A Győri Ítélőtábla Gf.20099/2009/2. számú határozata árleszállítás és kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 81. §, 166. §, 177. §, 206. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 205. §, 277. §, 283. §, 301. §, 305. §, 306. §, 310. §, 318. §, 340. §, 355. §, 365. §, 379. §, 383. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 51. §, 80. §] Bírók: Ferenczy Tamás, Hammer Sándor, Szalai György

Győri Ítélőtábla

Gf.II.20.099/2009/13.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Győri Ítélőtábla az ABERMANN Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Abermann Szilvia ügyvéd) által képviselt felperesnek a Cserkutiné dr. Dávid Zsuzsanna ügyvéd által képviselt alperes ellen hibás teljesítésből eredő árleszállítás és kártérítés megfizetése iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2009. február 17. napján kelt G.20.338/2008/20. sorszám alatti ítélete ellen az alperes által 21. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, az alperest terhelő marasztalás tőkeösszegét 8.100.034 (Nyolcmillió - egyszázezer - harmincnégy) Ft-ra leszállítja, melyből 2.772.716 (Kettőmillió - hétszázhetvenkettőezer - hétszáztizenhat) Ft után a 2000. október 3. napjától, míg 5.327.318 (Ötmillió - háromszázhuszonhétezer - háromszáztizennyolc) Ft után a 2000. december 23. napjától 2001. december 31. napjáig évi 20%-os mértékű, 2002. január 1. napjától 2004. december 31. napjáig évi 11%-os mértékű, 2005. január 1. napjától a kifizetés napjáig pedig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt mértékű késedelmi kamatát köteles megfizetni.

Az alperest terhelő elsőfokú perköltség összegét 131.912 (Egyszázharmincegyezer - kilencszáztizenkettő) Ft-ra szállítja le.

A másodfokú eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Megállapítja, hogy az alperes az illetékügyben eljáró hatóságtól 900.000 (Kilencszázezer) Ft fellebbezési illetéket visszaigényelhet.

Megkeresi a Győri Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy a felperesnek az EL.10/2009. szám alatt letétbe helyezett 50.000 (Ötvenezer) Ft szakértői díjat utalja vissza.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

A felperes az 1996. évtől kezdődően vásárolt az alperes jogelődjétől (továbbiakban: az alperestől) rendszeresen az általa forgalmazott - Grabiol PTP 26 elnevezésű - bőrdíszműipari műbőrt kültéri, levegővel tölthető óriásballonok gyártására. Kezdetben a felperes az alperes ... áruházában, kistételben vásárolta az anyagot; utóbb az alperes ... központjában nagytételben rendelte meg azt. A termékhez átadott alperesi műszaki feltételek szerint annak rendeltetése: "textilszínoldalú iskolatáska, speciális szabadidőtáska." A felperes ezt megelőzően, 1995/96-ban héliummal tölthető ballonok gyártására alkalmas anyag fejlesztését rendelte meg az alperestől, azonban az elkészült és próbagyártott - Grabothan Helios elnevezésű - termékből a felperes utóbb nem rendelt. A felperes 1999. októberétől észlelte, hogy a részére leszállított Grabiol PTP 26 termék minősége megváltozott, színtartósága nem éri el a korábbit, a felperes által legyártott és tőle megrendelt kültéri - télapó - reklámballonok anyaga esővíz hatására színezéket old ki és átszínezi a másik anyagrészt.

A felperes az 1999. szeptember 28. és 2000. szeptember 20. napja között vásárolt PTP 26 termékből készített reklámballonok közül 2001. április 18. és 2003. december 30. napján összesen 214 darabot selejtezett le az elszíneződés és a megrendelői kifogások miatt. A felperesnek a 2000. március 6. napján kelt szállítási szerződés alapján kültéri télapóballonokra megrendelése volt az "A" Kft-től, azonban a megrendelő vevői panaszai alapján elállt a szerződéstől és a szerződött minimális 180 darabos mennyiség helyett csak 97 darab ballont vett át.

