A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.451/2008/11. számú határozata fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése tárgyában. [1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §] Bíró: Törőcsikné dr. Gulyás Gabriella

Szolnoki Munkaügyi Bíróság

2.M.451/2008/11. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Szolnoki Munkaügyi Bíróság dr. Orosz Róbert ügyvéd által képviselt felperesnek - dr. Zolnai Orsolya osztályvezető által képviselt Észak-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Debrecen alperes ellen fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Felperes perköltségét maga viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Alperes 2008. szeptember 12-én kelt 307-20-6/2008. számú fizetési meghagyásával kötelezte felperest, mint foglalkoztatót, hogy sérült 2007. április 27. napján bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén 1.922.124,-Ft tőketartozást, valamint 123.417,-Ft kamatát fizesse meg.

Alperes határozatában megállapította, hogy a sérült dolgozó csatornatisztító-gép forgócsatlakozó szétszerelését végezte a javítóműhelyben lévő satupadon, melynek során a szerelvényt vaskalapáccsal ütögette, amelynek következtében egy fémszilánk vált le róla és bal szemébe pattanva szemsérülést okozott.

A baleset azért következett be, mert a sérült munkavállaló nem használta a védőszemüveget, hiányos munkavédelmi ismeretekkel rendelkezett, illetve a munkáltató nem határozta meg konkrétan a veszélyforrások elleni védekezés módját, annak eldöntését, hogy ki, mikor, melyik védőeszközt használja a dolgozók saját megítélésére bízta.

A határozat hivatkozott arra, hogy a sérült dolgozó nyilatkozatából is megállapítható, hogy nem volt tudomása arról, hogy a balesetbeli ütőmunkához védőszemüveg használata szükséges.

A munkáltató megkeresésre válaszlevelében is azt közölte, hogy a szakmából adódóan ki-ki saját maga dönti el a védőeszköz használatát.

A munkabaleseti jegyzőkönyv is rögzíti, hogy a dolgozót ismételt munkavédelmi oktatásban kell részesíteni és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy rideg, edzett alkatrészt kemény szerszámmal ütni tilos.

Hasonló jellegű munkabalesetek megelőzése érdekében a védőszemüveg használatát minden ütőmunkánál meg kell követelni.

Amennyiben a munkáltató megkövetelte volna a védőszemüveg használatát a sérülés nem következett volna be.

A sérült 1996. októbertől 2004. júliusig, majd 2004. októbertől 2008. szeptemberéig dolgozott a felperesi társaságnál lakatos munkakörben, ilyen lakatos szakképesítéssel rendelkezve.

A társaság különböző típusú szivattyúk javítását végzi, mely javítási munkát a felperes is ellátja, a munkavégzés során rendszeresen kell különböző megszorult alkatrészeket lazítani és szétszerelni.

Az 1996-ban alapított társaság ügyvezető igazgatója és szakmai vezetője 2008-ig I. számú munkavállaló volt, ettől az időponttól kezdődően az ügyvezetői feladatokat II. számú munkavállaló látja el.

I. számú munkavállaló a társaságnál munkavédelmi oktatásokat tart.

A felperesnél az a szakmai gyakorlat alakult ki, hogy kisebb, ütögető jellegű kalapáccsal történő munkavégzés esetén a dolgozók döntik el, hogy e munkafolyamatot mennyire veszélyesnek ítélik és ennek megfelelően használják, vagy mellőzhetik a védőszemüveg használatát.

A felperesi társaság a baleset tanúságaként munkabaleseti jegyzőkönyvben is rögzítetten a jövőre vonatkozóan azt a gyakorlatot írta elő, hogy bármilyen típusú ütőmunkánál a védőszemüveg használata kötelező.

A balesetkori munkavégzéshez a munkavállalónak a rendelkezésére bocsátott védőszemüveget, valamint megfelelő anyagú és méretű közbetétet kellett volna a munkához használnia.