A Győri Törvényszék G.20338/2008/20. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 182. §, 206. §, 217. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 277. §, 298. §, 301. §, 305. §, 306. §, 318. §, 379. §] Bíró: Takács József
Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
4.G.20.338/2008/20.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN4
A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Dr. Abermann Szilvia ügyvéd által képviselt .... felperesnek - Cserkutiné Dr. Dávid Zsuzsanna ügyvéd által képviselt ..... alperes ellen 14 853 714 Ft megfizetése iránt indított perében meghozta a következő
í t é l e t e t:
A bíróság a felperes keresetének h e l y t a d és kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 5 545 431 /Ötmillió-ötszáznegyvenötezer-négyszázharmincegy/ Ft-ot, valamint ezen összeg után 2000. október 3. napjától a kifizetés napjáig járó és a mindenkori Költségvetési Törvényben meghatározott késedelmi kamatát, továbbá
10 654 636 /Tízmillió-hatszázötvennégyezer-hatszázharminchat/ Ft-ot, valamint ezen összeg után 2000. december 23. napjától a kifizetés napjáig járó és a mindenkori Költségvetési Törvényben meghatározott késedelmi kamatát, továbbá 2 800 000 /Kettőmillió-nyolcszázezer/ Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 3 példányban, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósághoz benyújtandó, a Győri Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárásban a jogi képviselet kötelező.
A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha
- az elsőfokú bíróság ítéletét a 251. §-ban, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni;
- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;
- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;
- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;
- a felek ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérték.
A megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve a fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.
I n d o k o l á s :
A peres felek az 1990-es évek közepétől rendszeres gazdasági kapcsolatban álltak, melynek keretében a felperes az alperes által gyártott graviol PTP 26 tip. műbőripari terméket vásárolt.
A graviol PTP 26 megnevezésű termék tömör szerkezetű bőrdíszmű ipari műbőr, rendeltetése szerint textil színoldalú iskolatáska és speciális szabadidő táska gyártására használható fel.
A felperes kezdetben a alperesi cég .... raktáráruházában vásárolt, a raktáráruház tudott arról, hogy milyen célból történik a vásárlás, tehát, hogy mi volt a forgalmazás és a gyártás célja, erről a győri központot értesítette. Későbbiekben a felperes közvetlenül az alperesi cégtől vásárolta meg az anyagot szóbeli szerződés alapján, azonban a szóbeli szerződés megkötésekor az alperes még konkrét tudomással nem rendelkezett arról, hogy milyen célra történik a vásárlás.
A gazdasági kapcsolat keretében az alperes alkalmazottai igazoltan, XY több alkalommal járt a felperes telephelyén, illetve szabászatában, mely helyen tudomást szereztek arról, hogy a kérdéses anyagból mit gyárt a felperes, ekkor kétséget kizáróan tudomást szereztek, hogy kültéri ballon gyártására használja az anyagot a felperes.
A műbőripari terméket a felperes kül- illetve beltéri ballonok, reklámfigurák gyártására, illetve ezt követő forgalmazására használta fel.
A fenti szerződéses kapcsolatot meghaladóan 1995-ben a felperes egy héliummal tölthető ballon alapanyagának kifejlesztésére is megbízást adott az alperesnek, azonban e körben közöttük szállítási szerződés nem jött létre.
A folyamatos szállítások alatt a termék egyenletes minőségű volt, azonban az 1999. szeptember 28. napját követő időszakban legyártott és átvett termék minőségi paramétereiben változás következett be.
Az irányadó szabvány a kül- és beltéri reklám-ballon célú felhasználásra külön követelményt nem állapít meg mint egyéb rendeltetés esetén, ugyanis minden esetben a vízzel szembeni színtartóság alapkövetelmény, még abban az esetben is, ha erre a műszaki feltételek külön nem térnek ki.
1999. szeptember 28. napját követően átvett PTP 26. tip. termék vízzel szembeni ellenállása nem volt megfelelő, ezzel összefüggésben színtartósága sem érte el a megfelelőséget, ez nem vezethető vissza időjárási tényezőkre.
A kérdéses termék feldolgozása után a felperes azt felfújható télapó órás ballonokat gyártott, majd azt értékesítette.
Ezen értékesítés keretében a felperes 2000. március 6. napján az .... KFt-vel szállítási szerződést kötött 50 db 3,6 m, 100 db 5 m, míg 150 db 7,2 m méretű ballonra, összességében nettó 34 580 000 Ft összegben.
A szállítási szerződés alapján értékesített ballonok színe megváltozott, a nedvesség hatására színűket eresztették, illetve azok egymásba mosódtak, majd az ... Kft, illetve annak németországi partnere az anyagok tekintetében reklamációt jelentett be.
2000. október 5. napján a reklamációról jegyzőkönyv került felvételre, melyben a.... KFt tájékoztatta a felperest, hogy 10 db 3,6 m méretű ballon az elszíneződés miatt visszaszállításra került, illetve 30 db 7 m méretű ballon vonatkozásában a szerződéses nyilatkozatától eláll, továbbá kéri az átadott mintaballonok cseréjét.
2000. december 23. napján a felperes, valamint az ... KFt elszámolt, a reklamációra figyelemmel a szerződéses kötelezettségeket módosították, illetve elszámolták a reklamációval érintett ballonok ellenértékét.
A felperes ezt követően a kérdéses anyag tekintetében KERMI vizsgálatot kezdeményezett, ezen vizsgálat megállapításai szerint - összehasonlítva az 1999. szeptember 28. napja előtt gyártott ballonokkal - a később gyártott ballon vízzel szembeni színtartósága nem megfelelő, ez rejtett hibának minősül.
Az alperes a bejelentett reklamációt nem tartotta alaposnak, erről 2000. október 18. napján a felek egyeztetést is tartottak.
A fenti hibás teljesítés következményeként árleszállítás címén 50 %-os mérték figyelembevételével a felperesnek 5 545 431 Ft kára keletkezett, mely összefüggésben áll az árleszállítással, illetve a legyártott, de értékesíteni nem tudott termékek leselejtezésével.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!