1813/B/2010. AB végzés

Az Alkotmánybíróság folyamatban lévő ügyekben alkalmazandó alkotmányellenes jogszabály alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói indítvány tárgyában meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 24/2009. (V. 11. ) Főv. Kgy. rendelet jogerősen le nem zárt polgári peres eljárásokban való alkalmazásának tilalmára irányuló indítványok tárgyában az eljárást megszünteti.

2. Az Alkotmánybíróság a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22. ) Főv. Kgy. 2009. május 31. napjáig hatályos rendeletének 41. § és 53. §-ának a jogerősen le nem zárt polgári peres eljárásokban való alkalmazásának tilalmára irányuló indítványok tárgyában az eljárást megszünteti.

Indokolás

1. Az Alkotmánybírósághoz több száz indítvány érkezett, amelyben a Fővárosi Bíróság, a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Budai Központi Kerületi Bíróság, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság, a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság, a Budapesti XX., XXI., és XXIII. Kerületi Bíróság, a Gödöllői Városi Bíróság, a Szentendrei Városi Bíróság, a az Esztergomi Városi Bíróság, a Debreceni Városi Bíróság, a Miskolci Városi Bíróság és a Budaörsi Városi Bíróság bírái kezdeményezték a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22. ) Főv. Kgy. (a továbbiakban: Ör. 1. ) 2009. május 31. napjáig hatályos rendeletének 41. § és 53. §-a vonatkozásában alkalmazási tilalom kimondását. Emellett kérték a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szótó 24/2009. (V. 11. ) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban Ör. 2. ) alkalmazásának kizárását is az előttük folyamatban lévő perekben.

Az indítványokat azzal indokolták, hogy az Alkotmánybíróság a 109/2009. (XI. 18. ) AB határozatával (a továbbiakban: Abh. 1. ) megállapította korábban már hatályát vesztett Ör. 1. bizonyos rendelkezéseinek alkotmányellenességét, továbbá megállapította az Ör. 2. alkotmányellenességét és azt erre tekintettel megsemmisítette. Ezért a bíróságoknak a megsemmisítés időpontját megelőzően rögzített parkolási eseményekre vonatkozóan alkotmányellenes rendelkezéseket kellene alkalmazniuk. Álláspontjuk szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, 8. § (2) bekezdésével, az 57. § (1) bekezdésével lenne ellentétes, amennyiben a peres eljárásokban utóbb alkotmányellenesnek minősített jogszabály alapján kellene a jogvitát eldönteni.

Az Alkotmánybíróság az indítványok tárgyának azonosságára való tekintettel, és figyelemmel az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12. ) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend). 28. § (1) bekezdésére is, elrendelte az ügyek együttes vizsgálatát és elbírálását.

2. Az Ör. 2. 2009. június 1. napján lépett hatályba, egyúttal hatályon kívül helyezte az Ör. 1. -t. Az Alkotmánybíróság az Abh. 1. rendelkező részében megsemmisítette a Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt. ) vonatkozó rendelkezését [15. § (3) bekezdése], valamint megállapította, hogy a Fővárosi Közgyűlés a parkolással kapcsolatos jogviszonyokat alkotmányos és törvényes felhatalmazás hiányában alkotta meg, ezért a tárgykörben addig alkalmazott közgyűlési rendeletek, ideértve a 38/1993. (XII. 27. ) Főv. Kgy. rendeletet, az Ör. 1-t és az Ör. 2. -t is, alkotmányellenesek. Mivel azonban a 38/1993. (XII. 27. ) Főv. Kgy. rendeletet és az Ör. 1. -t az alkotmánybírósági eljárás idején hatályon kívül helyezett jogszabályként kellett a peres eljárásokban alkalmazni, ezért ezen rendeletek esetében az testület - az alkotmányellenesség megállapítása mellett - a bírói kezdeményezések és alkotmányjogi panaszok által konkrétan megjelölt rendelkezések tekintetében mondott ki alkalmazási tilalmat. Az Ör. 2. -t, mint az Abh. 1. meghozatalának idején hatályos önkormányzati rendeleti szabályozást - a törvényi szabályok és a fővárosi közgyűlési rendelet megalkotásának időigénye miatt - a jövőre nézve, 2010. június 30. napjával semmisítette meg. Következésképpen az Ör. 2. 2009. június 1. és 2010. június 30. napjáig terjedő időben szabályozta a parkolással kapcsolatos jogviszonyok létrejöttét, a felek jogait és kötelezettségeit, azaz a jogviszony tartalmát, illetve az igényérvényesítés egyes kérdéseit.

