31983L0181[1]

A Tanács irányelve (1983. március 28.) a 77/388/EGK irányelv 14. cikk (1) bekezdése d) pontja hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek tekintetében történő meghatározásáról

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1983. március 28.)

a 77/388/EGK irányelv 14. cikk (1) bekezdése d) pontja hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek tekintetében történő meghatározásáról

(83/181/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 99. és 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról - közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás - szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK tanácsi irányelv 14. cikke (1) bekezdésnek d) pontja szerint, más közösségi rendelkezések sérelme nélkül, és a többek között az esetleges kijátszás, kikerülés vagy visszaélés megelőzése érdekében meghatározott feltételek mellett, a tagállamok mentességet biztosítanak az olyan termékek végleges behozatalára, amelyekre a közös vámtarifában meghatározottól eltérő, más vámmentesség vonatkozik, illetve vonatkozna akkor, ha azokat harmadik országból hoznák be;

mivel a fent említett irányelv 14. cikk (2) bekezdése szerint a Bizottságnak a Tanács elé olyan javaslatokat kell terjesztenie, amelyek rögzítik az említett cikk (1) bekezdésében említett mentességek alkalmazási körét tisztázó közösségi adószabályokat és azok végrehajtásának részletes szabályait;

mivel célszerű a lehető legnagyobb mértékben egységessé tenni a vámrendszereket és a hozzáadottértékadó-rendszert ( 4 ), mindamellett figyelembe kell venni ez utóbbi rendszerek alkalmazásában a különbségeket a vámok és a hozzáadottérték-adó célkitűzése és szerkezete között;

mivel ameddig azok megfelelnek az adóharmonizációs céloknak, a hozzáadottérték-adóval kapcsolatban olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek különbséget tesznek aszerint, hogy a termékeket harmadik országokból vagy más tagállamokból hozzák-e be; mivel a behozatallal kapcsolatban mentességeket csak azon feltétellel lehet nyújtani, hogy azok nem befolyásolják a belső piac versenyfeltételeit;

mivel a tagállamokban jelenleg alkalmazott bizonyos adómentességek a harmadik országokkal vagy más tagállamokkal kötött olyan egyezményekből erednek, amelyek céljukat tekintve csak az aláíró tagállamokra vonatkoznak; mivel nem célszerű az ilyen adómentességek megadásával kapcsolatos feltételek közösségi szintű meghatározása;

mivel az érintett tagállamok számára csak felhatalmazás szükséges ezek fenntartásához,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) A 77/388/EGK irányelv 14. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett hozzáadottérték-adó alóli mentességek és az irányelv 14. cikke (2) bekezdésében említett végrehajtási szabályok hatályát az ezen irányelv határozza meg. Az említett cikk szerint a tagállamok az ezen irányelvben meghatározott mentességeket az általuk meghatározott feltételek mellett adhatják meg, amelyek célja, hogy biztosítsák az ilyen mentességek helyes és egyszerű alkalmazását, és minden adókijátszás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzését.

(2) Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "import" a 77/388/EGK irányelv 7. cikkében meghatározott import és az említett irányelv 16. cikk (1) bekezdésének A) pontjában meghatározott rendszerek valamelyike szerinti szabad forgalom számára történő felszabadítás, vagy ideiglenes behozatal vagy árutovábbítás;

b) "személyes vagyontárgy" az érintett személyek személyes használatára vagy háztartási szükségleteik kielégítésére szánt bármilyen vagyontárgy.

Személyes vagyontárgy különösen a következő:

- háztartási felszerelés,

- kerékpár és motorkerékpár, magántulajdonú személygépkocsi és annak pótkocsija, lakókocsi, kedvtelési célú hajó és magáncélra használt légijármű.

Személyes vagyontárgy a szokásos családi életvitelhez szükséges háztartási felszerelés, a háziállat és a lovaglásra szolgáló állat is.

A személyes vagyontárgy jellege vagy mennyisége nem tükrözhet semmilyen kereskedelmi érdeket, és nem szolgálhat a 77/388/EGK irányelv 4. cikke szerinti gazdasági tevékenység céljára. Az iparművészet vagy szabad művészetek üzleti vagy szakmai célú hordozható eszközei szintén a személyes vagyontárgy körébe tartoznak;

c) "háztartási felszerelés" személyes tárgyak, lakástextil és bútor, valamint az érintett személy személyes használatára vagy háztartási szükségleteinek kielégítésére szolgáló felszerelés;

d) "alkoholtartalmú termékek" a közös vámtarifa 2203-2208 KN-kódokra tarifaszáma alá tartozó termékek (sör, bor, alkoholalapú aperitif, brandy, likőr és szeszes italok stb.);

e) "Közösség" a tagállamok területe, amely tekintetében a 77/388/EGK irányelvet kell alkalmazni.

I. CÍM

A KÖZÖSSÉGEN KÍVÜLI ORSZÁGOKBÓL ÉRKEZŐ MAGÁNSZEMÉLYEK SZEMÉLYES VAGYONTÁRGYÁNAK BEHOZATALA

I. fejezet

A szokásos tartózkodási helyüket harmadik országból a Közösségbe áthelyező természetes személyek személyes vagyontárgya

2. cikk

A 3-10. cikkre is figyelemmel, a szokásos tartózkodási helyét a Közösségen kívüli országból a Közösség tagállamába áthelyező természetes személy a személyes vagyontárgyát hozzáadottérték-adótól mentesen hozhatja be.

3. cikk

E mentesség olyan személyes vagyontárgyra korlátozódik, amely:

a) kivéve a körülmények indokolta különleges eseteket, a Közösségen kívüli szokásos tartózkodási hely megszűnését megelőzően már legalább hat hónapja az érintett személy birtokában volt, és - nem fogyasztási cikkek esetében - a korábbi szokásos tartózkodási helyen azt használta;

b) ugyanazon célra szolgál az új szokásos tartózkodási helyén.

Ezenkívül a tagállamok e mentességeket attól tehetik függővé, hogy megfizették-e az ilyen személyes vagyontárgyra a származási országban vagy a kiindulási országban alkalmazandó vámokat és/vagy adókat.

4. cikk

Az adómentességet csak olyan személy kaphatja meg, akinek a szokásos tartózkodási helye folyamatosan, legalább 12 hónapig a Közösségen kívüli országban volt.

Az illetékes hatóságok azonban felmentést adhatnak e szabály alól, ha az érintett személy szándéka egyértelműen az volt, hogy folyamatosan, legalább 12 hónapig a Közösségen kívül tartózkodjon.

5. cikk

Nem lehet adómentességet adni a következőkre:

a) alkoholtartalmú termékek;

b) dohány és dohánytermék;

c) kereskedelmi szállítóeszköz;

d) kereskedelmi vagy szakmai tevékenység gyakorlásához szükséges cikkek, kivéve az iparművészet vagy szabad művészetek hordozható eszközeit.

A vegyesen kereskedelmi vagy szakmai célokat szolgáló járműveket szintén ki lehet zárni a mentesség köréből.

6. cikk

A különleges eseteket kivéve, a mentesség csak az olyan személyes vagyontárgyat illet meg, amelyet az érintett személy a behozatal tagállamába letelepedés napjától számított 12 hónapon belül hoz be végleges céllal.

A személyes vagyontárgyakat az előző bekezdésben említett időszak alatt több részletben is be lehet hozni.

7. cikk

(1) A végleges behozatalra vonatkozó bejelentés napjától számított 12 hónapig az adómentesen behozott személyes vagyontárgyat az illetékes hatóságok előzetes értesítése nélkül nem lehet kölcsönadni, biztosítékként használni, bérbe adni, illetve ellenérték fejében vagy ingyenesen átruházni.

(2) Az (1) bekezdésben említett időszak letelte előtt bármilyen kölcsön, biztosíték, bérbeadás vagy átruházás azzal jár, hogy a termék után ki kell fizetni a megfelelő hozzáadottérték-adót az ilyen kölcsön, biztosíték, bérbeadás vagy átruházás napján érvényes kulccsal a termékek fajtája és az illetékes hatóságok által azon a napon megállapított vagy elfogadott érték alapján.

8. cikk

(1) A 6. cikk első bekezdésében foglaltaktól eltérve, mentességet lehet adni azon személyes tárgyra tekintettel, amelyet az érintett személy az importáló tagállamba állandó jelleggel hozott be a szokásos tartózkodási helyének létesítése előtt, ha az érintett személy vállalja, hogy hat hónapon belül ténylegesen létrehozza szokásos tartózkodási helyét. E vállalást egy biztosíték kíséri, amely formáját és összegét az illetékes hatóságok állapítják meg.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazzák, a 3. cikkben meghatározott időszakot a tagállamba való behozatal napjától kell számítani.

9. cikk

(1) Ha foglalkozásából adódó kötelezettségei miatt az érintett személy elhagyja a Közösségen kívüli országot, ahol szokásos tartózkodási helye volt, és egyidejűleg nem létesít szokásos tartózkodási helyet valamely tagállam területén, de végülis ez a szándéka, az illetékes hatóságok engedélyezhetik az adómentességet a területre ilyen céllal behozott személyes vagyontárgy tekintetében.

