31997D1336[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1336/97/EK határozata (1997. június 17.) a transzeurópai távközlő hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1336/97/EK HATÁROZATA

(1997. június 17.)

a transzeurópai távközlő hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 129d. cikke első bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ),

a Szerződés 189b. cikkében megállapított eljárásnak ( 4 ) megfelelően, az egyeztetőbizottság által 1997. április 16-án jóváhagyott közös szövegtervezet figyelembevételével,

(1)

mivel a transzeurópai távközlő hálózatok létesítésének és fejlesztésének a célja a Közösségen belül az információ áramlásának és cseréjének a biztosítása; mivel ez, a berendezésekre fordított befektetés előfeltétele annak, hogy a Közösség polgárai és vállalkozásai - különösen a kis- és középvállalkozások - minél inkább részesüljenek a távközlés által nyújtott lehetőségekből, hogy létrehozhassák az "információs társadalmat", amelyben az alkalmazások, a szolgáltatások és a távközlő hálózatok fejlesztése döntő fontosságú ahhoz, hogy minden egyes polgár, vállalkozás vagy hatóság még a kevésbé fejlett régiókban vagy a peremterületeken is hozzáférhessen minden olyan fajta vagy mennyiségű információhoz, amelyekre szükségük lehet;

(2)

mivel a Bizottság a növekedésről, a versenyképességről és a foglalkoztatásról szóló fehér könyvében kihangsúlyozta az információs társadalom létrehozásának a fontosságát, amely a gazdasági, politikai és társadalmi kapcsolatok új formáinak bevezetésével segítséget nyújt az uniónak abban, hogy szembenézzen a következő évszázad új kihívásaival, beleértve a munkahelyteremtést is; mivel a brüsszeli Európai Tanács 1993 szeptemberében elismerte mindezt;

(3)

mivel a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben biztosítani kell az áruk, a személyek, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgását, és ahol a már elfogadott vagy elfogadás alatt álló közösségi intézkedések jelentős információcserét igényelnek az egyének, a gazdasági szereplők és az igazgatási rendszerek között; mivel az információcsere hatékony eszközeinek birtoklása létfontosságú a vállalkozások versenyképességének a javításához; mivel a transzeurópai távközlő hálózatok biztosíthatják ezeket az információcseréket; mivel a transzeurópai hálózatokhoz való hozzáférés erősíteni fogja a Közösségben a társadalmi és gazdasági kohéziót;

(4)

mivel a transzeurópai távközlő hálózatok létrehozásának és fejlesztésének lehetővé kell tennie az információk egyének, gazdasági szereplők és igazgatási szervek közötti szabad mozgását, tiszteletben tartva ugyanakkor az egyének magánéletének védelmére vonatkozó személyiségi jogokat, valamint a szellemi és ipari tulajdonjogokat;

(5)

mivel az ipar magas szintű képviselőiből álló csoportnak a tagjai 1994 júniusában az "Európa és a globális információs társadalom" című jelentésükben, amelyet az 1994. június 24-25-i korfui Európai Tanács részére készítettek, javasolták a transzeurópai távközlő hálózatok megvalósítását és az összes európai hálózattal való kölcsönös összekapcsolhatóságuk biztosítását; mivel a jelentés a mobil távközlést az információs társadalom pilléreként határozta meg, amelynek a potenciálját meg kell erősíteni; mivel a korfui Európai Tanács általános jóváhagyását adta ehhez az ajánláshoz;

(6)

mivel a Bizottság követte ezeket az ajánlásokat az "Útban az információs társadalom felé Európában: cselekvési terv" című, az Európai Parlament és a Tanács részére adott közleményében; mivel a Tanács 1994. szeptember 28-i ülésének az e cselekvési tervre vonatkozó következtetései kiemelték azt a tényt, hogy a Közösség számára alapvető fontosságú a nagy teljesítményű információs infrastruktúrák globális, koherens és kiegyensúlyozott megközelítés alapján történő gyors kifejlesztése;

