A Fővárosi Törvényszék P.20276/2014/27. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §] Bíró: Szabó Csilla

Fővárosi Törvényszék

...P..../2014/27.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Rabatin Attila ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

a dr. Basa-Szabó Ernő ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 500.000 (ötszázezer) forint perköltséget.

A le nem rótt 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, a Fővárosi Törvényszéken kell 3 példányban írásban előterjeszteni.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a fellebbező fél részére a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára vagy viselésére, a kamatfizetési kötelezettségre, a kamat mértékére, teljesítési határidőre vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, akkor azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve, ha a fellebbező a fellebbezésében, vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri.

I N D O K O L Á S

A felperes és az alperes 1996. július 6. óta házastársak voltak. A házasságuk ideje alatt 1999. január 18-án közös kiskorú gyermekük született. A felperesek házassága 2008. évre megromlott és életközösségük 2008. december 31-én megszakadt, amikor az addig közösen lakott ingatlanból az alperes elköltözött.

A felek írásbeli megállapodást kötöttek a házasság felbontásával felmerülő kérdések rendezésére. A 2009. november 2-án kelt megállapodás szerint úgy határoztak, hogy békésen megegyezve, közös elhatározással a házasságukat fel kívánják bontani. A gyermekelhelyezés, kapcsolattartás körében akként rendelkeztek, hogy a közös kiskorú gyermek, a fennálló állapottal egyezően, továbbra is a felperesnél marad. Az alperes az életközösség megszakadása óta a kiskorú gyermek tartásához hozzájárult, tartásdíj hátraléka nem keletkezett. Az alperes kötelezte magát, hogy a gyermek tartására a szerződés aláírásától kezdődően a mindenkori jövedelmének 20 %-át, de legalább havi 25.000 Ft-ot megfizet a felperes részére minden hónap 15. napjáig banki átutalással. Ezen túlmenően a gyermek nevelésével kapcsolatos szükséges, rendkívüli kiadásokat a szülök közösen fedezik. A gyermek nevelésével kapcsolatos, nem feltétlenül szükséges rendkívüli kiadásokat (nyaraltatás, táborozás) előzetes egyeztetést és megállapodást követően a szülök közösen fedezik. Rögzítették, hogy az alperes a gyermekkel rendszeresen kapcsolatot tart, és részletesen szabályozták ennek módját.

A vagyoni kérdések kapcsán a felek rögzítették, hogy a Suzuki Swift típusú gépjárművük a felperes, a Suzuki Ignis típusú gépjárművük pedig az alperes kizárólagos tulajdonába kerül, a felek az egyéb ingóságokat pedig természetben megosztották. Rögzítették, hogy a közös életük helyszínéül választott ingatlan címe. helyrajzi számú lakóingatlan kizárólagosan az alperes tulajdonában van, harmadik személy haszonélvezettel terhelten, ugyanakkor az épület felépítésére a házasság fennállása alatti közös vagyonból került sor. Rögzítették, hogy a házasság felbontását követően az ingatlan továbbra is kizárólagosan az alperes tulajdonában marad, aki vállalja, hogy megfizet a felperes részre legkésőbb 2009. december 31. napjáig banki átutalással 8.000.000 Ft-ot. A vagyonközösség megszűnése során vagyongyarapodás így egyik félnél sem keletkezik. A felek ezen megállapodással a házassági kapcsolatukból felmerülő minden vagyoni igényüket kielégítettnek tekintik, és egymással szemben semmilyen további vagyoni követelésük nincs.

A felek a megállapodásukat 2010. február 25. napján módosították, és rögzítették, hogy a módosítás kizárólag a vagyoni kérdéseket érinti. Az ingatlannal kapcsolatban a házassági vagyonközösség megszűnése kapcsán az alperes azt vállalta, hogy legkésőbb 2010. április 30-ig banki átutalással 9.000.000 Ft-ot fizet meg a felperes részére. Ezenfelül rögzítették, hogy a felperes 2007. évben a bank Zrt.-től 2.000.000 Ft személyi kölcsönt vett fel (szerződésszám: szám), amely szerződésben az alperes adótársként szerepel. A felek a kölcsön összegének felhasználására tekintettel abban állapodtak meg, hogy az alperes a felvett kölcsön további teljes megfizetését átvállalja, beleértve a kamatokat és a költségeket is, olyan módon, hogy a felperessel közösen kezdeményezik a bank Zrt.-nél a szerződés ezen megállapodás szerinti módosítását, hogy a továbbiakban az alperes szerepelejen egyedüli adósként. Amennyiben a bank Zrt. ehhez a módosításhoz nem járul hozzá, akkor az alperes köteles megfizetni a felperes részére a kölcsön aktuális törlesztőrészleteit és költségeit minden hónap 10. napjáig banki átutalással.

A felek a házasság felbontása esetére kötött megállapodásukat a vagyoni kérdések vonatkozásában 2010. július 8-án ismételten módosították. Pontosították, hogy az alperes a 9.000.000 Ft-ot milyen ütemezésben köteles a felperes részére megfizetni, azaz 3.000.000 Ft-ot 2010. július 13-ig, 5.000.000 Ft-ot 2010. július 16-ig, további 1.000.000 Ft-ot pedig a ingatlan címe. helyrajzi számú ingatlanra kötött adásvételi szerződését követően, de legkésőbb 2011. december 31-ig köteles teljesíteni. Megállapodtak abban, hogy az alperes ebben az ingatlanban térítési díj nélkül lakhatást biztosít a felperesnek és gyermeküknek addig, amíg az első 8.000.000 Ft megfizetésre nem kerül. A 8.000.000 Ft megfizetése esetén a felperes vállalta, hogy a gyermekkel együtt 2010. október 15-ig az ingatlanból kiköltözik.

Az alperes a 9.000.000 Ft megfizetése iránti kötelezettségét teljesítette.

A felek házasságát a település Bíróság ...P..../2009/26. számú ítéletével 2010. évben felbontotta. A bíróság 21. sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt végzésével a felek rendszeres gyermektartásdíj kapcsán kötött egyezségét jóváhagyta. A végzés rögzítette, hogy a felperes kijelentette, hogy az alperesnek tartásdíj hátraléka a végzés jóváhagyásáig, azaz 2010. június 30-ig nincs, és a tartásdíj közvetlen bírósági letiltását nem kérte. Az egyezség nem tartalmazta az alperes rendkívüli kiadásokhoz való hozzájárulási kötelezettségét.

Az alperes munkáltatója a cég neve Zrt., ahol az alperes havi jövedelme nem állandó összegű, hanem a beosztásától függően változó mértékű.

Az alperes 2012. márciusáig az általa vállalt rendszeres gyermektartást a felperes részére minden hónapban utólag megfizette. A felperes részére a tanévkezdésre tekintettel gyermektartás és iskolakezdési támogatás címén az alperes 2011. augusztus 12-én 51.000 Ft-ot, 2011. szeptember 14-én pedig 57.407 Ft-ot fizetett meg. Az alperes 2012. márciusában elmulasztotta megfizetni az abban hónapban esedékes, február hónapra számított rendszeres gyermektartásdíjat. Az alperes 2012. április 10-én, május 14-én, június 15-én illetőleg 2012. február 14-én önkéntesen eleget tett a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségnek és ezen alkalmakkal rendre 35.000 Ft-ot, 28.000 Ft-ot, 35.000 Ft-ot és 37.000 Ft-ot fizetett meg önként a felperes részére.