A Debreceni Ítélőtábla Pf.20617/2007/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 206. §, 247. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 345. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bírók: Csiki Péter, Szabóné dr. Bélteky Erzsébet, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf. II. 20.617/2007/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla az előbb személyesen eljáró, majd a fellebbezési eljárás során Dr. Pályi Sándor ügyvéd (Jászberény, Nagytemplom u. 6.) által képviselt ... lakos felperesnek, az előbb személyesen eljáró, majd a fellebbezési eljárás során Dr. Slezák Sándor ügyvéd (Törökszentmiklós, Kossuth u. 147.) által képviselt I.rendű alperes neve ... lakos I. rendű és a Dr. Slezák Sándor ügyvéd (Törökszentmiklós, Kossuth u. 147.) által képviselt II.rendű alperes neve ... II. rendű alperesek ellen kártérítés iránt indított perében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 13. P. 20 176/2006/111. számú ítélete ellen a felperes által 115., az I. rendű alperes által 114., a II. rendű alperes által 113. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

A peres felek maguk viselik a fellebbezési eljárási költségeiket.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy az államnak külön felhívásra térítsen meg 41 100 (Negyvenegyezer-egyszáz) forint fellebbezési illetéket.

Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 8 nap alatt leletezés terhével rójon le az iratoknál 100 (Egyszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A felperes 1999. áprilisában vette használatba a korábban termelőszövetkezeti tulajdonban volt ... külterületén található véderdő besorolású, erdő művelési ágú, 2,2 ha területű erdősávot, amelynek 70 %-ában japánakác, 15 %-ában kőris és egyéb fa, 15 %-ában akácfa volt található. A területre vonatkozó erdőgazdálkodási üzemterv még a korábbi tulajdonos részére készült, utoljára 1995. január 1-i kezdő időponttal 2004. december 31-ig terjedő hatállyal. Az abban foglaltak a felperes erdőgazdálkodására is irányadóak voltak. E szerint az üzemterv szerint a terület 2,3 ha nagyságú, mezővédő erdő rendeltetésű. Az üzemterv az erdőrészletre gyérítést írt elő. A felperes az erdőhatóság engedélyével kisebb mennyiségű, 1 m3 körüli fát 1999-ben kitermelt, nagyobb mértékű kitermelésre nem került sor.

Az erdőterület a ... Vízügyi Igazgatóság ...i Szakaszmérnökségének 10.10. belvízvédelmi szakaszán belvízöblözetben helyezkedik el. Árvízvédelmi készültség korábban csak ritkán volt elrendelve. 1998-ban azonban nagy mennyiségű csapadék hullott, mely az átlagost meghaladó emelkedést eredményezett 1999. végén, illetve 2000. tavaszán. Az árvíz-és belvízvédelmi helyzet súlyossága ezen időben az átlagot lényegesen meghaladó volt. A felperes tulajdonát képező erdő egy részét a víz szintén elöntötte, egyes területeit eltérő mértékben. A leginkább érintett rész a nyugati fél hektáros terület volt, de a per tárgyát képező más erdőrészen is a belvíz nagymértékű és a korábbi évekhez képest tartós volt. A faállomány erősen legyengült állapotba került. Ebben szerepet játszott a korábbi éveknél lényegesen nagyobb és tartósabb belvízhatás mellett az, hogy a belvízre japánakác az átlagnál érzékenyebb. A belvízhatás 2000. tavaszán folyamatosan csökkent, de 2000. április közepén a fákat terhelő károsító hatása még érvényesült. Ez azonban önmagában az állomány egészére kiterjedő, maradandó károsodást nem okozott, illetve nem okozott volna. Az erdő fáinak döntő többsége erősen legyengült, beteg állapotban volt, de a kipusztulásukat nem eredményezte.

2000. év tavaszán az átlagnál lényegesen korábban - legalább 2-4 héttel - indult meg a fák fejlődése, a vegetáció. 2000. április közepén a fákon rügyek, hajtások, kis levélkék jelentek meg. Az állomány egy részén a belvíz okozta hatás miatt kevesebb rügy és alvórügy volt található.