3. Az Alkotmánybíróság 35/2011. (V. 6. ) AB határozatában (a továbbiakban: Abh. 2. ) a hozzáérkező több száz bírói kezdeményezésre tekintettel értelmezte az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv. ) jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezéseit. Leszögezte, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata a jog kiszámítható működését tartja szem előtt. A főszabály szerint az alkotmányellenes jogszabály a határozat közzétételét követő naptól kezdődően veszti hatályát, ami garanciája annak, hogy a jogkövetkezmény a lehető legkevésbé tegye kétségessé a már létrejött jogviszonyok alapján érvényesített jogokat és teljesített kötelezettségeket.

Utalt arra, hogy az Abtv. külön rendelkezik az alkotmányellenes jogszabály hatályvesztéséről és alkalmazhatóságának kérdéséről. Míg főszabályként az alkotmányellenesség miatt hatályát vesztő jogszabály alkalmazása nem lehet alkotmányos, addig az Abtv. lehetőséget ad az Alkotmánybíróságnak arra, hogy a hatályvesztés és az alkalmazási tilalom beálltának időpontját a főszabálytól eltérően, visszamenőleges hatállyal, vagy a jövőre nézve állapítsa meg. Az Alkotmánybíróság tehát részben azt a törvényi felhatalmazást kapta éppen a jogbiztonság biztosítása érdekében, hogy ne ismerje el egy jogviszony alkotmányellenes jogszabály alapján való létrejöttét, akadályozza meg azt, hogy bizonyos jogviszonyokból származó jogviták alkotmányellenes jog alapján záródjanak le, illetve hogy meghatározza az alkotmányellenes jogszabály jövőbeli alkalmazásának lehetséges idejét.

Az Alkotmánybíróság a jogbiztonság elvének érvényesítése érdekében, az egyéni alkotmányvédelemben fennálló alkotmányos kötelezettségére tekintettel, valamint figyelemmel a bíróság előtti egyenlőség alkotmányos eljárási elvére, arra a következtetésre jutott, hogy hatásköri szabályai megadják a lehetőséget a bírói kezdeményezések esetében az alkotmányellenes jogszabály alkalmazási tilalmának általános, minden folyamatban lévő perre kiterjedő kizárására, illetve arra is, hogy a bíró a korábban alkotmányellenesnek minősített - adott esetben már nem is hatályos - norma esetében csupán a perbeli alkalmazásának kizárását indítványozza az Alkotmánybíróság előtt.

Az Abh. 2. szerint az Alkotmánybíróság jól körülhatárolható módon avatkozhat be lezárt jogviszonyokba akkor, ha azt alkotmányos elv vagy alkotmányos jog érvényre juttatás a indokolja. A beavatkozás mérlegelés eredménye, választás a formai jogbiztonság fenntartása és az alkotmányos elvek, alapjogok érvényre juttatása között.