(2) Az (1) bekezdésben említett személyes vagyontárgyra az adómentességet a 2-7. cikkben rögzített feltételek szerint kell megadni a következők figyelembevételével:

a) a 3. cikk a) pontjában és a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott időszakot a behozatal napjától kell számítani;

b) a 7. cikk (1) bekezdésében említett időszakot azon naptól kell számítani, amikor a személy ténylegesen létrehozza szokásos tartózkodási helyét valamely tagállam területén.

(3) Az adómentesség az érintett személynek azon vállalásától is függ, hogy ténylegesen létrehozza szokásos tartózkodási helyét a tagállam területén, az illetékes hatóságok által a körülményeknek megfelelően megadott határidőn belül. A hatóságok megkövetelhetik a vállalás biztosítékkal történő alátámasztását, amelynek formáját és összegét ők határozzák meg.

10. cikk

Az illetékes hatóságok eltérhetnek a 3. cikk a) és b) pontjától, az 5. cikk c) és d) pontjától és a 7. cikktől, ha az érintett személynek a Közösségen kívüli országból kivételes politikai körülmények miatt kell szokásos tartózkodási helyét egy tagállam területére áttennie.

II. fejezet

Házasságkötés alkalmával behozott termékek

11. cikk

(1) A 12-15. cikk szerint adómentesség illeti meg a kelengyét és a háztartási felszereléseket, függetlenül attól, hogy újak vagy sem, ha olyan személy tulajdonában állnak, amely a szokásos tartózkodási helyét a Közösségen kívüli országból valamely tagállam területére házasságkötése alkalmával helyezi át.

(2) A házasságkötés alkalmával szokásos olyan nászajándékok tekintetében is jár adómentesség, amelyeket az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő személy kap olyan személyektől, amelyek szokásos tartózkodási helye a Közösségen kívüli országban van. A mentesség a darabonként legfeljebb 200 ECU értékű ajándékokra vonatkozik. A tagállamok azonban 200 ECU fölötti értékre is adhatnak mentességet, ha a mentességet élvező egyes ajándékok értéke nem haladja meg az 1 000 ECU-t.

(3) A tagállamok az (1) bekezdésben említett termékekre adómentességet adhatnak azon feltétellel, hogy az ilyen termékekre vagy a származási országban, vagy a kiindulási országban az ott hatályos szabályok szerint a vámokat és/vagy adókat megfizették.

12. cikk

A 11. cikkben említett adómentességet csak olyan személyeknek lehet adni:

a) akiknek szokásos tartózkodási helye folyamatosan, legalább 12 hónapon át a Közösségen kívüli országban volt. E szabály alól azonban el lehet térni azon esetben, ha az érintett személy egyértelmű szándéka az volt, hogy folyamatosan, legalább 12 hónapig a Közösségen kívül tartózkodjon;

b) akik felmutatják a házasságkötést igazoló dokumentumot.

13. cikk

Nem lehet adómentességet adni az alkoholtartalmú termékekre, a dohányra és a dohánytermékekre.

14. cikk

(1) A kivételes körülményeket nem számítva mentességet csak az olyan, állandó jelleggel behozott termékekre lehet adni, amelyeket:

- legkorábban a házasságkötés kitűzött napja előtt két hónappal hoztak be (ez esetben adómentességet a megfelelő biztosíték letétbe helyezésétől függően lehet adni, amelynek formáját és összegét az illetékes hatóságok állapítják meg), és

- a házasságkötés időpontja után legkésőbb négy hónappal hoztak be.

(2) A 11. cikkben említett termékeket az (1) bekezdésben említett időszakban több részletben is be lehet hozni.

15. cikk

(1) A végleges behozatalra vonatkozó bejelentés napjától számított 12 hónapig az adómentesen behozott személyes vagyontárgyat az illetékes hatóságok előzetes értesítése nélkül nem lehet kölcsönadni, biztosítékként használni, bérbe adni, illetve ellenérték fejében vagy ingyenesen átruházni.

(2) Az (1) bekezdésben említett időszak letelte előtt bármilyen kölcsön, biztosíték, bérbeadás vagy átruházás azzal jár, hogy az érintett termék után ki kell fizetni a megfelelő hozzáadottérték-adót az ilyen kölcsön, biztosíték, bérbeadás vagy átruházás napján érvényes kulccsal a termékek fajtája és az illetékes hatóságok által azon a napon megállapított vagy elfogadott érték alapján.

III. fejezet

Örökölt személyes vagyontárgy

16. cikk

A 17-19. cikk szerint adómentes azon személyes vagyontárgy, amelyet egy tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy örökség útján szerzett.

17. cikk

A következőkre nem lehet adómentességet adni:

a) alkoholtartalmú termékek;

b) dohány vagy dohánytermékek;

c) kereskedelmi szállítóeszköz;

d) kereskedelmi vagy szakmai tevékenység gyakorlásához szükséges cikkek, kivéve az iparművészet vagy szabad művészetek hordozható eszközeit, amelyek az elhunyt kereskedelmi vagy szakmai tevékenységének gyakorlásához voltak szükségesek;

e) nyersanyag és félkész vagy kész termékek készletei;

f) állatállomány és mezőgazdasági termékek készletei a szokásos családi szükségletekhez megfelelő mennyiséget meghaladó mértékben.

18. cikk

(1) Az adómentességet csak olyan személyes vagyontárgyra lehet adni, amelyet az adott személy állandó jelleggel (az örökség jogerős rendezésétől számítva) a termékekre való jogosultság napjától számított két éven belül hozott be.

Ezen időszakot azonban az illetékes hatóságok különleges indokok alapján meghosszabbíthatják.

(2) A vagyontárgyakat az (1) bekezdésben említett időszak alatt több részletben is be lehet hozni.

19. cikk

A 16-18. cikk értelemszerűen vonatkozik az olyan személyes vagyontárgyra, amelyet egy tagállamban letelepedett, nonprofit tevékenységet folytató jogi személy örökség útján szerzett.

II. CÍM

ISKOLAI FELSZERELÉS, OKTATÁSI ANYAGOK ÉS A TANULÓK VAGY EGYETEMISTÁK EGYÉB TÁRGYAI

20. cikk

(1) Adómentesség illeti meg a felszereléseket, az oktatási anyagokat és azon tárgyakat, amelyek a tanterem szokásos berendezését képezik és a tagállamba beutazó tanulók vagy egyetemisták tulajdonába tartoznak, az ottani tanuláshoz szükségesek és tanulmányuk idején személyes használatukra szolgálnak.

(2) E cikk alkalmazásában:

a) "tanuló vagy egyetemista": minden olyan személy, aki beiratkozott oktatási intézménybe nappali tagozatos hallgatóként;

b) "felszerelés": fehérnemű és háztartási textília, valamint ruházat, legyen az akár új, akár régi;

c) "oktatási anyagok": a tanulók vagy egyetemisták által a tanulmányaikhoz általában használt tárgyak és eszközök (többek között számológépek és írógépek).

21. cikk

A mentesség tanévenként legalább egyszer jár.

III. CÍM

JELENTÉKTELEN ÉRTÉKŰ BEHOZATAL

22. cikk

A 10 ECU összértéket meg nem haladó termékeket adómentesen be lehet hozni. A tagállamok mentességet adhatnak a 10 ECU-nél nagyobb összértékű, de a 22 ECU értéket meg nem haladó termékek behozatalára.

A tagállamok azonban az első albekezdés első mondatában megadott mentességből kizárhatják a csomagküldő kereskedés útján behozott termékeket.

23. cikk

A mentesség nem vonatkozik a következőkre:

a) alkoholtartalmú termékek;

b) parfümök és kölnik;

c) dohány és dohánytermékek.

IV. CÍM

TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS A TEVÉKENYSÉG ÁTHELYEZÉSEKOR BEHOZOTT EGYÉB FELSZERELÉSEK

24. cikk

(1) A tagállamokban hatályos ipari és kereskedelmpolitikai intézkedések sérelme nélkül, a tagállamok a 25-28. cikk értelmében adómentességet adhatnak olyan vállalkozások tárgyi eszközeinek és egyéb felszereléseinek behozatalára, amelyek végleg megszüntetik tevékenységüket a kiindulási országban azon céllal, hogy hasonló tevékenységet végezzenek azon tagállamban, ahová a termékeket behozzák, és amelyek a 77/388/EGK irányelv 22. cikkének (1) bekezdése szerint előre értesítették a tagállam illetékes hatóságait az ilyen tevékenység megkezdését célzó behozatalról.

Ha az áthelyezett vállalkozás mezőgazdasági üzem, az állatállományát is adómentesen lehet behozni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában:

- "tevékenység": a 77/388/EGK irányelv 4. cikkében említett gazdasági tevékenység,

- "vállalkozás": a termelő- vagy szolgáltatótevékenységet folytató önálló gazdasági egység.

