi kormánydöntéseket, amelyek szabályozzák a gazdasági társaságoknak nyújtott állami támogatást, meghatározzák annak mértékét és a folyósítás, valamint a felhasználás feltételeit; továbbá

- valamennyi, bármilyen módon vagy formában rögzített információt, vagy adatot, amelyet a magyar állam vagy a magyar állam nevében eljáró magyar kormány e gazdasági társaságoknak a fenti kérelmek alapján egyedi kormánydöntéssel nyújtott állami támogatást szabályozó kormánydöntés meghozatala vagy a szerződés megkötése során figyelembe vett.

Kötelezi továbbá a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 38.100,- (Harmincnyolcezer-egyszáz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet az elsőfokú bíróságnál kell elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon 3 példányban benyújtani.

Az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és e kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja. A fél a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény rendelkezései szerint kérheti pártfogó ügyvéd kirendelését a lakóhelye szerint illetékes jogi segítségnyújtó szolgálatnál.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

I n d o k o l á s

A beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm.rend. rendelkezései alapján az előirányzat kezelő szerve a Nemzeti Befektetési Ügynökség volt. A Nemzeti Befektetési Ügynökség az alperes irányítása alatt működő szervezet.

A felperes 2017. augusztus 17. napján elektronikus úton adatigényléssel fordult az alpereshez, melyben kérte a felsorolt gazdasági társaságok alábbi adatainak részére történő megküldését:

I. a) azon kérelmeket, amelyeket a gazdasági társaságok egyedi kormánydöntés alapján nyújtott állami támogatás elnyerése érdekében a magyar államnak, illetve a magyar állam nevében eljáró magyar kormánynak 2015. január 1. és 2016. december 31. között nyújtottak be;

b) azon 2015. január 1. és 2016. december 31. között meghozott egyedi kormánydöntéseket, amelyek szabályozzák a gazdasági társaságoknak nyújtott állami támogatást, meghatározzák annak mértékét és a folyósítás, valamint a felhasználás feltételeit;

c) azon szerződéseket, amelyeket a magyar állam, illetve a magyar állam nevében eljáró magyar kormány egyedi kormánydöntés alapján nyújtott állami támogatásról a gazdasági társaságokkal 2015. január 1. és 2016. december 31. között megkötött;

d) valamennyi, bármilyen módon vagy formában rögzített információt, vagy adatot, amelyet a magyar állam vagy a magyar állam nevében eljáró magyar kormány e gazdasági társaságoknak a fenti kérelmek alapján egyedi kormánydöntéssel nyújtott állami támogatást szabályozó kormánydöntés meghozatala vagy a szerződés megkötése során figyelembe vett.

II. hKérte továbbá arra vonatkozó tájékoztatását, hogy az egyes gazdasági társaságok pontosan mekkora összegű állami támogatást kaptak 2015. január 1. és 2016. december 31. napja között meghozott egyedi kormánydöntés alapján. E gazdasági társaságok a következőek voltak: az 1-es cég neve Kft., az 2-es cég neve Kft. a 3-as cég neve Zrt., a 4-es cég neve Zrt., az 5-ös cég neve Kft., az 6-os cég neve Kft., a 7-es cég neve Kft., a 8-as cég neve Zrt., az 9-es cég neve Kft., a 10-es cég neve Kft., az 11-es cég neve Zrt., a 12-es cég neve Kft., a 13-as cég neve Kft., a 14-es cég neve Kft., a 15-ös cég neve Kft., a 16-os cég neve Kft., a csoport csoport, a 2-es csoport csoport (17-es cég neve Zrt., 18-as cég neve Kft. és 19-es cég neve Kft.), az 20-as cég neve Kft., a 21-es cég neve Kft., az 22-es cég neve Kft., a 23-as cég neve Nyrt., a 24-es cég neve Kft., az 25-ös cég neve Bt., a 26-os cég neve Kft., valamint a 27-es cég neve Kft.

Az alperes az adatigénylés teljesítését 2017. augusztus 31. napján kelt válaszlevelében részben megtagadta. Az adatigénylést megtagadó levelében felperest egyrészt tájékoztatta, hogy a gazdasági társaságok által az egyedi kormánydöntés alapján nyújtott állami támogatás elnyerése érdekében benyújtott kérelmek több dokumentumból állnak, melynek a 210/2014. (VIII. 27.) Korm.rend. alapján a részét képezi a gazdasági társaság üzleti terve, a beruházás részletes szöveges leírása, melyek az érintett gazdasági társaság üzleti, üzletstratégiai, szempontból fokozottan szenzitív adatnak tekinthetők, így az érintetettek hozzájárulása nélküli nyilvánosságra hozataluk az üzleti titokhoz való jog sérelmével járna. A megismerni kívánt egyedi kormánydöntések minősített adatot tartalmazó, nem nyilvános kormányhatározaton alapulnak, ezért az alperesnek nincs lehetősége az adatigénylés teljesítésére. Az alperes hivatkozott továbbá arra, hogy a felperes által kiadni kért közérdekű adatok úgynevezett döntéselőkészítő adatoknak minősülnek és/vagy a kiadni kért adatok megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.