A Legfelsőbb Bíróság Kfv.39009/2011/7. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1989. évi III. törvény (Gyt.) 2. §, 14. §] Bírók: Kárpáti Zoltán, Márton Gizella, Sperka Kálmán

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.33569/2009/19., *Kúria Kfv.39009/2011/7.* (BH 2012.3.81)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.VI.39.009/2011/7.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Hazai Ágnes jogtanácsos által képviselt Budapesti Rendőr-főkapitányság (1139 Budapest, Teve u. 4-6.) alperes elleni gyülekezési ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2010. október 4. napján kelt 27.K.33.569/2009/19. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről 22. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 27.K.33.569/2009/19. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Egyesületet feloszlató, elsőfokú ítéletet helybenhagyó jogerős ítéletnek a Fővárosi Ítélőtábla által 2009. július 2. napján történt kihirdetését követően, az ítélet elleni tiltakozásul több rendezvény megtartását jelentették be Budapest területére az alperesnél. Budapest Rendőrfőkapitánya 2009. június 3-án hozott egyedi utasításában 2009. július 4. napjára fokozott ellenőrzést rendelt el, illetőleg közleményt tett közzé, hogy erre a napra egyetlen rendezvény megtartását sem vette tudomásul, azokat a bejelentett időben és helyen megtiltotta.

Az említett jogerős ítélet, a rendezvények betiltása elleni tiltakozás, valamint az előzetes fogva tartásban lévő szabadlábra helyezésének követelése miatt előre be nem jelentett rendezvény kezdődött a budapesti Erzsébet téren 2009. július 4-ének délutánján. Az Erzsébet téren 16 órától kezdődően a tömeg fokozatosan nőtt. A jelenlévők egy része a Magyar Gárda egyenruháját vagy ahhoz hasonló ruházatot viselt. A rendőrség az ez irányú parancsnoki utasítást követően a téren tartózkodókat a terület elhagyására szólította fel, majd 17 óra 08 perckor megkezdte a békés demonstráció feloszlatását, ennek keretében a rendezvényen egyébként csak passzív ellenállást tanúsító résztvevőkkel szemben rendőri intézkedések végrehajtását. 18 óra 01 perckor arra hivatkozással, hogy az intézkedő rendőröket a résztvevők egy elkülöníthető része csoportosan megtámadta, elkezdődött a tömeg térről történő kiszorítása az Astoria irányába. Az akció során könnygáz használatára és több személy előállítására is sor került.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy - a részvételével zajlott - a Mozgalom gárdistái és a szimpatizánsok által 2009. július 4-én Budapest, V. kerület Erzsébet téren tartott nem bejelentett, békés, gyors reagálású tüntetést alperes jogellenesen oszlatta fel, megsértve ezzel az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4. napján kelt Európai Emberi Jogi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 11. cikkét, az Alkotmány 62. § /1/ bekezdését és a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 14. § /1/ bekezdését.

A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével megállapította, hogy a rendezvény feloszlatása jogellenes volt. Ítélete indokolásában kiemelte, hogy a Gytv. 14. § /1/ bekezdése az oszlatási okokat kógens módon tartalmazza, azokat sem kiterjesztően, sem szűkítően nem lehet értelmezni. A rendezvény jogi jellegét vizsgálva, az Alkotmánybíróság 75/2008.(V.29.) AB határozatát elemezve megállapította, hogy az Alkotmány 62. § /1/ bekezdésében elismert gyülekezési jog kiterjed az előzetesen szervezett rendezvényekre, közöttük az olyan békés rendezvények megtartására, amelyekre a gyülekezésre okot adó esemény miatt csak rövid időn belül kerülhet sor; továbbá kiterjed az előzetes szervezés nélküli gyűlésekre is. Az Emberi Jogok Európai Bírósága Bukta és Társai kontra Magyarország ügyét felhívva, a rendelkezésre álló bizonyítékokat értékelve arra a következtetésre jutott, hogy a perbeli rendezvény előzetesen szervezett volt, függetlenül attól, hogy a konkrét helyszín nem volt előre megállapítva. A rendezvény megfogalmazott céljai nem volt olyannak minősíthetőek, hogy az okot adó esemény csak rövid időn belül lett volna aktuális, ezért arra az Alkotmány 62. §

/1/ bekezdésében elismert alkotmányos védelem nem terjed ki. Azt előzetesen be kellett volna jelenteni, amire azonban nem került sor.

Az oszlatási okokat azonban a Gytv. 14. § /1/ bekezdése pontosan meghatározza, ezért vizsgálta a bíróság azon alperes által hivatkozott okot, hogy a bejelentéshez kötött rendezvényt tiltó határozat ellenére tartották-e. Tényként rögzítette, hogy az Erzsébet téren megjelenő tömeg azonos volt a Szent István Bazilika előtt, tiltó határozat ellenére megjelent tömeggel. A két rendezvény megegyezést mutat a cél, a tervezett napirend tekintetében és az időbeli folytonosság is megállapítható. Az Erzsébet téren kialakult tüntetést többségében olyan személyek tartották, akiket meggátoltak az aznapra bejelentett tüntetéseken való részvételben. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a megtiltott tüntetés megtartására került volna sor. A Gytv. 8. § /1/ bekezdésének értelmében a rendőrség a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időben való megtartását tilthatja meg. Az Erzsébet térre a perbeli napra rendezvény megtartására az alpereshez bejelentés nem érkezett, arra vonatkozóan tiltó határozat sem születhetett. Az idézett törvényi előírást kiterjesztően nem lehet értelmezni, a két rendezvény releváns elemének egyezősége tiltó határozat hiányában nem elegendő annak megállapításához, hogy a demonstrációt tiltó határozat ellenére tartották. Az Alkotmánybíróság 75/2008.(V.29.) AB határozatát elemezve hangsúlyozta, hogy a hatályos Gytv. oszlatásra vonatkozó rendelkezéseit a jogalkotó nem módosította, a Gytv. 14. § /1/ bekezdésének "bejelentés nélkül a 7. § a/ és b/ pontjában foglaltaktól eltérően vagy" szövegrészének megsemmisítése miatt keletkezett joghézag nem került megoldásra. A Gytv. rendelkezései ugyan a hatálya alá tartozó rendezvények kapcsán a bejelentési kötelezettséget előírják, azonban annak elmulasztásához a jogszabály nem fűzi szankcióként a rendezvény feloszlatását.

A Fővárosi Bíróság hangsúlyozta, hogy a rendezvény békés jellegének vizsgálata során az oszlatás elrendelése előtti részvevői magatartást vizsgálta, mert az ez utáni esetleges békétlenség jogi megítélése a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) és nem a Gytv. szerint történhet meg. A Gytv. 14. § /1/ bekezdés a békés jelleg elvesztését külön nem nevesíti, azonban a Gytv. 2. § /1/ bekezdésére figyelemmel a résztvevők a gyülekezési joguk, mint alapjog korlátozására nem hivatkozhatnak olyan esetben, amikor a rendőrség e jelleg elvesztése miatt dönt a rendezvény feloszlatásáról. Kiemelte, hogy az Egyezmény 11. cikke is a békés gyülekezéshez való jogot deklarálja.