25. cikk

(1) A 24. cikkben említett adómentesség olyan tárgyi eszközökre és felszerelésekre korlátozódik, amelyek:

a) a körülményekkel indokolt különleges eseteket kivéve legalább 12 hónapja már ténylegesen a vállalkozás használatában álltak azon napot megelőzően, amikor a vállalkozás beszüntette működését a kiindulási országban;

b) az áthelyezés után ugyanazon célra kerülnek felhasználásra;

c) a 77/388/EGK irányelv 13. cikke szerint mentességet nem élvező tevékenység céljára kerülnek felhasználásra;

d) a kérdéses vállalkozás jellegének és méretének megfelelnek.

(2) A tagállamok azonban adómentességet adhatnak a másik tagállamból jótékony célú vagy emberbaráti szervezetek által akkor behozott tárgyi eszközökre és felszerelésekre, amikor áthelyezik üzleti tevékenységük fő helyét a behozatal szerinti tagállamba.

Az ilyen adómentességet azonban csak azon feltétellel lehet adni, hogy amikor megszerezték a kérdéses tárgyi eszközöket és felszereléseket, akkor azokra nem vonatkozott a 77/388/EGK irányelv 15. cikkének 12. pontja szerinti hozzáadottértékadó-mentesség.

(3) A 77/388/EGK irányelv 17. cikke (6) bekezdésének első albekezdésében említett közös szabályok hatálybalépéséig a tagállamok teljes egészében vagy részben kizárhatják az adómentességből azon tárgyi eszközöket, amelyekre az említett bekezdés második albekezdését alkalmazták.

26. cikk

Nem illeti meg adómentesség azon Közösségen kívül letelepedett vállalkozást, amelynek egy tagállam területére való áthelyezése azon céllal, vagy annak következtében történt, hogy egy, a Közösségben letelepedett vállalkozással összeolvadjon, vagy azt egy ilyen vállalkozás beolvassza, anélkül, hogy új tevékenységet hoztak volna létre.

27. cikk

Nem illeti meg mentesség a következőket:

a) a termelési vagy szolgáltatási eszközöket nem képező közlekedési eszközök;

b) az emberi fogyasztásra vagy állatok takarmányozására szolgáló minden készlet;

c) az üzemanyag és a nyersanyag, illetve kész vagy félkész termékek készletei;

d) a forgalmazó birtokában lévő állatállomány.

28. cikk

A körülményekkel indokolt különleges eseteket kivéve, a 24. cikkben említett mentesség csak olyan tárgyi eszközöket és egyéb felszerelést illet meg, amelyeket a 12 hónapos időszak lejárta előtt hoztak be attól a naptól számítva, amikor a vállalkozás megszüntette tevékenységét a kiindulási országban.

V. CÍM

BIZONYOS MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA SZÁNT TERMÉKEK BEHOZATALA

I. fejezet

Közösségi gazdálkodók által az importáló országon kívüli országban lévő ingatlanon előállított termékek

29. cikk

(1) A 30. és a 31. cikk szerint adómentesen lehet behozni a mezőgazdasági, állattenyésztési, méhészeti, kertészeti és erdészeti termékeket az importáló tagállam területével szomszédos országban lévő, olyan mezőgazdasági termelők által művelt ingatlanról, akiknek a fő vállalkozása az adott tagállamban van, és az szomszédos az országgal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság érvényesítéséhez az állattenyésztési termékeknek az importáló tagállamban alkalmazandó általános adószabályok szerint tenyésztett, beszerzett vagy behozott állatokból előállított termékeknek kell lenniük.

(3) Adómentesen lehet behozni a legfeljebb hathónapos telivér lovakat, ha azok a behozatal tagállamán kívül születtek egy olyan állattól, amelyet e tagállamban termékenyítettek meg, s ez után ideiglenesen ellés céljából szállítottak ki.

30. cikk

Az adómentesség olyan termékekre korlátozódik, amelyeket nem kezeltek az aratást vagy a betakarítást általában követő kezeléseken kívül.

31. cikk

Az adómentesség csak a mezőgazdasági termelő által vagy az ő nevében behozott termékekre vonatkozik.

32. cikk

E fejezet értelemszerűen vonatkozik az importáló tagállam területével határos tavakon vagy vízi utakon az e tagállamban letelepedett halászok által folytatott halászati vagy haltenyésztési tevékenység termékeire, és az e tagállamban letelepedett sportolók által az ilyen tavakon vagy vízi utakon folytatott vadászati tevékenység termékeire.

II. fejezet

Vetőmagvak, műtrágyák, valamint a talaj és a növények kezelésére szolgáló termékek

33. cikk

A 34. cikk szerint adómentesen be lehet hozni a Közösségen kívüli országgal vagy másik tagállammal szomszédos tagállamban lévő és olyan mezőgazdasági termelők által művelt ingatlanon felhasználásra kerülő vetőmagvakat, műtrágyákat és a talaj, illetve a növények kezelésére szolgáló termékeket, amely termelőknek fő vállalkozása azon említett Közösségen kívüli országban vagy importáló tagállamban van, amelynek területe szomszédos a tagállaméval.

34. cikk

(1) Az adómentesség az ingatlan műveléséhez szükséges vetőmagvak, műtrágyák vagy egyéb termékek mennyiségére korlátozódik.

(2) Adómentességet csak azon vetőmagvakra, műtrágyákra, illetve egyéb termékekre lehet adni, amelyeket a tagállamba a mezőgazdasági termelő közvetlenül behoz, vagy az ő nevében behoznak.

(3) A tagállamok az adómentesség megadását a viszonosságtól tehetik függővé.

VI. CÍM

GYÓGYÁSZATI ANYAGOK, GYÓGYSZEREK, LABORATÓRIUMI ÁLLATOK ÉS BIOLÓGIAI VAGY VEGYI ANYAGOK BEHOZATALA

I. fejezet

Laboratóriumi állatok és kutatási célú biológiai vagy vegyi anyagok

35. cikk

(1) Adómentesen lehet behozni a következőket:

a) laboratóriumi célra külön preparált és ingyenesen küldött állatok;

b) biológiai vagy vegyi anyagok:

- amelyeket másik tagállam területéről ingyenesen hoztak be, vagy

- amelyeket a Közösségen kívüli országokból hoztak be a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 1983. március 28-i 918/83/EGK tanácsi rendelet ( 5 ) 60. cikkében megállapított feltételek és korlátozások értelmében.

(2) Az (1) bekezdésben említett adómentesség azon állatokra és biológiai vagy vegyi anyagokra korlátozódik, amelyeket a következőknek szántak:

- alapvetően oktatási vagy tudományos kutatási tevékenységet folytató köz- vagy közhasznú intézmények, beleértve a köz- vagy közhasznú intézmények olyan részlegeit, amelyek alapvetően oktatási vagy tudományos kutatási tevékenységet folytatnak, vagy

- alapvetően oktatási vagy tudományos kutatási tevékenységet folytató magán intézmények, amelyeknek a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezték, hogy ilyen anyagokat adómentesen kapjanak.

II. fejezet

Humán eredetű gyógyászati anyagok, valamint a vércsoport és a szövettípus meghatározására szolgáló reagensek

36. cikk

(1) A 77/388/EGK irányelv 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt adómentesség sérelme nélkül és a 37. cikktől függően a következők élveznek mentességet:

a) humán eredetű gyógyászati anyagok;

b) vércsoport meghatározására szolgáló reagensek;

c) szövettípus meghatározására szolgáló reagensek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában:

- "humán eredetű gyógyászati anyagok": az emberi vér és származékai (teljes emberi vér, szárított humán plazma, humán albumin és humán plazma protein fixált oldatai, humán immunglobulin és humán fibrinogén),

- "vércsoport meghatározására szolgáló reagensek": valamennyi, a vércsoport meghatározására és a vércsoport-inkompatibilitás feltárására használt emberi, állati, növényi és egyéb eredetű reagens,

- "szövettípus meghatározására szolgáló reagensek": valamennyi, az emberi szövettípusok meghatározására használt, emberi, állati, növényi vagy egyéb eredetű reagens.

37. cikk

Az adómentesség azon termékekre korlátozódik, amelyeket:

a) az illetékes hatóságok által kizárólag nem kereskedelmi, orvosi vagy tudományos célokra jóváhagyott intézeteknek vagy laboratóriumoknak szántak;

b) a kiindulási országban megfelelően felhatalmazott szerv által kiállított megfelelőségi igazolással láttak el;

c) különleges azonosító címkével ellátott tartályokba csomagoltak.

38. cikk

Az adómentesség kiterjed a humán eredetű gyógyászati anyagok vagy a vércsoport vagy szövettípus meghatározására szolgáló reagensek különleges csomagolására és a reagensek használatához szükséges, a szállítmánnyal együtt szállítható oldószerekre és tartozékokra is.

