A Fővárosi Törvényszék P.22116/2015/14. számú határozata szavatosság (JOGSZAVATOSSÁG) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 24. §, 77. §, 229. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §, 149. §, 205. §, 207. §, 208. §, 210. §, 299. §, 305. §, 308. §, 312. §, 313. §, 318. §, 319. §, 324. §, 339. §, 360. §, 369. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §] Bíró: Karaszi Margarita

Fővárosi Törvényszék

...P..../2015/14.

A Fővárosi Törvényszék

a Kálmándy Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.; ügyintéző: dr. Kálmándy László) ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a dr. Bacskó László (ügyvéd címe.) ügyvéd által képviselt

I.rendű alperes neve (I.r. alperes címe.) I. r. alperes és ellen

II.r. alperes neve (II.r. alperes címe.) II. r. alperes ellen

jogszavatosságból eredő kártérítési igény és egyebek iránt indított perében,

meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Köteles a felperes 15 napon belül az I. és II. r. alperesnek egyetemlegesen megfizetni 1.463.194,- (egymillió-négyszázhatvanháromezer-egyszázkilencvennégy) Ft + 27% (huszonhét százalék) ÁFA, mindösszesen 1.858.256,- (egymillió-nyolcszázötvennyolcezer-kettőszázötvenhat) Ft perköltséget.

Köteles a felperes a Magyar Államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására, az abban foglalt módon és határidőben megfizetni 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) Ft elsőfokú, 2.500.000,- (kettőmillió-ötszázezer) Ft másodfokú, mindösszesen 4.000.000,- (négymillió) Ft peres eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jelen bíróságnál 5 példányban benyújtandó, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A Fővárosi Ítélőtábla előtt a fellebbezési eljárásban a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, összegére, az előzetesen le nem rótt eljárási illeték viselésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha az csupán az ítélet indokolása ellen irányul, akkor azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve ha a fellebbező a fellebbezésében, vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri.

I n d o k o l á s

A szám. sz. tulajdoni lapon nyilvántartott, település, szám. hrsz-ú, természetben a név (jelenlegi ingatlan címe. alatt található, az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint 805 m2 alapterületű, lakóház és udvar rendeltetésű ingatlan tulajdonosa, 1-es személy 1988. április 20. napján öröklési szerződést kötött 2-es személlyel, mely szerződés alapján a települési Földhivatal a tartás biztosítása végett elidegenítési és terhelési tilalmat jegyzett be 2-es személy jogosult javára.

Miután a tartásra kötelezett 2-es személy 1992. március 24. napján elhunyt, s a jogosult-örökhagyót 3-as személy személyesen gondozta, a jogosult 1993. március 25. napján vele öröklési szerződést kötött, melyet 1993. április 1. napján a felek életjáradéki szerződéssé alakítottak. A szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásban 1-es személy holtig tartó haszonélvezeti joga mellett bejegyzésre került 3-as személy tulajdonjoga, a földhivatal a 2-es személy javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat törölte.

Miután 1-es személy 1993. június 2. napján elhunyt, 3-as személy 1994. február 10. napján az ingatlan-nyilvántartás szerint tehermentes ingatlan vonatkozásában adásvételi szerződést kötött az alperesekkel, mint ½ - ½ hányadok szerinti vevőkkel, akik tulajdonjoguk bejegyzése iránt 1994. február 23. napján nyújtották be kérelmüket az illetékes földhivatalhoz, tulajdonjoguk bejegyzése megtörtént.

1994. április 1. napján 4-es személy, mint 2-es személy törvényes örököse a települési Városi Bíróságon ...P..../1994. számon pert indított 3-as személlyel és pertársaival szemben, az 1993. március 25. napján és a 1993. április 1. napján kötött szerződések érvénytelenségére hivatkozva, előadva, hogy az 1988. április 20. napján kötött öröklési szerződés alapján 4-es személyet mint örököst és teljesítési segédet megilleti az ingatlan tulajdonjoga.

A települési Városi Bíróság /3. sorszámon kereste meg a földhivatalt a perfeljegyzés iránt, majd 4-es személy - mint felperes - a bírósághoz 1994. október hó 19. napján, /5. számon érkezett beadványában terjesztett elő tűrésre kötelezés iránti keresetet jelen per alpereseivel szemben.

Mielőtt az alperesek a perfeljegyzésről szóló határozatot és a velük szembeni keresetet tartalmazó beadványt kézhez vették, a felperes és az I. r. alperes 1994. november 11. napján "foglaló szerződés" címmel okiratot írtak alá, mely szerint a felperes átadott az I. r. alperesnek 507.000,- Ft foglalót a megvásárolni kívánt települési szám. hrsz-ú, természetben a ingatlan címe sz. alatt fekvő ingatlan vonatkozásában azzal a kikötéssel, hogy a szerződés megkötésére és a teljes vételár kifizetésére 1994. december 15. napjáig kerül sor.

Miután az alperesek a perfeljegyzésről tudomást szereztek, 1994. december 28. napján adásvételi szerződést kötöttek a felperessel a szám. sz. tulajdoni lapon nyilvántartott, 802 m2 alapterületűként megjelölt szám. hrsz. ingatlan vonatkozásában, annak vételárát a szerződéskötéskori forgalmi értékkel azonosan, 2.500.000,- Ft-ban meghatározva. Az alperesek a vételár hiánytalan átvételét elismerték.

Az eladók a szerződés 3. pontjában kijelentették, hogy az ingatlan kizárólagos tulajdonukban áll, annak per-, igény- és tehermentességéért szavatosságot vállalnak. Miután az alperesek közölték a felperessel, hogy az ingatlan perfeljegyzés alatt áll, a felek egyező akaratából a II. r. alperes kézírással feltüntette a szerződés ugyanezen pontjában, hogy "eladó tudomásul veszi, hogy a települési Városi Bíróságnál feljegyzett ...P..../1994/3-II. sz. per jogi következményeit vállalja".

A felek azonban ténylegesen nem számoltak annak következményeivel, hogy az alperesek pervesztesek lehetnek, a per "jogi következményeit" egymással nem vitatták meg.

A szerződés megkötését követően az alperesek a felperes birtokába adták a fentiekben körülírt ingatlant,egy utcafronton szélesebb, hátrafelé keskenyedő telket, pincével, kerekeskúttal, felújításra szoruló parasztházzal. A felperes a parasztház teljes felújítása mellett jelentős ráfordítással értéknövelő beruházást végzett.

A felperes a települési Városi Bíróság idézését 1995. május 3. napján, az alperesek pedig 1995. május hó 8. napján vették át, a felperest a perben az 1995. május 24. napján kelt megbízás alapján 5-ös személy ügyvéd képviselte, majd az ügyvéd az 1995. július 5. napján tartott tárgyaláson bejelentette, hogy az alperesek képviseletét is ellátja.

Tekintettel arra, hogy 4-es személy felperes 2000. március 29. napján elhunyt, a per félbeszakadását követően édesanyja, 6-os személy felperesként perbe lépve kérte a per folytatását.

A perben a települési Városi Bíróság ...P..../2000/6. sz., 2000. október 31. napján kelt közbenső ítéletével megállapította, hogy a 1-es személy és 3-as személy által 1993. március 25. és április 1. napján kötött szerződések érvénytelenek, s 1-es személy után végrendeleti öröklésre néhai 4-es személy, 6-os személy, a felperes jogelődje jogosult.