A Fővárosi Törvényszék K.30853/2010/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (RENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 13. §, 31. §, 33. §, 92. §, 93. §] Bíró: Bögös Fruzsina

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.30853/2010/2.*, Kúria Kfv.38075/2010/4.

***********

Fővárosi Bíróság

27.K.30.853/2010/2.

a magyar köztársaság nevében!

A bíróság a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda (cím eljáró ügyvéd: dr. Magyar Gábor) által képviselt felperes(cím.) ,

dr. Mándi Éva jogtanácsos által képviselt Országos Rendőr-főkapitány(cím.) alperes ellen,

rendészeti ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított peres eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 Ft (húszezer) forint perköltséget.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 20.000 (húszezer) forint kereseti illetéket a felperes az adóhatóság külön felhívására az államnak köteles megfizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

2009. május 18-án 17 óra 15 perces kezdettel rendezvényt jelentettek be a ... budapesti nagykövetsége előtti járdaszakaszra. A rendezvényen a felpere17 óra 40 perc körüli időpontban úgy vett részt, hogy öltönyének bal oldalán egy kb. 8 cm nagyságú ötágú vöröscsillagot helyezett ki. Emiatt a a helyszínen lévő járőrök intézkedés alá vonták: személyazonosságának igazolására szólították fel, aminek eleget tett, majd ezután ázatátvizsgálásra került sor, végül pedig felszólították, hogy a ruháján viselt önkényuralmi jelképet vegye le és adja át. A a felszólításnak eleget tett, a rendőri intézkedésnek magát alávetette. Közölték vele, hogy a fenti bűncselekmény elkövetése miatt előállítják, amit a felperes tudomásul vett. A peresa BRFK VI. Kerületi Rendőrkapitányságon gyanúsítottként kihallgatták, az elkövetéshez használt eszközt pedig lefoglalták. A panaszos a nyomozati cselekmények során vallomást nem tett, a gyanúsítás ténye miatt panasszal élt, ki, hogy állampolgári jogával élt a rendezvényen, melyben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2008 júniusában hozott ítélete is megerősítette.

A felperes 2009. május . napján panaszt nyújtott be a ... ülethez, melyben előadta, hogy 2009. május 18. napjána ... nagykövetsége előtt ... 2006 elnevezésű társadalmi szervezökhelyetteseként és baloldali politikuskénvett részt egy rendezvényen, amikor az általa "antikapitalista jelkép"-ként használt vöröscsillag viselése miatt előállították, pusztán a jelképviselésre hivatkozással, sértette a véleménynyilvánításhoz való jogát. A előadta, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: Eény)10. cikkének sérelmét már megállapította annak kapcsán, hogy önmagában a vöröscsillag viselését büntetőjogi felelősségre vonás követte, eredményeként őt- a korábbi ügyben - a Legfelsőbb Bíróság bűncselekmény hiányában felmentette, a Magyar Köztársaság nem gondoskodott szükséges ály-módosításról.ában végül előadta, hogya "szisztematikus rendőri fellépés (előállítás, elkobzás) alkalmas , hogy politikai véleménynyilvánítását ellehetetlenítse."

A Független Rendészeti Panasztestület 394/2009. (XI. 18.) számú állásfoglalásában megállapította, hogya vizsgált ügyben súlyosan sértő intézkedésre került sor, tekintettel megküldte a felperes panaszát az alperesnek.

A Független Rendészeti Panasztestület állásfoglalásában kifejtette, hogy mivel a konkrét esetben a vöröscsillag viselése, mint a hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 269/B. § olvasatában tényállásszerű magatartás kétségtelenül megalapozta a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 33. § (1) bekezdésének megfelelő okot, az előállítás jogalapja erre tekintettel megállapítható volt, és így jogszerű volt mind az igazoltatás, továbbá a ruházatátvizsgálás, illetőleg az előállítás is.

A Független Rendészeti Panasztestület állásfoglalásának indokolásában megállapította, hogy a vöröscsillag elvételének az Rtv-ben, vagy a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII.23.) IRM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) nem volt megfelelő jogalapja, ezért mindaddig amíg a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti lefoglalás 19:13 órakor nem történt meg, addig az intézkedő rendőr jogosulatlanul tartotta birtokában a kitűzőt.

A Független Rendészeti Panasztestület végül kifejtette, hogy a jogszabályi kollízió okán nem tudott eltekinteni attól a körülménytől, hogy jóllehet a felperes cselekménye utóbb nem valósított meg bűncselekményt, azonban súlyos jogkorlátozást kellett átélnie. Az Alkotmány 7. §-ára is tekintettel az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság alapelvének sérelmére, illetőleg az ebből levezethető tisztességes eljáráshoz való jog sérelmére figyelemmel - közvetett módon - sérült a felperes személyes szabadsága, egyúttal sérült a véleménynyilvánításhoz, a békés gyülekezéshez, továbbá a lefoglalás okán a tulajdonhoz fűződő joga. Azonban ezen kollízió a jogalkalmazás során kevéssé vagy egyáltalán nem oldható fel a Btk. hatályos rendelkezéseinek a Strasbourgi Bíróság esetjogában megjelenő különbségtételének megfelelő módosításáig.

Az alperes 105/275-13/2009.P. számú határozatával a felperes rendőri intézkedés elleni panaszát elutasította.

Az alperes határozatának indokolásában hivatkozott a Budapesti Rendőr-főkapitányság Rendészeti Szervek Bevetési Főosztály Bevetési Osztály Vezetőjének jelentésére, továbbá az intézkedésben részt vevő rendőröknek az elfogás végrehajtásáról szóló jelentésére, továbbá a BRFK VI. kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának a büntetőeljárással kapcsolatos összefoglaló jelentésére, illetőleg az intézkedésről készült videofelvételre. Határozatának indokolásában hivatkozott az Rtv. 13. § (1) bekezdésére és a Szolgálati Szabályzat 3. § (1) bekezdésére, mely alapján a rendőrök intézkedési kötelezettsége fennállt, mivel a felperes által elkövetett cselekményt a hatályos Btk. büntetni rendeli. Ennek megfelelően az igazoltatás, ruházatátvizsgálás és elfogás, előállítás, intézkedések végrehajtása is kellő jogalappal történt. Kifejtette, hogy a helyszínen intézkedést végrehajtó rendőrök abban a kérdésben nem dönthettek, hogy az elkövető az önkényuralmi rendszerrel, vagy - tisztességesebb társadalomért küzdő nemzetközi munkásmozgalommal - való azonosulás kifejezéseként viselte-e a vöröscsillagot. Kifejtette, hogy az igazoltatástól a felperes előállításáig nem merült fel arra vonatkozóan adat, hogy a felperes mely pártnak, milyen tisztségviselőjeként és milyen eszmék szolgálatában jelent meg a rendezvényen, ilyen adatok tisztázása a helyszínen intézkedő rendőrnek nem is feladata. Kifejtette továbbá, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2008. július 8-i ítélete, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság bűncselekmény hiányában történő felmentéseit követően a Magyar Köztársaság nem gondoskodott a Büntető Törvénykönyv vonatkozó részének módosításáról. Azonban jelen ügyben a rendőrség mint jogalkalmazó a magyar jog és az Emberi Jogok Európai Bíróságának konkrét ügyben hozott ítélete között fennálló kollízió feloldására nem képes. Kifejtette végül, hogy a rendőrség mindaddig, amíg a hivatkozott kollízió feloldása érdekében nem történik meg a jogszabály megváltoztatása, jogszerűen lép fel a hasonló tényálláson alapuló cselekmények elkövetőivel szemben.