IIa. fejezet

Gyógyszerkészítmények minőség-ellenőrzésére szolgáló referenciaanyagok

38a. cikk

Adómentesen lehet behozni azon szállítmányokat, amelyek a gyógyszerkészítmények gyártása során felhasznált anyagok minőség-ellenőrzésére az Egészségügyi Világszervezet által jóváhagyott referenciaanyagok mintáit tartalmazzák, és azon szállítmányokat, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságai által felhatalmazott címzetteknek küldenek az ilyen szállítmányok adómentes átvételére.

III. fejezet

A nemzetközi sporteseményeken használt gyógyszerek

39. cikk

A nemzetközi sporteseményeken részt vevő személyek vagy állatok orvosi vagy állatorvosi ellátásához szükséges gyógyszereket a behozatal szerinti tagállamban való tartózkodás idején szükséges mértékig adómentesen be lehet hozni.

VII. CÍM

JÓTÉKONY CÉLÚ VAGY EMBERBARÁTI SZERVEZETEK SZÁMÁRA SZOLGÁLÓ TERMÉKEK

40. cikk

A tagállamok korlátozhatják a 41-55. cikkben említett termékek mennyiségét vagy értékét a visszaélések megakadályozása és a verseny jelentősebb torzításának leküzdése érdekében.

I. fejezet

Általános célra behozott termékek

41. cikk

(1) A 42-44. cikk szerint a következők élveznek a behozatalnál adómentességet:

a) alapvető szükségleti cikkek, amelyeket az illetékes hatóságok által jóváhagyott állami szervezet vagy más jótékony célú vagy emberbaráti szervezet ingyenesen szerzett be és hozott be a rászorulók körében történő ingyenes szétosztásra;

b) bármiféle olyan termék, amelyet az importáló tagállamon kívül letelepedett személy vagy szervezet ingyenesen küld bármiféle kereskedelmi szándék nélkül az illetékes hatóságok által jóváhagyott állami szervezetnek vagy más jótékony célú vagy emberbaráti szervezetnek azon célból, hogy alkalmankénti jótékonysági rendezvényeken pénzt gyűjtsenek a rászorulók javára;

c) az importáló tagállamon kívül letelepedett személy vagy szervezet által ingyenesen és bármiféle kereskedelmi szándék nélkül az illetékes hatóságok által jóváhagyott jótékony célú vagy emberbaráti szervezetnek küldött felszerelés és irodai anyagok, amelyeket kizárólag a működésükhöz és a kitűzött jótékony vagy emberbaráti céljaik eléréséhez használhatnak fel.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerint "alapvető szükségleti cikkek": azon termékek, amelyek az emberek közvetlen szükségleteit elégítik ki, például élelmiszer, gyógyszer, ruházat és ágynemű.

42. cikk

A mentesség nem vonatkozik a következőkre:

a) alkohol tartalmú termékek;

b) dohány vagy dohánytermékek;

c) kávé és tea;

d) gépjárművek, kivéve a mentőautókat.

43. cikk

A mentesség csak azon szervezeteket illeti meg, amelyek számviteli eljárásai lehetővé teszik az illetékes hatóságok számára tevékenységeik felügyeletét, és amelyek minden szükséges biztosítékot megadnak.

44. cikk

(1) Az adómentességet élvező termékeket a mentességre jogosult szervezet nem adhatja kölcsön, bérbe, illetve nem ruházhatja át ellenérték fejében vagy ingyenesen a 41. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározottakon kívüli célokra, kivéve ha erről előre értesítette az illetékes hatóságokat.

(2) Ha a 41. és 43. cikk szerinti mentességet élvező szervezet részére kölcsönadják, bérbe adják vagy átruházzák a termékeket és felszereléseket, a mentesség továbbra is fennmarad azzal a feltétellel, hogy e szervezet a termékeket és felszereléseket az ilyen mentességre való jogosultság céljának megfelelően használja fel.

Más esetekben a kölcsön, a bérbeadás vagy átruházás maga után vonja a hozzáadottérték-adó előzetes megfizetését a kölcsön, a bérbeadás vagy az átruházás napján érvényes kulccsal, a termékek és a felszerelés típusa és az illetékes hatóságok által azon a napon megállapított vagy elfogadott érték alapján.

45. cikk

(1) A 41. cikkben említett szervezetek, amelyek már nem teljesítik a mentesség feltételeit, vagy amelyek az adómentességet élvező termékeket és felszerelést az e cikkben előirányzottól eltérő célokra kívánják felhasználni, erről tájékoztatják az illetékes hatóságokat.

(2) A mentességre jogosító feltételeket nem teljesítő szervezeteknek a birtokukban maradt termékek után meg kell fizetniük a megfelelő behozatal utáni hozzáadottérték-adót azon a napon érvényes kulccsal, amelyen az ilyen feltételek teljesítése megszűnt, a termékek és a felszerelés típusa és az illetékes hatóságok által azon a napon becsült vagy elfogadott érték alapján.

(3) A 41. cikkben előírtakon kívüli célra mentességet élvező szervezet által felhasznált termékek után meg kell fizetni a megfelelő behozatal utáni hozzáadottérték-adót azon a napon érvényes kulccsal, amikor ilyen más célra vették azokat használatba, a termékek és a felszerelés típusa és az illetékes hatóságok által azon a napon becsült érték alapján.

II. fejezet

A fogyatékossággal élő személy számára behozott cikkek

46. cikk

(1) Adómentességet élveznek a vakok vagy más, testi vagy szellemi fogyatékossággal élő személyek oktatása, foglalkoztatása vagy szociális támogatása célját szolgáló termékek, amennyiben:

a) ezeket olyan intézmények vagy szervezetek hozzák be, amelyek elsősorban a fogyatékossággal élő személyek oktatásával és számukra történő segítségnyújtással foglalkoznak, és a tagállamok illetékes hatóságaitól felhatalmazást kaptak ilyen termékek adómentes behozatalára; és

b) ezeket ingyenesen és az adományozó részéről bármiféle kereskedelmi szándéktól mentesen adományozzák az ilyen intézményeknek vagy szervezeteknek.

(2) Az adómentesség vonatkozik a kérdéses termékekhez tartozó tartalék alkatrészekre, részegységekre vagy tartozékokra és a termékek karbantartásához, ellenőrzéséhez, hitelesítéséhez és javításához szükséges szerszámokra is, feltéve hogy az ilyen tartalék alkatrészeket, részegységeket, tartozékokat vagy szerszámokat az említett termékekkel egy időben hozzák be, vagy ha később hozzák be, akkor ezeket azonosítani lehet a korábban adómentességet kapott vagy ilyen mentességre jogosult termékek kiegészítőiként, amikor az ilyen különleges tartalék alkatrészek, részegységek vagy tartozékok és szerszámok behozatalát kérik.

(3) Az adómentességet élvező termékeket nem lehet más célra felhasználni, csak a vakok vagy egyéb fogyatékossággal élő személyek oktatására, foglalkoztatására vagy szociális támogatására.

47. cikk

(1) Az adómentességet élvező termékeket a kedvezményezett intézmény vagy szervezet nonprofit alapon, a behozatal utáni hozzáadottérték-adó megfizetése nélkül, ellenérték fejében vagy ingyenesen kölcsönadhatja, bérbe adhatja vagy átruházhatja a 46. cikkben említett, általa gondozott személyeknek.

(2) Az (1) bekezdésben említetteken kívüli egyéb feltételek esetén nem történhet kölcsön, bérbeadás vagy átruházás, kivéve ha előbb tájékoztatják az illetékes hatóságokat.

Ha az ilyen mentességre jogosult intézmény vagy szervezet részére egy terméket kölcsönadnak, bérbe adnak, vagy átruháznak, a mentesség továbbra is érvényes, feltéve hogy ezen intézmény, szervezet a terméket olyan célra használja fel, amely megfelel az ilyen mentességre való jogosultságnak.

Más esetekben a kölcsön, a bérbeadás vagy az átruházás maga után vonja a hozzáadottérték-adó előzetes megfizetését a kölcsön, a bérbeadás vagy az átruházás napján érvényes kulccsal, a termékek fajtája és az illetékes hatóságok által azon a napon megállapított vagy elfogadott érték alapján.

48. cikk

(1) A 46. cikkben említett intézmények vagy szervezetek, amelyek már nem teljesítik a mentességre jogosító feltételeket, vagy amelyek az e cikkben előírtakon kívüli más célokra kívánják a termékeket felhasználni, erről tájékoztatják az illetékes hatóságokat.

(2) A mentességre jogosító feltételeket már nem teljesítő intézményeknek vagy szervezeteknek a birtokukban maradt cikkek után meg kell fizetniük a megfelelő behozatal utáni hozzáadottérték-adót azon a napon érvényes kulccsal, amelyen az ilyen feltételek teljesítése megszűnt, a termékek típusa és az illetékes hatóságok által azon a napon becsült vagy elfogadott érték alapján.

(3) A 46. cikkben előírtakon kívüli célra mentességet élvező szervezet által felhasznált termékek után meg kell fizetni a megfelelő behozatal utáni hozzáadottérték-adót azon a napon érvényes kulccsal, amikor ilyen más célra vették azokat használatba, a termékek típusa és az illetékes hatóságok által azon a napon becsült vagy elfogadott érték alapján.

