A Fővárosi Törvényszék P.24803/2016/106. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, (2) bek., 2:43. §, d) pont, 2:45. §, (1) bek., (2) bek., 2:51. §, (1) bek. c) pont, 2:52. §, (1) bek.] Bíró: Kovács András Tamás

Fővárosi Törvényszék

...P..../2016/106.

A Fővárosi Törvényszék

a személyesen eljárt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek -

a dr. Barta Sándor ügyvéd ( által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

személyiségi jog megsértése iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság megállapítja, hogy a felperes azzal, hogy a róla készült elmeorvosi szakvélemény kapcsán azt állította, hogy az az alperes által megrendelt hazugság megsértette az alperes jóhírnévhez és becsülethez és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát.

A bíróság a felperest e körben a további jogsértéstől eltiltja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000,- (Százezer) forint sérelemdíjat.

A bíróság ezt meghaladóan a viszontkeresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására a Magyar Állam javára 32.400,- Ft eljárási illetéket, míg megállapítja, hogy 3.600,- (Háromezer-hatszáz) forint eljárási illeték az állam terhén marad.

A bíróság akként rendelkezik, hogy a peres felek a költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet elektronikus úton benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a peres felek nyilatkozatai és az egyéb írásbeliségek alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A peres felek kifejezetten rossz viszonyban vannak egymással, számtalan polgári és büntető eljárás van és volt folyamatban közöttük.

A jelen bíróság a ...P..../2016/33. sorszámú - 42. sorszám alatt kiegészített - részítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez, becsülethez és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság 1.Bpk.21.460/2016. számú perében valótlanul állította a felperes, hogy 1-es személyt megerőszakolta illetve több alkalommal megkísérelte megerőszakolni. Kötelezte, hogy 15 napon belül magánlevélben fejezze ki sajnálkozását, valamint kötelezte 100.000,- Ft sérelemdíj megfizetésére.

Ezen részítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a 2.Pf.20.285/2018/9/II. részítéletében megváltoztatta a kiegészítő ítéletre kiterjedő hatállyal, és a felperes keresetét elutasította, valamint mellőzte az alperes kereseti illeték fizetésre való kötelezését.

A jogerős határozattal szemben a felperes a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel, mely felülvizsgálati kérelmet a Kúria a 2019. április 24. napján kelt Pfv.IV.21.367/2018/3. számú végzésében hivatalból elutasította.

Jelen perben az alperes viszontkeresetet terjesztett elő a felperessel szemben, melyben kérte, hogy a törvényszék állapítsa meg, hogy a felperes azzal, hogy az általa jelen perben hivatkozott 1.Bpk.21.460/2016. számú büntető eljárásban valótlanul állította, hogy én "anonimizáltan,, de mindenki számára felismerhetően az internetre" feltettem volna bármi nemű hazudozást felperes megsértette a becsületemet, jóhírnevemet és az emberi méltóságomat azzal, hogy emiatt ellenem még büntető eljárást is indított ugyanezen jogaimat megsértette. Kérte, hogy állapítsa meg a törvényszék, hogy a felperes azon állítása miszerint az ő elmeorvosi szakvéleménye "a feljelentett által" megrendelt"- hazugság" lenne, megsértette a becsületemet, jóhírnevemet, emberi méltóságomat, ugyanis természetesen én semmiféle szakvéleményt nem rendeltem a felperesről, a bíróság rendelte ki a szakértőt, ő rendelte el a vizsgálatot is, sőt felperes neve többször hangoztatta, hogy saját vizsgálatát ő maga kérte. Kérte továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a felperes azon 2016. május 25-én kelt feljelentés kiegészítésében tett valótlan állításával miszerint én valótlanul állítottam volna róla, hogy 2-es személyt megrágalmazta az interneten, továbbá azt, hogy 1-es személy szexuális erőszakért feljelentette, és a szexuális erőszakot hangfelvétellel bizonyította, illetve 2014. december 7-én megerőszakolta 1-es személyt, amivel az ügyészség nem foglalkozott, megsértette a becsületemet, jóhírnevemet, emberi méltóságomat. Kérte, hogy a bíróság a további jogsértéstől tiltsa el a felperest, és kötelezze 500.000,- Ft sérelemdíj megfizetésére.

Az alperes a viszontkereset kapcsán kiemelte, hogy közte és a felperes között tartó eljárások annak köszönhetően indultak, hogy ő maga 1-es személy mellé állt és az ezt követően tett feljelenések hatására vált a felperes célpontjává.

Hozzátette, hogy a 1-es személy által tett feljelenést követően az ügyben közreműködőket megrágalmazta és feljelentette, így az ügyek folyamatosan tovább kerültek, majd megrágalmazta 2-es személy ügyészt, aki korábbról már ismerte a felperest, tehát volt vele tapasztalata és vélhetően ennek okán ezt követően megszüntette az eljárást azzal az indokkal, hogy a felperes csak a gyermekét akarta látni, holott a gyerekről zaklató, fenyegető, rágalmazó e-mailekben és internetes zaklató cikkekben, videókban többnyire egy szó sem volt. Ismételten elmondta, hogy azt követően, hogy 1-es személyt a felperes 2011-ben megpróbálta megerőszakolni és 1-es személy feljelentette ezt követően még 1-es személyt tiltotta el a további hangfelvételek készítésétől a Fővárosi Törvényszék. Annak érdekében, hogy 1-es személy teljességgel védelem nélkül maradjon a felperes minden ügyvédje ellen eljárások tömegét kezdeményezte. A mai napig nem tiltotta el egyetlen bíró sem a felperest az alperest rágalmazó videók közlésétől. Ismertette a felperesről készült elmeorvosi szakvéleményt, továbbá e körben kifejtette, hogy azt a bíróság rendelte el a felperesre nézve. Előadta, hogy valótlanok a felperesnek azok a kijelentései, mely szerint ő az internetre bárminemű hazudozást a felperes vonatkozásában feltett volna, illetve az is, hogy ő valótlanul állítaná, hogy a felperes megerőszakolta 1-es személyt és többször megkísérelte megerőszakolni, valamint, hogy 2-es személytű megrágalmazta az interneten.