32012D0293[1]

2012/293/EU: A Bizottság határozata ( 2012. február 8. ) a Svédország által a Hammar Nordic Plugg AB javára nyújtott, SA.28809 (C 29/10) (ex NN 42/10 & ex CP 194/09) állami támogatásról (az értesítés a C(2012) 546. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2012. február 8.)

a Svédország által a Hammar Nordic Plugg AB javára nyújtott, SA.28809 (C 29/10) (ex NN 42/10 & ex CP 194/09) állami támogatásról

(az értesítés a C(2012) 546. számú dokumentummal történt)

(Csak a svéd nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2012/293/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdése a) pontjára,

miután az említett rendelkezéseknek megfelelően felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére (1), és ezen észrevételek figyelembevételével,

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1) A Bizottsághoz 2009. május 26-án kelt és 2009. június 16-án iktatott levél formájában panasz érkezett a Hammar Nordic Plugg AB-nak Vänersborg önkormányzata által köztulajdon piaci ár alatti értékesítése formájában nyújtott állítólagos állami támogatás kapcsán.

(2) A panasz bizalmas adatokat nem tartalmazó változatát a Bizottság 2009. október 27-én megküldte a nemzeti hatóságoknak. Svédország 2009. november 30-án kelt, ugyanezen a napon iktatott levelében válaszolt.

(3) 2010. március 9-én a Bizottság további felvilágosítást kért, amelyet Svédország 2010. április 20-i levelében adott meg.

(4) 2010. május 11-én a Chips AB információkat nyújtott be a Bizottsághoz.

(5) 2010. október 27-én kelt levelében a Bizottság azon határozatáról tájékoztatta Svédországot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (2) (a továbbiakban: az EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerint eljárást indít a támogatást illetően. Az eljárás megindítására irányuló bizottsági határozatot (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3) kihirdették. A Bizottság felszólította az érintett feleket, hogy az intézkedés vonatkozásában nyújtsák be észrevételeiket.

(6) 2010. november 23-i levelében Svédország az eljárás megindításáról szóló határozatra vonatkozó észrevételek benyújtására rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását kérte.

(7) A svéd hatóságok 2010. december 15-i és 17-i levelükben küldték meg észrevételeiket a Bizottságnak. A Hammar Nordic Plugg AB 2011. január 22-i levelében küldte meg észrevételeit a Bizottságnak.

(8) A Bizottság 2011. február 1-jén észrevételezésre továbbította a Hammar Nordic Plugg AB megjegyzéseit a svéd hatóságoknak.

(9) 2011. június 1-jén a Bizottság további információkat kért. Svédország erre 2011. június 29-i levelében válaszolt, majd 2011. szeptember 12-én és szeptember 30-án e-mailben további felvilágosítással szolgált.

(10) 2011. június 6-án a Bizottság kérdőívet küldött a Chips AB-nek, erre azonban közvetlenül a vállalkozástól nem kapott választ. A Chips AB mindazonáltal benyújtott bizonyos információkat a svéd hatóságokhoz, amelyek ezen információkat is belefoglalták a 2011. szeptember 12-én küldött felvilágosításba.

(11) 2011. október 19-én találkozóra került sor a Bizottság szolgálatai és a Hammar Nordic Plugg AB képviselői között.

(12) 2011. november 3-án a Hammar Nordic Plugg AB e-mailben további információkat nyújtott be a Bizottsághoz. A Bizottság 2011. november 4-én továbbította ezeket az információkat a svéd hatóságok felé, amelyek azonban 2011. november 28-án megerősítették, hogy nincsenek további észrevételeik.

2. AZ ÜGY LEÍRÁSA

2.1. A kedvezményezett és az érintett felek

(13) A támogatás kedvezményezettje a Hammar Nordic Plugg AB (a továbbiakban: Hammar), amely ingatlankiadással és -kezeléssel foglalkozik. A Hammar, amelynek székhelye a nyugat-götalandi Trollhättan városában található, anyavállalatának, a Hammar Nordic Fastigheter AB-nek 100 %-os tulajdonában van, ez utóbbi tulajdonosa pedig egy magánszemély, Anders Hammar (4).

(14) Vänersborg önkormányzata (a továbbiakban: az önkormányzat) Nyugat-Götaland megyében található, a norvég határ közelében. Svédország 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképe alapján Vänersborg nem támogatási területen található.

(15) A Fastighets AB Vänersborg (a továbbiakban: FABV) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlankezelő vállalat.

(16) A Topp Livsmedel (a továbbiakban: Topp) az Orkla ASA (a továbbiakban: Orkla) nemzetközi konszern részét képező Chips AB (5) vállalkozáshoz tartozott.

(17) Az intézkedés tárgyát képező ingatlan (a továbbiakban: a létesítmény) két telket, egy gyárépületet, tárgyi eszközöket és immateriális javakat (pl. védjegyeket) foglal magában. A létesítmény a Vänersborg önkormányzathoz tartozó egyik kisebb település, Brålanda területén található. 2007-ig a Topp mintegy 30 alkalmazottal mélyhűtött zöldségeket állított elő a létesítményben.

2.2. Az intézkedés összefoglalása

(18) Egy 2009. május 26-i levélben panasz érkezett a Bizottsághoz egy állítólagos, köztulajdon (a létesítmény) piaci ár alatti értékesítése révén nyújtott állami támogatásra vonatkozóan.

(19) A tényállás a következő: 2007 végén a Chips AB bejelentette, hogy leállítja a Topp-ban a gyártást, majd megkezdte a létesítmény értékesítését.

(20) 2008. február 13-án az önkormányzat - az FABV-n keresztül - 17 millió SEK-ért (1,7 millió EUR) (6) megvásárolta a létesítményt a Chips AB-tól.

