A Fővárosi Törvényszék K.32101/2010/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 2. §, 3. §, 4. §, 5. §, 47. §] Bíró: Rásóné dr. Sándor Júlia

Fővárosi Bíróság

22.K.32.101/2010/ 5.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság

a dr. Gödöllei Tamás ügyvéd (cím.) által képviselt felperes (cím) a dr. Baranyai András jogtanácsosáltal képviselt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (cím hivatkozási szám: HAJ- 450 -3/2010.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozza az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Állam javára 20.000-, azaz húszezer Ft peres eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság továbbá a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 20.000-, azaz húszezer perköltséget.

Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A bíróság a rendelkezésére álló közigazgatási iratok és a felek nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg:

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (továbbiakban:NFH) Közép-magyarországi Regionális Felügyelősége 2009. szeptember 24-én témavizsgálat keretében ellenőrzést tartott a ... cím. szám alatti üzletében. Az ellenőrzés megállapításait a ... számú jegyzőkönyv tartalmazza, mely szerint az ... számú újratölthető elektromos öngyújtó nem volt ellátva a biztonságos használatra vonatkozó piktogramokkal, feliratokkal. A gyűjtőcsomagoláson sem szerepeltek a szükséges jelzések. Ezt követően 2009. október 2-án kelt .... számú végzésével az elsőfokú szerv értesítette a felperesi társaságot az eljárás megindításáról.

A felperes 2009. október 20-án iktatott nyilatkozatában bejelentette, hogy a vizsgált termékek tekintetében sem gyártónak, sem pedig forgalmazónak nem minősül. A társaság a terméket a ... nevű cégtől vásárolta, majd továbbértékesítette különböző kiskereskedők részére. Az árajánlatban gyerekzáras öngyújtóra kaptak ajánlatot, így jóhiszeműen járt el a felperesi társaság, amikor abból indult ki, hogy a megvásárolt termék mindenben megfelel a jogszabályi és a szabványokban előírt elvárásoknak. Hivatkozott még arra is a felperes, hogy az öngyújtók forgalomba hozataláról szóló 28/2007.(III.7.) GKM rendelet egyértelműen a gyártóra helyezi a felelősséget a termékmegfelelőség kérdésében.

A NFH Közép-magyarországi Regionális Felügyelősége 2009. november 30-án kelt KMF-13751-2/2009. sz. határozatával a felperes-t 50.000 Ft fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta, egyben kötelezte nevezett társaságot, hogy az ellenőrzéssel érintett öngyújtók vonatkozásában a jogszabályban és a szabványban előírt jelöléseket tüntesse fel a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül.

A határozat indokolása szerint az érintett vállalkozás megsértette a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv. 3. § (1) bekezdését, az Fgytv. 4. § (1) és (2) bekezdését. A Fgytv. 2. § d) pontja értelmében forgalmazó az a vállalkozás, amely a terméket közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazza. Hivatkozott a közigazgatási szerv az Fgytv. 5. § (4) bekezdés b) pontjára, továbbá az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998.(IV.29.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésére és az öngyújtók forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 28/2007.(III.7.) GKM rendelet 1. § c) pontjára, mely szerint gyermekbiztos öngyújtó különösen az, amely megfelel az MSZ EN 13869:2003 szabványnak. E szabvány a biztonsági követelmények között a 4.1. pontban előírja, hogy az öngyújtók feleljenek meg az EN ISO 9994-nek. Az MSZ EN ISO 9994-es szabvány 6. fejezet 6.1. szerint minden öngyújtóhoz megfelelő biztonsági tájékoztatást kell mellékelni. Az EN ISO 9994 szabvány 6.2. szerint a biztonsági tájékoztatás feltüntethető magán az öngyújtón, vagy külön tájékoztató leírásban az öngyújtó mellé csomagolva, vagy eladáskor a fogyasztói termékcsomagoláson elhelyezve. Hivatkozott az alperes ez utóbbi szabvány 6.3.1. pontjára, továbbá arra, hogy döntését az Fgytv. 45/A. § (1)-(2)-(3) bekezdésére, az Fgytv. 47. § (1) bekezdés c) és i) pontjára, a 47. § (3)-(4) bekezdésére, valamint az Fgytv. 47/C. § (1) bekezdés a-b) pontjára alapította.

Az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében a felperes elsődlegesen leszögezte, hogy a hivatkozott öngyújtónak nem gyártója, illetve nem gyártóként vesz részt a forgalmazási láncban. Felhívta a figyelmet a felperesi társaság arra, hogy az 1995. évi XXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése értelmében a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes. Egyebekben a 28/2007. (III.7.) GKM rendelet 1. § c) pontja szerint gyermekbiztos öngyújtó különösen az, amely a ca) alpont szerint megfelel az MSZ EN 13869:2003 szabványnak. A 2001. évi CXII. törvény miniszteri indokolása az önkéntes szabvány alkalmazással kapcsolatban rögzíti azt, hogy a gyártó dönthet úgy is, hogy nem a vonatkozó szabványok szerint jár el.

Sérelmezte a felperes azt is, hogy a termék biztonságossági vizsgálata során nem került vizsgálatra az elsőfokú hatóság részéről, hogy az eljárás tárgyát képező öngyújtó megfelel-e a külföldi gyártás helye szerinti biztonságossági előírásoknak.

A hatóság kizárólag az általa hiányosnak tekintett tájékoztatás miatt állapította meg azt, hogy a perbeli öngyújtó nem biztonságos. A fellebbezés szerint az elsőfokú hatóság sem tényállás tisztázási, sem indokolási kötelezettségének nem tett jogszerűen eleget.

Másodfokú jogkörében eljárva a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2010. március 10-én kelt HAJ-450 -3/2010. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A fellebbezéssel kapcsolatban kiemelte a közigazgatási szerv, hogy az Fgytv. II. fejezete a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme érdekében hozott rendelkezések között a 2. §-ban található fogalommeghatározásoknál tágabban értelmezi a gyártó és forgalmazó fogalmát.

E körben az Fgytv. 5. § (4) bekezdés b) és c) pontjára hivatkozott.

A Zrt. felelőssége kétséget kizáróan megállapítható az ... megjelölésű újratölthető elektromos öngyújtó figyelmeztető feliratainak a hiányáért a 79/1998. Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdése alapján, mely szerint az áruk biztonságosságának követelményeit jogszabály, nemzetközi szabvány, európai szabvány, illetve nemzeti szabvány határozza meg. Az elsőfokú hatóság által már felhívott jogszabályi előírásokra és szabványokra is hivatkozott a másodfokú közigazgatási szerv.

A döntés indokolása szerint az elsőfokú határozat iratellenesen idézte az öngyújtó forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 28/2007.(III.7.) GKM rendelet 1. § c) pontjában foglaltakat, azonban olyan állítást nem fogalmazott meg, mely szerint az Zrt. ilyennek biztosnak nem minősülő öngyújtót forgalmazott volna. Ugyancsak helytelenül rögzítette az elsőfokú szerv, hogy a cég tevékenysége dohányáru nagykereskedelemre terjed, a vállalkozásnak a rendelkezésre álló szakmai ismeret alapján tudnia kellett volna, hogy a jogsértéssel érintett áru nem biztonságos. Valójában arra való tekintettel kellett volna szakmai ismeretei alapján tudnia a Zrt.-nek, hogy a jogsértéssel érintett áru nem biztonságos, hogy tevékenysége öngyújtó nagykereskedelemre kiterjed. Mindezek a jogsértések azonban az ügy érdemére nem voltak kihatással.