A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27010/2017/25. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, (3) bek., 164. §, (1) bek., 336/A. §, (2) bek., 339. §, 339/A. §, 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 3. §, a) pont, b) pont, j) pont, 5. §, (3) bek., (4) bek., (6) bek., 13. §, (1) bek., 18. §, (1) bek., (3) bek., (4) bek., 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §, (1) bek., 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. §, (1) bek.] Bíró: Gurdonné dr. Bauer Margit

Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

3.K.27.010/2017/25.

A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt dr. Neiger M. Tibor (...) ügyvéd által képviselt .... (...) felperesnek a dr. Vörös Viktor jogi képviselő által képviselt jogutód 1 (székhelye: ...., postacíme: ....) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében, nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 14/...-4/2013. számú, ...en, 2013. szeptember hó 11. napján kelt határozatát az elsőfokú ...-5/2012. számú, ...en 2012. november hó 29. napján kelt határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az első fokú hatóságot új eljárásra és új határozat meghozatalára kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg felperes részére 50.000 Ft (ötvenezer forint) szakértői költséget, ezt meghaladó perköltségüket a felek maguk viselik.

Kimondja, hogy az eljárás során felmerült 30.000.- (harmincezer) forint illeték az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A bíróság a keresetlevél, az alperes ellenkérelme, a csatolt 3.K.27.279/2016. számú ügyirat a Kúria Kfv.II.38.020/2015/8. sorszámú végzése, az ügyben kirendelt ... igazságügyi környezetvédelmi szakértő szakvéleménye, továbbá a csatolt közigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

I. Az ügy előzményei:

Az elsőfokú hatósághoz 2012. szeptember hó 12. napján panaszbejelentés érkezett, amely szerint a felperes neve . ...,.. út .... szám alatti (... ... hrsz.) telephelyén ammóniaoldat szennyezés történt. A szennyezés megszüntetése érdekében a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a helyszínen a szükséges intézkedést megtette, a havária helyzetet felszámolta. A szennyezésre tekintettel a hatóság 2012. szeptember 21-én és 13-án társhatóságok részvételével (Katasztrófavédelem, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Katasztrófavédelem Tatabányai Katasztrófavédelmi Kirendeltsége, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Építésigazgatási Csoport) előre be nem jelentett hatósági ellenőrzést tartott a telephelyen, melynek során jegyzőkönyvet vettek fel, amely a következő adatokat tartalmazta:

A helyszíni bejárás, valamint a kft. által bemutatott dokumentumok alapján a kft. hulladékkezelési tevékenységet végzett EWC 06 03 13 kódszámú, nehézfémeket tartalmazó szilárd sók és oldataik megnevezésű hulladékot (rubiniszap) hasznosított, a rubiniszapból ipari ezüstöt kívánt kinyerni. A hulladék mennyisége az ügyvezető tájékoztatása szerint 1.600 kg volt. Az ügyvezető nyilatkozata értelmében a tevékenységet a ... Kft. (..., ... út ...) megbízásából a tőlük átvett rubiniszappal végezték. A kft. ezen tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt bemutatni nem tudott. A kft. a hatóság nyilvántartása szerint a telephelyre vonatkozó hulladékkezelési engedéllyel nem rendelkezett.

Az elsőfokú hatóság ...-5/2012. számú, ...en, 2012. november hó 29. napján kelt határozattal kötelezte a kft.-t, hogy a ... .... út 1. szám alatti telephelye eredeti hulladéktól mentes állapotát teljes mértékben állítsa helyre. A helyreállítási munkálatoknak kötelező jelleggel ki kell térnie a hatóság által fellelt és a felsorolt veszélyes és nem veszélyes hulladékok engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadására, valamint az átadásra vonatkozó igazolások megküldésére. Az indokolás azt is tartalmazza, hogy a kft. hulladékhasznosításra engedéllyel nem rendelkezett, az általa engedély nélkül végzett hulladékkezelési tevékenységet a hatóság a fentiek szerint megtiltotta, így a telephelyen fellelt valamennyi hulladék további sorsáról átadás útján kell gondoskodni.

A határozat ellen jogi képviselő útján a kft. fellebbezést nyújtott be. A másodfokon eljárt alperes 14/...-4/2013. számú, ...en, 2013. szeptember hó 11. napján kelt határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta. Az indokolás szerint a helyszíni ellenőrzés időpontjában a telephelyen lévő hulladékokkal kapcsolatban dokumentumokat felmutatni nem tudott, így a fellebbező állítása, amely szerint az anyagok nem tekinthetők hulladéknak, nem vehető figyelembe, mivel az eljárás során nem került bizonyításra azok eredete. Az egyes veszélyes hulladékok esetében sem a tevékenység, sem pedig a felhasznált és keletkezett anyagok közvetlen környezetre gyakorolt hatásai nem egyértelműen ismeretesek, ezért a tevékenység a környezetre biztonságosnak és kockázatmentesnek nem tekinthető, ezt a tényt a kirendelt igazságügyi szakértő is alátámasztotta. Mindezért megállapítható, hogy az első fok helyesen járt el a a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 4. § b) pontjára figyelemmel és helyesen kötelezte a kft.-t a Hgt. 45. § (1) és (2) bekezdései alapján az eredeti állapot helyreállítására.

II. A 3.K.27.079/2014. számú per

A felperes keresetében a nátrium-bromid, a humát iszap, az elektronikai hulladék, és az ioncserélő gyanta vonatkozásában vitatta a határozatok jogszerűségét, és kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését, az első fokú hatóság új eljárásra kötelezése mellett. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A bíróság a 2015. július 7. napján kelt 3.K.27.079/2014/41. számú ítéletével helyt adott a felperes keresetének és az alperes határozatát az első fokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte. A bíróság álláspontja szerint a perben beszerzett szakértői vélemény igazolta, hogy a hatóság a tényfeltárási kötelezettségének nem tett eleget, mert a felperes engedéllyel és tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett végezte a tevékenységét, a telephelyen talált anyagok megnevezése pontatlan volt, a hatósági kötelezés nem volt egyértelmű, mert nem fogalmazta meg, hogy mit tekint eredeti állapotnak.

III. A felülvizsgálati kérelem és a Kúria Kfv.II.38.020/2015/8. ítélete

Az ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Kúria a 2016. szeptember 7. napján kelt, Kfv.II.38.020/2015/8. számú ítéletében a bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. A Kúria ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a bíróság nem vitatott kérdésekben is utat engedett a szakértői bizonyításnak és a teljes közigazgatási határozatot helyezte hatályon kívül a hatóság új eljárásra kötelezése nélkül. Ezzel olyan tételek tekintetében is megszüntette a hatósági kötelezést, amelyek nem voltak a perbeli jogvita tárgyai. A Kúria megállapította azt is, hogy a bíróság nem választotta szét a perben felmerült jog és szakkérdéseket, és olyan kérdésben is a szakértő véleményét fogadta el, amelyek nem tartoznak a szakértő kompetenciájába.