(21) Ugyanazon a napon, 2008. február 13-án az FABV két megállapodást kötött a Hammarral. Az egyik megállapodás bérleti szerződés volt, amely révén az FABV a teljes létesítményt bérbe adta a Hammarnak (7). A másik megállapodás egy opciót tartalmazott, amely jogot biztosított a Hammar számára, hogy a 2008. március 1. és 2010. február 28. közötti kétéves időszakban 8 millió SEK-es (0,8 millió EUR) áron bármikor megvásárolhassa az FABV-től a létesítményt. A Hammar élt az opcióval és 2008. augusztus 11-én a rögzített áron megvásárolta a létesítményt az FABV-től.

(22) Egy 2008. március 1-jei megállapodás értelmében a Hammar a létesítmény legnagyobb részét helyi vállalkozásoknak adta bérbe, az FABV és a Hammar közötti megállapodásban szereplőnél magasabb bérleti díj (8) fejében. A bérleti szerződés aláírásának feltételeként a helyi vállalkozások azt a követelményt állították, hogy amennyiben a Hammar lesz a létesítmény tulajdonosa, a jövőben legyen lehetőségük a létesítmény megvásárlására. Az ugyanazon a napon aláírt opciós megállapodás lehetőséget biztosított a helyi vállalkozások számára, hogy 40 millió SEK-ért (4 millió EUR) megvásárolják a létesítményt.

(23) 2008. szeptember 2-án a Hammar szerződést kötött a helyi vállalkozásokkal a létesítmény 40 millió SEK-ért történő értékesítéséről.

3. AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ HATÁROZAT

(24) A Bizottság okkal feltételezte, hogy a létesítmény FABV általi, Hammarnak történő eladása állami támogatást tartalmazott. Ezért a Bizottság az említett ügylet tekintetében 2010. október 27-én hivatalos vizsgálati eljárást indított (9).

(25) A svéd hatóságok és a Hammar benyújtották a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó észrevételeiket.

(26) A svéd hatóságok álláspontja szerint a létesítmény Hammarnak történő értékesítése nem valósít meg állami támogatást. Fenntartják véleményüket, miszerint az önkormányzat a létesítmény FABV-n keresztül történő megvásárlásával kizárólag a gyár és a munkahelyek fennmaradását kívánta biztosítani. Mivel az önkormányzatnak nem állt szándékában, hogy saját maga működtesse az üzemet, a Hammar által javasolt megoldást, azaz a vételi opciót tartalmazó bérleti szerződést választották. A svéd hatóságok azt is megjegyezték, hogy a Hammarnak biztosított opció 9 millió SEK (0,9 millió EUR) összegű, az önkormányzat költségvetéséből az FABV-nek nyújtott tőkeinjekciót is előírt azon veszteség ellentételezésére, amely akkor keletkezik, ha a Hammar él az opcióval.

(27) A Hammar azt állítja, hogy az FABV túlságosan magas áron vásárolta meg a létesítményt a Chips AB-től, ami azt jelentheti, hogy az Orkla részesült állami támogatásban. Ezenfelül a Hammar azt állítja, hogy a létesítményt piaci feltételek mellett vásárolta az FABV-től, és az adásvétel nem volt hatással a tagállamok közötti kereskedelemre, továbbá nem vezetett versenytorzuláshoz.

(28) Állításának alátámasztására a Hammar benyújtott egy (2011. január 20-i keltezésű) utólagos számítást, amelyet a PricewaterhouseCoopers készített a létesítmény értékéről (a továbbiakban: PwC-jelentés). A PwC-jelentés értelmében az ingatlanok e típusa esetében a piaci ár kiszámítása során olyan nagy a bizonytalansági tényező, hogy úgy tekinthető, hogy az ár a létesítmény minden egyes adásvétele során (azaz amikor az FABV megvette a Chips AB-tól, majd amikor az FABV eladta a Hammarnak, és végül amikor a Hammar értékesítette a helyi vállalkozásoknak) a piaci ár közelében került meghatározásra. A jelentés mindenekelőtt az FABV által a Hammarnak, majd utóbbi által a helyi vállalkozásoknak történő értékesítés során fizetett árat tekinti piaci árnak, figyelembe véve a két (az FABV és a Hammar, illetve a Hammar és a helyi vállalkozások közötti) bérleti szerződésben rögzített pénzügyi feltételeket.

(29) A Bizottság szolgálataival tartott 2011. október 19-i találkozón, valamint 2011. november 3-i beadványában, amelyben további információkkal látta el a Bizottságot, a Hammar hangsúlyozta, hogy a létesítményre nem volt más ajánlat az önkormányzat és a Hammar közötti, a 8 millió SEK összegű vételi opciót tartalmazó megállapodás létrejöttének időpontjában, ezért ez az ár bármiféle esetleges - hipotetikusnak tekintendő - számításoktól függetlenül piaci árnak minősül.

(30) 2011. november 3-án a Hammar a Copenhagen Economics A/S (10) (a továbbiakban: Copenhagen Economics) által készített jelentést küldött a Bizottságnak. A jelentés azt vizsgálja, hogyan hathatott a tagállamok közötti kereskedelemre a létesítmény FABV általi megvásárlása a Chips AB-tól, majd a Hammarnak történő értékesítése. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy az első adásvétel rendelkezett az Unión belüli kereskedelemre való hatásgyakorlás potenciáljával, mivel az eladó, a Chips AB nemzetközi vállalkozás - a norvég Orkla-konszern finn leányvállalata -, amely részt vesz a nemzetközi versenyben. Ezzel szemben a jelentés megállapítja, hogy a létesítmény FABV általi, Hammarnak történő értékesítése egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen mértékben hatott az Unión belüli kereskedelemre, mivel a Hammar csak helyi szinten folytatja tevékenységét és nem rendelkezik nemzetközi versenytársakkal az érintett piacon.

4. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

4.1. Állami támogatás megléte

(31) Azt, hogy a létesítmény FABV általi, a Hammarnak történő értékesítése állami támogatásnak minősül-e, az EK-Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése fényében kell értékelni, amely szerint "a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet".

(32) A Bizottság megjegyzi, hogy a támogatás kedvezményezettje, a Hammar vállalkozásnak minősül, mivel a piacon nyújtott ingatlan- és ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások révén gazdasági tevékenységet folytat.

(33) Az ügyletet az önkormányzat bonyolította le, az FABV-n keresztül. Az FABV 100 %-ban az önkormányzat tulajdonában van, esetleges veszteségeit az önkormányzat rendes költségvetéséből fedezik. Az FABV vezetése Vänersborg önkormányzati vezetőiből áll. Az FABV által hozott határozatok így az államnak tulajdoníthatók, és olyan mértékben, amennyiben a határozatok gazdasági következményekkel járnak, állami forrás felhasználásának minősülnek. Ezenfelül az önkormányzat egyértelműen résztvevője volt az ügyletnek, hiszen a Hammarnak biztosított opció 9 millió SEK összegű, az önkormányzat költségvetéséből az FABV-nek nyújtott tőkeinjekciót is előírt azon veszteség ellentételezésére, amely akkor keletkezik, ha a Hammar él az opcióval. Mindezek fényében a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a létesítmény Hammarnak történő eladása állami források felhasználását foglalta magában.

(34) Mivel az ügylet egy bizonyos vállalkozást (a Hammart) részesített előnyben, az intézkedés szelektív intézkedésnek minősül.

(35) Az Európai Unió Bírósága állami támogatásra vonatkozó ítélkezési gyakorlatának értelmében az intézkedés torzítja vagy torzíthatja a versenyt és hatással lehet az Unión és az Európai Gazdasági Térségen (a továbbiakban: EGT) belüli kereskedelemre. Annak alátámasztására, hogy a létesítmény Hammarnak történő értékesítéséből eredő szelektív előny nem, vagy csak jelentéktelen mértékben gyakorolt hatást a kereskedelemre, a Copenhagen Economics által készített tanulmány (lásd a (30) preambulumbekezdést) azt állítja, hogy az ingatlanpiac, amelyen a Hammar tevékenykedik, csupán helyi szintű. A kereskedelemre gyakorolt esetleges hatás azonban nem attól függ, hogy a támogatás kedvezményezettje nemzetközi vagy csupán nemzeti szinten tevékeny, sokkal inkább az határozza meg, hogy azok az áruk és szolgáltatások, amelyekkel a támogatás kedvezményezettje kereskedik, az Unión belüli kereskedelem tárgyát képezik vagy képezhetik-e (11). Ez a feltétel ezen intézkedés kapcsán teljesül, mivel az ingatlan- és ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások az Unión belüli kereskedelem és beruházások tárgyát képezik. Ezt a tényt a szóban forgó ügyben megerősíti az a körülmény, hogy a létesítmény korábbi tulajdonosa (Chips AB) a nemzetközi szinten tevékeny Orkla-konszern finnországi székhelyű leányvállalata. Ez azt bizonyítja, hogy a szóban forgó eszköz (a létesítmény) vonatkozásában határokon átnyúló érdekek léteznek; ezen felül a létesítmény nem egy beépítetlen telek, hanem egy működő, mélyhűtött élelmiszereket előállító üzem.

(36) A Bizottság ezért úgy véli, hogy még ha a Hammar csak helyi szinten tevékenykedik is, egy olyan piacon folytat tevékenységet, amelyen nem zárható ki az Unión és EGT-n belüli kereskedelemre és versenyre gyakorolt hatás. A Hammar által benyújtott érvek ezért nem indokolják, hogy a Bizottság eltérjen az e feltételre vonatkozó, az eljárás megindításáról szóló határozatában megfogalmazott előzetes értékelésétől.

(37) Ezért az állami támogatás definíciójának egyetlen mérlegelendő kritériuma az, hogy a létesítmény FABV általi értékesítése előnyt biztosított-e a Hammarnak. A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy véli, hogy az FABV a piaci érték alatti áron értékesítette a létesítményt a Hammarnak (amit egy piaci magánbefektető vélhetően nem tett volna), és ezzel előnyhöz juttatta a Hammart.

(38) Az ügy bizonyos köztulajdonban lévő eszközök magánvállalkozásnak történő értékesítésével kapcsolatos. Az eszközök egy része ingatlan (telek és épületek), amelyek esetében a támogatás meglétének vizsgálata során a Bizottság a hatóságok általi földterület- és épületértékesítés állami támogatási elemeiről szóló közleményére (12) (a továbbiakban: a közlemény) támaszkodik. Ha az értékesítés más eszköztípust érint, a Bizottság a piacgazdasági magánbefektető elvén alapuló tesztet alkalmazza, vagyis azt határozza meg, hogy a közjogi eladó úgy viselkedett-e, mint egy piacgazdasági magánbefektető. Az egyértelműség kedvéért a Bizottság mindazonáltal a szóban forgó ügylet egészét a közlemény alapján ítéli meg, mivel a közlemény szintén ezen az elven alapul (13).

(39) A közlemény II.1. pontja értelmében mindenekelőtt akkor zárható ki a vevő javára nyújtott állami támogatás automatikus megléte, ha az értékesítésre megfelelően közzétett, nyílt és feltételmentes, árveréshez hasonlítható pályázati eljárást követően kerül sor, amely során a legjobb vagy az egyetlen ajánlatot fogadják el. A Bizottság által összegyűjtött információk alapján úgy tűnik, az FABV a létesítmény értékesítését megelőzően nem hirdetett pályázati eljárást, ezért az állami támogatás megléte nem zárható ki automatikusan.

