A Nyíregyházi Törvényszék Bf.781/2012/5. számú határozata magánokirat-hamisítás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 276. §, 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 331. §, 351. §, 352. §, 372. §, 386. §] Bírók: Fázsi László, Fekete Magdolna, Pokoraczki András

Nyíregyházi Törvényszék

Ügyszám: 3.Bf.781/2012/5.

A Nyíregyházi Törvényszék a 2012. évi április hó 2. napján Nyíregyházán tartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kisvárdai Városi Bíróság 2012. év szeptember hó 26. napján kihirdetett 8.B.195/2011/45. számú ítéletét I. rendű vádlottal szemben annyiban változtatja meg, hogy a terhére megállapított 1 rendbeli magánokirat-hamisítás vétsége folytatólagos elkövetésének megállapítását mellőzi, a további 1 rendbeli magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól felmenti, valamint a pénzbüntetés megfizetésére 20 (húsz) havi részletfizetést engedélyez, amelynek egy havi összegét 25.000 (huszonötezer) forintban határozza meg.

Az ítélet ellen fellebbezni lehet a Debreceni Ítélőtáblához. A fellebbezést I. r. vádlottnak és védőjének az ítélet kihirdetését követően szóban, az ügyésznek a kézbesítéstől számított 8 napon belül írásban kell bejelenteni a törvényszéknél. A fellebbezést az ügyésznek és a védőnek írásban indokolnia kell. Az indokolást az ítélet közlésétől számított 8 napon belül kell a törvényszéknél előterjeszteni.

I n d o k o l á s

A városi bíróság ítélete ellen I. rendű vádlott és védője fellebbeztek elsődlegesen felmentés, másodsorban enyhítés céljából.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség a fellebbezéseket nem tartotta alaposnak, ugyanakkor a vádbeli cselekmények részben téves jogi minősítése miatt az ítélet megváltoztatását, a két rendbeli magánokirat-hamisítás vétségének esetében a folytatólagos elkövetés megállapításának mellőzését, egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta.

A törvényszék a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény [Be.] 361.§-a alapján nyilvános ülésen intézte el a fellebbezéseket, melynek eredményeként alaptalannak találta azokat a következők miatt.

A vád tárgyává tett csalás bűntettének kísérlete miatt előterjesztett felmentésre irányuló fellebbezések eltérő tényállás megállapíthatósága esetén vezethettek volna eredményre, amire a másodfokú bíróságnak a Be. 352.§-ának (1) bekezdéséből következően csupán az elsőfokú ítélet megalapozatlansága esetén van lehetősége, amelynek lehetséges eseteit a Be. 351.§-ának (2) bekezdése kimerítően felsorolja. Ebbe a körbe a tényállás felderítésének hiánya, a tényállás megállapításának hiányossága, az iratok tartalmával ellentétes tényállás megállapítása, valamint a téves ténybeli következtetésen alapuló ténymegállapítás tartozik.

Ilyen hibák előfordulása azonban a jelen ügyben nem volt megállapítható. A vádlott és védője lényegében véve amiatt kifogásolhatta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, amiért a városi bíróság nem fogadta el a vádlott védekezését. Ennek elvetését azonban az elsőfokú bíróság az általa elfogadott bizonyítékokra figyelemmel körültekintően és helyes logikai okfejtéssel megindokolta.

Ezért a törvényszék a Be. 351.§-ának (1) bekezdése szerint a városi bíróság által helyesen értékelt bizonyítékok eredményeként megállapított tényállásra alapította határozatát.

Az irányadó tényállás lényege szerint I. r. vádlott valótlan adatokat tartalmazó kárbejelentő lap felhasználásával kívánta élettársával közös kárigényüket érvényesíteni, jogtalan haszonszerzés céljából. Ezért a Büntető Törvénykönyv [Btk.] 318.§-ában meghatározott csalás szempontjából nem a lakásbiztosítást megkötő tulajdonostárs személyének, hanem annak van jelentősége, hogy a S. V.-vel közös tulajdonukat képező ingatlan egyik tulajdonosaként a kárigényüket vádlott kívánta érvényesíteni, amelynek jogszerűségét a biztosító elfogadta, így a terhére megállapított megtévesztő magatartás általa történt tanúsítására tekintettel a büntetőjogi felelősségre vonásának törvényessége nem lehet kérdéses. Ezért tekintette alaptalannak a törvényszék a csalás bűntettének kísérlete miatt emelt vád alóli felmentésre irányuló fellebbezést.