A Fővárosi Ítélőtábla Bf.61/2010/11. számú határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 225. §, 273. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 104. §, 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 386. §] Bírók: Bartkó Levente, Mató Ágnes, Rédei Géza

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék B.37/2009/14., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.61/2010/11.*, 8/2015. (IV. 17.) AB határozat

***********

Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

1.Bf.61/2010/11.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten, 2011. év április hó 5. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

Í t é l e t e t:

A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen indult büntető ügyben a Pest Megyei Bíróság 23.B.37/2009/14. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a vádlottat előzetesen mentesíti a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A Pest Megyei Bíróság 23.B.37/2009/14. számú, 2009. november 26. napján kelt ítéletével a vádlottat 2 rb. a Btk. 225. §-a szerinti hivatali visszaélés bűntette és a Btk. 273. § (1) bekezdésébe ütköző önbíráskodás bűntettének kísérlete miatt - halmazati büntetésül - 1 év 4 hónapi - végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönre ítélte. Rendelkezett a bűnjelről és kötelezte a vádlottat a bűnügyi költség viselésére.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és a védője jelentett be fellebbezést, a kiszabott büntetés enyhítése és előzetes mentesítés alkalmazása végett.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.117/2010/2. számú átiratában a tényállás kiegészítése és a jogi indokolás pontosítása mellett az elsőfokú ítélet helybenhagyását, egyben a védelmi fellebbezés elutasítását indítványozta. A Fővárosi Ítélőtábla nyilvános ülésén nem képviseltette magát.

A vádlott és védője fellebbezésének írásbeli indokolását külön nyújtotta be. A nyilvános ülésen a védő az írásban kifejtettekkel egyezően a kiszabott büntetés enyhítését és előzetes mentesítés alkalmazását indítványozta. A vádlott beadványában és az utolsó szó jogán is vitatta az elsőfokú ítélet tényállását, tagadta a telefonos fenyegetést és a hivatali rendszerbe való jogosulatlan belépés jogtalan előnyszerzésre irányuló célzatát.

A védelmi fellebbezés részben volt alapos.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet és a megelőző eljárást a Be. 348. § (1) bekezdése szerint teljes körben felülbírálta.

Felülbírálata során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást. A tanács elnökének nyilatkozatából kitűnően a tárgyaláson az iratok felolvasása megtörtént, ezért eljárási szabálysértés e körben sem valósult meg. Az elsőfokú bíróság alapos, és körültekintő bizonyítási eljárásban tett eleget a felderítési kötelezettségének, az ügy ténybeli és jogi elbírálásához szükséges bizonyítékokat beszerezte. A bírósági szakban a vádlott hivatali visszaélésével kapcsolatos további okirati bizonyítékokat is bekért, ezeket a bizonyítás körébe vonta, majd a személyi bizonyítékokkal együtt értékelve és mérlegelve kellően megindokolt, iratszerű, logikus következtetések levonására alapított ítéleti tényállást állapított meg.