(40) A Hammar úgy érvel, hogy a 8 millió SEK összegű ár megfelel a létesítmény piaci értékének, mivel az opcióról való megállapodás időpontjában más ajánlat nem volt. A Bizottság mindazonáltal megállapítja, hogy a létesítmény önkormányzat általi értékesítése nem volt átlátható és más ajánlattevők számára nyitott. Ezért a Bizottság nem tud a tényleges piaci értékre (14) vonatkozó következtetést levonni az eladási árból. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy az FABV 2008. február 13-án 17 millió SEK-ért vette meg a létesítményt, és ugyanaznap beleegyezett, hogy a Hammarnak vételi opciót biztosítson a létesítmény sokkal alacsonyabb áron, 8 millió SEK-ért történő megvételére.

(41) A közlemény II. 2a. pontja szerint abban az esetben, ha az értékesítés feltételhez nem kötött pályázati eljárás nélkül zajlik, az értékesítési tárgyalások előtt egy vagy több független értékbecslőnek független értékbecslést kell végeznie a piaci érték általánosan elfogadott piaci számadatok és értékbecslési normák alapján történő megállapítása céljából. A Bizottság megállapítja, hogy az FABV nem készíttetett független értékbecslést a létesítményről az értékesítési tárgyalások előtt.

(42) Annak ellenére, hogy nem került sor nyílt és feltételmentes pályázati eljárásra és az értékesítési tárgyalásokat megelőzően nem készült független értékbecslés a létesítményről, rendelkezésre állnak más információk, amelyek lehetővé teszik, hogy következtessünk a létesítmény azon időpontbeli piaci értékére, amikor az FABV eladta azt a Hammarnak.

(43) Amikor a létesítményt 2007 végén piacra bocsátották, a Chips AB megbízta a Colliers Internationalt (15), hogy készítsen értékesítési feljegyzést a létesítményről. A Colliers International 27 millió SEK (2,7 millió EUR) összegű eladási árat adott meg az épületekre, a tárgyi eszközök és immateriális javak nélkül. Amint az az eljárás megindításáról szóló határozatban megállapításra került, a Bizottság ezt a piaci ár megfelelő becslésének tekinti, mivel i. a becslésre az értékesítési tárgyalások előtt került sor; ii. a becslést a Chips AB a létesítmény értékesítése kapcsán rendelte meg, vagyis olyan összefüggésben, amikor a Chips AB-nak ésszerűen nem állhatott más érdekében, mint hogy helytálló becslést kapjon a piaci értékről; iii. a vizsgálatot mind az eladótól, mind a vevőtől független harmadik fél végezte; és iv. a Colliers International megbízható tapasztalattal rendelkezik az ingatlanágazatban. A Hammar mindazonáltal vitatja a Bizottság azon álláspontját, hogy az értékbecslés független lett volna, hiszen azt az eladó rendelte meg. A Hammar emellett úgy véli, hogy - tekintettel a létesítmény tranzakciókori helyzetére - a Colliers International feltevései nem voltak realisztikusak (a Colliers International többek között csupán 10 %-os kihasználatlansági szintből indult ki).

(44) A létesítmény piaci árának egy másik lehetséges mutatója a Swedbank Kommersiella Fastigheter (16) (a továbbiakban: Swedbank) által 2008 júniusában végzett értékelés. Ez az értékbecslés azon helyi vállalkozások számára készült, amelyek később megvásárolták a létesítményt, a létesítményvásárláshoz történő hitelfelvétel céljából. A Swedbank 30 millió SEK-re (3 millió EUR) becsülte a létesítmény piaci értékét, bár az értékelt ingatlan kisebb volt, mint a létesítmény egésze (17). A Swedbank 35 %-os kihasználatlansági szintből indult ki; a többi feltételezés összehasonlítható volt a Colliers International feltevéseivel.

(45) A PwC-jelentés az értékesítés időpontjának függvényében számos becslést tartalmaz a létesítmény piaci értékére vonatkozóan. A jelentésben megállapításra kerül például, hogy a létesítmény értéke mintegy 9 millió SEK volt, amikor a Chips AB eladta azt az FABV-nek, míg mintegy 5,5 millió SEK (0,55 millió EUR) volt, amikor a Hammar ugyanaznap (2008. február 13-án) bérbe vette az FABV-től. A PwC-jelentésben szerepel egy harmadik, a létesítmény értékére vonatkozó becslés is: azon időpontban, amikor a Hammar bérbe adta a létesítményt a helyi vállalkozásoknak (2008. március 1-jén) megközelítőleg 21 millió SEK-et (2,1 millió EUR-t) ért.

(46) A Bizottság mindenekelőtt megjegyzi, hogy a PwC-jelentés rövid időszakon belül különböző piaci értékeket ad meg a létesítményre. Mivel az ingatlanok piaci értéke rövid távon (rendkívüli körülmények kivételével) meglehetősen stabil, a Bizottságnak erős kétségei vannak a PwC-jelentésben szereplő értékelések egy részével kapcsolatban, különösen azt figyelembe véve, hogy valamennyi tranzakcióra igen rövid időszak alatt került sor.

