A Budapest Környéki Törvényszék Bf.452/2010/5. számú határozata szemérem elleni erőszak bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 85. §, 170. §, 175. §, 197. §, 198. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 155. §, 258. §, 352. §, 371. §, 372. §, 2009. évi LXXXIII. törvény 21. §]

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Bíróság mint másodfokú bíróság a számú ügyben év hó napján tartott nyilvános ülésen meghozta az alábbi

í t é l e t e t

Szemérem elleni erőszak bűntettének kísérlete miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Városi Bíróság év hó napján kihirdetett számú ítéletét bűnösséget megállapító részében megváltoztatja.

A vádlottat az ellene szemérem elleni erőszak bűntettének kísérlete [Btk.198.§ (1) bekezdés] miatt emelt vád alól felmenti.

Bűnösségét megállapítja

- személyes szabadság megsértésének bűntettében [Btk.175.§ (1), (3) bekezdés I fordulat a) pont] és

- testi sértés vétségében [Btk.170.§ (1) bekezdés].

A büntetést halmazati büntetésül tekinti kiszabottnak.

A Városi Bíróságon számon II. tétel alatt bevételezett 3 db. mikrofilmen szereplő mikronyom megsemmisítését rendeli el.

Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezéseit helybenhagyja.

Az ítélet bevezető részéből mellőzi a vádlott nevére és a bűncselekmény megnevezésére utalást.

Indokolás:

vádlottat az elsőfokú bíróság szemérem elleni erőszak bűntettének kísérlete miatt 1 év 10 hónap börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte

Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

A Bíróság számú végzésével a Bíróság számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

A megismételt eljárásban a vádlott és a védő a fellebbezést fenntartotta. A védő annak indokolása során a vádlott gyanúsítotti illetve a tanú tanúkénti kihallgatása során elkövetett eljárási szabálysértésre hivatkozott. Álláspontja szerint erre, valamint további lényeges körülmények felderítetlenségére figyelemmel, pl. sértett italfogyasztásának mennyisége, a nyomozati anyag vádemelésre alkalmatlan volt.

A sértett és a tanú a cselekmény közben mindvégig sms kapcsolatban volt, ennek során állapodtak meg abban, hogy 01 órakor a parkolóban találkoznak. Az sms üzemmódra tekintettel erről a vádlottnak csak akkor lehetett tudomása, ha a sértett közölte vele, hogy oda vigye őt a vádlott. Mivel erre vádlott nem volt hajlandó konfliktus alakult ki közöttük.

A sértett, a vádbeli alkalommal olyan ittas volt, hogy a vádlott nem tudott vele kommunikálni. Figyelmen kívül hagyta az elsőfokú bíróság azt a tényt, hogy a sértett napokkal később tett feljelentést, amit utóbb visszavont. Ennek mikénti értékeléséről a bíróság nem adott számot.

Mindezekre figyelemmel az ítéletet megalapozatlannak jellemezte, mely helyes ténybeli következtetéssel és bizonyíték értékeléssel kiküszöbölhető. Az ekként megállapított tényállás alapján, ha bűncselekmény hiányában történő felmentésre nincs ok, bizonyíték hiányában mentse fel a másodfokú bíróság a vádlottat.

A Főügyészség írásban tett indítványát a megismételt eljárásban megváltoztatva, a szemérem elleni erőszak bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában a vádlott felmentését és bűnösségének a Btk.175.§ (1), (3) bekezdés I. fordulat a) pont szerinti személyi szabadság megsértésének bűntettében, továbbá a Btk.170.§ (1) bekezdés szerinti testi sértés vétségében megállapítását, egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta.

A vádlott a felszólalás jogával nem kívánt élni csatlakozott a védője által előadottakhoz.

Az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megtartva beszerezte és megvizsgálta mindazokat a bizonyítékokat, amelyek az ügy eldöntése szempontjából jelentősek. A tényállás hiánytalan, azt az iratok alapján a Be. 352.§-ának (1) bekezdés a) pontja alapján annyiban kell csak annyiban kell kiegészíteni illetve helyesbíteni, hogy

 a gépkocsi rendszám betűjele,

 a sértett telefonjának kijelzője rózsaszín - ahogy ezt az ítélet bizonyítékokat értékelő része is tartalmazza.

sértett iratszerűen, év hó napján tett feljelentést és ezen a napon magánindítványt is előterjesztett a vádlottal szemben a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt.

Ami a nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértésre hivatkozást illeti az iratok alapján megállapítható, hogy vádlott gyanúsítotti kihallgatásán jelen volt egyik nyomozó, részben ugyanabban az időben hallgatta ki tanúként a tanút. A gyanúsítotti kihallgatásról készült jegyzőkönyvet - annak ellenére, hogy két nyomozó előtt folyt a kihallgatás, csak az egyik eljáró nyomozó írta alá.

Ez, az okiratok hitelességét támadó védelmi észrevétel helytálló. A bizonyítás bírói szakaszában a bíróság a bizonyítás részévé tette a hivatkozott jegyzőkönyvben rögzített vallomásokat s azokat mind a vádlott, mind a tanú fenntartotta. Ezzel az eljárási szabálysértés orvoslást nyert.

A sértett ittas állapotára, a vádlotti állítást más bizonyíték nem támasztotta alá.

A tényállást az elsőfokú bíróság a vádlott tagadásával szemben az ellentétes tartalmú bizonyítékok alapján állapította meg.

Számot adott arról, hogy melyik bizonyítéknak miért tulajdonított bizonyító erőt és a vádlott védekezését miért nem találta hiteltérdemlőnek.

Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a sértett vallomását megerősítik a cellainformációk. Abból ugyanis az alábbi következtetések vonhatók le.

A sértett tartózkodási helyei közötti távolságok, a rövid időre figyelemmel csakis járművel tehetők meg.