A Szegedi Törvényszék G.40225/2007/5. számú határozata tagi kölcsön tárgyában. [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 36. §, 40. §] Bíró: Lakatos Péter

CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG

7.G.40.225/2007/5.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Csongrád Megyei Bíróság a Matkó Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Boráné Dr. Matkó Mária ügyvéd, 7625 Pécs, Törekvés u. 15.) által képviselt felperes neve ...szám alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Fónagy Sándor ügyvéd (fél címe.) által képviselt alperes neve ...szám alatti lakos alperes ellen - tagi kölcsön visszafizetése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T .

A felperes keresetét e l u t a s í t j a.

Megállapítja, hogy a peres felek eljárási költségeiket maguk viselik.

Kötelezi a felperest és az alperest, hogy külön-külön fizessenek meg az államnak -külön felhívásra - 90.000-90.000,- Ft, azaz /kilencvenezer-kilencvenezer/ Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, 3 példányban - a Szegedi Ítélőtáblához címezve - lehet benyújtani a Csongrád Megyei Bíróságnál.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség, a meg nem fizetett illeték összegére vagy viselésére vonatkozik, ha fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy a felek azt kérték. A másodfokú bíróság a fellebbezést akkor is tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az elsőfokú ítéletet a Pp. 251. §-ában, vagy a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, illetve megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I N D O K O L Á S :

Az alperes a felperes tagja és ügyvezetője volt. Az alperes 2005. február hó 01. napján 3.000.000,- Ft összegű kölcsönt adott át a felperesnek. Megállapodtak abban, hogy "a felvett kölcsön visszafizetése a vállalkozás eredményességének függvénye." A felperes 2006. november 30. napján a kölcsön összegét visszafizette az alperesnek. A felperes ellen a cég1 Zrt. 2007. január hó 22. napján terjesztette elő a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmét.

A Csongrád Megyei Bíróság a 2007. március 07. napján kelt és április 12. napján jogerőre emelkedett .... számú végzésével megállapította a felperes fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolási eljárás főeljárásként történő lefolytatását. A felperes felszámoló biztosa 2007. szeptember 18. napján felszólította az alperest a 3.000.000,- Ft összegű kölcsön visszafizetésére. Az alperes a felszámolási eljárás során 4.115.000,- Ft összegű hitelezői igénybejelentést tett, amelyből 702.000,- Ft volt a tagi kölcsönkövetelés, 413.000,- Ft az osztalék, és 3.000.000,- Ft a társaság veszteségének finanszírozására nyújtott kölcsön. Ez utóbbi nem azonos a felperes által visszakövetelt összeggel. A felszámoló az alperes követelését 4.115.000,- Ft összegben visszaigazolta és azt H- kategóriába sorolta.

A felperes keresetében kérte a bíróságot, kötelezze az alperest 3.000.000,- Ft megfizetésére. Keresetét azzal indokolta, hogy a 2006. november 30-i kölcsön visszafizetés jogszerűtlen volt, ezt a jognyilatkozatot a Cstv. 40. § (1) bekezdés a) és c) pontja, valamint (3) bekezdése alapján megtámadta. Az alperes a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben nem volt jogosult a tagi kölcsön visszavételére. Az alperes a kölcsön visszafizetését felszámolás közeli helyzetben eszközölte, ezzel megvalósította a Cstv. 40. § (1) bekezdés a) és c) pontjában írt tényállásokat, ezzel a többi hitelező elől elvonta a fedezetet és a visszafizetés oka lehetett az is, hogy a felszámolási eljárás alatt csupán H-kategóriás hitelezői igényként lett volna nyilvántartásba vehető követelése. A visszafizetés egy kölcsönszerződés alapján történt, amely megvalósította a fedezetelvonást, ezért az alperes a Cstv. 40. § (1) bekezdése alapján köteles visszafizetni a keresetben írt összeget, miután ezzel a kielégítési sorrendet megkerülve elsőként jutott hozzá követeléséhez. A Cstv. 40. § (3) bekezdése a gazdálkodó szervezet és vezető tisztségviselője között létrejött szerződésekről, nem pedig harmadik személlyel kötött jogügyletről szól, így vélelmezni kell a rosszhiszeműséget. A Cstv. 40. § (1) bekezdése a fedezetelvonó szerződések speciális esetét szabályozza, miután az ebbe a körbe tartozó jogügyletek érvényesek ugyan, de az adós hitelezővel szemben hatálytalanok (BH.2004/142. számú jogeset). Az ezen jogszabályhelyre alapított megtámadásra akkor is lehetőség van, ha a szerződésben részes egyik fél sem volt rosszhiszemű (BH.2000/365. számú jogeset).