III. fejezet

Katasztrófa áldozatainak behozott termékek

49. cikk

(1) Az 50-55. cikk szerint az állami szervezetek vagy az illetékes hatóságok által jóváhagyott más jótékony célú vagy emberbaráti szervezetek által behozott termékek adómentességet élveznek, ha a következő célokra szolgálnak:

a) egy vagy több tagállam területét sújtó katasztrófák áldozatai között történő ingyenes szétosztás; vagy

b) az ilyen katasztrófák áldozatai számára történő ingyenes rendelkezésre bocsátás úgy, hogy a tulajdonjog a szervezetnél marad.

(2) A katasztrófavédelmi szervezetek által a tevékenységük során felmerülő szükségletek ellátása céljából behozott termékek ugyanilyen feltételekkel élvezik az (1) bekezdésben említett mentességet.

50. cikk

A katasztrófa sújtotta területek helyreállítását célzó anyagok és felszerelések ilyen mentességet nem élveznek.

51. cikk

A mentesség megadása a tagállam vagy tagállamok kérésére eljáró Bizottság határozatától függ, amelyet az a többi tagállammal való konzultációt is magában foglaló sürgősségi eljárás kertében hoz meg. Szükség esetén e határozat rögzíti a mentesség körét és feltételeit.

A Bizottság határozatának kihirdetéséig, a katasztrófa sújtotta tagállamok engedélyezhetik a 49. cikkben ismertetett célból behozott termékekre megállapítható bármilyen behozatal utáni hozzáadottérték-adó felfüggesztését, amennyiben az importáló szervezet vállalja, hogy utólag megfizeti ezen adót, ha nem kap mentességet.

52. cikk

Mentességet csak olyan szervezeteknek lehet adni, amelyek számviteli eljárásai lehetővé teszik az illetékes hatóságok számára tevékenységeik felügyeletét, és amelyek megadnak minden szükségesnek tartott biztosítékot.

53. cikk

(1) A mentességet élvező szervezetek a 49. cikk (1) bekezdésében említett termékeket az abban a cikkben rögzítetteken kívüli egyéb feltételek szerint az illetékes hatóságok előzetes értesítése nélkül nem adhatják kölcsön, nem adhatják bérbe, illetve ellenérték fejében vagy ingyenesen nem ruházhatják át.

(2) Ha a 49. cikk szerint mentességet élvező szervezetnek kölcsönadják, bérbe adják vagy átruházzák a termékeket, a mentesség továbbra is fennmarad, feltéve hogy e szervezet a termékeket csak az ilyen mentességre való jogosultságnak megfelelő célokra használja fel.

Más esetekben a kölcsön, a bérbeadás vagy átruházás maga után vonja a hozzáadottérték-adó előzetes megfizetését a kölcsön, a bérbeadás vagy az átruházás napján érvényes kulccsal, a termékek és a felszerelés típusa és az illetékes hatóságok által azon a napon megállapított vagy elfogadott érték alapján.

54. cikk

(1) A 49. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett termékeket, ha azokat már nem használják a katasztrófák áldozatai, nem lehet kölcsön adni, bérbe adni, illetve ellenérték fejében vagy ingyenesen átruházni, kivéve ha erről előre értesítik az illetékes hatóságokat.

(2) Ha a 49. cikk szerint mentességet élvező szervezetnek, vagy adott esetben a 41. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint mentességet élvező szervezetnek kölcsönadnák, bérbe adnák vagy átruháznák a termékeket, a mentesség továbbra is fennmarad, feltéve hogy e szervezetek a termékeket csak az ilyen mentességre való jogosultságuknak megfelelő célokra használják fel.

Más esetekben a kölcsön, a bérbeadás vagy átruházás maga után vonja a hozzáadottérték-adó előzetes megfizetését a kölcsön, a bérbeadás vagy az átruházás napján érvényes kulccsal, a termékek típusa és az illetékes hatóságok által azon a napon megállapított vagy elfogadott érték alapján.

55. cikk

(1) A 49. cikkben említett szervezetek, amelyek már nem teljesítik a mentességre jogosító feltételeket, vagy amelyek a mentességet élvező termékeket az említett cikkben előírtakon kívüli egyéb célokra kívánják felhasználni, erről tájékoztatják az illetékes hatóságokat.

(2) A mentességre jogosító feltételeket nem teljesítő szervezeteknek a birtokukban maradó termékek esetén, amikor ezeket átruházzák az e fejezet szerint mentességre jogosult szervezetre, vagy adott esetben a 41. cikk szerint mentességre jogosult szervezetre, a mentesség továbbra is érvényes, ha a szervezet a kérdéses termékeket az ilyen mentességre való jogosultság céljának megfelelően használja fel. Más esetekben a termékek után meg kell fizetni a megfelelő behozatal utáni hozzáadottérték-adót azon a napon érvényes kulccsal, amelyen az ilyen feltételek teljesítése megszűnt, a termékek típusa és az illetékes hatóságok által azon a napon becsült vagy elfogadott érték alapján.

(3) Az e fejezetben előírtakon kívüli egyéb célra mentességet élvező szervezet által felhasznált termékek után meg kell fizetni a megfelelő behozatal utáni hozzáadottérték-adót azon a napon érvényes kulccsal, amikor ilyen más célra vették azokat használatba, a termékek típusa és az illetékes hatóságok által azon a napon becsült vagy elfogadott érték alapján.

VIII. CÍM

BEHOZATAL A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK BIZONYOS VONATKOZÁSAI ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN

I. fejezet

Tiszteletbeli kitüntetések vagy érdemrendek

56. cikk

Ha az érintett személy megfelelő bizonyítékot tár az illetékes hatóságok elé, és feltéve hogy a tevékenységek semmiképpen sem minősülnek kereskedelmi jellegűnek, mentességet kell adni a következőkre:

a) az importáló tagállamon kívüli más ország kormánya által olyan személynek adott kitüntetések, akinek szokásos tartózkodási helye az importáló államban van;

b) kupák, érmek és hasonló, lényegében véve szimbolikus jellegű tárgyak, amelyeket, többek között a művészet, a tudományok, a sport vagy a közszolgálat területén kifejtett tevékenységük, illetve egy adott eseménnyel kapcsolatos érdemeik elismeréseként, olyan személyeknek adtak, akik e tárgyakat a szokásos tartózkodási helyük szerinti importáló államba más országból hozzák be;

c) kupák, érmek és hasonló, lényegében véve szimbolikus jellegű tárgyak, amelyeket a b) pontban említettekkel azonos célra az importáló tagállamon kívüli egyéb országban letelepedett hatóságok vagy személyek adnak át ingyenesen az importáló állam területén történő adományozásra;

d) díjak, trófeák és emléktárgyak, amelyek szimbolikus jellegűek és korlátozott értékűek, és amelyeket ingyenesen terjesztenek az importáló országon kívüli országban élő személyek körében üzleti konferenciákon vagy hasonló nemzetközi rendezvényeken; a jellegük, egyedi értékük vagy más jellemzőjük nem lehet olyan, amely arra utalna, hogy azokat kereskedelmi célokra szánták.

II. fejezet

A nemzetközi kapcsolatok keretében kapott ajándékok

57. cikk

Adott esetben a nemzetközi utasforgalomra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül és az 58. és 59. cikkre is figyelemmel mentességet kell biztosítani a következő termékek tekintetében:

a) olyan személyek által behozott termékek, akik hivatalos látogatást tesznek a szokásos tartózkodási helyükön kívüli más országban, és akik e termékeket a vendéglátó hatóságoktól ajándékba kapták;

b) az importáló tagállamba hivatalos látogatás céljából érkező személyek által behozott termékek, akik ezeket a vendéglátó hatóságoknak kívánják ajándékba adni;

c) az importáló tagállamon kívüli országban működő hivatalos szerv, hatóság vagy közérdekű tevékenységet folytató csoport által a barátság vagy jóakarat jeléül küldött ajándékok az importáló tagállamban működő hivatalos szervnek, hatóságnak vagy közérdekű tevékenységet folytató csoportnak, amennyiben az illetékes hatóságok hozzájárultak az ilyen termékek adómentes elfogadásához.

58. cikk

Nem lehet mentességet adni az alkoholtartalmú termékekre, a dohányra vagy a dohánytermékekre.

59. cikk

Mentességet csak a következő esetekben lehet adni:

- az ajándéknak szánt termékeket alkalmilag ajánlják fel,

- azok természetüknél, értéküknél vagy mennyiségüknél fogva nem tükröznek semmilyen kereskedelmi érdeket,

- nem használják fel azokat kereskedelmi célokra.

III. fejezet

Uralkodók vagy államfők által használt termékek

60. cikk

Az illetékes hatóságok által rögzített kereteken belül és feltételek között adómentesség illeti meg a következőket:

a) uralkodóknak és államfőknek adott ajándékok;

b) más ország uralkodói és államfői, vagy az őket hivatalosan képviselő személyek által az importáló tagállamban való hivatalos tartózkodás során fel- vagy elhasznált termékek. Az importáló tagállam azonban a mentességet viszonossági megállapodástól teheti függővé.