(7)

mivel a Szerződés 129c. cikke előírja a Közösség számára, hogy határozza meg a transzeurópai hálózatok terén tervezett intézkedések célkitűzéseit, prioritásait és főbb körvonalait tartalmazó iránymutatásokat; mivel ezeknek az iránymutatásoknak azonosítaniuk kell a közös érdekű projekteket; mivel a távközlési infrastruktúra területén a transzeurópai hálózatok az e hálózatokat képező következő három szintet foglalják magukban: alkalmazások, általános szolgáltatások és alaphálózatok;

(8)

mivel az információs társadalom nem fejlődhet ki a hozzáférhető alkalmazások és különösen az olyan közösségi érdekű alkalmazások megléte nélkül, amelyek a lehető legjobban kielégítik a felhasználók igényeit, és ahol szükséges, figyelembe veszik az időskorú és fogyatékkal élő felhasználók szükségleteit; mivel ily módon az alkalmazások a közös érdekű projektek fontos részét képezik; mivel a távmunkára vonatkozó alkalmazásoknak különösen figyelembe kell venniük a munkavállalók jogaira vonatkozóan az érintett tagállamokban alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket;

(9)

mivel a közös érdekű projektek sok esetben már megvalósíthatóak a jelenlegi távközlési hálózatokon, és különösen az Euro-ISDN esetében, és ezáltal transzeurópai alkalmazásokat nyújthatnak; mivel e közös érdekű projektek azonosításához iránymutatásokat kell kidolgozni;

(10)

mivel a kiválasztott javaslatok megvalósítását a Közösségben nemzeti vagy regionális szinten elfogadott hasonló kezdeményezésekkel összehangolva kell biztosítani;

(11)

mivel az ilyen projektek kiválasztásában és megvalósításában számolni kell minden, a már jelenlévő és új szolgáltatók által kínált valamennyi infrastruktúrával;

(12)

mivel az Európai Parlament és a Tanács 1995. november 9-én elfogadta az Euro-ISDN (integrált szolgáltatások digitális hálózata) transzeurópai hálózatként való fejlesztésére vonatkozó iránymutatásokról szóló 2717/95/EK határozatot ( 5 );

(13)

mivel a jelenlegi hálózatok, amelyek magukban foglalják a meglévő ISDN-eket, abba az irányba fejlődnek, hogy olyan hálózatokká váljanak, amelyek változó, a szélessávhoz szükséges kapacitásokig menő adatáramlási sebességet biztosítanak, és amelyek a különböző szükségletekhez igazíthatók, különösen multimédia-szolgáltatások és alkalmazások nyújtásához; mivel az integrált szélessávú távközlési hálózatok (IBC-hálózatok) megvalósítása ennek a fejlődésnek az eredménye lesz; mivel majd az IBC-hálózatok képezik az optimális alapot az információs társadalommal összefüggő alkalmazásokhoz;

(14)

mivel a 91/352/EGK határozattal ( 6 ) létrehozott RACE-program [egyedi kutatási és technológiafejlesztési program a távközlési technológiák területén (1990-1994)] munkája előkészítette a terepet és technológiai alapot szolgáltatott az IBC-hálózatok európai bevezetéséhez;

(15)

mivel a 94/802/EK határozattal ( 7 ) létrehozott Esprit-program [egyedi kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs program az információtechnológiák terén (1994-1998)] munkája előkészítette a terepet és technológiai alapot szolgáltatott az információtechnológiai alkalmazások bevezetéséhez;

(16)

mivel az általános érdekű telematikai rendszerek terén a 91/353/EGK határozattal ( 8 ) létrehozott egyedi kutatási és technológiafejlesztési programok (1991-1994), továbbá a közös érdekű információtechnikai alkalmazások terén a 94/801/EGK határozattal ( 9 ) létrehozott egyedi kutatási és technológiafejlesztési program (a demonstrációt is beleértve) (1994-1998) munkájának az eredményei előkészítik a terepet a közös érdekű, együttműködésre képes alkalmazások egész Európában történő bevezetésére;

(17)

mivel hatékony összhangot kell biztosítani egyrészt a transzeurópai távközlő hálózatok megvalósítása - amelyeknek valós szükségleteket kell kielégíteniük, anélkül hogy ragaszkodnának tisztán kísérleti projektek végrehajtásához -, másrészt a különböző közösségi programok, különösen a negyedik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram egyedi programjai, a kis- és középvállalkozásokat támogató programok, az információtartalomra koncentráló programok (mint amilyenek az INFO 2000 és a MEDIA II) és az információs társadalommal összefüggő egyéb tevékenységekre irányuló programok között; mivel ezt az összhangot az Európai Parlament és a Tanács transzeurópai hálózatokra vonatkozó határozataival előírt projektekkel is biztosítani kell;