(47) A létesítmény PwC-jelentésben szereplő első két értékbecslést (9 millió SEK és 5,5 millió SEK) a Bizottság - összehasonlítva a Colliers International és a Swedbank egyidejű értékelésével - irreálisnak találja. Egyrészről a Bizottság megjegyzi, hogy a PricewaterhouseCoopers (a továbbiakban: PwC) 5,5 millió SEK-es értékbecslése azon a pénzforgalmon alapul, amelyet a Hammar bérleti díj formájában fizetett a létesítményért az FABV-nek. A PwC maga is elismeri, hogy ezek a bérleti díjak jóval alacsonyabbak, mint egy hasonló ipari létesítmény rendes hozama. Ez még inkább figyelemre méltóvá válik azokkal a (mintegy hétszer magasabb) bérleti díjakkal összehasonlítva, amelyeket a helyi vállalkozások fizetnek csupán néhány nappal később a Hammarnak (lásd a 7. és 8. lábjegyzetet). Fentiekre figyelemmel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Hammar által fizetett bérleti díjak alacsonyabbak voltak a piaci bérleti díjaknál. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az 5,5 millió SEK-es értékbecslés, amely a piaci szint alatti bérletidíj-bevételen alapul, nem tükrözi a létesítmény valós piaci értékét. Másrészről a 9 millió SEK-es értékbecslés azon a feltevésen alapul, hogy a létesítmény a tulajdonlás első két évében 100 %-ban üresen áll majd, a kihasználatlansági szint a harmadik évben 75 %-ra, a negyedik évben 50 %-ra csökken, majd az értékbecslés által felölelt időszak fennmaradó részére beáll 60 %-ra. A kihasználatlansági szintre vonatkozó feltevések azonban nem veszik figyelembe, hogy az értékesítés időpontjában ismert volt, hogy a helyi vállalkozások készek voltak a létesítmény bérbevételére, ezért a meghatározandó érték alapja a bérlővel rendelkező létesítmény.

(48) A PwC-jelentésben szereplő harmadik becslés szerint a létesítmény piaci értéke mintegy 21 millió SEK volt, amikor a Hammar értékesítette azt a helyi vállalkozásoknak, bár a becslésbe bevont helyiségek nem foglalják magukban a létesítmény egészét (lásd a 17. lábjegyzetet). Ez a becslés alapvetően ugyanazon módszerre épül, mint a Colliers International és a Swedbank becslése; a feltevések alapjául főként a Hammar és a helyi vállalkozások közötti (azaz az értékesítés időpontjában érvényes) bérleti szerződés feltételei szolgálnak. Megjegyzendő továbbá, hogy a feltételezések szerint a szerződési feltételek összhangban voltak a piaci gyakorlattal, különösen, mivel a megállapodás két piaci magánszereplő között jött létre, akik vélhetőleg kizárólag gazdasági szempontból ésszerű indokok alapján cselekednek. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a létesítmény piaci értékére vonatkozó, a PwC-jelentésben szereplő harmadik becslés helytálló.

(49) Ezért egyértelmű, hogy - függetlenül attól, hogy a létesítmény piaci értékének melyik becslését (a Colliers International által, a Swedbank által készített vagy a PwC-jelentésben szereplő harmadik becslést) választjuk - a 8 millió SEK-es ár, amelyért az FABV eladta a létesítményt a Hammarnak, a piaci ár alatt volt, ezáltal a Hammar előnyben részesült.

(50) Tekintve, hogy az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének valamennyi feltétele teljesül, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált intézkedés állami támogatást valósít meg, amely ezenfelül jogellenes is, mivel azt a Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül nyújtották a kedvezményezettnek.

(51) A támogatás kedvezményezettjének biztosított előny a Hammar által fizetett ár (8 millió SEK) és a létesítmény piaci ára közötti különbségnek felel meg.

(52) A Bizottság a létesítmény piaci árát a rendelkezésre álló lehetséges alternatívák és becslések vizsgálata révén állapítja meg. Ezek a következők: i. az FABV által 2008. február 18-án a Chips AB-nak ténylegesen megfizetett 17 millió SEK; ii. a helyi vállalkozások által a Hammarnak ténylegesen megfizetett 40 millió SEK; iii. a Colliers International által az értékesítés előtt készített becslés 27 millió SEK-ről; iv. a Swedbank által 2008 júniusában készített becslés 30 millió SEK-ről; és v. a PwC-jelentésben szereplő 21 millió SEK összegű becslés.

(53) A Bizottság úgy véli, hogy az FABV által a létesítmény megvásárlásakor a Chips AB-nek fizetett 17 millió SEK nem szolgál a piaci érték meggyőző bizonyítékául. A Bizottság már az eljárás megindításáról szóló határozatában kifejtette, hogy a Chips AB elfogadta a becsült piaci értéknél alacsonyabb árat, mert el akarta kerülni a létesítmény bezárásából és a munkahelyek ebből következő megszűnéséből eredő, a vállalkozás hírnevére ható negatív következményeket. Ezenfelül a Chips AB ki akarta használni a gyors értékesítés lehetőségét, hogy lezárhassa a Topp működését. Az a piaci magánszereplő, amelyre nem érvényesek ezek (a Chips AB-ra specifikus) korlátozások, magasabb árat kért volna. A Bizottság ezért úgy véli, hogy nem szükséges megcáfolni a Hammar érvelését, amelyet e határozat (27) preambulumbekezdése foglal össze, és amely a hivatalos vizsgálatnak részét nem képező körülményre vonatkozik.

(54) A Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás során összegyűjtött információk alapján azt is megállapította, hogy a helyi vállalkozásokkal megállapodott 40 millió SEK összeg sem tűnik a legjobb mércének a létesítmény piaci árának meghatározásához, mivel a vállalkozások a megállapodásban szereplő összeget részben banki hitelből, részben pedig magától a Hammartól kapott hitelből finanszírozták. Az eladó (aki egyúttal hitelező is az ügyletben) nagyarányú részesedése a finanszírozásból és az ebből következő hitelkockázat nem támasztják alá közvetlenül azt az érvelést, miszerint a 40 millió SEK névleges ár jelenti a létesítmény tényleges gazdasági értékét. Az ezen ügylet során kifizetett névleges ár ezért nem meggyőző bizonyíték a piaci körülmények között fizetendő árra nézve, de további jel arra vonatkozóan, hogy a 8 millió SEK-es ár nem felel meg a létesítmény piaci értékének. A két alternatíva egy három hétnél rövidebb időszak alatt került megállapításra; a rövid időszak alatti igen jelentős árkülönbség megerősíti, hogy ez az összeg nem felel meg a piaci árnak.

