A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20551/2020/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §, 10. §, 13. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:43. §, 2:45. §] Bírók: Egriné dr. Salamon Emma, Hercsik Zita, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24337/2015/3., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20551/2020/3.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20513/2016/3., Kúria Pfv.20941/2017/7., 3213/2020. (VI. 19.) AB határozat

***********

Fővárosi Ítélőtábla

Az ügy száma: 2.Pf.20.551/2020/3/II.

A felperes:

felperes neve, felperes címe

A felperes képviselője:

Bass és Tasnádi Ügyvédi Iroda, címe, ügyintéző: dr. Bass László ügyvéd

Az alperes:

alperes neve, alperes címe

Az alperes képviselője:

Kozma és Fáy Ügyvédi Iroda, címe; ügyintéző: dr. Kozma Péter ügyvéd

A per tárgya: személyiségi jog megsértése

Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék

A fellebbezéssel támadott határozat száma: 70.P.24.337/2015/3.

í t é l e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy az általa üzemeltetett ... televíziós csatorna ... napján ... óra ... perckor, ... órakor és ... órakor sugárzott ... című műsorában a ... kapcsolatos tudósításában a felperes nevét közzétette, megsértette a felperes személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát.

Az alperest a további jogsértéstől eltiltja és kötelezi arra, hogy 15 napon belül magánlevél formájában fejezze ki sajnálkozását az elkövetett jogsértésért. A felperest feljogosítja ezen levél nyilvánosságra hozatalára.

Egyekben az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 21.000 (Huszonegyezer) forint elsőfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 58.800 (Ötvennyolcezer-nyolcszáz) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.

Megállapítja, hogy a peres felek a másodfokú eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 25.200 (Huszonötezer-kettőszáz) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] A Fővárosi Törvényszék a 2016. január 25. napján kelt 70.P.24.337/2015/3. számú ítéletével a felperes személyiségi jogsértés megállapítása iránt indított keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 25.400 forint perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 forint le nem rótt illetéket.

[2] Határozatának indokolásában az Alaptörvény VI. cikk (1)-(2) bekezdésében, a IX. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2:42. § (2) bekezdésében, a 2:43. § b), d), e) pontjában, a 2:45. § (2) bekezdésében, az Smtv. 4. § (1), (3) bekezdésében, a 10. §-ában, és a 13. §-ában foglalt szabályokat idézte.

[3] Ítéletének indokolásában kiemelte, hogy mind az információs önrendelkezési jog, mind pedig a sajtószabadsághoz és a véleménynyilvánításhoz fűződő jog az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint olyan alapjogok, melyek a modern társadalom demokratikus működése szempontjából kiemelt jelentőségűek és csak kivételes esetben korlátozhatók. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 7/2014. (III. 7.) határozatában kifejtettekre. Rámutatott arra, hogy a magánszféra oltalmának visszaszorítása indokolt akkor, amikor kiemelkedő súlyú bűncselekményekkel összefüggő eljárásról tájékoztat a sajtó. A jelentős súlyú bűncselekmények elkövetése, az azokkal szembeni hatósági fellépés közérdeklődésre tart számot, így a sajtószabadság érvényesülésének kell elsőbbséget biztosítani. A perbeli esetben az ügy közéleti jellegét fokozza az, hogy a jelentős értékre elkövetett bűncselekmény rendkívül nagy számú sértettet érint, mindez oly súlyú közéleti problémát generált, amelyre tekintettel az Országgyűlés a károsultak helyzetének rendezésére külön jogszabályt is alkotott. Így tehát a ... akár csak távolabbi, vagy közvetett kapcsolatba hozható személy személyiségi jogai is korlátozhatók. Speciális körülmény továbbá az, hogy a közvélemény egy részének álláspontja szerint a nyomozóhatóság a ... a nyomozással, így ... meggyanúsításával, előzetes letartóztatásba helyezésének indítványozásával késlekedett. Ez a sajtóban és a politikai életben komoly visszahangot váltott ki, az azzal kapcsolatos magyarázatok szintén lényeges közügynek minősülnek már csak azért is, mert a történtek a közfeladatot ellátó állami hatóságokat és azok eljárását is érintik.

[4] Mindezekre tekintettel a perbeli esetben nem tekinthető jogsértőnek az, hogy a sajtó közzéteszi annak a személynek a nevét, valamint a ... ..., illetőleg a ... fennálló kapcsolatára vonatkozó adatait, aki a sajtó által feltételezetten kapcsolatot jelentett ... és a ... között. A sajtó és a közvélemény a kapcsolat lehetséges következményeit csak abban az esetben tudja megvitatni, ha ismeri a kapcsolatot létrehozó személy adatait és a kapcsolat fennállásának a tényét. Így az e körbe eső adatok közzététele nem tekinthető jogellenesnek, a felperes magánéletére vonatkozó személyes adatok kezelését a 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 6. § (1) bekezdés b) pontja lehetővé teszi. Ekként a felperes neve, a ... ... fennálló élettársi kapcsolata, valamint a ... kötődő munkája, az erre vonatkozó adatok jogsértés nélkül közzétehetők. Kiemelte ugyanakkor, hogy a felperes a közösségi oldalon történő közzététellel csupán ahhoz járult hozzá, hogy az oldal látogatói ismerhessék meg az ott közzétett adatokat, azoknak az országos médiában történő nyilvánosságra hozatalához az új Ptk. 2:42. § (3) bekezdése és az Infotv. 5. § (1) bekezdése alapján az érintett egyértelmű hozzájárulásához van szükség.

[5] Nem találta alaposnak a jóhírnév megsértésének megállapítására irányuló kereseti kérelmet sem. A felperes által kifogásolt tartalom vizsgálata eredményeként arra a meggyőződésre jutott, hogy nem valósult meg a felperes szerepének, tevékenységének vagy személyének hamis színben történő feltüntetése.

[6] A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a ... napján kelt 2.Pf.20.513/2016/3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes azzal, hogy az általa üzemeltetett ... televíziós csatorna ... napján ... óra ... perckor, ... órakor és ... órakor sugárzott ... című műsorában a ... kapcsolatos tudósításában a felperes nevét közzétette, megsértette a felperes személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy 15 napon belül magánlevél formájában fejezze ki sajnálkozását az elkövetett jogsértésért. A felperes feljogosította ezen levél nyilvánosságra hozatalára. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 31.500 forint együttes első- és másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 58.800 forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 25.200 forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.