A Kaposvári Törvényszék Bf.4/2017/6. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. Bírók: Duduka Attila, Horváth Diána, Völgyi Dezső

Kaposvári Törvényszék

1.Bf.4/2017/6/I.

A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú büntetőbíróság a Kaposváron, 2017. április 26. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A becsületsértés vétsége miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Fonyódi Járásbíróság 9.B.153/2016/4/I. számú ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy

az illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezést mellőzi.

Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja.

I n d o k o l á s

A járásbíróság vádlott büntetőjogi felelősségét rágalmazás vétségében [a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (továbbiakban: Btk.) 226. § (1) és (2) bekezdés b.) pont] állapította meg. Ezért a vádlottat megrovásban részesítette. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült eljárási illeték Nemzeti Adó - és Vámhivatal Somogy Megyei Adóigazgatóság Illetékkiszabó Osztályának felhívására történő megfizetésére.

Az ítélet ellen a vádlott és védője bűncselekmény hiányában történő felmentés végett jelentettek be fellebbezést, melyet a nyilvános ülésen is fenntartottak.

A védelmi perorvoslatok megalapozatlanok.

A másodfokú bíróság az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (továbbiakban: Be.) 348. § (1) bekezdése értelmében a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül.

A felülbírálat során az volt megállapítható, hogy a járásbíróság az eljárási szabályok betartása mellett járt el.

Tényállás felderítési kötelezettségének eleget tett, helyes, iratszerű, téves ténybeli következtetésektől mentes tényállást állapított meg, az így megállapított tényálláshoz a Be. 351. § (1) bekezdése értelmében a másodfokú bíróság kötve volt, határozatát az abban foglaltakra alapította.

Az első fokú bíróság indokolási kötelezettségét is teljesítette. A vádlott az eljárás során azt mindvégig elismerte, hogy a vádban szereplő inkriminált szöveg tőle származik, figyelemmel arra, hogy 2014. nyarán a B. P. időszakos ..-i kiadású közéletű lap főszerkesztője, valamint a internetes weboldalnak az üzemeltetője is volt. Védekezésében ugyanakkor arra hivatkozott, hogy szándéka nem magánvádló becsületének megsértésére irányult, inkább a sajtó szerepét betöltő módon kívánta a nyilvánosságot tájékoztatni, melynek során megítélése szerint újságírói, etikai szabályokat nem sértett. A magánvádlóval szemben olyan tényállítást fogalmazott meg, mely a sértett közszereplői minőségével volt kapcsolatos és az újságcikk tartalmazott újságírói véleményt, következtetést is, de az véleménye szerint a szabad újságírói véleménynyilvánítás határait nem lépte túl, és olyan tényállítás sem szerepelt a cikkben, ami a közszereplő számára becsületsértő lenne.

Az első fokú bíróság megfelelő indokát adta annak, hogy a vádlotti védekezést, mely tulajdonképpen az ítélet jogi megítélését támadta, miért nem találta elfogadhatónak a lefolytatott bizonyítási eljárás, így a magánvádló vallomása, valamint az okirati bizonyítékok alapján.

Az ügy jogi megítélése szempontjából döntő szerepe volt annak eldöntése, hogy a magánvádló a vádbeli időpontban közszereplőnek minősült-e. A vádlott hivatkozása szerint magánvádló 2014. nyarán közszereplő volt, mivel korábban a ...-i Rendőrkapitányság vezetője volt, valamint közszereplő volt azon oknál fogva is, hogy nyilvánosságra hozta, hogy indulni kíván polgármester jelöltként a helyi választásokon.