(55) Ami a Colliers International és a Swedbank becsléseit illeti, a Bizottságnak nincs oka kételkedni abban, hogy azok függetlenek és általánosan elfogadott standardok alapján készültek. A Bizottság mindazonáltal úgy véli, hogy a becslések közvetlenül nem hasonlíthatók össze, mivel az értékelések alapjául szolgáló feltevések egy része különböző. A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság nem tudja teljes bizonyossággal megállapítani, hogy ezek a becslések nyújtják-e a legmegbízhatóbb képet a létesítmény valós piaci értékéről, mivel feltevéseken, valamint a piacon történő más tranzakciókkal való összehasonlításokon alapulnak, nem pedig az érintett létesítményre vonatkozó egyéb tranzakciókkal való összehasonlításokon.

(56) Összességében a Bizottság úgy véli, hogy indokolt a PwC-jelentésben szereplő harmadik becslésből következő piaci értéket alkalmazni. Amint az a (48) preambulumbekezdésben is megállapításra került, a Bizottság úgy véli, hogy a becslés - annak ellenére, hogy elkészítésére az ügylet lebonyolítását követően került sor - egy (a Hammar és a helyi vállalkozások között) valóban létező bérleti szerződésből eredő pénzforgalmon alapul, és így tényszerű piaci megfigyelésekre épít. Erre tekintettel a 21 millió SEK-es becslés a létesítmény piaci értékének hihető - bár a Colliers International és a Swedbank becsléséhez képest óvatos - becslése. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a Hammar 2008. február 13-án kötött opciós megállapodást a létesítmény 8 millió SEK-ért történő megvásárlásáról és 2008. augusztus 11-én élt az opcióval. 2008. március 1-jén a Hammar opciós szerződést kötött a helyi vállalkozásokkal a létesítmény 40 millió SEK-ért történő értékesítéséről, az értékesítési szerződés megkötésére 2008. szeptember 2-án került sor, amikor a vállalkozások éltek az opcióval. A PwC-jelentésben 2008. március 1-jét vették alapul a létesítmény 21 millió SEK-es értékének megbecslésekor. Tekintve, hogy valamennyi tranzakcióra rövid időn belül került sor, nincs ok azt feltételezni, hogy a létesítmény értéke különösen távol eshetett a 21 millió SEK-től, amikor a Hammar megvásárolta azt, vagy amikor az opciós szerződést megkötötte.

(57) Ennek alapján megállapítható, hogy a Hammarnak biztosított előny 13 millió SEK(1,3 millió EUR). Az előny a 21 millió SEK-es piaci érték és a Hammar által a létesítményért ténylegesen fizetett 8 millió SEK-es ár közötti különbségből adódik.

4.2. A támogatás összeegyeztethetősége

(58) Sem a svéd hatóságok, sem a Hammar nem nyújtott be bizonyítékokat annak alátámasztására, hogy a támogatás a közös piaccal összeegyeztethető lenne. Az intézkedés svéd hatóságok által megadott egyetlen indoka az önkormányzat azon politikai szándéka volt, hogy fenntartsa az üzem működését és ezzel egyidejűleg biztosítsa a foglalkoztatást Vänersborg körzetében.

(59) Tekintve, hogy az önkormányzat nem támogatási területen helyezkedik el (lásd a (14) preambulumbekezdést), nem jogosult regionális támogatásra. A támogatás svéd hatóságok által megadott különböző céljai figyelembe vehetők lennének a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásról szóló bizottsági közlemény (18) alapján. Semmi nem utal azonban arra, hogy ebben az esetben teljesülnek az iránymutatás feltételei. Különösen pedig semmi nem utal arra, hogy a Hammar nehéz helyzetben lévő vállalkozás lett volna a létesítmény megvásárlásakor.

(60) Semmi esetre sem volt kellő bizonyíték arra, hogy az intézkedés szükséges és arányos volt valamely közös érdekű cél eléréséhez. Ezért a Bizottság nem talált indokot arra, hogy a támogatást az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése értelmében a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítsa.

(61) Az összeegyeztethetőség egyetlen más oka sem tűnik alkalmazhatónak. Ezért a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a létesítmény önkormányzat általi, Hammarnak történő értékesítése jogtalan és az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást valósít meg.

4.3. A bérleti szerződés és az opciós ár

(62) Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság azt illetően is kételyének adott hangot, hogy mennyiben felelt meg a piaci feltételeknek az FABV és a Hammar között 2008. február 13-án létrejött bérleti szerződés, valamint az az ár, amelyen a Hammar az opció értelmében megvásárolhatta a létesítményt (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (38) preambulumbekezdését).

(63) A bérleti szerződést illetően a Bizottság megállapítja, hogy az állami támogatást tartalmaz, mivel a 4.1. szakaszban bemutatott okok miatt teljesülnek az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének szükséges feltételei: i. a támogatás kedvezményezettje, a Hammar vállalkozás; ii. az FABV által hozott határozatok az államnak tulajdoníthatók, és amennyiben gazdasági következménnyel járnak, állami forrás felhasználásának minősülnek; iii. az intézkedés szelektív, mivel bizonyos vállalkozást részesít előnyben; iv. a (47) preambulumbekezdésben leírtak és a Hammar által benyújtott PwC-jelentés alapján a Bizottság úgy véli, hogy az FABV által a Hammartól beszedett bérleti díj alacsonyabb a piaci árnál, ezért előnyt biztosít a Hammarnak; és v. még ha a Hammar csak helyi szinten tevékenykedik is, egy olyan piacon folytat tevékenységet, amelyen nem zárható ki az Unión és EGT-n belüli kereskedelemre és versenyre gyakorolt hatás.

