A Legfelsőbb Bíróság Kfv.38075/2010/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (RENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 33. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Patyi András

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.30853/2010/2., *Kúria Kfv.38075/2010/4.*

***********

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda /1137 Budapest, Szent István krt. 16., ügyintéző: dr. Magyar György ügyvéd/ által képviselt felperesnek a dr. Mándi Éva jogtanácsos által képviselt Országos Rendőrfőkapitány /1139 Budapest, Teve u. 4-6./ alperes ellen rendészeti ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Fővárosi Bíróság 27.K.30.853/2010/2. számon, 2010. június 29. napján hozott jogerős ítéletével szemben a felperes által 3. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása során, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 27.K.30.853/2010/2. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000 /harmincezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2009. május 18-án, 17 óra 40 perc körüli időpontban úgy vett részt egy előre bejelentett rendezvényen, hogy öltönyének bal oldalán egy kb. 8 cm nagyságú, ötágú vörös csillagot viselt.

A helyszínen tartózkodó rendőr járőrök a felperest intézkedés alá vonták, személyazonosságának igazolására szólították fel; ezután ruházat-átvizsgálásra került sor, végül felszólították, hogy a ruháján viselt önkényuralmi jelképet vegye le és adja át.

A felperes a felszólításnak eleget tett, a rendőri intézkedésnek magát alávetette.

Ezt követően a felperest a Budapesti Rendőr-főkapitányság VI. kerületi Rendőr-főkapitányságon - előállítást követően - gyanúsítottként kihallgatták, az elkövetéshez használt eszközt pedig lefoglalták.

A panaszos a nyomozati cselekmények során nem tett vallomást, a gyanúsítás ténye miatt panasszal élt. Kijelentette, hogy állampolgári jogával élt a rendezvényen, melyben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2008 júniusában hozott ítélete is megerősítette.

A felperes 2009. május 25-én panaszt nyújtott be a Független Rendészeti Panasztestülethez, mely 394/2009. /XI. 18./ számú állásfoglalásában megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor, melyre tekintettel a felperes panaszát az alpereshez küldte meg.

A panasztestület állásfoglalásában kifejtette, hogy a konkrét esetben a vörös csillag viselése a hatályos, Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk./ 269/B. §-a tényállásszerű magatartását kétségtelenül megalapozta, ugyanakkor a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény /a továbbiakban: Rtv./ 33. § /1/ bekezdése alapján az előállítás jogalapja megállapítható volt, jogszerű volt az igazoltatás, a ruházat-átvizsgálás; de a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. /XII. 23./ számú IRM rendelet /a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat/, valamint az Rtv. alapján a vörös csillag elvételének megfelelő jogalapja nem volt.

A panasztestület döntését követően eljárt alperes 105/275-13/2009.P. számú határozatával a felperes rendőri intézkedés elleni panaszát elutasította.

Kifejtette, hogy az igazoltatás, ruházat-átvizsgálás és elfogás, előállítás, intézkedések végrehajtása kellő jogalappal történt, a helyszínen intézkedést végrehajtó rendőrök abban a kérdésben nem dönthettek, hogy az elkövető az önkényuralmi rendszerrel, vagy a tisztességesebb társadalomért küzdő nemzetközi munkásmozgalommal való azonosulás kifejezéseként viselte-e a vörös csillagot.

Az alperes utalt arra, hogy az igazoltatástól a felperes előállításáig arra vonatkozóan adat nem merült fel, hogy a felperes mely pártnak milyen tisztségviselőjeként, és milyen eszmék szolgálatában jelent meg a rendezvényen; ilyen adatok tisztázása a helyszínen intézkedő rendőröknek nem is feladata.

Utalt továbbá arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2008. július 8-i ítéletét, illetve a Legfelsőbb Bíróság felperest bűncselekmény hiányában felmentő ítéletét követően a Magyar Köztársaság nem gondoskodott a Btk. vonatkozó részének módosításáról.

Kifejtette az alperes, hogy a rendőrség - mint jogalkalmazó - a magyar jog, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának konkrét ügyben hozott ítélete között fennálló kollízió feloldására, jogalkotó hatáskör hiányában, nem képes.

A felperesnek az alperes határozatával szemben benyújtott keresetét az eljárt Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével elutasította.

Ítéletének indokolásában - a vonatkozó jogszabályi rendelkezések ismertetése mellett - utalt arra, hogy a Btk. 269/B. §-ából megállapítható, hogy a vörös csillag a Btk. e rendelkezése értelmében önkényuralmi jelképnek minősül, melynek viselése a hatályos magyar Büntető Törvénykönyv értelmében bűncselekményt valósít meg.

A felperesnek a perbeli napon történő magatartása során a helyszíni intézkedést foganatosító rendőrökben gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy a felperes magatartásával a Btk. 269/B. §-a szerinti bűncselekményt megvalósította.

A felperes részéről a perbeli napon - általa sem vitatottan - megtörtént a vörös csillag viselése, mely a Btk. említett rendelkezését kimeríti, ez pedig megalapozta az Rtv. 13. § /1/ és /2/ bekezdésén, 29. § /1/ bekezdésén, valamint a Szolgálati Szabályzat 3. § /1/ bekezdésén, továbbá az Rtv. 33. § /1/ bekezdés a/ pontján nyugvó rendőri intézkedéseket.

Ezen intézkedések - a jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint - jogszerűek voltak.

Utalt a bíróság arra, hogy a felperes által is hivatkozott, az alperesi határozatban is említett - az Emberi Jogok Európai Bírósága 2008. június 8-án kelt, és 2008. október 8-án jogerőssé vált - ítéletével megállapította, hogy a Magyar Köztársaság megsértette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Római Egyezménynek a vélemény-nyilvánítás szabadságára vonatkozó X. cikkét.

A Strasbourgi Bíróság arra mutatott rá, hogy az önkényuralmi jelképek használatának korlátozása nem volt arányos a fennálló társadalmi szükséglettel, mint törvényes céllal; a vörös csillag nem tekinthető kizárólag az önkényuralmi rendszert reprezentáló jelképnek, hanem "a tisztességesebb társadalomért küzdő nemzetközi munkásmozgalom", valamint több tagállamban aktívan működő, törvényes politikai párt szimbóluma is.

A bíróság a hivatkozott ítélettel kapcsolatban rámutatott arra, hogy az intézkedést foganatosító rendőrök nincsenek abban a helyzetben, hogy a helyszínen kétséget kizáróan megállapítsák, vagy akár vizsgálat tárgyává tegyék az elkövető érzelmi meggyőződését, és értékelhessék, hogy a felperes az önkényuralmi rendszerrel, vagy a tisztességesebb társadalomért küzdő nemzetközi munkásmozgalommal való azonosulás kifejezéseként visel-e nyilvános rendezvényen vörös csillagot.