Az előző albekezdés rendelkezései az uralkodókat vagy államfőket megilletőhöz hasonló nemzetközi szintű előjogokat élvező személyekre is vonatkoznak.

IX. CÍM

TERMÉKEK BEHOZATALA A KERESKEDELEM ÖSZTÖNZÉSE CÉLJÁBÓL

I. fejezet

Kis értékű termékminták

61. cikk

(1) A 65. cikk (1) bekezdése a) pontjának sérelme nélkül adómentesen be lehet hozni a kis értékű és olyan termékmintákat, amelyek csak az általuk képviselt termékekre vonatkozó megrendelé sek előmozdítását szolgálják.

(2) Az illetékes hatóságok előírhatják, hogy az adómentes behozatalra való jogosultság biztosítása érdekében a termékeket felhasználásra alkalmatlanná tegyék beszakítás, lyukasztás, vagy egyértelmű és letörölhetetlen megjelölés, vagy bármilyen más eljárás segítségével, feltéve hogy e művelet a mintaként való felhasználást nem teszi lehetetlenné.

(3) Az (1) bekezdés szerint a "termékminta" olyan termék, amely képviseli az adott terméktípust, amelynek bemutatási módja és mennyisége ugyanolyan típusú vagy minőségű termékek bemutatásakor kizárja, hogy megrendelések szerzésén kívül bármi más célra lehessen felhasználni.

II. fejezet

Nyomtatványok és reklámanyagok

62. cikk

A 63. cikkre is figyelemmel, a nyomtatott reklámanyagok, például katalógusok, árlisták, használati utasítások vagy tájékoztató füzetek adómentesen behozhatók, ha azok a következőkre vonatkoznak:

a) az importáló tagállamon kívüli országban letelepedett személy által értékesített vagy bérelt termékek; vagy

b) másik országban letelepedett személy által kínált szolgáltatások; vagy

c) harmadik országban letelepedett személy által kínált közlekedési, kereskedelmi biztosítási vagy banki szolgáltatások.

63. cikk

A 62. cikkben említett mentesség a következő feltételeket teljesítő nyomtatott reklámokra korlátozódik:

a) a nyomtatványoknak világosan fel kell tüntetnie az említett terméket vagy szolgáltatásokat előállító, értékesítő vagy bérbe adó vállalkozás nevét;

b) minden szállítmány legfeljebb egy dokumentumot, vagy ha több dokumentumból áll, akkor minden dokumentumból egy példányt tartalmazhat. Az ugyanazon dokumentum több példányából álló szállítmányok is adómentességet élvezhetnek, ha bruttó összsúlyuk nem haladja meg az egy kilogrammot;

c) a nyomtatvány nem képezheti ugyanazon feladótól ugyanazon címzettnek küldött csoportos szállítmány tárgyát.

A b) és c) pont szerinti feltételek azonban nem vonatkoznak a másik tagállamban letelepedett személy által értékesített vagy bérbe adott termékekkel és az általa kínált szolgáltatásokkal kapcsolatos nyomtatványokra, feltéve hogy a nyomtatványokat ingyenesen hozták be és terjesztik.

64. cikk

Szintén adómentesen lehet behozni a szállítók által a vevőiknek ingyenesen küldött, kereskedelmi értéket nem képviselő azon reklámtermékeket, amelyeket reklám funkciójukon kívül másra nem lehet használni.

III. fejezet

Kereskedelmi vásárokon vagy hasonló rendezvényeken fel- vagy elhasznált termékek

65. cikk

(1) A 66-69. cikkre is figyelemmel a következőket lehet adómentesen behozni:

a) a kereskedelmi vásárra vagy hasonló rendezvényre szánt kisebb termékminták;

b) a kereskedelmi vásáron vagy hasonló rendezvényen bemutatott gépek és készülékek ismertetése céljából, illetve kizárólag saját maguk bemutatására behozott termékek;

c) különböző kis értékű anyagok, például festékek, lakkok és tapéta, amelyeket a kereskedelmi vásáron vagy hasonló rendezvényen felállított ideiglenes standok építésére, felszerelésére és díszítésére használnak fel, és amelyek a felhasználás során el is használódnak;

d) nyomtatványok, katalógusok, prospektusok, árlisták, reklámposzterek, illusztrált és egyéb naptárak, keret nélküli fotók és egyéb cikkek, amelyeket ingyenesen szállítanak a kereskedelmi vásárokon vagy hasonló rendezvényeken bemutatott termékek reklámozása céljából.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában "kereskedelmi vásár vagy hasonló rendezvény" a következő:

a) kiállítások, vásárok, bemutatók és hasonló, a kereskedelemmel, az iparral, a mezőgazdasággal vagy a kézműiparral kapcsolatos rendezvények;

b) elsősorban jótékony célú kiállítások és rendezvények;

c) kiállítások és rendezvények, amelyek elsősorban tudományos, műszaki, kézműipari, művészi, oktatási, kulturális, sport, vallási, istentiszteleti, szakszervezeti, idegenforgalmi célt szolgálnak, vagy amelyek elősegítik a nemzetközi megértést;

d) nemzetközi szervezetek vagy kollektív testületek képviselőinek ülései;

e) hivatalos vagy emlékünnepségek és ülések;

de nem tartoznak ide az áruházakban vagy telephelyeken rendezett, termékek értékesítésére szolgáló magáncélú kiállítások.

66. cikk

A 65. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mentesség olyan mintákra korlátozódik, amelyeket:

a) kész mintaként ingyenesen hoztak be, vagy nagytételben behozott termékekből a kiállításon szereztek be;

b) kizárólag ingyenesen terjesztenek a kiállítás látogatói körében, hogy azon személyek, akiknek ezt felajánlják, fel- vagy elhasználják;

c) alacsony, egyedi értékű reklámmintának minősítenek;

d) nem lehet könnyen értékesíteni, és adott esetben úgy csomagolnak, hogy az adott mennyiség kisebb a piacon ténylegesen értékesített azonos termék legkisebb mennyiségénél;

e) a kiállítás helyszínén elfogyasztanak, a d) pontban említett nem csomagolt élelmiszerek és italok esetén;

f) összértékük és mennyiségük alapján megfelelőnek tartanak a kiállítás jellegének, a látogatók számának és a résztvevő kiállítók mennyiségének tekintetében.

67. cikk

A 65. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett mentesség olyan termékekre korlátozódik, amelyek:

a) a kiállításon fel- vagy elhasználásra kerülnek; és

b) összértéküket és mennyiségüket tekintve megfelelnek a kiállítás jellegének, a látogatók számának és a résztvevő kiállítók mennyiségének.

68. cikk

A 65. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett mentesség olyan reklámcélú nyomtatványokra és termékekre korlátozódik, amelyek:

a) kizárólag ingyenes terjesztésre kerülnek a kiállítás látogatói körében;

b) összértéke és mennyisége megfelel a kiállítás jellegének, a látogatók számának és a résztvevő kiállítók mennyiségének.

69. cikk

A 65. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett mentesség nem vonatkozik a következőkre:

a) alkoholtartalmú termékek;

b) dohány vagy dohánytermékek;

c) üzemanyag, függetlenül attól, hogy szilárd, folyékony vagy gázhalmazállapotú.

X. CÍM

VIZSGÁLAT, ELEMZÉS VAGY PRÓBA CÉLJÁRA BEHOZOTT TERMÉKEK

70. cikk

A 71-76. cikkre is figyelemmel adómentesen lehet behozni azon termékeket, amelyeket vizsgálatnak, elemzésnek vagy próbának vetnek alá összetételük, minőségük vagy más műszaki jellemzőjük megállapítása végett, tájékoztatás, illetve ipari vagy kereskedelmi kutatás érdekében.

71. cikk

A 74. cikk sérelme nélkül a 70. cikkben említett mentességet csak azon feltétellel lehet megadni, hogy a vizsgálat, elemzés vagy próba alá vetett termékeket teljesen fel-, illetve elhasználják a vizsgálat, elemzés vagy próba során.

72. cikk

Nem lehet mentességet adni a vizsgálat, elemzés vagy próba során felhasznált olyan termékekre, amelyek az értékesítés ösztönzését szolgálják.

73. cikk

Mentességet csak olyan termékmennyiségre lehet adni, amely feltétlenül szükséges a behozatali cél érdekében. Az ilyen mennyiségeket, az említett cél figyelembevételével, minden egyes esetben az illetékes hatóságoknak kell megállapítaniuk.