(64) Annak megállapításához, hogy mekkora előnyben részesült a Hammar, össze kell hasonlítani azt a bérleti díjat, amelyről az FABV és a Hammar 2008. február 13-án megállapodott (0,5 millió SEK az első évre), azzal, amelyről 2008. március 1-jén a Hammar és a helyi vállalkozások között jött létre megállapodás (3,5 millió SEK az első évre). A Bizottság úgy véli, hogy e második szerződés feltételei megfelelnek a létesítmény bérbeadása piaci értékének, mivel a szerződés két piaci magánszereplő között jött létre, akik gazdasági szempontból ésszerű indokok alapján cselekszenek. Ugyancsak megjegyzendő ebben az összefüggésben, hogy a PwC-jelentés is az utóbbi összegből indul ki a létesítmény értékének számítása során. Mivel a Hammar csupán 2008. március 1. és 2008. augusztus 11. (azon időpont, amikor a Hammar élt a vételi opcióval) között, vagyis mintegy hat hónapig fizetett bérleti díjat az önkormányzatnak, az FABV és a Hammar, illetve a Hammar és a helyi vállalkozások közötti megállapodásban szereplő bérleti díjak közötti 3 millió SEK-es különbségből számított előny időarányos összege 1,5 millió SEK (0,15 millió EUR).

(65) Mivel a közös piaccal való összeegyeztethetőség egyik indoka sem alkalmazható, illetve egyikre sem hivatkoztak (lásd a 4.2. szakaszt), a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az FABV és a Hammar közötti, 2008. február 13-i megállapodásban foglalt bérleti díj állami támogatást tartalmaz, amely jogellenes és az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében összeegyeztethetetlen a közös piaccal.

(66) A Hammarnak biztosított vételi opció árát illetően a Bizottság megállapítja, hogy nem lehet abból kiindulni, hogy az opció megvalósításra kerül, mivel a svéd jog szerint az ingatlan jövőbeli megvásárlására vagy eladására tett kötelezettségvállalás elvben nem bír kötelező erővel (19). A Hammar ezen opcióból eredő tényleges előnye ezért nagymértékben bizonytalan, ha létezik egyáltalán, és mindenesetre megfelelő módon ellentételezésre kerülhetett az eladási árban vagy a fizetett bérleti díjban. Ezért nem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy az opció olyan előnyt biztosított a Hammar számára, amely elkülöníthető a bérleti szerződés és a létesítmény későbbi értékesítése által a Hammarnak biztosított előnytől.

5. A TÁMOGATÁS VISSZAFIZETTETÉSE

(67) A 659/1999/EK tanácsi rendelet (20) 14. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "Amennyiben a jogellenes támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére".

(68) Mivel a szóban forgó intézkedés jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatást valósít meg, annak érdekében, hogy helyreálljon a támogatás nyújtása előtti piaci helyzet, a támogatást vissza kell fizetni. A visszafizettetést attól a pillanattól kezdve kell alkalmazni, amikortól a kedvezményezett előnyben részesült, azaz amikortól a támogatást a kedvezményezett rendelkezésére bocsátották, és a tényleges visszafizetésig tartó időszakra visszafizetési kamatot kell kiszabni.

(69) Az intézkedésben foglalt, a közös piaccal összeegyeztethetetlen és ezért visszafizetendő támogatási elem 14,5 millió SEK; ez a létesítmény piaci ára (21 millió SEK) és a Hammar által fizetett ár (8 millió SEK) közötti, 13 millió SEK-et kitevő különbségből, valamint a bérleti szerződésből eredő összegből (1,5 millió SEK) tevődik össze.

(70) A visszafizetési kamatot erre a visszafizetendő összegre kell megfizetni. A 13 millió SEK jogellenes támogatási elem után fizetendő visszafizetési kamat számításának kezdete az a nap, amikor a Hammar élt az opcióval és megvásárolta a létesítményt az FABV-től, azaz 2008. augusztus 11. Az 1,5 millió SEK jogellenes támogatási elem után fizetendő visszafizetési kamat számításának kezdete az a nap, amikortól bérletfizetés történt, vagyis 2008. március 1.,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk.

A 14,5 millió SEK összegű állami támogatás, amelyet Svédország Vänersborg önkormányzat területén, Brålanda településen, köztulajdon piaci ár alatti értékesítése és bérbeadása formájában, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (3) bekezdését megsértve, jogellenesen nyújtott a Hammar Nordic Plugg AB javára, nem összeegyeztethető a közös piaccal.

2. cikk.

(1) Svédország visszafizetteti a Hammar Nordic Plugg AB-val az 1. cikkben említett támogatást.

(2) A visszatérítendő összeg utáni kamatot attól a naptól, hogy az összeegyeztethetetlen támogatást a kedvezményezett Hammar Nordic Plugg AB rendelkezésére bocsátották, a visszafizetés napjáig kell megfizetni.

(3) A kamatot a 794/2004/EK bizottsági rendelet (21) V. fejezetével összhangban kamatos kamatként kell kiszámítani.

3. cikk.

(1) Az 1. cikkben említett támogatás behajtására azonnal és hatékonyan sort kell keríteni.

(2) Svédország biztosítja, hogy e határozat bejelentésétől számított négy hónapon belül végrehajtja ezt a határozatot.

4. cikk.

