A Fővárosi Törvényszék M.70328/2020/51. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/E. §] Bírók: Feketéné Kun Marianna, Kovács József, Szabó Anna

Fővárosi Törvényszék 2

23.M.70.328/2020/51

Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma

23.M.70328/2020/51.

A Fővárosi Törvényszék

dr. Ferenczy Attila ügyvéd (felp.képv. címe) által képviselt

Felperes1 (felp. címe) felperes,-

dr. Bárdos Rita ügyvéd alp. képv. címe) által képviselt

Alperes1 (alp. címe) alperes,-

között, jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményeinek alkalmazása, és sérelemdíj, valamint kártérítésre irányuló viszontkereset tárgyában folyt perben meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére:

- átalánykártérítésként 2.958.180,- (Kettőmillió-kilencszázötvennyolcezer-egyszáznyolcvan) forintot, és ennek 2021.I.30. napjától a kifizetésig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, valamint

- végkielégítésként bruttó 493.030,- (Négyszázkilencvenháromezer-harminc) forintot, és

- felmondási időre járó munkabérként bruttó 369.773,- (Háromszázhatvankilencezer-hétszázhetvenhárom) forintot.

A bíróság ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére kártérítésként 954.313,- (Kilencszázötvennégyezer-háromszáztizenhárom) forintot, és ennek a 2002. április 13. napjától a kifizetésig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.

A bíróság ezt meghaladóan a viszontkeresetet elutasítja.

A felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására fizessen meg 750.000,- (Hétszázötvenezer) forint kereseti illetéket, és 544.338,- (Ötszáznegyvennégyezer-háromszázharmincnyolc) forint viszontkereseti illetéket az állam javára. A kereseti- és viszontkereseti illeték fennmaradó részét a felperes helyett az állam viseli.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a Fővárosi Törvényszék költségvetési elszámolási számlájára a bírósági gazdasági hivatal felhívására fizessen meg szakértői díj jogcímén 298.688,- (Kettőszázkilencvennyolcezer-hatszáznyolcvannyolc) forintot.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, a bíróság központi ügyfélkapuján keresztül lehet előterjeszteni, elektronikus úton.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a fellebbezési határidőn belül benyújtott közös kérelmükre a fellebbezés tárgyaláson kívül is elbírálható. Amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; vagy a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; illetve, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s:

Tényállás

[1] Az alperes gépjármű kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság, aki a perbeli időben elsősorban gépkocsi márka típusú személygépjárművek forgalmazásával és javításával foglalkozott.

[2] A felperes és az alperes között 1995. augusztus 15. napján határozatlan időtartamú munkaviszony jött létre. A munkaszerződés 3. pontja szerint a felperes munkaköre pénztáros volt, és a személyi alapbére havonta 55.000,- Ft volt, valamint jogosult volt mozgóbérre és havi 1.200,- Ft étkezési hozzájárulásra is.

[3] A felperes feladata az alperes ... úti telephelyén (telephely címe) található pénztárának kezelése volt, ami magában foglalta a készpénzes számlák elkészítését és az ezzel kapcsolatos pénzmozgások adminisztrálását, illetve a pénztár kiadási oldalának a kezelését, és a pénzszállítókkal való kapcsolattartást. Szükség esetén helyettesítést is ellátott az alperes további budapesti telephelyein lévő pénztáraiban (szatellit pénztárak), illetve megszervezte az ott történő helyettesítéseket. Emellett ő tanította be és vizsgáztatta le az alperes által alkalmazni kívánt pénztárosokat.

[4] Az alperes és a Bt.1 között 2000. január 4-én vállalkozási szerződés jött létre, ami alapján az alperes havonta vállalkozói díjat fizetett a Bt. számára. A vállalkozási szerződés szerint a Bt.1 feladata az volt, hogy az alperes központi szalonjában értékesített minden új gépkocsi vevőjét, illetve annak képviselőjét a gépkocsi átadását követő hónap utolsó napjáig telefonon felhívja és kikérdezze a gépkocsi vásárlásával és használatával kapcsolatos tapasztalatairól, illetve véleményéről. Erről a tájékoztatásról és a felhívott vevőkről köteles volt az "eladott gépkocsi készletszáma, ügyfélnév és megjegyzés" tartalommal nyilvántartást vezetni. A vállalkozási szerződés 5. pontja alapján ezeknek a feladatoknak az elvégzésért havonta 42.000,- Ft + Áfa vállalkozói díjra volt jogosult, amelyet az alperes által aláírt teljesítésigazolás után fizettek ki részére. A vállalkozási szerződést a felek úgy módosították, hogy a vállalkozási szerződésben foglalt feladatok elvégzésért a vállalkozó 2001. január 1. napjától havonta 86.000,- Ft + Áfa díjazásra lett jogosult, illetve jogosult lett az eseti jelleggel teljesített kereskedelmi, illetve egyéb adminisztrációs feladatok után extra vállalkozói díjra is.

[5] A Cégnyilvántartás alapján a felperes 1999. február 03.- 2008. október 09. között a Bt.1 kültagja volt, és a Bt. részére 1999. március 16. - 2008. október 9.-e között 3.000,- Ft összegű vagyoni betétet szolgáltatott.

[6] A felperes állította, hogy az alperes és a Bt.1 között 2000. január 4-én létrejött vállalkozási szerződés "fiktív" volt, az csak azért jött létre, hogy részére az alperes a havi munkabért részben "vállalkozói díj"-ként, és ne munkabérként fizesse meg, és így a munkabért terhelő adók és járulékok egy része alól mentesüljön. A felperes előadása szerint az "eseti jellegű kereskedelmi és egyéb adminisztratív feladatok" a valóságban a munkatársak helyettesítését jelentették, amiért napi helyettesítési díjat kapott. Az egyes napokon történő helyettesítéseket, illetve az ezekért számlázott összegeket a vállalkozási szerződéshez kapcsolódó, kézzel készített feljegyzések tartalmazzák. Az alperes azonban vitatta azt, hogy a munkabér bármely részét valamikor is vállalkozói díjként fizette volna meg a felperes részére.

[7] A Bt.1 2005. május 4.-én végelszámolás alá, majd 2006. április 22.-én felszámolás alá került, és 2008. október 9-én törölték a Cégnyilvántartásból.

[8] Az alperes 2002. április 12-én délután pénztári rovancsot tartott, és akkor derült ki, hogy a központi pénztárból 4.480.342,- Ft hiányzik. Aznap a felperes, dolgozó1, dolgozó2 és dolgozó3 dolgoztak a központi pénztárban. A felperes és dolgozó1 a hiány tényét elismerték, de annak keletkezésére nem tudtak magyarázatot adni. A hiány megállapítása után a felperest felfüggesztették a munkavégzés alól, majd a munkaviszonyát az alperes a 2002. április 15. napján kelt rendkívüli felmondással megszüntette, aznapi hatállyal. A felmondás indokolása így szólt: "Munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, súlyos gondatlansággal megszegte".