74. cikk

(1) A 70. cikkben említett mentesség olyan termékekre terjed ki, amelyeket teljes mértékben nem használnak el vagy fel a vizsgálat, elemzés vagy próba során, feltéve hogy az illetékes hatóságok hozzájárulásával és felügyelete alatt a megmaradó termékeket:

- teljesen megsemmisítik vagy kereskedelmileg értéktelenné teszik a vizsgálat, elemzés vagy próba befejezésekor, vagy

- az állam rendelkezésére bocsátják bármiféle költségektől mentesen, ahol ez lehetséges a nemzeti jogszabályok szerint, vagy

- megfelelően indokolt körülmények között kiszállítják az importáló tagállam területéről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti "megmaradó termékek" a vizsgálat, elemzés vagy próba után fennmaradó, vagy a ténylegesen fel nem használt termékek.

75. cikk

A 74. cikk (1) bekezdésének alkalmazását kivéve a vizsgálat, elemzés vagy próba végén megmaradó, a 70. cikkben említett termékek a megfelelő behozatal utáni hozzáadottérték-adó hatálya alá tartoznak a vizsgálat, elemzés vagy próba befejezése napján érvényes kulccsal, a termékek típusa és az illetékes hatóságok által azon a napon becsült vagy elfogadott érték alapján.

Az érdekelt fél azonban az illetékes hatóságok hozzájárulásával és felügyelete alatt a megmaradó terméket hulladéknak vagy selejtnek minősítheti. Ez esetben az importvám az ilyen minősítés időpontjában a hulladékra vagy selejtre érvényes tétel lesz.

76. cikk

Az illetékes hatóságok állapítják meg azon időszakot, amelyen belül a vizsgálatot, elemzést vagy próbát el kell végezni, valamint azon igazgatási alaki követelményeket, amelyekkel biztosítják, hogy a termékeket a szándékolt célnak megfelelően használják fel.

XI. CÍM

VEGYES MENTESSÉGEK

I. fejezet

A szerzői jogokat vagy az ipari és kereskedelmi szabadalmi jogokat védő szervezeteknek küldött szállítmányok

77. cikk

A szerzői jogok vagy az ipari vagy kereskedelmi szabadalmi jogok védelmével foglalkozó illetékes szervezeteknek küldött védjegyek, minták vagy formatervezési minták és azok kísérődokumentumai, valamint a szabadalmi bejelentések vagy hasonlók behozatali adómentességet élveznek.

II. fejezet

Idegenforgalmi tájékoztató reklámanyagok

78. cikk

A következőket adómentesen lehet behozni:

a) ingyenesen terjesztett dokumentáció (szórólapok, tájékoztató füzetek, könyvek, folyóiratok, útikönyvek, keretes vagy keret nélküli poszterek, keret nélküli fotók és fotónagyítások, illusztrált vagy nem illusztrált térképek, ablakfóliák és illusztrált naptárak), amelyek fő célja, hogy ösztönözzenek külföldi országok meglátogatására, különösen kulturális, idegenforgalmi, sport, vallási, kereskedelmi vagy szakmai találkozókon vagy rendezvényeken való részvételre, feltéve hogy az ilyen dokumentáció legfeljebb 25 százalékban tartalmaz magáncélú kereskedelmi reklámot, és hogy a reklám céljának általános jellege nyilvánvaló;

b) a hivatalos idegenforgalmi ügynökségek által vagy az ő égiszük alatt megjelentetett külföldi szállodalisták és évkönyvek, valamint a külföldi közlekedési társaságok menetrendjei, feltéve hogy az ilyen tájékoztató anyagot ingyenesen terjesztik, és az legfeljebb 25 százalékban tartalmaz magáncélú kereskedelmi reklámot;

c) a hivatalos nemzeti idegenforgalmi ügynökségek által akkreditált képviselőknek vagy kijelölt partnereknek szállított referenciaanyagok, amelyeket nem terjesztésre szántak, például évkönyvek, telefon- és telexszámlisták, szállodalisták, vásári katalógusok, kis értékű kézművesipari termékminták és a múzeumokról, egyetemekről, gyógyfürdőkről és más hasonló létesítményekről szóló dokumentáció.

III. fejezet

Vegyes dokumentumok és termékek

79. cikk

A következők adómentesek:

a) a tagállamok közszolgálatainak ingyenesen küldött dokumentumok;

b) külföldi kormányok és hivatalos nemzetközi szervek ingyenesen terjesztett kiadványai;

c) az importáló tagállamon kívüli országokban felállított testületek által szervezett választásokon használt szavazócédulák;

d) a bíróságok vagy a tagállamok más hivatalos szervei elé bizonyítékként vagy hasonló célból beterjesztendő tárgyak;

e) a közszolgálatok vagy a bankok közötti szokásos információcsere részeként küldött aláírásminták és az aláírásokkal kapcsolatos nyomtatott körlevelek;

f) a tagállamok központi bankjainak küldött hivatalos nyomtatványok;

g) az importáló tagállamon kívüli országban székhellyel rendelkező társaságok által készített jelentések, kimutatások, feljegyzések, prospektusok, jelentkezési űrlapok és egyéb dokumentumok, amelyeket az ilyen társaságok által kibocsátott értékpapírok bemutatóinak vagy jegyzőinek küldenek;

h) a címzettnek ingyenesen küldött információ átadására használt információhordozók (lyukkártyák, hangfelvételek, mikrofilmek, stb.), ha a mentesség nem teszi lehetővé a visszaélést vagy a verseny jelentősebb torzítását;

i) nemzetközi értekezleteken, konferenciákon vagy kongresszusokon és az ilyen találkozók jelentéseiben felhasználásra kerülő adatállományok, archívumok, nyomtatott űrlapok és egyéb dokumentumok;

j) az importáló tagállamon kívüli országban megrendelések szerzése vagy teljesítése, illetve az ezen állambeli versenyben való részvétel céljából behozott tervek, műszaki rajzok, formatervek, leírások és más hasonló dokumentumok;

k) az importáló tagállamban lefolytatott, más tagállamban létrehozott intézmények által tartott vizsgálat során felhasználásra kerülő dokumentumok;

l) nemzetközi egyezmények keretében a járművek vagy termékek nemzetközi mozgásával kapcsolatban hivatalos dokumentumként felhasználásra kerülő nyomtatott űrlapok;

m) az importáló tagállamon kívüli országban lévő közlekedési vagy szállodaipari vállalkozások által az importáló államban működő utazási irodáknak küldött nyomtatott űrlapok, címkék, jegyek és hasonló dokumentumok;

n) használt nyomtatványok és jegyek, fuvarlevelek, menetlevelek és egyéb kereskedelmi vagy hivatalos dokumentumok;

o) a nemzeti vagy nemzetközi hatóságok hivatalos nyomtatott űrlapjai és a nemzetközi szabványoknak megfelelő nyomtatványok, amelyeket az importáló tagállamon kívüli országok szövetségei küldenek terjesztésre az importáló tagállamban lévő társszövetségeknek;

p) a sajtóügynökségeknek, az újságok vagy a folyóiratok kiadóinak küldött fotók, diapozitívok és sztereotip matricák fotókhoz, felirattal is;

q) az Egyesült Nemzetek vagy valamelyik szakosított intézménye által készített, az ezen irányelvhez mellékelt listán felsorolt cikkek, függetlenül attól, hogy milyen célra szolgálnak;

r) nem értékesítésre szánt oktatási, tudományos vagy kulturális jellegű gyűjteménydarabok és művészeti tárgyak, amelyeket az ilyen tárgyak adómentes behozatala céljára a tagállamok illetékes hatóságai által jóváhagyott múzeumok, galériák és egyéb intézmények hoznak be. A mentesség csak azon feltétellel érvényes, hogy a kérdéses tárgyakat ingyenesen hozzák be, vagy ha térítés ellenében hozzák be, akkor azt nem adóköteles személy szállítja;

s) az exportáló ország hatósága, nemzetközi intézmények, regionális vagy helyi hatóságok által és az exportáló országban a közjog szerint létrehozott szervezetek által megjelentetett hivatalos kiadványok, továbbá az európai parlamenti választások alkalmával, vagy a nyomtatványok származási országában tartott országos választások alkalmával a tagállamokban hivatalosan elismert külföldi politikai szervezetek által terjesztett nyomtatványok; ha az ilyen kiadványok és nyomtatványok adókötelesek voltak az exportáló országban és nem részesültek adó-visszatérítésben a kivitel során.

IV. fejezet

Segédanyagok a termékek szállítása közbeni tárolására és védelmére

80. cikk

Adómentesen lehet behozni az olyan különböző anyagokat, mint a kötél, szalma, textília, papír és kartonpapír, fa és műanyag, amit a terméknek a tagállam területére való szállítása közbeni tárolásra és védelemre - többek között a hő elleni védelemre - használnak, ha:

a) ezek általában nem hasznosíthatók újra; és

b) az ellenértékük a 77/388/EGK irányelv 11. cikkében meghatározottak szerinti adóalap részét képezi.

V. fejezet

Alom, takarmány és tápanyag állatok számára szállítás közben

81. cikk

Állatoknak egy tagállam területére való beszállítására használt szállítóeszközre szállítás közben az állatok ellátására feltett bármiféle almot, takarmányt és tápanyagot adómentesen lehet behozni.

