A Budapest Környéki Törvényszék Pf.20640/2018/21. számú határozata apaság vélelmének megdöntése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:98. §, 4:99. § (1) bek., 4:100. § (2) bek., 4:107. § (1) bek.] Bírók: Csernok Emília, Oláh Anita, Varga Tünde Piroska

...

mint másodfokú bíróság

...

A ..., mint másodfokú bíróság a dr. ... (....) által képviselt felperes neve (... ...) felperesnek - a dr. ... (....) által képviselt alperes neve (... ..., ...) alperes ellen apaság vélelmének megdöntése iránt a ...i Járásbíróság előtt .... számon indított perében a ...on, ... napján kelt 65. sorszámú ítélet ellen az alperes által 67. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a ... Anyakönyvi Hivatalban anyakönyvezett ... anyától .... napján született ... utónevű gyermeknek nem alperes neve alperes az apja. Az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresni rendelte a ... Anyakönyvi Hivatalt a kiskorú felperes születési anyakönyvi bejegyzésének fentiek szerinti módosítása végett. Megállapította, hogy a feljegyzett eljárási illetéket az állam viseli. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak 8.029 Ft megelőlegezett költséget.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes élt fellebbezéssel.

Kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését,- tartalmát tekintve - annak megváltoztatását és a felperes keresetének az elutasítását.

A fellebbezése indokaként arra hivatkozott, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor arra az álláspontra jutott, hogy a házasságon alapuló apaság vélelme nem áll fenn, mert a körülmények szerint lehetetlen, hogy a gyermek az alperestől származik. Bár a kiskorú felperes anyját meddővé tették, de ezután is maradt bizonyos százalékos esély a természetes úton történő teherbeesésre, így az nem lehetetlen, hogy a felperes az alperestől származik, az apaság vélelmét ezen alapon nem lehet megtámadni. A ... Intézetben a kiskorú felperes édesanyja ugyan ...al vett részt a reprodukciós eljárásban, azonban ott nem vizsgálták a kiskorú felperes édesanyjának a fogamzóképességét, a petesejtek leszívásakor a petefészek falát átszúrták, nem minden petesejtet szívtak le onnan, így a természetes átjáró a petefészek falának átszúrásával keletkezett. Az a nyilatkozat, amelyet a kiskorú felperes édesanyja aláírt és amely azt tartalmazza, hogy a felperes nem az alperestől származik, hanem a gyermek biológiai apja ..., a kiskorú felperes anyja sokk és kényszer hatása alatt tette meg. A Ptk. 4: 107. § (1) bekezdése alapján az apaság vélelmét azon az alapon lehet megtámadni, hogy az akit a vélelem alapján apának kell tekinteni a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik. Az nem volt vitatott, hogy a kiskorú felperes édesanyja és az alperes a felperes fogamzási idején nemileg érintkezett és mivel maradt százalékos esély arra, hogy a kiskorú felperes édesanyja természetes úton teherbe essen, ezért a körülmények szerint nem lehetetlen, hogy a felperes az alperestől származik.

Hivatkozott arra is, hogy a gyermeknek az az érdeke, hogy teljes családban nőjön fel. Az alperes neveli a felperest, míg ... nem tart semmilyen kapcsolatot vele. Hivatkozott a New Yorki Egyezmény 8. cikkében foglaltakra, az Alaptörvény 50. cikkére, a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény preambulumára és 1. § (1) bekezdésében foglaltakra is.

A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte.

Arra hivatkozott, hogy az alperes a személyesen úgy nyilatkozott, hogy a művi meddővé tételt követően a felesége nem maradt terhes mindaddig, amíg a beültetésre nem került sor. A reprodukciós eljárásra ...-én került sor, a felperes pedig .... napján született. Amennyiben a kiskorú felperes anyja a reprodukciós eljárás során terhes lett volna, akkor nem végzik el a beültetést. Megalapozatlan az alperes arra történő hivatkozása, hogy meddővé tétel esetén is előfordulhatott a természetes úton történő teherbeesés. Az, hogy a meddővé tétel ellenére a teherbeesés megtörténhet, szakértői kérdés lett volna, az alperes azonban ezt nem bizonyította. Az alperes kérte a szakértő kirendelését, a DNS-vizsgálatot, ami az ő magatartására visszavezethető okok miatt nem vezetett eredményre. Utalt arra is, hogy a kiskorú felperes anyja által aláírt egyezség gyermekelhelyezés tárgyában megnevezésű okiratból megállapítható, hogy a felperes biológiai apja .... Az alperes és a kiskorú felperes anyja nyilatkozatából és a csatolt közjegyzői okiratból is kiderült, hogy nem az alperes hímivarsejtjével került sor a reprodukciós eljárásra, a Ptk. 4: 100. § (2) bekezdése alapján pedig nem az alperes a felperes apja, hiszen ezen jogszabályhely alapján az anyának a reprodukciós eljárás lefolytatását követően a gyermek születését terjedő időszakban más férfival létrejött házassága a férj vonatkozásában apasági vélelmet nem keletkeztet.

Az alperes a fellebbezési eljárásban benyújtott írásbeli nyilatkozatában arra is hivatkozott, hogy amennyiben a házasságkötés alapján az apasága nem állapítható meg, figyelembe kell venni azt, hogy közjegyzői okiratba foglaltan teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett, így másodlagosan ez is megalapozza az apaságát.

A felperes az alperes ezen nyilatkozatára előadta, hogy ez olyan új tény, amire az alapeljárásban az alperes nem hivatkozott, így azt figyelembe venni nem lehet. Az alperes nem is tehetett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, hiszen a házasságkötés ténye alapján került sor az apai státusz betöltésére.

Az alperes fellebbezése nem megalapozott.