A felperes módosított keresetében 5.545.431,- forint tőke - mint árleszállítás -, valamint annak 2000. október 3. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata és 8.523.709,- forint + áfa (10.654.636,- forint) tőke - mint hibás teljesítéssel okozott kár -, valamint annak a 2000.december 23. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A felperes árleszállítás iránti keresetét a leselejtezett 214 darab reklámballonhoz felhasznált PTP 26 anyag értékének 50 %-a alapján munkálta ki, míg kártérítést az "A" Kft-vel kötött, de felbontott szállítási szerződés elmaradt hasznára figyelemmel követelte.

Kereseti érvelése szerint annak, hogy a PTP 26 termékhez az alperes által átadott műszaki feltételek a termék rendeltetését miként határozta meg, azért nem volt jelentősége, mert az alperesnek a felperes cégnevéből, valamint a felperes 1995-1996.évi ballonanyag megrendeléseiből tudnia kellett azt, hogy a felperes a megrendelt terméket kültéri ballon készítéséhez használja fel. A további megrendelések során erről a felhasználási célról az alperes úgy is értesült, hogy a felperes ügyvezetője az alperes központjában az alperes termékmenedzsereivel ("B", "C") közölte a felhasználási célt. A termékmenedzserek a felperes meghívására a felperes telephelyén a szabászatban a munkavégzést is megtekinthették, így abból, valamint a varroda falán elhelyezett fényképekből láthatták, hogy az általuk szolgáltatott anyagból kültéri ballonok gyártása folyik. Ezentúl a felperes termékeit tartalmazó prospektusokat is átadta az alperes ezen alkalmazottainak. Hangsúlyozta, hogy az alperes felelősséget kizáró rendelkezést tartalmazó általános szerződési feltételeit nem látta, az alperes nem adta át, a felperes pedig nem fogadta el, így az a felek jogviszonyában nem irányadó. Előadta, hogy a perindítást megelőzően általa készített KERMI-szakvélemény, valamint az elsőfokú eljárás során beszerzett vegyészeti műszaki szakértői vélemény egybehangzó a tekintetben, hogy a színtartóság tekintetében a kül- és beltéri reklámballon felhasználási cél nem tér el a műszaki feltételekben megjelölt eredeti rendeltetési céltól. A PTP 26 termék alapvető követelménye a színtartóság, melynek az 1999.októberét követően szolgáltatott - távol-keletről beszerzett - anyag nem felelt meg.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Elsődlegesen vitatta, hogy a felperessel létrejött szállítási szerződés alapján hibásan teljesített volna. Védekezése szerint a felperesnek szállított Grabiol PTP 26 típusú műbőr a vevő rendelkezésére bocsátott műszaki feltételek szerint textil színoldalú iskolatáska, speciális szabadidőtáska rendeltetésű. Ezzel a rendeltetéssel nyilván nem azonos a felperesi - kültéri reklámtélapó - felhasználás, a rendeltetés szerinti táska ugyanis csak időlegesen lehet időjárási hatásoknak (napfénynek, esővíznek) kitéve. Rámutatott, hogy a termék megfelel az MSZ 211/187.számú színtartóssági szabványnak is. Vitatta, hogy 1999.októberétől változás állt volna elő az általa forgalmazott - és egyébként egy tajvani cégtől vásárolt- termék minőségében, ezt minőségvizsgálatai nem támasztották alá. A felperes keresetleveléhez csatolt KERMI-szakvéleményt nem fogadta el, mivel a szolgáltatott mintákat a felperes nem az alperessel közösen vette. Vitatta az elsőfokú eljárás során kirendelt vegyészeti műszaki szakértő szakvéleményét is, mivel az nem tesz különbséget a kül- illetve beltéri felhasználás között. Vitatta a felperes azon állítását, hogy a felperes közölte volna a speciális kültéri ballon célú felhasználását, ilyen információ nem jutott el az alperes ... központjába a felperes által megjelölt ... áruház alkalmazottjától sem. Vitatta, hogy a felperes cégneve alkalmas lenne konkrét tevékenysége, illetve az alperestől beszerzett termék konkrét felhasználásának beazonosítására. A felperes saját kockázatára vette igénybe kültéri felhasználásra az eltérő rendeltetésű anyagot, az ebből eredő kárát az alperessel szemben a Ptk.4.§. (1), (4) bekezdése alapján nem érvényesítheti. Erre figyelemmel a keresetnek való helyt adás esetére kármegosztás alkalmazását kérte.