(18)

mivel azok az intézkedések, amelyek az igazgatási rendszerek közötti információtechnikai hálózatok együttműködési képességének a biztosítását célozzák, a transzeurópai távközlő hálózatok terén meglévő jelenlegi iránymutatások értelmében elfogadott prioritások keretébe tartoznak;

(19)

mivel a Bizottság az integrált szélessávú távközlésre vonatkozóan a transzeurópai hálózatok terén esedékes előkészítő cselekvésekre vonatkozó 1993. július 24-i közleményében elismerte, hogy az ágazati szereplőkkel előkészítő cselekvéseket kell végrehajtani a megfelelő iránymutatások kidolgozása érdekében; mivel e cselekvések eredménye képezi az e határozatban szereplő IBC-hálózatokra vonatkozó iránymutatások alapját;

(20)

mivel a távközlési ágazat fokozatosan liberalizálódik; mivel a transzeurópai alkalmazások, általános szolgáltatások és alaphálózatok fejlesztése egyre növekvő mértékben a magánkezdeményezésekre fog támaszkodni; mivel e transzeurópai fejlesztéseknek európai szinten kell kielégíteniük a piaci szükségleteket vagy a társadalom jelenlegi, jelentős szükségleteit, amelyeket nem fednek le csupán a piaci erők; mivel ezt figyelembe véve, az érdekelt ágazati szereplőket felkérik, hogy megfelelő, mindenkinek egyenlő lehetőségeket nyújtó eljárások alkalmazásával nyújtsanak be egyedi javaslatokat; mivel ezeket az eljárásokat meg kell határozni; mivel egy bizottság segíti a Bizottságot a közös érdekű projektek részletes meghatározásában;

(21)

mivel a Szerződés 189b. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően elfogadott aktusok végrehajtási intézkedéseire vonatkozóan az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1994. december 20-án egy modus vivendi-t kötött ( 10 );

(22)

mivel az érintett tagállam jóváhagyása szükséges azokhoz a közös érdekű projektekhez, amelyek egy tagállam területére vonatkoznak;

(23)

mivel a Bizottságnak és a tagállamoknak cselekedniük kell, hogy biztosítsák a hálózatok együttműködési képességét, és hogy összehangolják egyrészt a tagállamoknak a transzeurópai távközlő hálózatok megvalósítását célzó tevékenységeit, másrészt a hasonló nemzeti projekteket, de csak az átfogó koherencia biztosításához szükséges mértékben;

(24)

mivel az információs társadalom optimális fejlődése érdekében fontos, hogy hatékony információcserét biztosítsanak a Közösség és a harmadik országok, különösen az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok vagy a Közösséggel társulási megállapodást kötött országok között;

(25)

mivel azonban az ezen iránymutatásokkal összefüggésben vállalt tevékenységekre teljeskörűen alkalmazni kell a versenypolitika Szerződésben és végrehajtási jogszabályokban megállapított szabályait,

ELFOGADTÁK EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Ez a határozat megállapítja a távközlési infrastruktúra területén a transzeurópai hálózatok terén tervezett cselekvések céljait, prioritásait és főbb irányvonalait magukban foglaló iránymutatásokat. Ezek az iránymutatások az I. mellékletben való felsorolásukkal azonosítják a közös érdekű projekteket, valamint meghatározzák az eljárást és a leírásukhoz szükséges kritériumokat.

E határozat alkalmazásában a "távközlési infrastruktúra" kifejezés az elektronikus adatátviteli hálózatokat és az azokat felhasználó szolgáltatásokat jelenti.