VI. fejezet

A közúti járművekben és a különleges tartálykocsikban lévőüzemanyag és kenőanyag

82. cikk

(1) A 83., 84. és 85. cikkre is figyelemmel, adómentesen lehet behozni a következőket:

a) üzemanyag a következők szabványos tartályában:

- magáncélú gépjárművek, haszongépjárművek és motorkerékpárok,

- különleges tartálykocsik;

b) a magáncélú gépjárművekkel és motorkerékpárokkal hordozható tartályokban szállított, járművenként legfeljebb 10 liter üzemanyag, az üzemanyag tartására és szállítására vonatkozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában:

a) "haszongépjármű": minden olyan gépjármű (beleértve a pótkocsis traktorokat is), amelyet felépítésénél és felszerelésénél fogva arra szántak és arra alkalmas, hogy, akár térítés ellenében is fuvarozzon:

- a gépkocsivezetővel együtt több mint kilenc főt,

- termékeket,

és haszongépjárműnek minősül minden, a fuvarozáson kívüli egyéb speciális célra szolgáló közúti jármű;

b) "magáncélú gépjármű": minden olyan gépjármű, amelyre nem terjed ki az a) pont szerinti meghatározás;

c) "szabványos tartály" a következő:

- a gyártó által a kérdéses gépjárművel azonos típusú valamennyi gépjárműre állandó jelleggel felszerelt tartály, amelynek állandó felszerelése lehetővé teszi az üzemanyag közvetlen felhasználását meghajtás céljára és adott esetben a hűtési és egyéb rendszerek szállítás közbeni működtetésére.

- A gáz mint üzemanyag közvetlen használatára tervezett gépjárművekre szerelt gáztartály és a gépjárműre esetleg felszerelt segédrendszerek tartályai is szabványos tartálynak minősülnek,

- a gyártó által a tartálykocsival azonos típusú valamennyi tartálykocsira állandó jelleggel felszerelt tartály, amelynek állandó felszerelése lehetővé teszi az üzemanyag közvetlen felhasználását a hűtési és az egyéb olyan rendszerek szállítás közbeni működtetésére, amelyekkel a különleges tartálykocsik fel vannak szerelve;

d) "különleges tartálykocsi": minden olyan tartálykocsi, amelyet elláttak a hűtőrendszer, az oxigénellátó rendszer, a hőszigetelő rendszer vagy egyéb rendszerek berendezéseivel.

83. cikk

A tagállamok a következők szerint korlátozhatják a haszongépjárművek és különleges tartálykocsik szabványos tartályában lévő üzemanyagra adott mentességet:

a) ha a gépjármű harmadik országból érkezik, legfeljebb 200 liter/jármű/utazás;

b) ha a jármű egy másik tagállamból érkezik:

- legfeljebb 200 liter/jármű/utazás ellenérték fejében vagy anélkül történő árufuvarozásra szánt és alkalmas járműveknél,

- legfeljebb 600 liter/jármű/utazás ellenérték fejében vagy anélkül, a gépkocsivezetővel együtt több mint kilenc fő szállítására szánt és alkalmas járműveknél.

A Szerződésben ezzel kapcsolatban megállapított eljárásokkal összhangban a Bizottság javaslata alapján a Tanácsnak 1986. július 1-jéig határoznia kell az első albekezdés b) pontjának első francia bekezdésében említett járművek szabványos tartályában lévő, adómentesen behozható üzemanyag mennyiségének emeléséről;

c) legfeljebb 200 liter/különleges tartálykocsi/utazás.

84. cikk

A tagállamok korlátozhatják az üzemanyag behozatali adómentességének mennyiségét, ha:

a) a nemzetközi fuvarozással foglalkozó haszongépjárművek harmadik országból légvonalban legfeljebb 25 kilométer mélyen mennek be a határsávba, ha az ilyen fuvar az e sávban élő személyek által megtett utakból áll;

b) harmadik országgal határos területen közlekednek olyan magáncélú gépjárművek, amelyek a határsávban légvonalban legfeljebb 15 kilométer mélyen élő személyek tulajdonában állnak.

85. cikk

Az üzemanyag behozatali adómentességét nem lehet más gépjárműre alkalmazni, csak arra, amelyben azt behozták, és az üzemanyagot nem lehet eltávolítani e gépjárműből, és nem lehet tárolni, kivéve az ilyen gépjármű szükséges javítását, továbbá azt a mentességet kapott személy sem ellenszolgáltatás fejében, sem ingyenesen nem ruházhatja át.

Az előző bekezdésben foglalt rendelkezés be nem tartása maga után vonja a kérdéses termékekkel kapcsolatos behozatal utáni hozzáadottérték-adó alkalmazását a rendelkezés megszegésének napján érvényes kulccsal, a termékek típusa és az illetékes hatóságok által azon a napon becsült vagy elfogadott érték alapján.

86. cikk

A 82. cikkben említett mentesség azon kenőanyagokra is érvényes, amelyek a gépjárművekben vannak és az utazás során azok rendeltetésszerű működéséhez szükségesek.

VII. fejezet

A háborús áldozatok emlékművei vagy temetői létesítéséhez, karbantartásához vagy díszítéséhez szükséges termékek

87. cikk

Az importáló tagállamon kívüli ország háborús áldozatainak a behozatali államban lévő temetői és sírjai, valamint a nekik állított emlékművek építéséhez, karbantartásához vagy díszítéséhez felhasznált, az illetékes hatóságok által e célra felhatalmazott szervezetek által behozott termékek adómentességet élveznek.

VIII. fejezet

Koporsók, temetési urnák és kegyeleti tárgyak

88. cikk

A következőket adómentesen lehet behozni:

a) az elhunyt személyek testét tartalmazó koporsók és a hamvaikat tartalmazó urnák, valamint virágok, temetési koszorúk és egyéb szokásos díszítmények;

b) az importáló országon kívüli tagállamban letelepedett, az importáló tagállam területére a temetésen való részvételre vagy a sír díszítésére látogató személy által hozott virágok, koszorúk és egyéb díszek, ha e tárgyak sem jellegüknél, sem mennyiségüknél fogva nem szolgálnak kereskedelmi célt.

XII. CÍM

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

89. cikk

Amennyiben ezen irányelv úgy rendelkezik, hogy a mentesség megadása bizonyos feltételek teljesítésétől függ, az érintett személy köteles az illetékes hatóságoknak bizonyítani e feltételek teljesítését.

90. cikk

(1) Évente egyszer meg kell határozni az ezen irányelv céljából figyelembe veendő ECU összegének a nemzeti valuta árfolyamán meghatározott értékét. Az alkalmazandó árfolyam az október első munkanapján érvényes árfolyam, amelyet a következő év január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Az ECU-ben megadott összegek átszámításával nemzeti valutában kapott összegeket a tagállamok kerekíthetik.

(3) A tagállamok továbbra is alkalmazhatják az (1) bekezdésben említett éves kiigazítás időpontjában hatályban lévő mentességi összegeket, ha az ECU-ben megadott mentességi összegek átszámítása a (2) bekezdés szerinti kerekítés előtt a nemzeti valutában megadott mentesség 5 %-nál kisebb módosításához vezet vagy a mentesség csökkentéséhez vezet.

91. cikk

Az ezen irányelvben foglaltak közül egyik rendelkezés sem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy továbbra is megadják a következőket:

a) kiváltságok és mentességek a közöttük vagy harmadik országokkal megkötött kulturális, tudományos vagy műszaki együttműködési egyezmények keretében;

b) különleges mentességek, amelyeket a közöttük vagy a Közösségen kívüli országokkal kötött határegyezmények keretében a határ menti forgalom jellegére tekintettel adnak;

c) mentességek, amelyeket a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezményt (Chicago, 1944.) aláíró harmadik országokkal kötött viszonossági megállapodásokban adtak meg az Egyezmény 9. mellékletében (nyolcadik kiadás, 1980. július) foglalt 4.42. és 4.44. Ajánlott gyakorlat megvalósítása céljából.

92. cikk

A behozatalra vonatkozó közösségi adómentességek létrehozásáig a tagállamok fenntarthatják a következőknek adott mentességeket:

a) a kereskedelmi flotta tengerészei;

b) az importáló tagállamon kívül legalább hathónapi munkavégzés után a hazájukba hazatérő munkavállalók.

93. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1984. július 1-jétől megfeleljenek.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal azokat az intézkedéseket, amelyeket az ezen irányelv alkalmazására fogadnak el, beleértve adott esetben azokat az intézkedéseket, amelyeket a 918/83/EGK rendelet azonos rendelkezéseire való egyszerű hivatkozással fogadtak el.

94. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

Oktatási, tudományos vagy kulturális jellegű audiovizuális anyagok

( 1 ) HL C 171., 1980.7.11., 8. o.

( 2 ) HL C 50., 1981.3.9., 106. o.

( 3 ) HL C 300., 1980.11.18., 11. o.

( 4 ) HL L 145., 1977.6.13., 1. o.

( 5 ) HL L 105., 1983.4.23., 1. o.