A Szolnoki Törvényszék P.20176/2006/111. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §, 301. §, 344. §] Bíró: Sándor Géza

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság

13.P.20.176/2006/111. szám.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint elsőfokú bíróság a személyesen eljáró felperes neve (címe) felperesnek - a személyesen eljáró I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, dr. Slezák Sándor ügyvéd (cím) által képviselt II. rendű alperes neve (címe) II. rendű alperes ellen - aki a per korábbi szakában az alperes pernyertessége érdekében beavatkozóként járt el - kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A megyei bíróság egyetemlegesen kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 684.224,- (Hatszáznyolcvannégyezer-kettőszázhuszonnégy) Ft kártérítést, és annak 2007. január 1. napjától - május 25. napjáig terjedő időszak tekintetében évi 8 %-os mértékű kamatát, 2007. május 26. napjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

A megyei bíróság kötelező az I-II. rendű alperest egyetemlegesen, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 27.440,- (Huszonhétezer-négyszáznegyven) Ft részperköltséget, az I. rendű alperest kötelezi további 66.300,- (Hatvanhatezer-háromszáz) Ft részperköltség fizetésére, míg ezt meghaladóan a perköltségét mindegyik fél maga viseli.

A megyei bíróság kötelezi az I-II. rendű alperest egyetemlegesen, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának felhívására térítsenek meg az államnak 27.187,- (Huszonhétezer-egyszáznyolcvanhét) Ft állam által előlegezett költséget, 63.437,- (Hatvanháromezer-négyszázharminchét) Ft állam által előlegezett költséget az állam viseli.

Kötelezi egyetemlegesen az alpereseket, hogy az államnak felhívásra térítsenek meg 41.053,- (Negyvenegyezer-ötvenhárom) Ft le nem rótt illetéket, míg 815.447,- (Nyolcszáztizenötezer-négyszáznegyvenhét) Ft illetéket az állam visel.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Debreceni Ítélőtáblához. A fellebbezést írásban négy példányban a megyei bírósághoz kell benyújtani.

A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy amennyiben a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a fellebbezés a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy ha csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, a felek azonban az előbbi

esetekben is tárgyalás tartását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el akkor is, ha azt a felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérték.

I n d o k o l á s :

A felperes 1999. április 7. napján vette használatba a korábban termelőszövetkezeti tulajdonban volt 'helység neve' külterületén található, az ingatlan-nyilvántartásba ... helyrajzi szám alatt feltűntetett - véderdő besorolású - erdő művelési ágú, II. osztályú, 2,2 hektár területű, 24,41 aranykorona értékű tulajdonába került erdősávot. A 70 %-ban japánakác, 15 %-ban kőris és egyéb fa, 15 %-ban akácfa összetételű erdősávban a cserjeborítás megfelelő volt. A területnek a termőréteg vastagsága "mély" megjelölésű, a sík fekvésű terület tengerszint feletti magassága -150.

A területre vonatkozó erdőgazdálkodási üzemterv még a korábbi tulajdonos 'szövetkezet neve' ('helység neve') részére készült, utoljára 1995. január 1-i érvényességi kezdő időponttal, 2004. december 31-ig kiterjedő hatállyal. A felperes vonatkozásában az említett üzemtervi adatok átvételre kerültek, és az abban foglaltak az Állami Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatóságának határozata értelmében a felperes erdőgazdálkodására is irányadóak voltak. Az üzemtervben a terület 2,3 hektár nagyságúnak került feltűntetésre, jelölése 'szám 1' volt. A mezővédő erdő rendeltetésű, korlátozott fatermesztést biztosító erdő esetében a termelési cél az alternatív fatermelés volt. Az üzemterv az erdőrészletre gyérítést írt elő. Az erdő kezelése ezt meghaladóan külön munkálatokat nem igényelt. A felperes az erdőhatóság engedélyével kisebb mennyiségű - 1 m³ körüli - fát 1999. évben kitermelt, nagyobb mértékű kitermelésre nem került sor.

Előfordult, hogy az erdőből a falubeliek, illetve környékbeliek fát tulajdonítottak el.

Az erdőterület a 'igazgatóság neve' 'szám 2' belvízvédelmi szakaszán, belvíz öblözetben helyezkedik el. A kérdéses belvízvédelmi szakaszon az erdőterület vonatkozásában korábban a belvízvédelmi készültség csak ritkán került elrendelésre, és csak kisebb erdőterületekre vonatkozóan. 1986. és 1987. évben 50, illetve 100 hektár területre II. fokú, 1988. évben és 1997-ben 50, illetve 300 hektár területre vonatkozóan I. fokú készültség került elrendelésre. 1998-ben azonban 237,7 mm csapadék jelentkezett az átlagértékhez viszonyítva, amely az átlagot meghaladó emelkedést eredményezett 1999. év végén, illetve 2000. év tavaszán. Az árvíz- és belvízvédelmi helyzet súlyossága 1999 év végén és 2000 tavaszán az átlagot lényegesen meghaladó volt, a védelmi készültség az erdő vonatkozásában 600 hektár területre terjedt ki ebben az időszakban, de az egyéb területeken is (rét, legelő, szántó, vetés) az elöntött területek nagysága a korábbiaknak az 5-10-szerese volt.

A felperes tulajdonát képező erdő egy része - a környékbeli területek egy részével egyetemben - szintén elöntésre került, egyes területei eltérő mértékben.

A belvíz leginkább az erdő nyugati területén, az úgynevezett kastély melletti részen volt a legnagyobb kiterjedésű és leginkább tartós, hatását tekintve pedig leginkább káros. Ennek oka az volt, hogy erre a 0,5 hektáros területre nemcsak a belvíz hatott, hanem további gyűjtőterülete volt a kastély környéki területnek. Ennek hatása többszörösen és tartósan jelentkezett, figyelemmel arra is, hogy más kastély környéki vizek levezetése is erre a területre történt.

Az erdő ezen nyugati területének 0,5 hektáros részén lévő fák a belvíz és egyéb vízhatás következményeként túlnyomórészt oly mértékben betegedtek, hogy 2000. április-május időszakára már a kipusztulásukat eredményezte, illetve a kipusztulásukkal járt. Az 1999. évi fakitermelés egy része az állomány akkori állapota miatt részben erről a területről történt.

Az erdő többi részén a belvíz nagymértékű és a korábbi évekhez képest tartós volt. A faállomány erősen legyengült állapotba került. Ebben szerepet játszott a korábbi éveknél lényegesen nagyobb, és tartósabb belvízhatás mellett az, hogy a japánakác a belvízre az átlagnál érzékenyebb.

Az erdőben két lapályos 200 m² körüli területen, ahol a nyárfák aránya az átlagosnál nagyobb volt, a belvíz hatása fokozottan érvényesült.

A belvízhatás 2000 tavaszán folyamatosan csökkent, de 2000. április közepén a belvíz fákat terhelő károsító hatása még érvényesült. Ez azonban önmagában - a nyugati 0,5 hektáros területet kivéve - az állomány egészére kiterjedő maradandó károsodást nem okozott, illetve okozott volna. Annak következtében, hogy az erdő fáinak gyökérzete hosszabb ideig állt vízben, egyes fák esetében előfordult, hogy megbetegedése oly mértékű volt, hogy az később a kipusztulásához vezetett, volt amelyik az őt ért egyéb hatásra is figyelemmel. Az erdő fáinak döntő többsége azonban csak erősen legyengült, beteg állapotban volt, amely önmagában a kipusztulásukat nem eredményezte.