A Fővárosi Ítélőtábla Bf.269/2016/15. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 160. §, 370. §] Bírók: Halász Etelka, Hrabovszki Zoltán, Sebe Mária

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék B.23/2015/111., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.269/2016/15.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

4.Bf.269/2016/15. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Budapesten, a 2017. évi február hó 16. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

ítéletet:

A z emberölés bűntettének kísérlete miatt az I. rendű vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Budapest Környéki Törvényszék 2016. április 12. napján kelt 20.B.23/2015/111. számú ítéletét az I. rendű és a II. rendű vádlottakkal szemben megváltoztatja.

Az I. rendű vádlott élet elleni cselekménye a 2012. évi C. törvény 160. § bek. (2) bek. a), c) és k) pontjaira utalás mellőzésével a Btk.160.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) és f) pontjai szerinti emberölés bűntette kísérletének minősül.

A II. rendű vádlott élet elleni cselekményének minősítéséből a 2012. évi C. törvény 160. § (2) bek. k) pontjára utalást, továbbá a vagyon elleni bűncselekmény kísérleti szakára hivatkozást mellőzi.

A II. rendű vádlott büntetése fele részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletet az I. rendű és a II. rendű vádlottakkal szemben helybenhagyja.

Az elsőfokú bíróság ítéletének kiszabása óta előzetes letartóztatásban töltött időt az I. rendű vádlottnál a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja.

Az elsőfokú ítélet meghozatala óta felmerült 669.391.- (hatszázhatvankilencezer-háromszázkilencvenegy) forint bűnügyi költségből az I. rendű vádlottat 31.320.- (harmincegyezer-háromszázhúsz) forint, a II. rendű vádlottat 20.370.- (húszezer-háromszázhetven) forint terheli, míg a fennmaradó 617.701.- (hatszáztizenhét-ezer-hétszázegy) forint az állam terhén marad.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

A Budapest Környéki Törvényszék 2016. április hó 12. napján kihirdetett 20.B.23/ 2015/111. számú ítéletével:

- Az I. rendű vádlottat emberölés bűntettének kísérlete [Btk. 160.§ (1) bek. (2) bek. a/, b/, c/, f/ és k/ pontjai], továbbá lopás vétsége [Btk. 370.§ (1) bek., (2) bek. bc/ bd/ pontjai] miatt - halmazati büntetésül - 10 év fegyházra és 10 év Magyarországról kiutasításra;

- míg a II. rendű vádlottat bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete [Btk. 160.§ (1) bek. (2) bek. b/ és k/ pontjai] valamint 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett, egy esetben kísérleti szakban rekedt lopás vétsége [Btk. 370.§ (1) bek., (2) bek. bc/ bd/ pontjai] miatt - halmazati büntetésül - 3 év fegyházra és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A szabadságvesztésbe mindkettőjüknél beszámította az általuk előzetes fogvatartásban töltött időt, rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges legkorábbi időpontjáról, továbbá a lefoglalt bűnjelekről, valamint kötelezte a vádlottakat az eljárásban felmerült bűnügyi költség részbeni megfizetésére. Érdemben elbírálta X., Y. és U. magánfelek polgári jogi igényét és a kárigény után járó illeték megfizetésére is kötelezte a vádlottakat.

Az ügydöntő határozat kihirdetését követően a nyilatkozattételre fenntartott határidőben az ügyész mindkét vádlott terhére, büntetésük súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést, míg az I. rendű vádlott enyhítésért, védője elsődlegesen az ítélet megalapozatlansága miatt felmentésért, másodlagosan enyhítésért, a II. rendű vádlott és védője enyhítés érdekében éltek perorvoslattal.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF. 575/2015/18-I. számú átiratában és a másodfokú nyilvános ülésen eljáró képviselője rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok megtartásával teljeskörűen lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a szükséges bizonyítékokat beszerezte, tárgyalás anyagává tette és iratszerűen rögzítette. Kellően megindokolta, hogy a vádlottak védekezésével szemben milyen bizonyítékokat, miért fogadott el. A mérlegelés eredményeként megállapított tényállás megalapozott, abból a törvényszék okszerűen következtetett mindkét vádlott bűnösségére. Ekként a bizonyítékok mérlegelését támadó, felmentésre irányuló védelmi perorvoslat a másodfokú eljárásban eredményre nem vezethet. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság az elbíráláskor irányadó törvény visszamenőleges hatályának megállapításával, mivel a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetés a vádbeli időben nem volt az emberölés minősített esete. Még az általa alkalmazott törvény szerint sem helyes azonban a vádlottak élet elleni cselekményének minősítése, mivel nem állapíthatta volna meg egyidejűleg a nyereségvágyból és aljas indokból történt elkövetés, és megalapozatlanul rótta fel az I. rendű terheltnek az előre kiterveltséget, továbbá tévedett az elsőfokú bíróság a II. rendű vádlott egyik vagyon elleni cselekménye kísérleti stádiumát illetően is. Emiatt az ügyész az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény alkalmazásával az I. rendű vádlott élet elleni cselekményét nyereség-vágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntette kísérletének [166. § (1) bek., (2) bek. b/ és f/ pontjai], vagyon elleni cselekményét lopás vétségének [ 316.§ (1) bek., (2) bek. II. ford. c/ és d/ pontjai], a II. rendű vádlott cselekményeit bűnsegédi minőségben, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette kísérletének [166.§ (1) bek. (2) bek. b/ pontja] és - a kísérletre utalás mellőzésével - 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett lopás vétségének [316.§ (1) bek.,(2) bek. II. ford. c/ és d/ pontjai] indítványozta minősíteni.

Az ügyészi álláspont szerint a törvényszék a hiánytalanul számba vett bűnösségi tényezőket nem vette figyelembe kellő nyomatékkal és az általa alkalmazott joghátrány sem szolgálja megfelelően a büntetés célját. Ezért mindkét vádlott fegyházbüntetésének súlyosítását, továbbá a II. rendű vádlottnál a mellékbüntetés tartamának felemelését is indítványozta. Ezt meghaladóan - az X. magánfélnek megítélt kártérítés összegének pontosításával - mindkét vádlottal szemben a törvényszék ítéletének helyben-hagyására tett indítványt.

Az I. rendű vádlott védője perbeszédében a bejelentett fellebbezést változatlanul fenntartotta. A terhelt kitartó tagadására tekintettel felmentését, bűnösségének változatlanul hagyása esetére pedig - az időmúlásra figyelemmel - büntetése enyhítését kérte.

A II. rendű vádlott védője perbeszédében az elsőfokú bíróság bűnösséget megállapító ítéletét helyesnek fogadta el, a fellebbezését ezért csak enyhítésre irányulóan tartotta fenn. Álláspontja szerint azonban az élet elleni cselekmény minősítésénél a nyereségvágyból elkövetés tekintetében tévedett a törvényszék. Nem értett egyet a főügyészi átiratban foglaltakkal a súlyosítás tekintetében sem. A II. rendű vádlott önmagát terhelő, feltáró jellegű beismerő vallomására, megbánására, a távoli kísérletre és a cselekmény elkövetése óta a vádlott életmódjában és személyiségében bekövetkezett gyökeres változásra figyelemmel az elsőfokon kiszabott, eltúlzottan súlyos szankció mérséklését indítványozta.