2. cikk

A Közösség a távközlési infrastruktúra terén támogatja a hálózatok összekapcsolódását, az együttműködő szolgáltatások és alkalmazások létrehozását és fejlesztését, valamint az azokhoz való hozzáférést, a következő célok megvalósítása érdekében:

- az információs társadalomba való átmenet megkönnyítése, az új hálózatok és alkalmazások kifejlesztésének a társadalmi tevékenységekre gyakorolt hatásaira, a társadalmi és kulturális szükségletek kielégítésének az előmozdítása és az életminőség javítására vonatkozó tapasztalatok szolgáltatásával,

- a Közösség vállalkozásai, különösen a kis- és középvállalkozások versenyképességének a javítása, valamint a belső piac megerősítése,

- a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítése, figyelembe véve különösen a szigeteknek, a tengerparttal nem rendelkező és peremterületeknek a Közösség központi régióihoz való kapcsolásának szükségességét,

- a munkahelyteremtéshez vezető tevékenységek felgyorsítása az új növekedési ágazatokban.

3. cikk

A 2. cikkben említett célok megvalósítására vonatkozóan a következő prioritásokat határozták meg:

- a műszaki és kereskedelmi megvalósíthatóság tanulmányozása és érvényesítése, amit egy európai információs társadalom kialakítását támogató alkalmazások, különösen az együttes érdekű alkalmazások kifejlesztése követ,

- a megvalósíthatóság tanulmányozása és érvényesítése, amit a gazdasági és társadalmi kohézióhoz hozzájáruló alkalmazások kifejlesztése követ, a Közösség egész területén az információhoz való hozzáférés és az európai kulturális sokszínűség értéke kiemelésének a javításával,

- a határokon átívelő interregionális kezdeményezések és a régiókat, különösen a kedvezőtlen helyzetűeket bevonó kezdeményezések ösztönzése transzeurópai távközlési szolgáltatások és alkalmazások beindítása érdekében,

- a megvalósíthatóság tanulmányozása és érvényesítése, amit a belső piac és a munkahelyteremtés megerősítéséhez hozzájáruló, különösen a kis- és középvállalkozások számára a Közösségen belüli és a nemzetközi versenyképességük javításához eszközöket nyújtó alkalmazások és szolgáltatások kifejlesztése követ,

- a műszaki és kereskedelmi megvalósíthatóság meghatározása, tanulmányozása és érvényesítése, amelyeket olyan transzeurópai általános szolgáltatásoknak a kifejlesztése követ, amelyek akadálymentes hozzáférést biztosítanak mindenfajta információhoz, beleértve a vidéki és peremterületeken való hozzáférést, és amelyek világméretekben képesek együttműködni egyenértékű szolgáltatásokkal,

- az új integrált szélessávú távközlési (IBC) hálózatok megvalósíthatóságának a tanulmányozása és érvényesítése, annyiban, amennyiben azok szükségesek az ilyen alkalmazások és szolgáltatások számára, és az ilyen hálózatok összekapcsolhatóságának az elősegítése,

- a gyenge pontok, valamint a közösségi és nemzetközi távközlési hálózatok hatékony kölcsönös összekapcsolásához és együttműködési képességéhez hiányzó kommunikációs kapcsolatok meghatározása és megszüntetése, illetve pótlása, különös figyelemmel az I. mellékletben meghatározott alapvető távközlő hálózatokra.

4. cikk

A 2. cikkben meghatározott célok eléréséhez megvalósítandó intézkedések főbb irányvonalai a következőket tartalmazzák:

- a közös érdekű projektek részletes leírása egy munkaprogram kidolgozásával,

- az egyének, a gazdasági szereplők és az igazgatási szervek olyan előnyök iránti tudatosságának a növelését célzó cselekvések, amelyeket az új, korszerűsített transzeurópai távközlési szolgáltatások és alkalmazások nyújthatnak,

- azok a cselekvések, amelyek a felhasználók és szolgáltatók közös kezdeményezéseinek az ösztönzését célozzák annak érdekében, hogy a transzeurópai távközlő hálózatok, különösen az IBC-hálózatok terén indítsanak be projekteket,

- a Szerződésben előírt módszerek keretében olyan cselekvések támogatása, amelyek a megvalósíthatóság tanulmányozására és érvényesítésére vonatkoznak, és amelyeket az alkalmazások, különösen az együttes érdekű alkalmazások kifejlesztése követ, valamint a köz- és/vagy a magánszektorban egy együttműködés létrehozásának az ösztönzése, különösen a partnerség révén,

- a kis- és középvállalkozásoknak és a szakmai felhasználóknak szánt szolgáltatások és alkalmazások kínálatának és használatának az ösztönzése, amelyek foglalkoztatási és növekedési forrást jelentenek,

- a hálózatok összekapcsolhatóságának, a szélessávú szolgáltatások és alkalmazások együttműködési képességének, és különösen a multimédia-alkalmazásokhoz megkövetelt infrastruktúra, valamint a meglévő és a szélessávú szolgáltatások és alkalmazások közötti együttműködési képesség elősegítése.

5. cikk

A távközlési infrastruktúra terén a transzeurópai hálózatok fejlesztését e határozat értelmében közös érdekű projektek megvalósítása révén kell kivitelezni. A közös érdekű projekteket az I. melléklet sorolja fel.

6. cikk

A 7., 8. és 9. cikknek megfelelően az I. mellékletben felsorolt közös érdekű projektek részletes leírása a II. mellékletben szereplő kritériumok felhasználásával történik. Az azonosított projektek a közösségi pénzügyi támogatásnak a transzeurópai hálózatok terén történő odaítélésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1995. szeptember 18-i 2236/95/EK tanácsi rendeletnek ( 11 ) megfelelően közösségi támogatásban részesülhetnek.

7. cikk

(1) Az I. melléklet alapján a Bizottság az ágazati szereplőkkel folytatott konzultációt követően, és figyelembe véve az egyéb transzeurópai hálózatokban követetett politikákat, munkaprogramot készít, amelyet a 8. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni, és azt követően foglalkozik a javaslatok bekérésével.

(2) A Bizottság igazolja, hogy az érintett tagállam jóváhagyta a területére vonatkozó projekteket.

8. cikk

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti (a továbbiakban "a bizottság").

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, ugyanazon határozat 8. cikkének rendelkezéseire tekintettel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

9. cikk

(1) A 8. cikkben megállapított eljárást a következőkre kell alkalmazni:

- a 7. cikkben említett munkaprogram elkészítése és naprakésszé tétele,

- a javaslatkérések tartalmának a meghatározása,

- a II. mellékletben szereplő kritériumok felhasználásával a közös érdekű projektek részletes leírása,

- a kiegészítő támogatási és összehangolási cselekvések meghatározása,

- a munkaprogram végrehajtásának pénzügyi és műszaki értékeléséhez meghozandó intézkedések.

(2) A Bizottság minden egyes ülésén tájékoztatja a bizottságot a munkaprogram végrehajtásában elért haladásról.

10. cikk

Ezt a határozatot az integrált szolgáltatások digitális hálózatára (ISDN) kell alkalmazni, a 2717/95/EK európai parlamenti és tanácsi határozat sérelme nélkül.

11. cikk

A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy megkönnyítsék a közös érdekű projekteknek a közösségi szabályok szerinti megvalósítását. Az esetleg szükséges engedélyezési eljárásokat a lehető leggyorsabban befejezik a közösségi rendelkezéseknek megfelelően.

12. cikk

Ez a határozat nem sérti egy tagállam vagy a Közösség pénzügyi kötelezettségét.

13. cikk

A Szerződés 228. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően a Tanács esetenként engedélyezheti a harmadik országok, különösen az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes felek vagy a Közösséggel társulási megállapodást kötött országok részvételét, ami lehetővé teszi számukra, hogy hozzájáruljanak a közös érdekű projektek megvalósításához, valamint a távközlési hálózatok összekapcsolásának és együttműködési képességének az előmozdításához, azzal a feltétellel, hogy az nem vonja maga után a közösségi támogatás növekedését.

14. cikk

E határozat 2000 júliusa és 2004 júniusa közötti időszakban történő végrehajtásáról a Bizottság 2005. január 31-e előtt jelentést terjeszt az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága elé.

A jelentés értékelést tartalmaz az általános célokkal kapcsolatban a különböző projektek terén a közösségi támogatással elért eredményekről, és felméri a kifejlesztett alkalmazások bevezetésének szociális és társadalmi hatásait.

A jelentéssel együtt a Bizottság a műszaki fejlesztések és a szerzett tapasztalat alapján megfelelő javaslatokat nyújt be a határozat I. mellékletének a felülvizsgálatára vonatkozóan.

Ha 2006. december 31-ig nem születik határozat, az I. mellékletet hatályát vesztettnek kell tekinteni, kivéve azon ajánlatkérések tekintetében, amelyeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában már az említett időpont előtt közzétettek.

15. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK MEGHATÁROZÁSA

1.

A transzeurópai távközlő hálózatok hozzá fognak járulni a közérdekű, innovatív transzeurópai szolgáltatások bevezetéséhez. A szolgáltatások hozzá fognak járulni az információs társadalom fejlődéséhez mind a növekedést, a foglalkoztatást és a társadalmi kohéziót, mind a tudásalapú gazdaságban való általános részvételt illetően.

2.

A TEN-Telecom támogatja a szolgáltatások műszaki és gazdasági megvalósíthatóságát, elismerését és szolgáltatását. A szolgáltatásoknak innovatívnak, transzeurópainak és elfogadott technológián alapulónak kell lenniük:

- a szolgáltatás bevezethető különböző tagállamokban, minden államban a megfelelő kiigazításokkal,

- az a szolgáltatás, amelyet korábban egyetlen tagállamban nyújtottak, az e program szerinti támogatás nélkül, kiterjeszthető más tagállamokra,

- a kimutathatóan transzeurópai érdekű szolgáltatás egyetlen tagállamban is bevezethető.

3.

Mivel a szolgáltatásokat transzeurópainak kell tekinteni, így az egynél több tagállam szervezeteinek részvétele és az egynél több tagállamban történő végrehajtás - noha nem követelmény - ösztönzendő.

4.

Ebben az összefüggésben a közös érdekű projekteket aszerint kell meghatározni, hogy mennyire képesek operatív módon az e határozatban megállapított célok elérését szolgálni.

5.

A következőkben ismertetett közös érdekű projekteknek - összefüggő szerkezetet alkotva - három szinten kell megjelenniük.

i. Alkalmazások

Az alkalmazások felhasználói igényeket elégítenek ki, figyelembe véve a kulturális és a nyelvi különbségeket, valamint a hozzáférhetőségre vonatkozó követelményeket, különösen a fogyatékkal élő személyek esetében. Amennyire lehet, az alkalmazások igazodnak a kevésbé fejlett vagy ritkábban lakott régiók sajátos szükségleteihez. Kihasználják a szélessávú, a mobil, illetve egyéb hírközlő hálózatok potenciálját.

ii. Általános szolgáltatások

Az általános szolgáltatások az alkalmazások közös igényeit elégítik ki, együttműködésre képes szabványokon alapuló új alkalmazások fejlesztésére és bevezetésére vonatkozó közös eszközök biztosításával. Az általános szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek az adatok hálózatokon - így szélessávú és mobil hírközlő hálózatokon - keresztül történő átvitelét és integritását biztosítják.

iii. A hálózatok összekapcsolása és együttműködési képessége

Támogatást kap a meghatározott közérdekű alkalmazások és szolgáltatások üzemeltetését lehetővé tevő hálózatok összekapcsolása, együttműködési képessége és biztonsága.

A következő szakaszok a transzeurópai hálózatok minden egyes szintjén megjelölik, hogy melyek a 9. cikkel összhangban és a 8. cikkben megállapított eljárás szerint meghatározandó közös érdekű projektek.

I. Alkalmazások

- e-kormányzat és e-igazgatás: a polgárok, valamint a kis- és középvállalkozások (KKV) számára hasznos, hatékonyabb, interaktív és integrált kormányzati szolgáltatások nagy lehetőséget jelentenek az információs társadalom számára. Minden szinten - azaz európai, nemzeti, regionális és helyi szinten is - támogatásban részesülnek az online szolgáltatások, beleértve az elektronikus beszerzés terén nyújtott, a polgároknak és a KKV-knak az online közszolgáltatásokhoz való biztonságos hozzáférését biztosító, a személyes biztonságot szolgáló, a környezetvédelem és az idegenforgalom terén nyújtott, valamint a KKV-knak kereskedelmi támogatást nyújtó (köztük információs és elektronikus kereskedelmet érintő) online szolgáltatások, valamint a demokratikus döntéshozatali folyamatban való részvétel kibővítését célzó szolgáltatások. Ezeket a szolgáltatásokat a polgárok és a KKV-k érdekét szolgáló közérdekű szolgáltatásként nyújthatják vagy támogathatják a közigazgatási szervek.