A felperes erdősávja szélén egy kismélységű árok, azt követően 6-8 m-es földút, majd amellett a II. rendű alperes búzatáblája húzódott végig a felperes erdősávjával szemben.

A búzatáblán a II. rendű alperes 2000. április 14-én az I. rendű alperessel vegyszeres gyomirtást végeztetett. A vegyszeres permetezéshez búza gyomirtása céljából Optika Trió szintetikus vegyszert használtak, a vegyszer szórhatósága szempontjából legnagyobb 2 liter/ha dózisban.

Az I. rendű alperes egyéni vállalkozó, aki évek óta használta (bérelte) a ... lajstromjelű ... típusú helikoptert, melynek üzembentartója az állami légi jármű lajstrom szerint ... Kft. volt. E légi jármű üzembentartási engedélye 2000. március 31-én lejárt, ezért felszállási engedéllyel nem rendelkezett 2000. július 24-ig, amikor az engedélyt meghosszabbították. Az I. rendű alperes az üzemben tartási engedély hiánya és az ebből következő felszállási tilalom ellenére vállalta a vegyszeres permetezést. A permetezés idején a szélerősség méréséről sem ő, sem a II. rendű alperes képviseletében a vegyszeres gyomirtást irányító Z. J. nem gondoskodott megfelelően, azt tapasztalati tények alapján állapították meg. A megállapítás azonban nem a felperes területétől 1 km-es távolságon belüli helyről, hanem kb. 2,5 km-es távolságról történt. A szélirányt pontosan nem ismert módon határozták meg. Az a permetezéskor a felperes erdősávja felé irányuló volt, ezért a védőtávolság 2 km volt. A búzatábla és a felperes erdeje közötti távolság azonban ennél kisebb, 6-8 m volt, ezért a perbeli időpontban a felperes erdeje mellett a permetezés nem lett volna elvégezhető. 2000. áprilisában az Optika Trió vegyszer kijuttatása légi jármű útján nem volt engedélyezett. Az I. rendű alperes és alkalmazottja, illetve a II. rendű alperes alkalmazottjai a repülési napló adatait kitöltötték, azt azonban Z. J. nem írta alá.

A helikopteres permetezés során a felperes erdejét átsodródás miatt, pontosan meg nem határozható, de olyan mennyiségű és töménységű vegyszer érte, amely károsító hatás kifejtésére alkalmas volt. A permetezéskor a fák döntő többsége rügyezett, a japánakác esetében ekkor már hajtások és 4-6 cm-es levélkék is megjelentek, és mivel a japánakác valamennyi részével - kivéve a kérges részeket - az Optika Trió vegyszer szintetikus hatóanyagát felszívja, s a mert a fák a belvíz miatt legyengült állapotban voltak, a fákra jutott vegyszer a fákra, döntően a japánakácokra a belvíz mellett újabb károsító, az állomány állapotát tovább gyengítő hatást váltott ki. A belvíz és a vegyszer együttes hatása következtében a fák leveleinek nagy része leszáradt, a faállomány állapota folyamatosan romlott. 2000. június-július hónapokban a legyengült fák a kipusztulás veszélyére utaló jeleket mutattak.

A felperes 2007. május 7. napján észlelte, hogy a fák levelei elszáradtak. Bejelentést tett a helyi jegyzőhöz, aki helyszíni szemle tartását rendelte el. Ezen H. L. a ... Növényvédelmi és Talajvédelmi Szolgálat felügyelője azt állapította meg, hogy a búzatábla gyomnövényzetében széles levelű, kétszikű gyomokon egyértelműen megállapítható volt a hormonhatású növényvédő szer hatása, a búzatábla és az út közötti útpadkán azonban nem. A felperes erdősávjában lévő japánakácok első hajtásai teljes mértékben leszáradtak, ám az idő múlására, a meteorológiai adatok hiányára figyelemmel csak feltételesen volt megállapítható, hogy ezt a gyomirtó szer okozta. A gyomirtó szer hatása mellett szólt, hogy a japánakác növényeken az egész tábla hosszában észlelhető volt a hajtások totális leszáradása. Megállapította a felügyelő azt is, hogy a vegyszeres permetezést végzők az erre vonatkozó szabályokat, a biztonsági sávot nem tartották be.