4. Az Abtv. 43. § (4) bekezdése feljogosítja az Alkotmánybíróságot arra, hogy az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezésének vagy konkrét esetben történő alkalmazhatóságának időpontját a megsemmisítést elrendelő határozat közzétételét követő naptól eltérő időpontban határozza meg. Az Alkotmánybíróság az Abh. 1. -ben az Ör. 2. vonatkozásában élt ezzel a törvényi felhatalmazással, és maga terjesztette ki az alkotmányellenesnek minősített jogszabály alkalmazási idejét a megsemmisítő határozat kihirdetését követően további, közel hét hónapos időtartammal (ABH 2009, 941. ). Az Abtv. 43. § (4) bekezdése értelmében a főszabálytól eltérésre a jogbiztonság, illetve az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke adhat okot. Bírói kezdeményezések esetében az utóbbi indok nem értelmezhető, a jogbiztonság aspektusa azonban több szempont együttes mérlegelését jelenti: mérlegelni kell az alkotmányellenes jogszabály hatályban tartásának és az alkotmányellenességen alapuló ex nunc megsemmisítés, azaz az életviszonyok - jóllehet átmeneti, mégis - szabályozatlanságának várható következményeit.

Az Abh. 2. megállapításai értelmében a bíró az alkotmányellenes jog mellőzésére vonatkozó hatáskör hiányában köteles az Alkotmánybírósághoz fordulni, amennyiben az alkalmazandó jog alkotmányellenességét észleli. Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján dönt a támadott jogszabály alkotmányellenességről, és konkrét vagy általános jelleggel a perbeli alkalmazhatóságról. Az Alkotmánybíróság az Ör. 2. vonatkozásában döntött az alkalmazhatóságról akkor, amikor meghatározott időtartamra, kifejezett rendelkezésével alkalmazandónak nyilvánította azt, mert a jogbiztonság alapján mérlegelve súlyosabb következményekkel járt volna a szabályozatlanság, mint az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása. Az Ör. 2. esetében nem sérül az Alkotmány 57. § (1) bekezdése szerinti, az egyenlő elbánás bíróság előtti alapjoga sem, mivel valamennyi 2009. június 1. és 2010. június 30. között létrejött parkolási eseményből, közúti jogszerűtlen várakozásból származó jogvita ugyanazon fővárosi közgyűlési rendelet alapján kerül elbírálásra.

Amennyiben az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes jogszabály alkalmazhatóságát meghatározott időtartamra kifejezett rendelkezésével a jövőre nézve alkalmazandónak nyilvánította, úgy az alkotmányellenes jogszabály alkalmazhatósága tekintetében nincs mód sem egyedi, sem generális jelleggel annak ismételt elbírálására. A kifejtett okok alapján az Alkotmánybíróság az Ör. 2. alkalmazásával kapcsolatos bírói kezdeményezéseket "ítélt dolognak" minősítette és ezen indítványok tárgyában az eljárást az Ügyrend 31. § c) pontjára tekintettel megszüntette.

5. Egyes indítványok az Ör. 1. meghatározott rendelkezései alkalmazási tilalmának megállapítását indítványozták.

Az Alkotmánybíróság az Ör. 1. indítványokkal érintett 41. § és 53. §-ának alkotmányellenességét a parkolási események kapcsán az Abh. 1. -ben már megállapította, és az alkalmazási tilalom tárgyában generális jelleggel döntött az Abh. 2. -ben. Amennyiben az Alkotmánybíróság általános érvénnyel megtiltja egy formálisan hatályon kívül helyezett, de a korábbi jogviszonyokra továbbra is irányadó rendelkezés alkalmazását, az ilyen tilalom az Abtv. 27. § (2) bekezdése alapján a folyamatban lévő peres eljárásokban kötelező a jogalkalmazó szervekre és az eljárás alanyaira is. Az általános jelleggel kimondott alkalmazási tilalom értelmében az alkotmányellenesnek minősített norma nem képezheti folyamatban lévő eljárásokban jogviták bírói eldöntésének alapját.

Ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 1. 41. § és 53. §-ának alkalmazási tilalmára vonatkozó indítványok tárgyában az eljárást az Ügyrend 31. § c) pontja alapján megszüntette.

Budapest, 2011. október 25.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke, előadó alkotmánybíró

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére