32000L0014[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/14/EK irányelve (2000. május 8.) a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/14/EK IRÁNYELVE

(2000. május 8.)

a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ),

(1)

A belső piac keretein belül közelíteni kell a szabadban használatos berendezések zajkibocsátására vonatkozó követelményeket az ilyen berendezések szabad mozgása akadályainak felszámolása érdekében. Az ilyen berendezések engedélyezett zajszintjének csökkentése védi az egészséget és a polgárok jólétét, valamint óvja a környezetet. A nyilvánosság számára is biztosítani kell az ilyen berendezések által kibocsátott zajról szóló információkat.

(2)

A kültéri berendezések által kibocsátott zajjal kapcsolatos közösségi jogalkotás a mai napig a következő kilenc irányelvből áll, amelyek néhány építőgép- és fűnyírógéptípusra terjednek ki: az építési munkagépek és felszerelések zajkibocsátásának meghatározására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1978. december 19-i 79/113/EGK tanácsi irányelve ( 4 ), az építési munkagépekkel és felszerelésekkel kapcsolatos közös rendelkezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1984. szeptember 17-i 84/532/EGK tanácsi irányelv ( 5 ), a kompresszorok megengedhető hangteljesítményszintjére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1984. szeptember 17-i 84/533/EGK tanácsi irányelv ( 6 ), a toronydaruk megengedhető hangteljesítményszintjére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1984. szeptember 17-i 84/534/EGK tanácsi irányelv ( 7 ), a hegesztőgenerátorok megengedhető hangteljesítményszintjére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1984. szeptember 17-i 84/535/EGK tanácsi irányelv ( 8 ), a villamos energiát szolgáltató generátorok megengedhető hangteljesítményszintjére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1984. szeptember 17-i 84/536/EGK tanácsi irányelv ( 9 ), a motoros kézi betontörők és légkalapácsok megengedhető hangteljesítményszintjére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1984. szeptember 17-i 84/537/EGK tanácsi irányelv ( 10 ), a fűnyírók megengedhető hangteljesítményszintjére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1984. szeptember 17-i 84/538/EGK tanácsi irányelv ( 11 ), és a hidraulikus kotrógépek, kábelkotrógépek, földtoló gépek, rakodógépek és kotró-rakodó gépek zajkibocsátásának korlátozásáról szóló, 1986. december 22-i 86/662/EGK irányelv földtoló ( 12 ) által kibocsátott zaj korlátozásáról, a továbbiakban mint "a meglévő irányelvek"; ezen irányelvek határozzák meg a megengedhető zajszintekre, zajmérési szabályokra, jelölésekre és megfelelésértékelési eljárásokra vonatkozó követelményeket külön minden egyes berendezéstípusra. Ezt a jogi szabályozást egyszerűsíteni szükséges és egységes keretet kell létrehozni a kültéri berendezések által kibocsátott zaj csökkentésére vonatkozó jogszabályok alapján.

(3)

Ezen irányelv a műszaki harmonizáció és a szabványosítás új megközelítési módjáról szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalásban ( 13 ) meghatározott elveken és fogalmakon alapul. A megfelelésértékelés különböző fázisaira vonatkozó modulokról és a CE megfelelőségi jelölés használatára és rögzítésére vonatkozó szabályokról szóló 1993. július 22-i 93/465/EGK tanácsi irányelv a fent említett elveken további fejlesztéseket hajtott végre, amely szabályokat a műszaki harmonizációra vonatkozó irányelvekben ( 14 ) szándékoznak felhasználni.

(4)

Az 1993. február 1-jei állásfoglaláshoz ( 15 ) csatolt ötödik környezetvédelmi cselekvési program a zajt úgy határozza meg, mint az egyik legnyomasztóbb környezeti problémát a városi területeken, és meghatározza a különböző zajforrásokkal kapcsolatos cselekvések végrehajtásának szükségességét.

(5)

"A jövő zajpolitikája" című Zöld könyvében a Bizottság úgy határozza meg a környezetben lévő zajt, mint Európa egyik fő helyi környezeti problémáját, és kifejezte azon szándékát, hogy javaslatot tegyen egy keretirányelvre a szabadban használatos berendezések zajkibocsátásának szabályozása érdekében.

(6)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az irányelv hatálya alá tartozó berendezések megfelelnek az irányelv követelményeinek, a tagállamokban történő forgalomba hozatal vagy használatba vétel során. Azokat a követelményeket, amelyek a dolgozókat védik a szabadban használatos berendezések használatának szabályozásával, ez az irányelv nem befolyásolja.

(7)

A tagállamok saját területükön nem tiltják, korlátozzák vagy akadályozzák azon berendezés forgalomba hozatalát vagy használatba vételét, amely megfelel ezen irányelv követelményeinek, viseli a CE megfelelőségi jelet és a garantált hangteljesítményszintet, és amelyhez mellékelték az EK megfelelőségi nyilatkozatot.

(8)

A gyártó, vagy annak Közösségben letelepedett meghatalmazottja felelős annak biztosításáért, hogy a berendezés megfelel az irányelv rendelkezéseinek és minden rá vonatkozó irányelvnek. A gyártó, vagy annak Közösségben letelepedett meghatalmazottja rögzíti a CE megfelelőségi jelölést és a garantált hangteljesítmény jelzését a berendezésen, és biztosítja, hogy a berendezéshez mellékeljenek egy EK megfelelőségi nyilatkozatot annak igazolására, hogy ezáltal a berendezés megfelel az irányelv rendelkezéseinek és más vonatkozó irányelveknek.

(9)

A tagállamok - amennyiben szükséges, más tagállamokkal együttműködve - megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a nem megfelelő berendezések a jövőben az előírásoknak megfeleljenek, ellenkező esetben kivonják azokat a forgalomból. Az irányelv célkitűzéseinek teljesítéséhez nélkülözhetetlen az irányelv teljes végrehajtása és alkalmazása. Szükség van a szorosabb együttműködésre a piacfelügyelet terén, folyamatos információcsere segítségével. Erre egy bizottságot kell létrehozni.

(10)

Alapvető fontosságú, hogy a berendezésen feltüntessék a kültéri használat esetén jelentkező garantált hangteljesítményszintet azért, hogy lehetővé tegyék a fogyasztó és a felhasználó számára a berendezés ezen adatok ismeretében történő választását, és azért, mert ez a helyi és nemzeti szinten elfogadásra kerülő gazdasági intézkedések és felhasználási szabályok alapja. E jelöléseknek világosnak és félreérthetetlennek kell lenniük. A megjelölt értékekért a gyártó szavatol. Helyénvaló, hogy a zajkibocsátás jelzése garantált hangteljesítményszint formájában együtt szerepeljen a CE-jelöléssel. Egy egységesített, rögzített eljárás a zajkibocsátási szintek megbízható jelölésének elengedhetetlen feltétele.

(11)

A kompresszorokra, toronydarukra, hegesztő- és áramgenerátorokra, betontörő gépekre és törőkalapácsokra vonatkozó hatályos irányelvek megkövetelik a Bizottságtól, hogy javaslatokat nyújtson be a megengedhető zajszintek csökkentése érdekében. Néhány más, kültéri berendezésre (pl. talajnyesők, rakodó típusú talajdöngölő gépek, dömperek, robbanómotoros ellensúllyal ellátott targoncák, mobil daruk, építőipari emelőgépek, építőipari csörlős emelők, döngölőgépek, útburkolatrakó gépek és hidraulikus döngölőgépek) rendelkezésre áll zajcsökkentő technológia, de ezt általában nem alkalmazzák. Felmérések azt mutatják, hogy a jelenleg piacon található kültéri berendezések zajkibocsátási értékei több mint 10 dB-lel is eltérhetnek egymástól. Helyénvaló tehát a berendezések zajkibocsátásának a piacon lévő jobb, alacsonyabb zajteljesítményű gépek zajszintjére való korlátozását két szakaszban végrehajtani, hogy azon gyártóknak, akik még nem felelnek meg a követelményeknek, berendezéseik szigorúbb határértékekhez való hozzáigazítására elegendő időt hagyjanak.

(12)

Különféle megfelelésértékelési eljárást kell alkalmazni a különböző kategóriájú berendezésekre. A 93/465/EGK határozat különböző modulok használatát javasolja a megfelelésértékelési eljárások céljára. Azokra a berendezésekre, amelyek megengedhető hangteljesítményét is előírják, azon eljárás tekinthető megfelelőnek, amely egy kinevezett szerv bevonásából áll, amely szerv a tervezés és gyártás fázisában vizsgálja meg az irányelv rendelkezéseinek való megfelelést. Saját igazolás megfelelőnek tekinthető azoknál a berendezéseknél, amelyekre csak zajszint-feltüntetési kötelezettség vonatkozik. A folyamatos ellenőrzés (monitoring) elkerülhetetlen.

(13)

A kinevezett szervek által használt műszaki és adminisztratív szabványértékek az egész Közösségben ugyanazok. Ez csak kötelező minimumkövetelmények felállításával érhető el.

(14)

A zajértékekre vonatkozó adatok összegyűjtése elengedhetetlen, mivel alapul szolgál a tájékozott vásárlói választáshoz, a tagállamok és a Bizottság új technológiai fejlesztési felméréseihez, valamint a szükséges további jogalkotási tevékenységhez. E zajszintadatokat úgy gyűjtik össze, hogy elküldenek egy EK megfelelőségi nyilatkozat-másolatot a tagállamoknak és a Bizottságnak.

(15)

Annak érdekében, hogy megvédjék a polgárokat az indokolatlanul magas zajhatásoktól, a tagállamoknak a Szerződés rendelkezéseivel összhangban korlátozniuk kell a berendezések környezetben történő használatát.

(16)

A mérési módszerekre vonatkozó műszaki rendelkezéseket szükség szerint ki kell egészíteni, és a műszaki fejlődéshez, valamint az európai szabványosításban elért haladáshoz hozzá kell igazítani. Ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 16 ) összhangban kell elfogadni.

(17)

Fontos, hogy alacsonyabb zajkibocsátási szintek vonatkozzanak a fűnyíró gépekre és gyepvágó gépekre/gyepszegélyvágó gépekre, amelyek változatlanok maradtak a 84/538/EGK irányelv elfogadása óta. Ahhoz, hogy iránymutatást kaphasson az ipar, a II. szakaszban jelzésértékű számokat kell bevezetni az alacsonyabb határértékekre vonatkozóan. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz arról, hogy a műszaki fejlődés lehetővé teszi-e és milyen mértékben a fűnyíró gépekre és gyepvágó gépekre/gyepszegélyvágó gépekre vonatkozó határértékek csökkentését, és adott esetben javaslatot kell benyújtania az irányelv módosítására.

(18)

Ezen irányelv a meglévő irányelvek helyébe lép; a meglévő irányelveket hatályon kívül kell helyezni ezen irányelv hatálybalépésével. Átmeneti időszakokra van szükség ahhoz, hogy lehetővé váljon a problémamentes áttérés a meglévő irányelvekről erre az irányelvre,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Célkitűzések

Ennek az irányelvnek az a célja, hogy harmonizálja a kültéri berendezések környezeti zajkibocsátásával kapcsolatos zajkibocsátási szabványokra, a megfelelésértékelési eljárásokra, a jelölésre, a műszaki dokumentálásra és az adatgyűjtésre vonatkozó tagállami jogszabályokat. Így hozzájárul a belső piac zavartalan működéséhez, miközben védi az emberek egészségét és a jólétét.

2. cikk

Hatály

(1) Ezen irányelv a 12. és 13. cikkben felsorolt és az I. mellékletben meghatározott kültéri berendezésekre vonatkozik. Ezen irányelv csak azon berendezésekre terjed ki, amelyeket mint a célnak megfelelő használatra alkalmas egészet hoznak forgalomba és helyeznek üzembe. A nem gépi erejű tartozékok, amelyeket külön hoznak forgalomba vagy amelyeket külön helyeznek üzembe, nem tartoznak ide, kivéve a kézben tartott betontörőket, törőkalapácsokat és légkalapácsokat.

(2) Az irányelv hatálya nem terjed ki a következőkre:

- minden olyan berendezésre, amely közúton, vasúton, levegőben vagy vízi úton történő áruszállítás vagy személyszállítás céljára szolgál,

- olyan berendezésekre, amelyeket kifejezetten katonai, rendőrségi vagy mentőszolgálati helyzetekben szükséges szolgáltatások célokra terveztek.

3. cikk

Fogalommeghatározás

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "kültéri berendezés": minden olyan berendezés, amelyet a gépekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. június 22-i 98/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 17 ) 1. cikkének (2) bekezdése határoz meg, amely vagy önjáró vagy mozgatható, függetlenül a meghajtó elem(ek)től, és amely típusa szerint szabadban történő felhasználás céljára szolgál, és amely hozzájárul a környezeti zajhatáshoz. A berendezés használatát olyan környezetben, ahol a hangátvitel nem vagy nem eléggé tompított (például sátrak alatt, eső elleni védelemre szolgáló tetők alatt vagy házak gerendái alatt kültéri használatnak kell tekinteni. A meghatározás olyan ipari vagy környezetvédelmi alkalmazásokhoz használt nem motoros meghajtású berendezésekre is vonatkozik, amelyeket típusuk szerint szabadban történő használatra szántak, és amelyek hozzájárulnak a környezeti zajhatáshoz. Minden ilyen típusú berendezés a továbbiakban mint "berendezés" szerepel;

b) "megfelelőségértékelési eljárás": az az V-VIII. mellékletben szabályozott eljárás, amely a 93/465/EGK határozaton alapul;

c) "jelölés": a 93/465/EGK határozatban megállapított CE-jelölés látható, olvasható és maradandó rögzítése a berendezésen, amely kiegészül a szavatolt hangteljesítményszint jelzésével;

d) "hangteljesítmény LWA": jelentése az A-hangteljesítményszint dB-ben 1 pW-ra vonatkoztatva, ahogy azt az EN ISO 3744: 1995 és EN ISO 3746: 1995-ben meghatározták;

e) "mért hangteljesítményszint": az a hangteljesítmény, amelyet a III. mellékletben meghatározott méréssel határoznak meg; a mért értékeket a típust képviselő egyetlen gépen vagy számos gép átlagából lehet meghatározni;

f) "garantált hangteljesítményszint": az a hangteljesítmény, amelyet a III. mellékletben megadott követelményekkel összhangban határoznak meg, és amely magába foglalja a különböző gyártásból és mérési módszerekből adódó bizonytalanságot is továbbá amelyet a gyártó vagy annak a közösségi illetőségű hivatalos képviselője megerősít, miszerint - az alkalmazott és műszaki dokumentációban említett műszaki eljárásokat figyelembe véve - a berendezés ezt az értéket nem lépi túl.

4. cikk

Forgalomba hozatal

(1) A 2. cikk (1) bekezdésében említett berendezések nem hozhatók forgalomba, illetve nem helyezhetők üzembe addig, amíg a gyártó vagy annak Közösségben letelepedett meghatalmazottja nem biztosítja, hogy:

- a berendezés megfelel az irányelv környezeti zajkibocsátásra vonatkozó követelményeinek,

- elvégezték a 14. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárást,

- a berendezésen rajta van a CE megfelelőségi jelölés és a garantált hangteljesítmény jelzése, és mellékelve van hozzá egy EK megfelelőségi nyilatkozat.

(2) Amennyiben sem a gyártó, sem meghatalmazottja nem közösségi illetőségű, az irányelvben foglalt kötelezettségek bármely olyan személyre vonatkoznak, aki a berendezést a Közösségben hozza forgalomba vagy helyezi üzembe.

5. cikk

A piac felügyelete

(1) A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett berendezések csak akkor legyenek forgalomba hozhatók vagy üzembe helyezhetők, ha megfelelnek az irányelv rendelkezéseinek, viselik a CE-jelölést és a garantált hangteljesítmény jelzését, valamint mellékelve van hozzájuk egy EK megfelelőségi nyilatkozat.

(2) A tagállamok illetékes hatóságai segítik egymást piacfelügyeleti kötelezettségeik teljesítésében.

6. cikk

Szabad mozgás

(1) A tagállamok nem tiltják meg, korlátozzák vagy akadályozzák saját területükön a 2. cikk (1) bekezdésében említett azon berendezések forgalmazását vagy üzembe helyezését, amelyek megfelelnek az irányelv rendelkezéseinek, viselik a CE-jelölést és a garantált hangteljesítményszint jelzést, valamint mellékelték hozzá az EK megfelelőségi nyilatkozatot.

(2) Vásárokon, kiállításokon, bemutatókon és hasonló eseményeken a tagállamok nem akadályozzák meg a 2. cikk (1) bekezdésében említett azon berendezések bemutatását, amelyek nem felelnek meg az irányelv rendelkezéseinek, feltéve hogy egy látható jelölés világosan jelzi azt, hogy a berendezés nem megfelelő és nem hozható forgalomba, valamint nem helyezhető üzembe, amíg a gyártó vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazottja nem biztosította a megfelelését. Az ilyen bemutatók során megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tenni a személyek védelmének garantálására.

7. cikk

A megfelelés vélelme

A tagállamok vélelmezik, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett berendezés, amely viseli a CE-jelölést és a garantált hangteljesítményszint jelzését, valamint mellékelve van hozzá egy EK megfelelőségi nyilatkozat, megfelel az irányelv minden rendelkezésének.

8. cikk

EK megfelelőségi nyilatkozat

(1) A 2. cikk (1) bekezdésében említett berendezés gyártója vagy annak közösségi illetőségű meghatalmazottja - azért, hogy igazolja, hogy az adott berendezés megfelel az irányelv rendelkezéseinek - kiállít egy EK megfelelőségi nyilatkozatot minden gyártott berendezéstípusra; e megfelelőségi nyilatkozatnak a minimális tartalmát a II. melléklet határozza meg.

(2) Egy tagállam elvárhatja, hogy a megfelelőségi nyilatkozat a tagállam által meghatározott, hivatalos közösségi nyelven vagy nyelveken legyen elkészítve vagy arra/azokra le legyen fordítva, amikor a berendezést az ő területén forgalomba hozzák vagy üzembe helyezik.

(3) A 2. cikk (1) bekezdésben említett berendezés gyártója vagy közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője a berendezés gyártásának befejezésétől számított 10 évig köteles megőrizni az EK megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, a műszaki dokumentációval együtt, amint azt az V. melléklet 3. pontja, a VI. melléklet 3. pontja, a VII. melléklet 2. pontja, valamint a VIII. melléklet 3.1. és 3.3. pontja kimondja.

9. cikk

A berendezés meg nem felelése

(1) Amennyiben egy tagállam tudomására jut, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett berendezés, amit forgalomba hoznak vagy üzembe helyeznek, nem felel meg ezen irányelv követelményeinek, minden megfelelő intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a gyártó vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazottja biztosítsa, hogy a berendezés megfelel az irányelv követelményeinek.

(2) Amennyiben

a) a berendezés a 12. cikkben meghatározott határértékeket meghaladja, vagy

b) az (1) bekezdés szerint megtett intézkedések ellenére továbbra is fennáll az irányelv egyéb rendelkezései szerinti meg nem felelés,

az érintett tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz, hogy korlátozza vagy megtiltsa a kérdéses berendezés forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését, vagy hogy biztosítsa annak piacról való kivonását. A tagállamok azonnal tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az ilyen intézkedésekről.

(3) A Bizottság amilyen hamar csak lehet konzultációt kezdeményez az érintett felekkel. A konzultáció után a Bizottság megállapítja, hogy:

- az intézkedések megalapozottak, akkor azonnal tájékoztatja a kezdeményező tagállamot, továbbá a többi tagállamot,

- az intézkedések megalapozatlanok, akkor azonnal tájékoztatja azt a tagállamot, amelyik a kezdeményezést tette, illetve a többi tagállamot, valamint a gyártót vagy annak Közösségben letelepedett meghatalmazottját.

(4) A Bizottság biztosítja, hogy a tagállamokat folyamatosan tájékoztassák az eljárás menetéről és végeredményéről.

10. cikk

Jogorvoslat

Minden intézkedésnek, amelyet egy tagállam az irányelv értelmében tesz és amely megtiltja az irányelvben szereplő berendezés forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését, meg kell határoznia az intézkedés alapjául szolgáló pontos okokat. Az ilyen intézkedésről amilyen hamar csak lehet, értesíteni kell az érintett felet, akit ezzel egyidejűleg tájékoztatnak az érintett tagállamban hatályban lévő törvények értelmében rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről és jogorvoslati határidőkről.

11. cikk

Megjelölés

(1) Az a forgalomba hozott vagy üzembe helyezett, a 2. cikk (1) bekezdésben említett berendezés, amely megfelel ezen irányelv rendelkezéseinek, a CE megfelelőségi jelölést viseli. A jelölés a "CE" betűkből áll. A használandó jelölés formája a IV. mellékletben szerepel.

(2) A CE-jelölés együtt szerepel a garantált hangteljesítményszint jelzésével. E jelzés mintája a IV. mellékletben szerepel.

(3) A CE megfelelőségi jelölést és a garantált hangteljesítményszint jelölést jól láthatóan, olvashatóan és tartósan kell rögzíteni minden berendezésen.

(4) Tilos olyan jel vagy felirat rögzítése a berendezéseken, amely alkalmas lehet a félrevezetésre a CE megfelelőségi jelölés vagy a garantált hangteljesítményszint vonatkozásában. Bármiféle egyéb jelzés rögzíthető a berendezésen, feltéve hogy a CE megfelelőségi jelölés és a garantált hangteljesítményszint jelzésének láthatósága és olvashatósága ezáltal nem csökken.

(5) Amennyiben a 2. cikk (1) bekezdésében említett berendezésre más szempontból is vonatkoznak irányelvek, amelyek ugyancsak megkövetelik a CE-jelölés rögzítését, abban az esetben a jelzés azt is mutatja, hogy az ilyen berendezés megfelel azon irányelv rendelkezéseinek is. Ugyanakkor, ha ezen irányelvek közül egy vagy több az átmeneti időszak során megengedi a gyártónak, hogy megválassza, melyik rendszer alkalmazását választja, akkor a CE-jelölésen fel kell tüntetni azt is, hogy a gyártó csak az adott irányelv rendelkezéseinek felel meg. Ebben az esetben azon irányelv részleteit - amint az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában szerepel - meg kell adni azokban a dokumentumokban, értesítésekben vagy utasításokban, amelyeket azok az irányelvek követelnek meg, és ezeket a berendezéshez mellékelik.

12. cikk

Zajkibocsátási határértékkel rendelkező berendezések

Az alábbiakban felsorolt berendezések garantált zajszintje nem haladhatja meg a táblázatában meghatározott megengedhető hangteljesítményszintre vonatkozó határértékeket:

- építőipari teheremelők (robbanómotoros hajtású)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 3. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 3. pont

- döngölőgépek (csak a vibráló és nem vibráló hengerek, lapvibrátorok és vibrációs döngölőgépek)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 8. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 8. pont

- kompresszorok (< 350 kW)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 9. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 9. pont

- kézi betontörő és fejtőkalapácsok

-

Meghatározás:

I. melléklet, 10. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 10. pont

- építőipari csörlők (robbanómotoros hajtású)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 12. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 12. pont

- földtolók (< 500 kW)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 16. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 16. pont

- dömperek (< 500 kW)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 18. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 18. pont

- Hidraulikus vagy köteles kotrók hidraulikus vagy köteles(< 500 kW)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 20. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 20. pont

- kotró-rakodók (< 500 kW)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 21. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 21. pont

- földgyaluk (< 500 kW)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 23. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 23. pont

- hidraulikus nyomásfokozók

-

Meghatározás:

I. melléklet, 29. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 29. pont

- hulladéktömörítő, rakodótípusú, kanalas (< 500 kW)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 31. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 31. pont

- fűnyírók (kivéve a mező- és erdőgazdasági berendezéseket, a többcélú berendezéseket, amelyek főhajtóműve 20 kW-nál nagyobb teljesítményű)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 32. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 32. pont

- gyepvágók/gyepszegélyvágók

-

Meghatározás:

I. melléklet, 33. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 33. pont

- villás emelőtargoncák, belsőégésű motorhajtással, ellensúllyal (kivéve az I. melléklet 36. cikk, második bekezdésben meghatározott, nem több mint 10 tonna névleges teljesítményű "egyéb ellensúlyos emelőtargoncákat")

-

Meghatározás:

I. melléklet, 36. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 36. pont

- rakodógépek (< 500 kW)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 37. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 37. pont

- mobil daruk (< 500 kW)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 38. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 38. pont

- motoros kapák (< 3 kW)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 40. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 40. pont

- útburkolatrakó gépek (kivéve a nagy tömörítőerejű lehúzólappal felszerelt útburkolatrakó gépeket)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 41. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 41. pont

- áramfejlesztő generátorok (< 400 kW)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 45. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 45. pont

- toronydaruk

-

Meghatározás:

I. melléklet, 53. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 53. pont

- hegesztőgenerátorok

-

Meghatározás:

I. melléklet, 57. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 57. pont

13. cikk

Csak a zaj jelölésére kötelezett berendezések

Az alábbiakban felsorolt, garantált hangteljesítménnyel rendelkező berendezéseknél csak a zajszint jelölése kötelező:

- motoros jármű, platóra szerelt szerelőkosárral

-

Meghatározás:

I. melléklet, 1. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 1. pont

- aljnövényzet-tisztítók

-

Meghatározás:

I. melléklet, 2. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 2. pont

- építőipari teheremelők(villanymotorral)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 3. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 3. pont

- építőipari szalagfűrészek

-

Meghatározás:

I. melléklet, 4. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 4. pont

- építőipari körfűrészek

-

Meghatározás:

I. melléklet, 5. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 5. pont

- kézi láncfűrészek

-

Meghatározás:

I. melléklet, 6. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 6. pont

- kombinált, nagynyomású mosó- és szippantó járművek

-

Meghatározás:

I. melléklet, 7. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 7. pont

- döngölőgépek (csak a robbanó döngölők)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 8. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 8. pont

- beton- vagy habarcskeverők

-

Meghatározás:

I. melléklet, 11. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 11. pont

- építőipari csörlők (villanymotorral)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 12. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 12. pont

- beton- és habarcsszállító és -szóró gépek

-

Meghatározás:

I. melléklet, 13. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 13. pont

- szállítószalagok

-

Meghatározás:

I. melléklet, 14. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 14. pont

- járműre szerelt hűtőgépek

-

Meghatározás:

I. melléklet, 15. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 15. pont

- fúrótornyok

-

Meghatározás:

I. melléklet, 17. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 17. pont

- teherautón levő silók vagy tartályok töltésére vagy ürítésére szolgáló berendezések

-

Meghatározás:

I. melléklet, 19. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 19. pont

- üveggyűjtő konténerek (újrahasznosításhoz)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 22. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 22. pont

- fűvágók/fűszegélyvágók

-

Meghatározás:

I. melléklet, 24. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 24. pont

- sövénynyírók

-

Meghatározás:

I. melléklet, 25. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 25. pont

- nagynyomású mosók

-

Meghatározás:

I. melléklet, 26. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 26. pont

- nagynyomású vízsugaras mosók

-

Meghatározás:

I. melléklet, 27. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 27. pont

- hidraulikus fejtőkalapácsok

-

Meghatározás:

I. melléklet, 28. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 28. pont

- beton- vagy aszfaltvágók

-

Meghatározás:

I. melléklet, 30. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 30. pont

- levélfúvók

-

Meghatározás:

I. melléklet, 34. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 34. pont

- levélgyűjtők

-

Meghatározás:

I. melléklet, 35. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 35. pont

- villás emelőtargoncák, belsőégésű motorral, ellensúllyal (csak az "egyéb ellensúlyos villás emelőtargoncák", az I. melléklet 36. cikk második francia bekezdésének meghatározása szerint, amennyiben névleges kapacitásuk nem több, mint 10 tonna)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 36. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 36. pont

- mobil hulladékkontérek

-

Meghatározás:

I. melléklet, 39. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 39. pont

- útburkolatrakó gépek (nagy tömörítőerejű lehúzólappal)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 41. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 41. pont

- cölöpverő berendezések

-

Meghatározás:

I. melléklet, 42. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 42. pont

- csőfektetők

-

Meghatározás:

I. melléklet, 43. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 43. pont

- lánctalpas útpályatisztítók

-

Meghatározás:

I. melléklet, 44. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 44. pont

- áramfejlesztő generátorok (≥ 400 kW)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 45. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 45. pont

- motoros seprőgépek

-

Meghatározás:

I. melléklet, 46. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 46. pont

- hulladékgyűjtő járművek

-

Meghatározás:

I. melléklet, 47. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 47. pont

- útmaró gépek

-

Meghatározás:

I. melléklet, 48. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 48. pont

- gyephasogató gépek

-

Meghatározás:

I. melléklet, 49. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 49. pont

- zúzó-aprítógépek

-

Meghatározás:

I. melléklet, 50. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 50. pont

- hómarógépek forgószerszámmal (önjáró, kivéve a feltéteket)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 51. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 51. pont

- szippantó járművek

-

Meghatározás:

I. melléklet, 52. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 52. pont

- árokásók

-

Meghatározás:

I. melléklet, 54. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 54. pont

- betonkeverő járművek

-

Meghatározás:

I. melléklet, 55. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 55. pont

- vízszivattyúk (nem víz alatti használatra)

-

Meghatározás:

I. melléklet, 56. pont. Mérés: III. melléklet, B. rész, 56. pont

14. cikk

Megfelelőségértékelés

(1) A 12. cikkben említett bármely berendezés forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése előtt a gyártó vagy közösségi illetőségű meghatalmazott képviselőjének minden berendezéstípust a következő, megfelelőségértékelési eljárások egyikének kell alávetnie:

- a gyártás belső ellenőrzése a műszaki dokumentáció értékelésével és a VI. mellékletben említett időszakos ellenőrzéssel, vagy

- minden egyes egység egyedi vizsgálata a VII. mellékletében foglaltak szerint, vagy

- a VIII. mellékletben említett teljes körű minőségbiztosítási eljárás.

(2) A 13. cikkben említett valamennyi berendezés forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése előtt a gyártó vagy a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője minden berendezéstípust az V. mellékletben említett belső ellenőrzési eljárásnak vet alá.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy indokolt kérés esetén a Bizottság és bármely más tagállam minden olyan információt megkap, amelyet a megfelelőségértékelési eljárás során használtak, és amely a berendezés típusára és különösen az V. melléklet 3. pontjában, a VI. melléklet 3. pontjában, a VII. melléklet 2. pontjában és a VIII. melléklet 3.1. és 3.3. pontjában megadott dokumentumokra vonatkozik.

15. cikk

Kijelölt szervek

(1) A tagállamok saját hatáskörükben neveznek ki szerveket a 14. cikk (1) bekezdésében említett megfelelőségértékelési eljárás végrehajtására és felügyeletére.

(2) A tagállamok csak olyan szerveket neveznek ki, amelyek megfelelnek a IX. mellékletben meghatározott feltételeknek. Az a tény, hogy egy szerv megfelel az irányelv IX. mellékletében meghatározott feltételeknek, nem jelenti azt, hogy egy tagállam köteles kinevezni azt a szervet.

(3) Minden tagállam bejelentést tesz a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokról a szervekről, amelyeket kinevezett, azokkal a konkrét feladatokkal és vizsgálati eljárásokkal együtt, amelyek végrehajtására kinevezte őket, valamint a Bizottság által előzetesen kijelölt azonosító számokról.

(4) A Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi az ellenőrző szervek jegyzékét ezek azonosító számával és azokkal a feladatokkal együtt, amelyekre kinevezték őket. A Bizottság gondoskodik a lista naprakészen tartásáról.

(5) Egy tagállamnak vissza kell vonnia kinevezését, ha azt tapasztalja, hogy a szerv már nem felel meg a IX. mellékletben említett követelményeknek. Erről haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

16. cikk

A zajra vonatkozó adatok összegyűjtése

(1) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy biztosítsák, hogy a gyártó vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a 2. cikk (1) bekezdésében említett minden berendezésre vonatkozóan elküldjön egy másolatot a berendezés EK megfelelőségi nyilatkozatáról a Bizottságnak, és azon tagállamok felelős hatósága részére, ahol az honos vagy ahol a 2. cikk (1) bekezdésében említett berendezést forgalomba hozzák vagy üzembe helyezik.

(2) A Bizottság összegyűjti az (1) bekezdéssel összhangban rendelkezésére bocsátott információkat minden berendezésre.

(3) A tagállamok - amennyiben kérik - megkapják az összegyűjtött adatokat a Bizottságtól.

(4) A Bizottság meghatározott időszakonként, lehetőleg évenként hozza nyilvánosságra a releváns információkat. Ezek a berendezés minden egyes típusára vagy mintájára vonatkozóan legalább a következő információkat tartalmazzák:

- a nettó névleges teljesítményt vagy bármely más, zajjal kapcsolatos értéket,

- a mért hangteljesítményszintet,

- a garantált hangteljesítményszintet,

- a berendezés leírását,

- a gyártó nevét és/vagy a védjegy megnevezését,

- a típus számát/nevét.

17. cikk

A használat szabályozása

Az irányelv rendelkezései nem akadályozhatják meg a tagállamokat azon joguk gyakorlásában, hogy a Szerződés megfelelő figyelembevételével meghatározzanak:

- intézkedéseket azért, hogy szabályozzák a 2. cikk (1) bekezdésében említett berendezések használatát olyan területeken, amelyeket érzékenynek tekintenek, beleértve a berendezés munkaóráinak korlátozását,

- olyan követelményeket, amelyeket szükségesnek tekintenek annak biztosítására, hogy a személyek védve legyenek a kérdéses berendezés használatakor, feltéve hogy ez nem jelenti a berendezés olyan módosítását, ami miatt a berendezésre ezen irányelv előírásai nem vonatkoztathatók.

18. cikk

Bizottság

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

18a. cikk

A Bizottság a III. melléklet műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása érdekében végrehajtási intézkedéseket fogad el, feltéve, hogy azoknak nincs semmiféle közvetlen hatása a 12. cikkben felsorolt berendezések mért hangteljesítményszintjére, különösen a vonatkozó európai szabványokra való hivatkozások beemelésén keresztül.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

19. cikk

A bizottság hatásköre

A bizottság:

a) az irányelv gyakorlati alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatos információ- és tapasztalatcserét folytat és megvitatja a közös érdekekkel kapcsolatban felmerülő ügyeket;

b) segíti a Bizottságot a III. melléklet műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításában;

c) tanácsot ad a Bizottságnak a 20. cikk (2) bekezdésében említett következtetésekre és módosításokra vonatkozóan.

20. cikk

Jelentés

(1) A Bizottság 2007. január 3-nál nem később és azt követően minden negyedik évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Bizottság tapasztalatairól az irányelv végrehajtásával és adminisztrációjával kapcsolatban. A jelentés elsősorban a következőket tartalmazza:

a) a 16. cikkel összhangban összegyűjtött zajadatok áttekintéséről és egyéb megfelelő információkról szóló jelentés;

b) a 12. és 13. cikkben található lista felülvizsgálatának szükségességéről szóló állásfoglalás, különösen arról, hogy az új berendezéseket be kell-e venni a 12 cikkbe vagy a 13. cikkbe avagy a berendezéseket át kell-e tenni a 13. cikkből a 12. cikkbe;

c) a 12. cikkben meghatározott határértékek felülvizsgálatának szükségességéről szóló állásfoglalás a műszaki fejlődésre való tekintettel;

d) a berendezések által kibocsátott zaj további csökkentésében használandó eszközök teljes tartományának megállapításáról szóló állásfoglalás.

(2) Miután minden szükséges konzultációt megtartott, különösen a bizottsággal, a Bizottság ebből az alkalomból beterjeszti következtetéseit, és amennyiben helyénvaló, az irányelv módosítását.

21. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 79/113/EGK, 84/532/EGK, 84/533/EGK, 84/534/EGK, 84/535/EGK, 84/536/EGK, 84/537/EGK, 84/538/EGK és 86/662/EGK irányelv 2002. január 3-ától hatályát veszti.

(2) A kiadott típusvizsgálati bizonyítványok és az (1) bekezdésben említett irányelvek értelmében végrehajtott berendezésvizsgálatok felhasználhatók az irányelv V. mellékletének 3. pontjában, VI. mellékletének 3. pontjában, VII. mellékletének 2. pontjában és VIII. mellékletének 3.1. és 3.3. pontjában megadott műszaki dokumentáció elkészítésében.

22. cikk

Átültetés és az alkalmazás kezdete

(1) A tagállamok elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2001. július 3-nál nem később megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok 2002. január 3-ától alkalmazzák ezeket a hatályos rendelkezéseket. Ugyanakkor a tagállamok lehetővé teszik a gyártó vagy annak közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője számára azt, hogy 2001. július 3-ától alkalmazzák az irányelv rendelkezéseit.

(3) A 12. cikkben említett II. fokozatba tartozó, csökkentett megengedhető hangteljesítményekre e rendelkezéseket 2006. január 3-i hatállyal alkalmazzák.

(4) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell csatolni. Az ilyen hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(5) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

24. cikk

Az irányelv címzettjei

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A BERENDEZÉSEK MEGHATÁROZÁSA

1. Motoros jármű, platóra szerelt Szerelőkosárral

Olyan berendezések, amelyek minimálisan egy szerelőpódiummal, egy kinyúló emelőszerkezettel és egy járműalvázzal rendelkeznek. A szerelőpódiumot korlát vagy rács szegélyezi, ami megrakva a szükséges helyzetbe mozgatható. A kinyúló emelőszerkezet a járműalvázhoz van csatlakoztatva és a szerelőpódiumot tartja: lehetővé teszi a szerelőpódium szükséges helyzetbe történő mozgatását.

2. Aljnövényzet-tisztító

Egy belsőégésű motoros, hordozható, kézben tartott berendezés fémből vagy műanyagból készült forgó késsel gazok, bokrok, kis fák és hasonló növényzet vágására. A vágóeszköz síkban mozog, közel párhuzamosan a talajjal.

3. Építőipari teheremelő

Gépi meghajtású, ideiglenesen telepíthető építőipari felvonó, olyan személyek általi használatra, akiknek engedélye van a gépészeti és építési területre való belépéshez, az alábbi szolgáltatások érdekében:

i. meghatározott rakodószintekkel, rakodólappal;

- csak teherszállításra lett kialakítva,

- lehetővé teszik személyek rájárását a berakodás és kirakodás során,

- lehetővé teszik erre felhatalmazott személyek rálépését és utazását a felállítás, szétszerelés és karbantartás során,

- kézi vezérlésű,

- függőlegesen vagy a függőlegestől max. 15o-on belüli pályán mozog,

- alátámasztott vagy függesztett (drótkötélen, kötélen, láncon, csavaranyás orsón, fogasléc és fogaskerék, (közvetlen vagy közvetett) hidraulikus kocsiemelőn, vagy táguló rudazat támasztja alá),

- amelynél az árbochoz szükség van/nincs szükség külön szerkezet általi megtámasztásra, vagy

ii. egy felső pódiummal vagy a vezeték felső végéig (pl. a tetőig) felemelhető munkafelülettel rendelkezik, amely el van látva teherszállító eszközzel, és:

- csak teherszállításra lett kialakítva,

- úgy van tervezve, hogy be- és kirakodáskor avagy karbantartáskor, illetve felállítás és leszereléshez nem kell rálépni,

- amelyről a személyek minden időszakban ki vannak tiltva,

- kézi vezérlésű,

- a tervezés szerint a függőlegestől legalább 30o-os szögben hajló pályán történő mozgásra tervezték, de az ettől eltérő bármilyen szögben használható,

- acél drótkötél tartja, és pozitív hajtás működteti,

- állandó nyomású nyomáskapcsoló vezérli,

- nincs ellensúlya,

- maximális névleges terhelése 300 kg,

- maximális sebessége 1 m/s,

- és a vezetékeit külön szerkezet támasztja alá.

4. Építőipari szalagfűrész

Kézi előtolású, gépi meghajtású, 200 kg-nál kisebb súlyú gép, amelynek egyélű fűrészpengéje végtelenített szalag alakú és két vagy több tárcsa között fut.

5. Építőipari körfűrész

Kézi előtolású, 200 kg-nál kisebb súlyú gép, egyetlen kör alakú (hornyolófűrészen kívüli) fűrészlemezzel felszerelve, 350 mm vagy nagyobb átmérővel, maximálisan 500 mm átmérőig, amely rögzítve van a normál vágási működés során, valamint egy vízszintes asztal, amelynek minden része/vagy egy része rögzítve van a normál működés során. A fűrészlemez egy vízszintes, nem billenő vízszintes orsóra van szerelve, amelynek a helyzete a működés során mozdulatlan. A gép a következő jellemzők bármelyikével rendelkezhet:

- az asztalon keresztül emelhető és süllyeszthető a fűrészlemez tartója,

- az asztal alatti gép kerete nyitott vagy zárt,

- a fűrész egy további, kézi működtetésű mozgó asztalhoz (nincs közel a fűrészhez) illeszthető.

6. Kézi láncfűrész

Gépi meghajtású berendezés, amelyet fa láncfűrésszel történő vágására terveztek, és amely fogantyúk, motor és vágófeltét közös egységéből áll, és amelyet arra terveztek, hogy két kézzel tartsák.

7. Kombinált, nagynyomású öntöző és szippantó jármű

Olyan jármű, ami nagynyomású mosóként vagy szippantó járműként is működhet.

8. Döngölőgép

Olyan gép, ami anyagokat tömörít, pl. kőtörmeléket, földet vagy aszfaltot simít hengerléssel, döngöléssel vagy vibráló mozgásával. Lehet önjáró, vontatott, tolt vagy traktorra szerelt. A döngölőgépek az alábbi alosztályokra oszthatók:

- hengerek, amin a kezelő rajta utazik: önjáró tömörítőgépek egy vagy több fémhengerrel (fémdobbal) vagy gumikerekekkel; a kezelőfülke a gép integráns része,

- tolt henger: önjáró tömörítőgépek egy vagy több fémhengerrel (fémdobbal) vagy gumikerekekkel, amelyeknél a haladó a mozgatáshoz, kormányzáshoz, fékezéshez és vibráltatáshoz szükséges kezelőszervek úgy vannak elhelyezve, hogy a gépet egy kezelőszemélynek kell kezelni vagy távirányítással kell működtetni,

- vontatott henger: egy vagy több fémhengerrel (fémdobbal) vagy gumikerekekkel felszerelt tömörítő gépek, amelyeknek nincs önálló meghajtórendszerük, és amelyeknél a kezelőszemély fülkéje a vontatón található,

- lapvibrátorok és vibrációs döngölők: amelyek rendszerint lapos, rezgő alaplemezzel vannak ellátva. Kezelőszemély működteti őket vagy egy hordozó gép tartozékaként működnek,

- robbanó döngölők, tömörítő gépek, melyek rendszerint lapos alaplemezzel vannak ellátva, amelyeket arra készítettek, hogy a robbanás biztosította nyomás révén főleg függőleges irányban mozogjanak. A gépet kezelőszemély működteti.

9. Kompresszor

Bármely olyan cserélhető szerszámokkal használható gép, amely levegőt, gázokat vagy gőzöket a szívónyomásnál magasabb nyomásra sűrít. Egy kompresszor magából a sűrítőegységből, az erőgépből és bármely olyan kiegészítő tartozékból vagy eszközből áll, ami a kompresszor biztonságos működéséhez szükséges.

Ebbe a fogalomba nem tartoznak a következők:

- ventilátorok, vagyis olyan berendezések, amelyek 110 000 pascal-nál nem magasabb pozitív nyomáson biztosítanak levegőcirkulációt,

- vákuumszivattyúk, vagyis olyan berendezések vagy eszközök, amelyek a légköri nyomásnál nem magasabb nyomáson szívnak ki levegőt egy zárt térből,

- gázturbinás motorok.

10. Kézi betontörő és törőkalapács

Gépi meghajtású (bármilyen típusú) betontörők és fejtőkalapácsok, amelyeket mélyépítéseknél vagy építkezéseken használnak.

11. Beton- vagy habarcskeverő

Olyan gép, amely betont vagy habarcsot készít függetlenül a töltési, keverési és ürítési folyamattól. Szakaszosan vagy folyamatosan működhet. A teherautókon lévő betonkeverőket betonkeverős autóknak hívjuk (lásd az 55. meghatározást).

12. Építőipari csörlő

Gépi meghajtású, ideiglenesen felállított emelőberendezés, amely a felfüggesztett teher emelésére és süllyesztésére szolgáló eszközökkel van ellátva.

13. Beton- és habarcsszállító és -szóró berendezés

Olyan berendezés, amely keverővel vagy anélkül betont vagy habarcsot szivattyúz és szór, miáltal a szállítandó anyagot annak felhasználási helyére szállítja csővezetéken, elosztóberendezéseken vagy elosztógémeken keresztül. A szállítás a következőképpen történik:

- beton esetében mechanikusan, dugattyús- vagy forgószivattyúkkal,

- habarcs esetében mechanikusan dugattyús-, csigás-, tömlős- vagy forgószivattyúkkal, avagy pneumatikusan légkamrás vagy légkamra nélküli kompresszorokkal.

E berendezések felszerelhetők teherautókra, pótkocsikra vagy speciális járművekre is.

14. Szállítószalag

Ideiglenesen telepített berendezés, amely anyagok gépi meghajtású szalagon történő szállítására alkalmas.

15. Járműre szerelt hűtőgép

A 70/156/EGK-ban kijelölt N2, N3, O3 és O4 kategóriájú járművekre telepített, raktéri mélyhűtő berendezés.

A hűtőgép meghajtása lehet a hűtőegység integráns része, lehet külön rész, amely a járműtesthez van kapcsolva, lehet a jármű meghajtómotorja avagy független, vagy tartalék erőforrás.

16. Földtoló

Önjáró vagy traktor vontatta gép, amelyet a rászerelt eszközzel nyomó- vagy húzóerő kifejtésére használnak.

17. Fúróberendezés

Olyan gépi berendezés, amelyet lyukak fúrására használnak építési területeken

- ütvefúrással,

- forgó (rotációs) fúrással,

- forgó- és ütvefúrással.

A fúróberendezések nem mozognak a fúrás során. Saját erőforrásukkal átvihetők egyik helyről a másikra. Az önjáró fúróberendezések közé tartoznak azok, amelyek teherautókra, kerekes alvázakra, traktorokra, lánctalpas vontatókra, csörlővel húzott szánokra vannak szerelve. Ha a fúróberendezés teherautóra, traktorra és trélerre van szerelve vagy kerékkel van ellátva, akkor szállítása nagyobb sebességgel és közúton is történhet.

18. Dömper

Kerekes vagy lánctalpas, önjáró nyitott gépek, amelyek anyagokat szállítanak, billentenek vagy terítenek szét. A dömperek el lehetnek látva önrakodó berendezéssel.

19. Teherautókon lévő silók vagy tartályok betöltésére vagy ürítésére szolgáló berendezés

Gépi meghajtású berendezés, amely silóval vagy tartállyal ellátott teherautóhoz van csatlakoztatva, folyadékok vagy ömlesztett anyagok szivattyúval vagy hasonló eszközzel történő betöltésére és ürítésére.

20. Hidraulikus vagy köteles kotró

Önjáró lánctalpas vagy kerekes gép olyan felső szerkezettel, amely képes arra, hogy legalább 360o - os szögben elforduljon, és amely gémhez és karhoz, vagy teleszkópos gémhez illesztett markolókanál mozgatásával kotorja, elfordítja és rakodja az anyagot anélkül, hogy az alváz vagy az alsó szállítóeszköz mozogna a berendezés egy ciklusa során.

21. Kotró-rakodó

Önjáró, kerekes vagy lánctalpas gép, amelynek fő tartószerkezete úgy van tervezve, hogy mind egy előre szerelt markolókanalas rakodómechanizmust, mind pedig egy hátulra szerelt kotrókanalat tudjon hordozni. Amikor a hátsó kotrókanalat használja, a berendezés normál körülmények között a talajszint alá ás le a markolókanálnak a gép irányába történő mozgatásával. A kotrókanál felemeli, elfordítja és kiönti az anyagot, miközben a berendezés nem mozog. Amikor rakodó üzemmódban használják, a berendezés a gép előrehaladásával tölti és kotorja az anyagot, majd felemeli, elszállítja és kiönti.

22. Üveggyűjtő konténer

Olyan konténer - bármilyen anyagból készülhet -, amelyet üvegpalackok gyűjtésére használnak. Legalább egy nyílással el van látva az üvegpalackok betöltéséhez és egy másikkal a konténer ürítéséhez.

23. Földgyalu (gréder)

Önjáró kerekes jármű, amely állítható vágóéllel rendelkezik, amely az első és a hátsó tengely közé van pozícionálva, és amely vágja, mozgatja és szétteríti az anyagot a szintezési követelményeknek megfelelően.

24. Fűvágó/fűszegélyvágó

Olyan belsőégésű motor által hajtott, hordozható, kézben tartott berendezés, amely hajlékony zsinórral, húr(ok)kal vagy hasonló, nem fémes anyagokkal csatlakoztatott rugalmas vágóelem, mint például csap körül forgó vágókés, és amely gaz, fű vagy hasonlóan lágy növényzet vágására készült. A vágóeszköz síkban mozog, a talajjal közel párhuzamosan (fűvágó) vagy merőlegesen (fűszegélyvágó).

25. Sövénynyíró

Kézben tartott, egyben meghajtott, gépi meghajtású berendezés, amelyet kezelőszemély általi használatra, sövények és bokrok vágására terveztek, amely egy vagy több egyenes irányú alternáló mozgást végző vágóélet használ.

26. Nagynyomású mosó

Olyan jármű, amely csatornák vagy hasonló létesítmények tisztításához egy nagynyomású vízsugarat biztosító berendezéssel van felszerelve. Ez a berendezés lehet egy megfelelő teherautó saját alvázára szerelt vagy saját alvázszerkezetére erősített. A berendezés lehet rögzített vagy leszerelhető, mint egy cserélhető karosszéria-rendszer.

27. Nagynyomású vízsugaras mosó

Fúvókákkal vagy más sebességfokozó nyílásokkal ellátott gép, amely lehetővé teszi, hogy víz, valamint a hozzákevert adalékanyag szabad vízsugárként lövelljen ki. Általában olyan nagynyomású vízsugaras berendezés, amely meghajtógépből, kompresszorból, tömlőkből, permetezőfejekből, biztonsági mechanizmusból, szabályozókból és mérőberendezésekből áll. A nagynyomású vízsugaras berendezések mobil vagy álló típusúak lehetnek:

- A mobil nagynyomású vízsugaras gépek mozgó, könnyen szállítható berendezések, amelyek úgy vannak tervezve, hogy különböző helyeken legyenek használhatók és ebből a célból általában saját alvázukhoz vannak illesztve vagy járműre vannak szerelve. Minden szükséges tápvezeték flexibilis és könnyen szétkapcsolható.

- Az álló nagynyomású vízsugaras gépek egy munkahelyen hosszabb ideig tartó használatra vannak tervezve, de alkalmasak arra, hogy a megfelelő berendezéssel együtt átszállítsák őket egy másik területre. Általában csúszótalpas vagy keretre szerelt berendezések oldható tápvezetékkel.

28. Hidraulikus fejtőkalapács

Olyan berendezés, amely a szállítójármű hidraulikus erőforrását használja fel egy dugattyú (néha gázzal rásegített) felgyorsítására, ami azután egy szerszámot üt. A kinetikus mozgás által keltett nyomáshullám a szerszámról átjut az anyagba, ami az anyag törését okozza. A hidraulikus kalapácsok működéséhez sűrített olajra van szükség. Az egész szállítójármű/fejtőkalapács egységet egyetlen kezelőszemély szabályozza, aki rendszerint a szállítójármű kabinjában ül.

29. Hidraulikus nyomásfokozó

Bármely gép, amely olyan cserélhető berendezést használ, amely folyadékokat a bemenő nyomásnál magasabb nyomásra sűrít. Ez olyan együttest jelent, amely meghajtógépből, szivattyúból (tartállyal vagy anélkül) és segédeszközökből (szabályozók, nyomáscsökkentő szelep) áll.

30. Beton- vagy aszfaltvágó

Mobil gép, amely beton, aszfalt és hasonló útfelületi rétegek kötését készíti elő. A vágószerszám egy forgó, nagysebességű tárcsa. A gép előremozgatása történhet

- kézzel,

- kézzel irányított gépi hajtással,

- géppel hajtva.

31. Hulladéktömörítő homlokrakodó

Önjáró, kerekes tömörítőgép előre szerelt rakodókanállal, acél kerekekkel (hengerekkel), amelyet elsődlegesen talaj, földtöltés vagy hulladékok tömörítésére, mozgatására, egyengetésére és rakodására terveztek.

32. Fűnyíró

Kézzel tolható vagy vezetőülőkés fűnyírógép avagy fűnyíró feltét(ek)el felszerelt gép, amelynél a vágóberendezés a talajjal közel párhuzamos síkban mozog és amely a talajszintet használja fel a vágási magasság meghatározására kerekek, légpárna vagy csúszótalpak stb. segítségével és amely benzinmotort vagy elektromos motort használ erőforrásként. A vágószerszámok vagy

- merev vágókések, vagy

- nemfémes szál(ak) vagy szabadon forgó nemfémes vágókés(ek), egyenként több mint 10 J mozgási energiával; a kinetikus energia az EN 786: 1997, B. melléklet alapján van meghatározva.

Ugyancsak ide tartozik az a kézzel tolható vagy ülőkés fűnyírógép avagy fűnyíró feltét(ek)el felszerelt gép, amelynél a vágószerszám vízszintes tengely körül forog nyírómozgást biztosítva, rögzített vágórúdon avagy kés (hengeres fűnyírógép).

33. Gyepvágó/gyepszegélyvágó

Elektromos meghajtású, kézzel tolható vagy kézben tartott fűnyírógép nemfémes szálú vágóelemmel(ekkel) vagy szabadon forgó nemfémes vágókésekkel, amelyek mozgási energiája egyenként nem nagyobb, mint 10 J és amelyet fű vagy hasonló lágy növényzet vágására szántak. A vágóelem(ek) a talajjal nagyjából párhuzamos síkban (gyepvágó) vagy merőleges síkban (gyepszegélyvágó) mozognak. A mozgási energia az EN 786: 1997, B. melléklet alapján van meghatározva.

34. Levélfúvó

Gépi meghajtású berendezés, amely pázsitok, ösvények, utak, utcák stb. leveleinek vagy más anyagok feltisztítására alkalmas, nagysebességű légáram segítségével. Lehet hordozható (kézi) vagy nem hordozható, de mozgatható.

35. Levélgyűjtő

Gépi meghajtású berendezés, amely levelek és törmelék összegyűjtésére alkalmas egy szívóeszköz felhasználásával; olyan erőforrást tartalmaz, amely a berendezésben vákuumot kelt, valamint egy szívócsonkot és egy tartályt az összegyűjtött anyag számára. Lehet hordozható (kézben tartott) vagy nem hordozható, de mozgatható.

36. Villás emelőtargonca belsőégésű motorhajtással, ellensúllyal

Kerekes, belsőégésű motorral hajtott villás emelőtargonca ellensúllyal és emelőberendezéssel (árbócos, teleszkópos karú vagy csuklósan mozgatott karú). Ezek a következők:

- tehergépkocsi durva terepre (kerekes, ellensúllyal ellátott targoncák elsődlegesen nem megmunkált, természetes terepre és felbolygatott terepre (pl. építési területekre),

- egyéb ellensúllyal ellátott emelőtargoncák, kivéve azokat az ellensúllyal ellátott villás targoncákat, amelyek kifejezetten konténerek rakodására vannak összeállítva.

37. Rakodógép

Önjáró, kerekes vagy lánctalpas gépek, a homlokoldalára szerelt markolókanál-tartó szerkezettel és bekötéssel, amely a gép előremozgása révén rakodik vagy végez kotrást, valamint felemeli, szállítja és kiönti az anyagot.

38. Mobil daru

Önjáró, gémmel felszerelt, terhelt vagy terheletlen daru, amely képes haladó mozgást végezni rögzített pályák nélkül és stabilitása a gravitáción nyugszik. Gumikerekeken, lánctalpakon vagy más mozgó szerkezeteken közlekedik. Álló helyzetben stabilizálótámaszokkal vagy más kellékekkel meg lehet támasztani, amelyek növelik stabilitását. Egy mobil daru felső szerkezete lehet teljes körben elforduló típus, korlátozott mértékben elforduló vagy nem forgó. Normál esetben fel van szerelve egy vagy több felvonószerkezettel és/vagy hidraulikus hengerekkel a kinyúló kar és a teher emeléséhez és süllyesztéséhez. A mobil daruk teleszkópos kinyúló karral vagy csuklósan mozgatott kinyúló karral, vagy rácsos kinyúló karral vagy ezek kombinációival vannak felszerelve, melyek úgy vannak tervezve, hogy könnyen leengedhetők legyenek. A kinyúló karon függő teher horoggal blokkolt szerkezettel vagy speciális feladatok esetén más teheremelő tartozékkal fogható meg.

39. Mozgatható hulladékkonténer

Megfelelően tervezett, kerekekre szerelt, tetővel ellátott konténer hulladékok ideiglenes tárolására.

40. Motoros kapa

Önjáró gép, amely úgy van tervezve, hogy a mögötte haladó gyalogos személy irányítsa

- tartókerék(ek)kel vagy anélkül úgy, hogy mozgó elemei kapaként működnek és biztosítják az előrehaladást (motoros kapa), és

- egy vagy több kerék által meghajtott, a motorról közvetlenül működtetett és kapáló szerszámokkal felszerelt berendezés (hajtott kerekes motoros kapa).

41. Útburkolatrakó gép

Mobil útépítő gép, amelyet építőanyag-rétegek, mint például bitumenes keverék, beton és sóder útfelületeken való terítésére használnak. Az útburkolat-rakó gépek fel lehetnek szerelve nagy tömörítőerejű lehúzólappal.

42. Cölöpverő berendezés

Cölöpleverő- és cölöpkihúzó berendezések, vagyis ütőkalapácsból, kihúzó berendezésből, vibrátorból vagy statikus cölöpverő/kihúzó eszközből álló gépek és részegységek együttesei, amelyeket cölöpök leverésére vagy kihúzására használnak, és amelyekhez még a következők is hozzátartoznak:

- cölöpverő gép hordozó járművel (lánctalpas vagy sínen mozgó, szabadon mozgó vezetőrendszer, vezeték vagy vezérlőrendszer)

- kellékek, például cölöpsapkák, befogógyűrűk, lemezek, vezérelt elemek, rögzítőelemek, cölöpmegfogó eszközök, cölöp megvezetők, akusztikus védőburolatok és rázkódás/vibráció elnyelő berendezések, tápegységek/generátorok és személyemelő berendezések vagy pódiumok.

43. Csőfektetőgép

Önjáró lánctalpas vagy kerekes gép, amely kifejezetten csövek szállítására, kezelésére és fektetésére, valamint csővezeték-építő berendezések hordozására van tervezve. A gép, amelynek konstrukciója traktorra van alapozva, speciálisan tervezett részegységekkel rendelkezik, mint például alváz, főkeret, ellensúly, gém és teherfelvonó szerkezet, valamint függőlegesen billenthető oldalgém.

44. Lánctalpas útpályatisztító

Önjáró lánctalpas gép, amely nyomó- vagy húzóerőt fejt ki hóra és jégre egy rászerelt berendezésen keresztül.

45. Áramfejlesztő generátor

Bármely készülék, amely egy forgó elektromos generátort meghajtó belsőégésű motort tartalmaz, és amely folyamatos elektromos áramellátást biztosít.

46. Motoros seprőgép

Seprő-gyűjtő egységből álló berendezés a törmelék szívócsőbe söprésére, hogy aztán azt pneumatikusan, nagysebességű légáram vagy mechanikus felszedőrendszer segítségével egy gyűjtő garatba továbbítsa. A seprő és gyűjtő egységek vagy saját teherautó alvázra vannak szerelve, vagy be vannak ágyazva az alvázra épített járműtestbe. A berendezés lehet rögzített vagy cserélhető szerszámrendszer leszerelhető része.

47. Hulladékgyűjtő jármű

Olyan jármű, amelyet háztartási és ömlesztett hulladék gyűjtésére és szállítására terveztek konténeres vagy kézi töltéssel. A jármű felszerelhető tömörítő mechanizmussal. A hulladékgyűjtő járműnek vezetőfülkés alváza van, amelyre a karosszéria rögzítve van. Konténeremelő szerkezet is lehet rászerelve.

48. Útmaró gép

Mobil gép, amelyet aszfaltburkolatú útfelületek anyagának felszedésére használnak, amelyhez a gép egy hengeres testet alkalmaz, amelynek felületére marószerszámokat szerelnek fel; a vágószerszámmal felszerelt dobok forognak a vágási művelet alatt.

49. Gyephasogató gép

Gyalogos kezelésű vagy kezelőüléssel ellátott motoros gép, amely a talajszintet használja a vágás mélységének meghatározására, és amelyre egy olyan berendezés van felszerelve, amely alkalmas a kertekben, parkokban és más hasonló területeken lévő gyep felhasítására vagy felmarására.

50. Aprító/vágó gép

Motoros gép, amelyet álló helyzetben való használatra terveztek, és amely egy vagy több vágóeszközzel rendelkezik arra, hogy ömlesztett szerves anyagokat kisebb darabokra aprítson. Általában tartalmaz egy adagoló bemeneti nyílást, amelyen keresztül az anyagot (amelyet egy készülék tart vagy nem tart) bejuttatják a berendezésbe, egy olyan eszközt, amely bármilyen módszerrel (vágással, aprítással, darálással vagy más módszerekkel) felvágja az anyagot és egy kibocsátó csúszdát, amelyen keresztül a vágott anyag kikerül a berendezésből. A csúszdához gyűjtőtartály csatlakoztatható.

51. Hómarók forgószerszámmal

Olyan gép, amellyel a hó eltávolítható a közlekedési területekről forgó eszközök segítségével, amelyet aztán fúvóberendezés gyorsít fel és lövell ki.

52. Szippantó jármű

Jármű, amelyre olyan berendezés van felszerelve, amely vákuum segítségével összegyűjti a vizet, zagyot, iszapot, hulladékot vagy hasonló anyagokat a csatornákból vagy hasonló létesítményekből. A berendezés rá lehet szerelve a jármű saját alvázára, vagy be lehet építve a jármű saját testébe. A berendezés lehet rögzített, vagy lehet egy cserélhető szerszámrendszer leszerelhető része.

53. Toronydaru

Forgógémes daru, amelynek kinyúló karja egy torony tetején van elhelyezve, amely hozzávetőlegesen függőlegesen áll munkahelyzetben. Erre az erőgéppel hajtott berendezésre rá vannak szerelve a függesztett teher emelésére és leengedésére, valamint az ilyen teher mozgatására szolgáló eszközök a teheremelés sugarának változtatása, billentés vagy a teljes berendezés mozgatása révén. Egyes berendezések számos, de nem szükségszerűen valamennyi mozgást képesek elvégezni. A berendezést fel lehet állítani rögzített pozícióban, avagy rá lehet szerelni szállítóeszközökre vagy emelőeszközökre.

54. Árokásó

Önjáró, rajtaülő vagy gyalogos kezelő által vezérelt, lánctalpas vagy kerekes jármű előre vagy hátra szerelt kotrógéppel és tartozékokkal, amelyet elsődlegesen árkok ásására terveztek. A művelet alatt a gép folyamatosan halad.

55. Betonkeverő jármű

Dobbal felszerelt jármű készre kevert beton szállítására a betonkeverő üzemből a munkaterületre; a dob foroghat, miközben a jármű halad vagy áll. A dobot a munkaterületen ürítik ki annak forgatásával. A dobot vagy a jármű saját hajtómotorja, vagy egy külön segédmotor hajtja.

56. Vízszivattyú

Olyan gép, amely magából a vízszivattyúból és meghajtórendszerből áll. A vízszivattyú olyan gépet jelent, amely a vizet alacsonyabb energiaszintről magasabb energiaszintre emeli.

57. Hegesztő generátor

Minden olyan forgórészes gép, amely hegesztőáramot állít elő.

II. MELLÉKLET

EK MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

Az ek megfelelöségi nyilatkozatnak a következö adatokat kell tartalmaznia:

- a gyártó vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe;

- a műszaki dokumentációt őrző személy neve és címe,

- a berendezés leírása,

- a követett megfelelés megállapítási eljárás, és ahol szükséges, az ebbe bevont, értesítendő testület neve és címe,

- a típust reprezentáló berendezésen mért hangteljesítmény,

- a berendezésre garantált hangteljesítményszint,

- erre az irányelvre történő hivatkozás,

- nyilatkozat arról, hogy a berendezés megfelel az irányelv követelményeinek,

- ahol szükséges, a megfelelőségi nyilatkozat(ok) és hivatkozások az alkalmazott egyéb közösségi irányelvekre,

- a nyilatkozat kiadási helye és időpontja,

- a gyártó számára vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője számára jogilag kötelező erejű nyilatkozat aláírására felhatalmazott aláíró személy adatai.

III. MELLÉKLET

A KÜLTÉRI BERENDEZÉSEK ÁLTAL KIBOCSÁTOTT LÉGHANG MÉRÉSI MÓDSZERE

Hatály

Ezen melléklet a léghang mérési módszerét határozza meg, amelyet az irányelv tárgykörébe tartozó berendezések hangteljesítményszintjének meghatározására használnak az irányelvnek való megfelelés megállapítása céljából.

E melléklet A. része a 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minden berendezéstípusra rögzíti

- alapvető zajkibocsátási szabványokat,

- alapvető zajkibocsátási szabványokhoz kapcsolódó általános kiegészítéseket

a hangnyomásszint méréséhez a forrást burkoló mérőfelületen és a forrás által keltett hangteljesítményszint számításához.

E melléklet B. része a 2. cikkének (1) bekezdésében említett minden berendezéstípusra rögzíti:

- az ajánlott zajkibocsátási alapszabványt, benne

- hivatkozást az A. részből választott, zajkibocsátási alapszabványra,

- a vizsgálati helyszínt,

- a K2A konstans értékét,

- a mérőfelület alakját,

- a használandó mikrofonok számát és pozícióját,

- a működési feltételeket, benne

- a szabványra való hivatkozást, ha van

- a berendezés felszerelésére vonatkozó követelményeket,

- módszert az eredő hangteljesítményszintek számítására abban az esetben, amikor több vizsgálatot kell végezni különböző működési feltételek mellett,

- további információkat.

Amikor adott berendezéstípusokat vizsgálnak, a gyártó vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője általában kiválaszthat egyet az A. részben rögzített zajkibocsátási alapszabványokból és a B. részben rögzített működési feltételeket erre az adott berendezéstípusra vonatkoztatja. Vita esetén viszont a B. részben rögzített zajkibocsátási szabványt kell használni a B. részben rögzített működési feltételekkel együtt.

A. RÉSZ

ZAJKIBOCSÁTÁSI ALAPSZABVÁNY

A 2. Cikk (1) bekezdésben kijelölt, kültéri berendezések hangteljesítményszintjének meghatározására az alábbi zajkibocsátási alapszabványok

EN ISO 3744: 1995

EN ISO 3746: 1995

használhatók általánosan, a következő kiegészítésekkel:

1. A mérési bizonytalanság

A megfelelőségi eljárás keretén belül a tervezési fázisban a mérési bizonytalanságot nem veszik figyelembe.

2. A forrás működése a vizsgálat során

2.1. A ventilátor fordulatszáma

Ha a berendezés motorja vagy hidraulikus rendszere ventilátor(ok)kal van felszerelve, az(oka)t a vizsgálat során működtetni kell. A ventilátor fordulatszámát - a következő feltételekkel összhangban - a berendezés gyártója adja meg és állítja be, és meg kell jelennie a vizsgálati jegyzőkönyvben, hogy ezt a fordulatszámot alkalmazzák a további méréseknél is.

a) A motorhoz közvetlenül kapcsolódó ventilátorhajtás

Ha a ventilátorhajtás közvetlenül kapcsolódik a motorhoz és/vagy a hidraulikus berendezéshez (pl. szalagos meghajtás révén), akkor működtetni kell a vizsgálat során.

b) Különböző fordulatszámú ventilátorhajtás

Ha a ventilátor több, különböző fordulatszámmal tud működni, akkor a vizsgálatot vagy

- annak maximális fordulatszámánál kell végezni, vagy

- az első vizsgálatot nulla fordulatszámra állított ventilátorral, a második vizsgálatot pedig maximális fordulatszámra állított ventilátorral kell végezni. Az eredő hangnyomásszintet (L pA ) ezután a két vizsgálati eredmény figyelembe vételével kell kiszámítani a következő egyenlettel:

-

- ahol

- LpA, 0 % a ventilátor nulla fordulatszámával meghatározott hangnyomásszint

- LpA, 100 % a ventilátor maximális fordulatszámával meghatározott hangnyomásszint.

(c) Folyamatosan változtatható fordulatszámú ventilátorhajtás

Ha a ventilátor folyamatosan változtatható fordulatszámmal tud működni, akkor a vizsgálatot vagy a 2.1. b) pont szerint, vagy a gyártó által beállított, a maximális fordulatszám 70 %-ánál nem kisebb ventilátor fordulatszámmal kell végezni.

2.2. Motorral hajtott berendezés vizsgálata terhelésmentes állapotban

Ezeknél a méréseknél a berendezés motorját és hidraulikus rendszerét a kezelési utasításokkal összhangban be kell melegíteni és a biztonsági követelményeket be kell tartani.

A vizsgálatot álló helyzetű berendezésen végzik a berendezés vagy a mozgató mechanizmus üzemelése nélkül. A vizsgálat céljára a motort a hálózati teljesítménynek megfelelő ( 18 ), a névlegesnél nem kisebb fordulatszámmal kell üzemeltet.

Ha a berendezést hálózatról táplált generátor hajtja, akkor a hálózati áram frekvenciája, amit a motor számára a gyártó határoz meg, ± 1 Hz stabilitású legyen, ha a berendezésre indukciós motor van felszerelve, és a névleges feszültség a tápfeszültségnek ± 1 %-a legyen, ha a berendezésre kommutátor motor van felszerelve. A tápfeszültséget egy nem szétszerelhető kábel vagy huzal csatlakozójánál mérik, vagy a berendezés bemenetén, ha szétszerelhető kábellel van ellátva. A generátorból nyert áram hullámformája hasonló legyen a hálózatról nyert áraméval.

Ha a berendezést akkumulátor táplálja, az akkumulátor teljesen fel legyen töltve.

Az alkalmazott fordulatszámot és a megfelelő hálózati teljesítményt a berendezés gyártója adja meg és azt meg kell adni a vizsgálati jelentésben.

Ha a berendezés több motorhoz csatlakozik, ezeknek egyidejűleg kell üzemelniük a vizsgálat során. Ha ez nem lehetséges, akkor a motor(ok) minden lehetséges kombinációját vizsgálni kell.

2.3. Motorral hajtott berendezés vizsgálata terheléses állapotban

Ezeknél a méréseknél a berendezés motorját (hajtóművét) és hidraulikus rendszerét a kezelési utasításokkal összhangban kell bemelegíteni és a biztonsági követelményeket be kell tartani. A vizsgálat során nem kell üzemeltetni egyetlen jelzőberendezést (mint például figyelmeztető kürtöt vagy irányváltás-vészjelzőt) sem.

A vizsgálat során a berendezés fordulatszámát vagy gyorsulását fel kell jegyezni és a vizsgálati jelentésben fel kell tüntetni.

Ha a berendezés több motorhoz és/vagy aggregátorhoz csatlakozik, ezeknek egyidejűleg kell üzemelniük a vizsgálat során. Ha ez nem lehetséges, akkor a motor(ok) és/vagy aggregátorok minden lehetséges kombinációját vizsgálni kell.

Minden egyes olyan berendezéstípusnál, amelyet terhelés alatt kell vizsgálni, a konkrét működtetési feltételeket úgy kell rögzíteni, hogy ezeknél elvileg hasonló hatások és igénybevételek keletkezzenek, mint a tényleges üzemelési feltételek mellett.

2.4. Kézi működtetésű berendezések vizsgálata

Minden kézi működtetésű berendezéstípusra a hagyományos működési feltételeket úgy kell meghatározni, hogy hasonló hatások és igénybevételek keletkezzenek, mint a tényleges üzemelési feltételek mellett.

3. A felületi hangnyomásszint számítása

A felületi hangnyomásszintet legalább háromszori méréssel határozzák meg. Ha a meghatározott értékek közül legalább kettő nem különbözik 1 dB-nél nagyobb mértékben, akkor nincs szükség további mérésekre, egyébként pedig a méréseket addig folytatják, amíg két olyan értéket nem kapnak, amelyek nem különböznek 1 dB-nél nagyobb mértékben egymástól. A hangteljesítményszint számításához használandó, A-súlyozású felületi hangnyomásszint annak a két legmagasabb értéknek a számtani átlaga, amelyek 1 dB-nél nem nagyobb mértékben különböznek egymástól.

4. A vizsgálati jegyzőkönyvben megadandó információk

A vizsgált forrás A-súlyozású hangteljesítményszintjét a hozzá közelebb eső egész számra kerekítve (0,5-nél kisebb értéknél az alacsonyabb számot; 0,5-nél nagyobb vagy azzal egyenlő értéknél a magasabb számot használjuk) kell a vizsgálati jegyzőkönyvben megadni.

A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza a vizsgált forrás azonosításához szükséges műszaki adatokat, valamint a zajvizsgálat számát és az akusztikai adatokat is.

5. További mikrofon-pozíciók a félgömb alakú mérőfelületen (EN ISO 3744: 1995)

Az EN ISO 3744: 1995 7.2.1. és 7.2.2. pontjaiban előírtakon túl a félgömb alakú mérőfelületen egy 12 mikrofonból álló mérőegyüttes is használható. Az r sugarú félgömb felületén szétosztott 12 mikrofon-pozíció helye a következő táblázatban van felsorolva a Descartes-féle koordináták szerint. A félgömb r sugara egyenlő vagy nagyobb, mint a referencia paralelepipedon legnagyobb méretének kétszerese. A referencia paralelepipedont úgy kell meghatározni, mint az a legkisebb derékszögű paralelepipedon, amely éppen magába foglalja a berendezést (tartozékok nélkül) és a (hang)visszaverő síkon végződik. A félgömb sugarát a következők közül a közelebbi magasabb értékre kell kerekíteni: 4, 10, 16 m.

A mikrofonok számát (12) hatra lehet csökkenteni, de az EN ISO 3744: 1995 7.4.2. záradék követelményeit követve a 2, 4, 6, 8, 10 és 12 mikrofon-pozíciókat minden esetben használni kell.

Általában a félgömb alakú mérőfelületen elhelyezkedő, hat mikrofon-pozíciós elrendezést kell használni. Ha egy, az ebben az irányelvben lévő zajvizsgálati előírásokban más specifikációkat határoznak meg, akkor azokat a specifikációkat kell használni.

TÁBLÁZAT

A 12 mikrofon-pozíciós elrendezés koordinátá I

6. K2A környezeti korrekció

Amennyiben berendezést beton vagy nem porózus aszfaltból készült hangvisszaverő felületen mérik, akkor a K2A környezeti korrekció értéke K2A = 0. Ha egy, az ebben az irányelvben lévő zajvizsgálati előírásban más specifikációkat határoznak meg, akkor azokat a specifikációkat kell használni.

Ábra

A további kiegészítő mikrofonok elrendezése a félgömbön (12 mikrofon-pozíciós elrendezés)

B. RÉSZ

MEGHATÁROZOTT BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ ZAJVIZSGÁLATI RENDELETEK

0. TERHELÉSMENTES ÁLLAPOTBAN VIZSGÁLT BERENDEZÉSEK

Zajkibocsátási alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Vizsgálati környezet

Beton vagy nem porózus aszfalt (hang)visszaverő felület

Környezeti korrekció

K2A = 0

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

i. Ha a referencia paralelepipedon legnagyobb mérete nem haladja meg a 8 m-t:

félgömb/hat mikrofon-pozíció, az A. rész 5. pontja szerint/A. rész 5. pontja szerint.

ii. Ha a referencia paralelepipedon legnagyobb mérete meghaladja a 8 m-t:

paralelepipedon az ISO 3744: 1995 szerint, d = 1 m mérési távolsággal.

Működési feltételek a vizsgálat során

Terhelésmentes vizsgálat:

A zajvizsgálatokat az A. rész 2.2. pontja szerint végzik.

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítményszint meghatározása, ha több mint egy működési feltételt alkalmaznak

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

1. MOTOROS JÁRMŰ A PLATÓRA SZERELT SZERELŐKOSÁRRAL

Lásd a 0. pontot

2. ALJNÖVÉNYZET-TISZTÍTÓK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Vizsgálati környezet

ISO 10884: 1995

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

ISO 10884: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

ISO 10884: 1995, 5.3 pont

Vizsgálati időtartam(ok)

ISO 10884: 1995

3. ÉPÍTŐIPARI TEHEREMELŐK

Lásd a 0. pontot

A motor geometriai középpontját a félgömb középpontja fölé kell helyezni; az emelő terhelés nélkül mozog és - ha szükséges - a félgömböt az 1. pont irányába hagyja el.

4. ÉPÍTŐIPARI SZALAGFŰRÉSZEK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

ISO 7960: 1995; J. melléklet, d = 1 m

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

Megfelel az ISO 7960: 1995, J. melléklet (csak J2(b) pontnak)

Vizsgálati időtartam(ok)

Megfelel az ISO 7960: 1995, J. mellékletnek.

5. ÉPÍTŐIPARI KÖRFŰRÉSZEK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

ISO 7960: 1995; A. melléklet, mérési távolság d = 1 m

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

ISO 7960: 1995, A. melléklet (csak A2(b) pont)

Vizsgálati időtartam(ok)

ISO 7960: 1995, A. melléklet

6. KÉZI LÁNCFŰRÉSZEK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Vizsgálati környezet

ISO 9207: 1995

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

ISO 9207: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat/Terhelésmentes vizsgálat

Teljes terheléses fafűrészelés/működés maximális sebességgel terhelés nélkül

a) belsőégésű motor által hajtott: ISO 9207: 1995, 6.3. és 6.4. pont;

b) villanymotorral üzemelő: a vizsgálat az ISO 9207: 1995, 6.3. pontnak felel meg és egy olyan vizsgálat, ahol a motor maximális fordulatszámmal, terhelésmentesen üzemel.

Vizsgálati időtartam(ok)/Az eredő hangteljesítményszint meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak:

ISO 9207: 1995; 6.3. és 6.4. pont

Az eredő hangteljesítményszint (LWA) számítása:

ahol L W1 és LW2 a fent meghatározott két különböző működési mód átlagos hangteljesítményszintje

7. KOMBINÁLT, NAGYNYOMÁSÚ ÖNTÖZŐ ÉS SZIPPANTÓ JÁRMŰVEK

Ha lehetséges a két berendezést egyidejűleg üzemeltetni, akkor a 26. és 27. pont szerint. Ha nem, úgy külön kell mérni őket, és a nagyobb értékeket kell megadni

8. DÖNGÖLŐGÉPEK

i. NEM VIBRÁCIÓS HENGEREK

Lásd a 0. pontot

ii. VIBRÁCIÓS HENGEREK RAJTAÜLŐ KEZELŐVEL

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

A berendezés felszerelése

A vibrációs hengert egy vagy több rugalmas anyag(ok)ra - mint például légpárna(k) - szerelik fel. Ez a légpárna rugalmas anyagból (gumiszerű műanyag vagy hasonló) készül, és felfújják egy adott nyomásra azért, hogy a berendezés legalább 5 cm-t emelkedjen; a rezonanciahatásokat el kell kerülni. A párna(k) mérete olyan, hogy biztosított legyen a berendezés stabilitása a vizsgálat során.

Terheléses vizsgálat

A berendezést álló helyzetben vizsgálják, (a gyártó által megadott) névleges fordulatszámmal járó motorral és kikapcsolt mozgó mechanizmusokkal. A tömörítő mechanizmust a maximális döngölési teljesítmény mellett működtetik, ami a gyártó által megadott legnagyobb frekvencia és az ehhez a frekvenciához tartozó lehetséges legnagyobb amplitúdó kombinációjának felel meg.

Vizsgálati időtartam

A megfigyelési időtartam legalább 15 másodperc.

(iii) LAPVIBRÁTOROK, VIBRÁCIÓS DÖNGÖLŐK, ROBBANÓ DÖNGÖLŐK ÉS TOLT HENGEREK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Vizsgálati környezet

EN 500-4 felülvizsgált, 1: 1998, C. melléklet

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

EN 500-4 felülvizsgált, 1: 1998, C. melléklet

Vizsgálati időtartam(ok)

EN 500-4 felülvizsgált, 1: 1998, C. melléklet

9. KOMPRESSZOROK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

félgömb/hat mikrofon-pozíció az A rész 5. pontja szerint/az A rész 5. pontja szerint

vagy

paralelepipedon az ISO 3744: 1995 szerint d = 1 m mérési távolsággal

Működési feltételek a vizsgálat során

A berendezés felszerelése

A kompresszorokat visszaverő síkra kell felszerelni; a csúszótalpas kompresszorokat egy 0,40 m magas állványra helyezik, hacsak a gyártó nem követel meg más felszerelési körülményeket.

Terheléses vizsgálat

A vizsgált kompresszor bemelegített állapotban kell legyen, és stabil körülmények között kell üzemelnie, folyamatos üzemmódban. A gyártó által megadott módon, megfelelően karbantartva és kenve.

A hangteljesítményszint meghatározását teljes terhelésnél vagy olyan üzemelési körülmények között kell végezni, amelyek reprodukálhatók és reprezentatívak a vizsgált berendezés jellemző használatának legzajosabb működésére, bármelyik legyen is a zajosabb.

Ha a teljes üzem elrendezése olyan, hogy egyes komponensek, mint például belső hűtők távol vannak felszerelve a kompresszortól, akkor a zajvizsgálat végrehajtásánál törekedni kell arra, hogy elválasszák az ilyen részegységekben keletkező zajt. A különböző zajforrások szétválasztásához speciális berendezésekre lehet szükség, hogy gyengítsék az ezekből a forrásokból eredő zajt a mérés során. A vizsgálati jelentésben külön meg kell adni a zaj jellemzőit és az ilyen részegységek működésének feltételeit.

A vizsgálat során a kompresszorból kipufogógázt csövön keresztül vezetik el a vizsgálati területről. Vigyázni kell arra, hogy a kipufogógáz által keltett zaj minden mérési helyszínen legalább 10 dB-lel alacsonyabb legyen, mint a mérendő zaj (pl. hangtompító felszerelésével).

Vigyázni kell arra, hogy a levegő kibocsátása - a kompresszor kipufogó szelepénél fellépő turbulancia miatt - ne keltsen semmiféle járulékos zajt.

Vizsgálati időtartam

A megfigyelési időtartam legalább 15 másodperc

10. KÉZI BETONTÖRŐK ÉS TÖRŐKALAPÁCSOK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

Félgömb/hat mikrofon-pozíció az A rész 5. cikk szerint és a következő táblázat szerint/a berendezés következő táblázatban megadott tömege szerint

Működési feltételek a vizsgálat során

A berendezés felszerelése

Minden berendezés vizsgálata függőleges helyzetben történik.

Ha a vizsgált berendezésnek van kipufogója, annak tengelye egyenlő távolságra legyen a két mikrofon-pozíciótól. A tápegység zaja ne befolyásolja a vizsgált berendezésből kibocsátott zaj mérését.

A berendezés megtámasztása

A vizsgálat során a berendezést egy olyan tartószerszámmal kötik össze, amely be van ágyazva egy földbe süllyesztett, betongödörben lévő, kocka alakú betontömbbe. A vizsgálat során egy közbenső acéldarab helyezhető a berendezés és a tartószerszám közé. Ez a köztes darab stabil szerkezetet képez a berendezés és a tartószerszám között. A 10.1. ábra tartalmazza ezeket a követelményeket.

A tömb jellemzői

A tömb kocka alakú, éle 0,60 m ± 2 mm hosszú és olyan szabályos, amilyen csak lehet; vasbetonból kell készíteni és rétegenként alapos vibrációnak kell alávetni, amíg eléri a 0,2 m-t, hogy elkerüljék a túlzott ülepedést.

A beton minősége

A beton minősége az ENV 206 C 50/60 -nak felel meg

A kocka 8 mm átmérőjű, kötés nélküli acélrudakkal van merevítve; mindegyik rúd független a másiktól; a kialakítási koncepcióját a 10.2. ábra mutatja.

Tartószerszám

A tartószerszám be van zárva egy tömbbe és egy nem kevesebb, mint 178 mm és nem több mint 220 mm átmérőjű rudazatból álljon; a tartószerszám tokmánya azonos azzal a befogóval, amit normál körülmények között a vizsgált berendezéshez használnak és megfelel az ISO 1180: 1983 szabványnak, de elég hosszú ahhoz, hogy lehetővé tegye a gyakorlati vizsgálat végrehajtását.

Megfelelő megmunkálás szükséges ahhoz, hogy egyesítsék a két részegységet. A tartószerszámot úgy kell rögzíteni a tömbben, hogy a tokmány alsó szegélye 0,30 m-re legyen a tömb felső szélétől (lásd a 10.2. ábrát).

A tömbnek mechanikusan hibátlannak kell maradnia, különösen azon a ponton, ahol a tartószerszám és a beton találkozik. Minden egyes vizsgálat előtt és után meg kell győződni arról, hogy a betontömbbe zárt tartószerszám egyben van-e a tömbbel.

A kocka elhelyezése

A kockát behelyezik egy köröskörül kicementezett gödörbe, amely egy legalább 100 kg/m2-es árnyékoló lemezzel van lefedve, amint azt a 10.3. ábra mutatja úgy, hogy az árnyékoló lemez felső széle szintben legyen a talajjal. Bármiféle mellékzörej elkerülése érdekében a tömböt a gödör aljánál és az oldalainál rugalmas illesztékekkel szigetelik, amely illesztékek határfrekvenciája nem több, mint a vizsgált berendezés ütési sebessége ütés per másodpercben kifejezve.

Az árnyékoló lemez nyílása, amelyen keresztül a tartószerszám tokmánya áthalad, olyan kicsi legyen, amilyen kicsi csak lehet, és le kell zárni egy rugalmas, hangszigetelő illesztődarabbal.

Terheléses vizsgálat

A vizsgált berendezést csatlakoztatják a tartóeszközhöz.

A vizsgált berendezést stabil, állandó körülmények között működtetik, amely körülmények ugyanolyan akusztikai állandóságot biztosítanak, mint a normál üzemmód.

A vizsgált berendezést a vásárlónak átadott kezelési utasításban meghatározott maximális teljesítménnyel működtetik.

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

10.1. ábra

A köztes darab vázlatos elrendezése

10.2. ábra

Vizsgáló tömb

10.3. ábra

Vizsgáló berendezés

Az A. értéke olyan legyen, hogy a "J" rugalmas illesztéken nyugvó árnyékoló lemez egy szintben legyen a talajjal.

11. BETON- VAGY HABARCSKEVERŐK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

A keverőberendezést (hordót) feltöltik névleges térfogatára 0-3 mm szemcseméretű homokkal, amelynek nedvességtartalma 4-10 %.

A keverőberendezést legalább a névleges fordulatszámmal üzemeltetik.

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

12. ÉPÍTŐIPARI CSÖRLŐK

Lásd a 0. pontot

A motor geometriai középpontját a félgömb középpontjába kell helyezni, a csörlős emelőt csatlakoztatni kell, de nem kell adni rá terhelést.

13. BETON- ÉS HABARCSSZÁLLÍTÓ ÉS -SZÓRÓGÉPEK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

Ha a gépre szórórúd van szerelve, azt felfelé állítják, és a csövet visszavezetik a betöltő tölcsérhez. Más esetekben a gépre felszerelnek egy legalább 30 m-es vízszintes csövet, amelyet visszavezetnek a betöltő tölcsérhez.

Terheléses vizsgálat

i. Betont szállító és szóró gépeknél

A szállítórendszert és a csövet feltöltik egy betonhoz hasonló közeggel, melyben a cementet egy keverékkel helyettesítik, pl. a legfinomabb pernyével. A gépet maximális teljesítményén működtetik, egy működési ciklus időtartama nem több mint 5 másodperc (ha ezt az időtartamot túllépik, vizet adnak a "betonhoz", hogy elérjék ezt az értéket).

ii. Habarcsot szállító és szóró gépeknél

A szállítórendszert és a csövet feltöltik egy vakolóhabarcshoz hasonló közeggel, melyben a cement egy keverékkel van helyettesítve, pl. metilcellulózzal. A gépet maximális teljesítményén működtetik, egy működési ciklus időtartama nem több mint 5 másodperc (ha ezt az időtartamot túllépik, vizet adnak a "habarcshoz", hogy elérjék ezt az értéket).

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

14. SZÁLLÍTÓSZALAGOK

Lásd a 0. pontot

A motor geometriai középpontját a félgömb középpontjába kell helyezni; a szalagot terhelés nélkül járatják, és ha szükséges, a félgömböt az 1. pont irányába hagyja el.

15. JÁRMŰRE SZERELT HŰTŐBERENDEZÉSEK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

A hűtőberendezést egy olyan valódi vagy szimulált teherárutérbe kell telepíteni és mozdulatlan állapotban vizsgálni, ahol a hűtőberendezés magassága a vásárlónak átadott használati utasítás szerinti tervezett telepítési követelményeknek megfelel. A hűtőberendezés tápegységét olyan teljesítménnyel üzemeltetik, amely a hűtőkompresszort és a ventilátort a használati utasítás szerinti maximális fordulatszámon működteti. Ha a hűtőberendezést a jármű hajtómotorjáról kívánják táplálni, akkor a jármű motorját nem járatják a vizsgálat alatt, és a hűtőberendezést megfelelő elektromos hálózatba csatlakoztatják. A vizsgálat alatt a leválasztható vontatókat eltávolítják.

Azokat a hűtőberendezéseket, amelyek olyan teherárutérbe vannak telepítve, amelyek különböző erőforrások választékával rendelkeznek, minden meghajtóforrásra külön kell vizsgálni. A vizsgálati eredményt tartalmazó jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell legalább a legnagyobb zajkibocsátást eredményező működési módot.

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

16. FÖLDTOLÓK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Vizsgálati környezet

ISO 6395: 1988

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

ISO 6395: 1988

Működési feltételek a vizsgálat során

A berendezés felszerelése

A lánctalpas földtolókat terepen vizsgálják az ISO 6395: 1998 6.3.3. pontja szerint.

Terheléses vizsgálat

ISO 6395: 1998, B. melléklet

Vizsgálati időtartam(ok) és különböző működtetési feltételek figyelembevétele, ha van

ISO 6395: 1998, B. melléklet

17. FÚRÓBERENDEZÉSEK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

EN 791: 1995, A. melléklet

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

18. DÖMPEREK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Vizsgálati környezet

ISO 6395: 1988

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

ISO 6395: 1988

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

Egyenértékű az ISO 6395: 1988, C. melléklettel a következő módosításokkal:

A C 4.3. második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A motort maximális szabályozott fordulatszámmal (magas fordulatú üresjárat) üzemeltetik. A sebességváltót üres állásba teszik. A markolókanalat felső (ürítő) helyzetbe kell állítani mozgásának mintegy 75 %-áig, és aztán visszatéríteni járó helyzetébe, háromszor. A műveletek sorrendjét egyetlen ciklusnak kell tekinteni mozdulatlan állapotú hidraulikus üzemmód esetén.