(1) E határozat közzétételétől számított két hónapon belül Svédország köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat:

a) a kedvezményezett által visszafizetendő teljes összeg (a támogatás összege és a kamatok);

b) az e határozatnak való megfelelés érdekében meghozott és tervezett intézkedések részletes leírása;

c) igazoló dokumentumok arra vonatkozóan, hogy a támogatás kedvezményezettjével szemben megindították a visszafizettetési eljárást.

(2) Svédország tájékoztatja a Bizottságot az e határozat végrehajtása érdekében tett intézkedéseiről, amíg az 1. cikkben említett támogatás visszafizetése meg nem történt. A Bizottság kérésére Svédország azonnali tájékoztatást nyújt az e határozat végrehajtása érdekében már meghozott és tervezett intézkedésekről. Ugyancsak részletes tájékoztatást nyújt a kedvezményezett által már visszafizetett támogatásokról és kamatokról.

5. cikk.

Ennek a határozatnak a Svéd Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2012. február 8-án.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök

(1) HL C 352., 2010.12.23., 22. o.

(2) Az EK-Szerződés 87. és 88. cikke 2009. december 1-jei hatállyal az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107., illetve 108. cikkévé vált. A megfelelő cikkek rendelkezései tartalmukat tekintve azonosak. E határozat alkalmazásában az EUMSZ 107. és 108. cikkére való hivatkozást - adott esetben - az EK-Szerződés 87. és 88. cikkére történő hivatkozásként kell érteni.

(3) Lásd az 1. lábjegyzetet.

(4) Az ügy tárgyát képező tulajdon jelenti a vállalkozás egyetlen eszközét és üzleti tevékenységét. Az egyértelműség érdekében megjegyzendő, hogy az eljárás megindításáról szóló határozatban a Hammar Nordic Plugg AB anyavállalataként hibásan egy - szintén Anders Hammar tulajdonában álló - önálló vállalkozást, a Hammar Nordic AB-t azonosították.

(5) A Chips AB burgonyaszirmot gyártó vállalkozás. A vállalkozás székhelye Åland szigetén, Mariehamn-ban van, tevékenységét északon és a Balti-tenger térségében folytatja. A konszolidált éves forgalom mintegy 2,6 milliárd SEK, az alkalmazottak száma 800. 2005-ben a Chips AB-t felvásárolta a norvég Orkla ASA konszern.

(6) 2008-ban az átlagos árfolyam 9,62 SEK/EUR volt. A határozatban szereplő, euróban megadott értékek csupán tájékoztatásként szolgálnak.

(7) Az első öt éves bérleti díját a következő összegekben határozták meg: 500 000, 650 000, 800 000, 950 000, illetve 1 100 000 SEK.

(8) Az első hat év éves bérleti díját a következő összegekben határozták meg: 3 500 000, 3 500 000, 7 000 000, 7 000 000, 10 500 000, illetve 10 500 000 SEK.

(9) Lásd az 1. lábjegyzetet.

(10) A Copenhagen Economics A/S tanácsadó cég, amely a verseny, a szabályozás, a nemzetközi kereskedelem, a hatástanulmányok és a regionális gazdaság területén nyújt tanácsadói szolgáltatásokat. Lásd: www.copenhageneconomics.com.

(11) Lásd a T-55/99, Confederación Española de Transporte de Mercancías (CETM) kontra Bizottság ügyet, EBHT 2000., II-3207, 86. o.

(12) HL C 209., 1997.7.10., 3. o.

(13) Hangsúlyozandó, hogy a Bíróság megállapította: az állami hatóságok általi, vállalkozásoknak vagy egyéni vállalkozóknak történő földterület- vagy épületértékesítés állami támogatási elemet tartalmazhat, különösen abban az esetben, ha az értékesítésre nem a szokásos piaci értéken került sor, vagyis, ha az eszközt nem azon az áron értékesítették, amit egy szokásos versenyfeltételek között cselekvő magánbefektető fizetett volna érte (C 290/07 P ügy, Bizottság kontra Scott, 2010, az EBHT-ban még nem került közzétételre, 68. pont, valamint C-239/09 ügy, Seydaland, 2010, az EBHT-ban még nem került közzétételre, 34. pont).

(14) A piaci érték a közlemény szerint azt az árat jelenti, amelyen a földet és az épületeket egy eladni szándékozó eladó egy független vevőnek magánjogi szerződés alapján el tudná adni az értékelés időpontjában, feltételezve, hogy az ingatlan piacra bocsátása nyilvános volt, a piaci feltételek lehetővé teszik a normális elidegenítést és az ingatlan természetének megfelelő szokásos időszak rendelkezésre áll az adásvétel megtárgyalására (II. 2. pont).

(15) A Colliers International olyan kereskedelmi szervezet, amely világszerte nyújt ingatlanszolgáltatásokat kereskedelmi felhasználók, tulajdonosok, beruházók és fejlesztők részére, a szálloda-, ipari, iroda-, kiskereskedelmi és lakóépület-ágazatban, valamint a vegyes használatú ágazatban. Lásd: www.colliers.com.

(16) A Swedbank Kommersiella Fastigheter a nagy bankkonszern, a Swedbank leányvállalata, amely a svédországi üzleti ingatlanok közvetítőjeként működik. Lásd: http://www.swedbankkf.se.

(17) A létesítmény teljes területéhez képest (22 504 m2) csupán 17 590 m2 került értékelésre.

(18) HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(19) A földtörvény értelmében a földbirtok átruházásának többek között írásban kell történnie, és hivatalos nyilatkozatot kell tartalmaznia arról, hogy az ingatlan átruházásra került. Jelen ügyben az "opciós" megállapodásban csupán "vételi jog" szerepel.

(20) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(21) HL L 140., 2004.4.30., 1. o.