- Egészségügy: az egészségügyi telematikai hálózatok és szolgáltatások jelentős lehetőségeket kínálnak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és az ellátás minőségének javítására, valamint az orvostudománybeli fejlődés és a demográfiai változások hatásainak a kezelésére. Támogatásban részesülnek azok az innovatív szolgáltatások, amelyek az egészségügyi ellátást nyújtó intézmények és más ellátást nyújtó intézmények összekapcsolását teszik lehetővé, valamint amelyek az egészségügyi szolgáltatásokat közvetlenül a nyilvánosság számára nyújtják, különösen a betegségmegelőzésre és az egészségfejlesztésre vonatkozó támogató intézkedések.

- Fogyatékkal élők és idősek: a hálózati hírközlés fejlesztései jelentős lehetőséget kínálnak az idős és a fogyatékkal élő embereknek az információs társadalomban való részvételre. Az ő egyedi szükségleteiket kielégítő hálózati alkalmazások és szolgáltatások alkalmasak arra, hogy hozzájáruljanak a társadalmi-gazdasági, földrajzi és kulturális korlátok leküzdéséhez. Támogatásban részesülnek az idősek és a fogyatékkal élők szükségleteit az információs társadalomba való teljes beilleszkedésük és részvételük elősegítése céljából kielégítő szolgáltatások.

- Tanulás és kultúra: az oktatás, a képzés és a kulturális ismeretek magas szintje létfontosságú a gazdasági fejlődés és a társadalmi kohézió szempontjából. Jelentőségük a jövőben továbbra is hangsúlyt kap, figyelembe véve a technológia növekvő hatását az információs társadalomban. Támogatásban részesülnek azok a szolgáltatások, amelyek az oktatási és kulturális információk bemutatásának új, innovatív módjait biztosítják, beleértve az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó szolgáltatásokat.

II. Általános szolgáltatások

- Fejlett mobilszolgáltatások: a 2,5-3G mobilhálózatokhoz kapcsolódó innovatív alkalmazások együttműködési képességének aspektusaira vonatkozóan tesztelések vannak folyamatban. Ezek teremtik meg az alapját a fejlett, végpontok közötti megoldásoknak a mobilkörnyezetben, településalapú, személyre szabott és kontextusfüggő szolgáltatások nyújtásával. Támogatásban részesül a fejlett, közérdekű mobilalkalmazások és -szolgáltatások bevezetése, beleértve a következő területeket: navigáció, közlekedési és utazási tájékoztatás, hálózati biztonság és számlázás, m-kereskedelem, m-üzlet és mobil munka, tanulás és kultúra, segélyhívó szolgálatok és egészségügy.

- A bizalmat fokozó szolgáltatások: a vállalkozásoknak, illetve a polgároknak az információs társadalomban való aktív részvétele a rendelkezésre álló szolgáltatásokba vetett bizalmuktól függ. A biztonság ezért elsőrendű kérdés, amely a jövőre nézve jelentős kihívást jelent. A biztonság valamennyi aspektusát - köztük a nemzeti CERT-rendszerek közötti, az Európai Unión belüli, hatékony hálózatépítésre vonatkozó együttműködést - megcélzó közérdekű szolgáltatások támogatásban részesülnek.

III. A hálózatok összekapcsolása és együttműködési képessége

- Összekapcsolás és együttműködési képesség: a hálózatok összekapcsolása és együttműködési képessége a valódi transzeurópai szolgáltatások előfeltétele. A meghatározott közérdekű szolgáltatások üzemeltetéséhez szükséges hálózatok összekapcsolása, együttműködési képessége és biztonsága támogatást kap. A távközlő hálózatok fejlesztésére és tökéletesítésére vonatkozó projekteket különösen alaposan meg kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy ne zavarják a szabadpiaci feltételeket.

IV. Kiegészítő támogatási és koordinációs cselekvések

A közös érdekű projektekre nyújtott támogatásain túlmenően, a Közösség a projektek megvalósításához szükséges megfelelő környezet biztosítását célzó cselekvéseket kezdeményez. E cselekvések finanszírozása semmiképpen nem jár azzal, hogy a program további részeire elkülönített összegek jelentősen csökkennének. A cselekvések hozzájárulnak a program megismertetéséhez, az új alkalmazások és új szolgáltatások ösztönzésére és előmozdítására irányuló európai, nemzeti, regionális és helyi tevékenységekre vonatkozó konszenzus kialakításához és összehangolt erőfeszítésekhez, a programok más területeken történő végrehajtásával összhangban, valamint a szélessávú hálózatok fejlődéséhez. Magukban foglalják az európai szabványügyi szervezetekkel és stratégiai tervezést végző szervezetekkel való konzultációt, valamint a különböző közösségi pénzügyi eszközök által finanszírozott cselekvésekkel történő koordinációt, különösen a következő területeken:

- a célmeghatározásokkal és a célokhoz vezető átmenettel foglalkozó stratégiai tanulmányok. Ezek a meghatározások segíteni fogják az ágazati szereplőket, hogy helyes gazdasági beruházási döntéseket hozzanak,

- a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés módjának meghatározása,

- az európai és nemzetközi szabványokon alapuló közös szabványok létrehozása,

- az ágazati szereplők közötti együttműködés elősegítése, beleértve a közjogi és magánjogi partnerségeket (PPP),

- az e határozat alapján vállalt tevékenységeknek a kapcsolódó közösségi és nemzeti programokkal történő összehangolása.

II. MELLÉKLET

KRITÉRIUMOK A KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

A közös érdekű projekteket a 7. cikkben előírt javaslatkérésnek eleget tett érdekelt ágazati szereplők által benyújtott projektek közül határozzák meg, a 2. cikkben megállapított célokkal és a 3. cikkben megállapított prioritásokkal való egyezőségük alapján. E projekteknek transznacionálisoknak kell lenniük abban az értelemben, hogy több tagállamban meglévő szükségletek kielégítése érdekében kell létrehozni azokat. Általános szabályként, több tagállamban kell ezeket megvalósítani, de az egyetlen tagállamban való megvalósításuk is megengedett, ha az szélesebb körű transzeurópai érdeket szolgál.

Ezenkívül figyelembe kell venni a 2236/96/EK rendeletben megállapított gazdasági és pénzügyi kritériumokat. Ezek a kritériumok, amelyeket az említett rendelet keretében használnak fel pénzügyi támogatás egyedi projekt számára való megadásáról szóló döntésnél, a következők:

- a projekt potenciális gazdasági életképessége, amelyet biztosítani kell,

- a projekt érettsége,

- a Közösség beavatkozásának a köz- és magánfinanszírozásra gyakorolt ösztönző hatása,

- a pénzügyi csomag helyessége,

- a közvetlen és közvetett társadalmi-gazdasági hatások, különösen a foglalkoztatást illetően,

- a környezetre vonatkozó következmények,

- különösen a határokon átívelő projekteknél, a különböző projektrészek időbeli ütemezésének a koordinálása.

( 1 ) HL C 302., 1995.11.14., 23. o. és HL C 175., 1996.6.18., 4. o.

( 2 ) HL C 39., 1996.2.12., 20. o.

( 3 ) HL C 129., 1996.5.2., 32. o.

( 4 ) Az Európai Parlament 1996. február 1-jei véleménye (HL C 47., 1996.2.19., 15. o.), a Tanács 1996. március 21-i közös állásfoglalása (HL C 134., 1996.5.6., 18. o.) és az Európai Parlament 1996. július 17-i határozata (HL C 261., 1996.9.9., 59. o.). Az Európai Parlament 1997. május 14-i határozata és a Tanács 1997. május 24-i határozata.

( 5 ) HL L 282., 1995.11.24., 16. o.

( 6 ) HL L 192., 1991.7.16., 8. o.

( 7 ) HL L 334., 1994.12.22., 24. o.

( 8 ) HL L 192.., 1991.7.16., 18. o.

( 9 ) HL L 334., 1994.12.22., 1. o.

( 10 ) HL C 102., 1996.4.4., 1. o.

( 11 ) HL L 228., 1995.9.23., 1. o.