Ha nem használnak motoros meghajtást a markolókanál felemeléséhez, akkor a motort üresjárati fordulatszámmal üzemeltetik üresbe állított sebességváltóval. A mérést a markolókanál felemelése nélkül végzik, a vizsgálati időszak 15 másodperc."

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítmény meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak

ISO 6395: 1998, C. melléklet

19. TEHERAUTÓKON LÉVŐ SILÓK VAGY TARTÁLYOK BETÖLTÉSÉRE VAGY ÜRÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ BERENDEZÉSEK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

A berendezést a teherautó mozdulatlan állapotában kell vizsgálni. A berendezést meghajtó motor olyan fordulatszámmal kell, hogy üzemeljen, amely a vásárlónak átadott kezelési utasításban meghatározott maximális teljesítményt hozza létre.

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

20. KOTRÓK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Vizsgálati környezet

ISO 6395: 1998

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

ISO 6395: 1998

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

ISO 6395: 1998, A. melléklet

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítményszint meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak

ISO 6395: 1998, A. melléklet

21. KOTRÓ-RAKODÓK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Vizsgálati környezet

ISO 6395: 1998

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

ISO 6395: 1998

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

ISO 6395: 1998, D. melléklet

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítményszint meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak

ISO 6395: 1998, D. melléklet

22. ÜVEGGYŰJTŐ KONTÉNEREK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Ebben a zajvizsgálatra vonatkozó jogszabályban az EN ISO 3744: 1995 szabvány 3.2.2. pontjában meghatározott, az egyedi zajeseményhez tartozó hangnyomás szintet - Lpls - határozzák meg a mikrofon-pozíciókban.

Környezeti korrekció, K2A

Mérés a szabadban

K2A = 0

Mérés belső térben

A K2A állandó EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban meghatározott értéke £2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

Működési feltételek a vizsgálat során

A zajvizsgálatot egy teljes cikluson keresztül végzik, amely az üres konténerrel kezdődik és akkor fejeződik be, amikor 120 üvegpalackot már bedobtak a konténerbe

Az üvegpalackok a következőképpen határoztak meg:

- térfogat: 75 cl

- tömeg: 370 ± 30 g

A vizsgálatot végző kezelőszemély mindegyik palackot nyakánál fogja és azt az alsó részével a töltőnyílás felé tartja, majd ezután lágyan keresztülnyomja a töltőnyíláson a konténer közepe irányába, ha lehet elkerülve, hogy a palack nekiütődjön a falaknak. Csak egy töltőnyílást használnak a palackok bedobására és az a 12 mikrofon-pozícióhoz legközelebbi töltőnyílás.

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítmény meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak

Az A-súlyozású, egyedi zajeseményre vonatkozó hangnyomás-szintet lehetőleg egyidejűleg mérik a hat mikrofon-pozícióban minden, a konténerbe dobott palack esetében.

Az A-súlyozású, egyedi zajeseményre vonatkozó, a mérési felületre átlagolt hangnyomás szintet az EN ISO 3744: 1995 szabvány 8.1. pontja szerint számítják ki.

Az A-súlyozású, egyedi zajeseményre vonatkozó, 120 palack bedobására átlagolt hangnyomásszintet az A-súlyozású, egyedi zajeseményre vonatkozó, a mérési felületre átlagolt hangnyomás szintek logaritmikus átlagértékeként számítják ki.

23. FÖLDGYALUK (GRÉDEREK)

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Vizsgálati környezet

ISO 6395: 1988

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

ISO 6395: 1988

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

Az ISO 6395: 1988, B. mellékletnek megfelelő

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítmény meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak

ISO 6395: 1988, B melléklet

24. FŰVÁGÓK/FŰSZEGÉLYVÁGÓK

Lásd a 2. szakaszt

A vágóberendezést megfelelö szerkezetben helyezik el úgy, hogy a vágószerszám a félgömb középpontja felett legyen. Fűvágók esetében a vágószerszám középpontját mintegy 50 mm távolságban tartják a felszín felett. Figyelembe véve a vágóélek elrendezését, a fűszegélyvágókat olyan közel kell helyezni a vizsgálat során használt mérőfelülethez, amilyen közel csak lehet.

25. SÖVÉNYNYÍRÓK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Vizsgálati környezet

ISO 11094: 1991

Vita esetén a méréseket a szabadban kell végezni, mesterséges felületen (ISO 11094: 1991 szabvány 4.1.2. pontja).

Környezeti korrekció, K2A

Mérés a szabadban

K2A = 0

Mérések belső térben

A K2A állandó EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban, nem mesterséges felületen meghatározott értéke £ 2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

ISO 11094: 1991

Működési feltételek a vizsgálat során

A berendezés felszerelése

A sövénynyírót a szokásos használatnak megfelelően kell, hogy tartsa egy személy vagy egy megfelelő szerkezet úgy, hogy a vágószerszáma a félgömb középpontja felett legyen.

Terheléses vizsgálat

A sövénynyírót névleges sebességgel üzemeltetik a vágószerszám működése mellett.

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

26. NAGYNYOMÁSÚ MOSÓK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

A nagynyomású mosót álló helyzetben vizsgálják. A motor és a segédegységek a gyártó által a mozgó berendezés működtetésére megadott fordulatszámmal üzemelnek; a nagynyomású szivattyú(k) a gyártó által megadott maximális fordulatszámmal és maximális nyomással üzemel(nek). Egy illesztett fúvóka használata kell, hogy biztosítsa a nyomáscsökkentő szelep éppen a reakcióponton való működését. A fúvóka áramlási zaja nem befolyásolhatja a mérési eredményeket.

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 30 másodperc.

27. NAGYNYOMÁSÚ VÍZSUGARAS MOSÓK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

Az ISO 3744: 1995 szerinti paralelepipedon, d = 1 m mérési távolsággal.

Működési feltételek a vizsgálat során

A berendezés felszerelése

A nagynyomású vízsugaras mosót a hangvisszaverő síkra kell felállítani; a csúszótalpas gépeket egy 0,40 méter magas állványra helyezik, hacsak a gyártó nem ír elő másféle felszerelési módot.

Terheléses vizsgálat

A nagynyomású mosógépet kvázistacionárius állapotba hozzák a gyártó által meghatározott fordulatszám-tartományon belül. A vizsgálat során a fúvókát hozzá kell kapcsolni a nagynyomású mosógéphez és a gyártó által megadott kezelési utasítás szerinti legmagasabb működési nyomást kell beállítani.

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

28. HIDRAULIKUS FEJTŐKALAPÁCSOK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

Félgömb/hat mikrofon-pozíció az A rész 5. cikk szerint, r = 10 m

Működési feltételek a vizsgálat során

A berendezés felszerelése

A vizsgálathoz a fejtőkalapácsot egy tartóeszközhöz kell csatlakoztatni, és egy speciális vizsgálótömböt kell használni. A 28.1. ábra megadja ennek jellemzőit, a 28.2. ábra pedig a tartóeszköz helyzetét mutatja.

Tartóeszköz

A vizsgált kalapács tartóeszköze meg kell, hogy feleljen a vizsgálati kalapácsokra vonatkozó műszaki követelményeknek, különösen a súlytartomány, hidraulikus kimenő teljesítmény, átfolyó és visszatérő tápolaj nyomása tekintetében.

Felszerelés

A mechanikai felszerelésnek, valamint a csatlakozásoknak (tömlők, csövek stb.) meg kell felelniük a kalapács műszakai adatai között megadott specifikációknak. Ki kell küszöbölni minden jelentős zajt, amit a felszerelésükhöz szükséges csövek és a különböző mechanikai részegységek okoznak. Minden részegység csatlakozását szorosan meg kell húzni.

A kalapács stabilitása és statikus tartóereje

A tartóeszköz erősen tartja lefelé a kalapácsot azért, hogy ugyanazt a stabilitást biztosítsa, ami a normál működési körülmények között fennáll. A kalapácsot függőlegesen álló pozícióban kell működtetni.

Szerszám

A mérésekhez tompa szerszámot használnak. A szerszám hosszának ki kell elégítenie a 28.1. ábrán (vizsgáló tömb) megadott követelményeket.

Terheléses vizsgálat

Hidraulikus bemenő teljesítmény és olajáram

A hidraulikus kalapács működési feltételeit megfelelő módon kell beállítani, mérni és jelentésbe foglalni a megfelelő műszaki specifikáció értékeivel együtt. A vizsgált kalapácsot úgy kell használni, hogy elérjék a kalapács maximális hidraulikus bemenő teljesítményének 90 %-át vagy még nagyobb arányát és a maximális olajáramlást.

Vigyázni kell arra, hogy a ps és Q mérőláncok mérési bizonytalanságát ± 5 %-on belül tartsák. Ez biztosítja a bemenő hidraulikus teljesítmény ± 5 %-os pontossággal történő meghatározását. Lineáris korrelációt feltételezve a bemenő hidraulikus teljesítmény és a kibocsátott hangteljesítmény között, ez kisebb, mint ± 0, 4 dB átlagos szórást jelent a hangteljesítményszint meghatározásakor.

Szabályozható részegységek, amelyeknek hatásuk van a kalapács teljesítményére

Az összes nyomástároló tartály, a központi nyomásszelep és a többi szabályozható részegység előzetes beállítása meg kell, hogy feleljen a műszaki adatok között megadott értékeknek. Ha egynél több rögzített ütési sebesség választható, akkor a méréseket minden beállításnál el kell végezni. A minimum és maximum értékeket rögzíteni kell.

Mérendő mennyiségek

A mért működési paraméterekből számítandó paraméterek:

P IN a törő hidraulikus bemenő teljesítménye, P IN = p s . Q

Hidraulikus tápvezeték nyomásának mérése, ps

- a p s értékét olyan közel kell mérni a törő bemenetéhez (IN nyílásához), amilyen közel csak lehet,

- a p s értékét nyomásmérővel kell mérni (minimális átmérő: 100 mm; pontossági osztály: ± 1, 0 % FSO).

Törő bemenő olajáram, Q

- a Q értékét a betáplálás nyomóvezetékéből kell mérni olyan közel a törő bemenetéhez (IN nyílásához), amilyen közel csak lehet,

- a Q értékét elektromos áramlásmérővel kell mérni (pontossági osztály: a leolvasott áramlási sebesség ± 2, 5 %-a).

Az olajhőmérséklet (T) mérési pontja

- a T értéket az olajtároló tartályában vagy a kalapácshoz csatlakoztatott hidraulikus vezetékben kell mérni. A mérési pontot a jegyzőkönyvben meg kell adni,

- a hőmérséklet leolvasási pontosságának a tényleges értékhez viszonyított ± 2 °C-on belül kell lenni.

Vizsgálati időtartam/az eredő hangteljesítmény meghatározása

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

A méréseket háromszor, vagy ha szükséges, többször megismétlik. A végeredményt az egymástól legfeljebb 1 dB-lel eltérő két legmagasabb érték számtani átlagaként számítják ki.

Definíciók

Ha négyszög alakú vizsgálati tömböt használnak, akkor a maximális hosszméret 0.89 × a megfelelő átmérő.

Az üres tér a fedőlemez és az üllő között rugalmas habgumival vagy más hangelnyelő anyaggal tölthető ki, melynek sűrűsége < 220 kg/m3.

29. HIDRAULIKUS NYOMÁSFOKOZÓK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

A berendezés felszerelése

A hidraulikus nyomásfokozót hangvisszaverő síkban kell felállítani; a csúszótalpas hidraulikus nyomásfokozót egy 0,40 m magas állványra kell helyezni, hacsak a gyártó felszerelési feltételekre vonatkozó követelményei nem térnek el ettől.

Terheléses vizsgálat

A vizsgálat során nem kell szerszámokat kapcsolni a hidraulikus nyomásfokozóhoz.

A hidraulikus nyomásfokozót kvázistacionárius állapotba hozzák a gyártó által meghatározott fordulatszám-tartományon belül. A gépet névleges fordulatszámon és a névleges nyomáson üzemeltetik. A névleges fordulatszám és nyomás az az érték, ami a vásárlónak átadott kezelési utasításban szerepel.

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

30. BETON- VAGY ASZFALTVÁGÓK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

A beton- vagy aszfaltvágót a gyártó által a vásárlónak átadott kezelési utasításban megadott legnagyobb vágókéssel szerelik fel. A motort maximális fordulatszámon járatják a vágókés üresjárata mellett.

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

31. TALAJ- ÉS SZEMÉTTÖMÖRÍTŐ HOMLOKRAKODÓK

Lásd a 37. szakaszt

32. FŰNYÍRÓK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Vizsgálati környezet

ISO 11094: 1991

Vita esetén a méréseket szabadban kell végezni mesterséges felületen (ISO 11094: 1991 4.1.2. pont).

Környezeti korrekció, K2A

Mérés a szabadban

K2A = 0

Mérések belső térben

A K2A állandó EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban, nem mesterséges felületen meghatározott értéke £2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

ISO 11094: 1991

Működési feltételek a vizsgálat során

A berendezés felszerelése

Ha a fűnyíró gép kerekei 1 cm-nél mélyebb benyomódást okoznának a mesterséges felületen, akkor a kerekeket tartókra kell helyezni úgy, hogy a benyomódás nélküli mesterséges felülettel legyenek egy szintben. Ha a vágóeszköz nem választható el a fűnyíró meghajtó kerekeitől, akkor a fűnyírót tartókon kell vizsgálni a vágószerszám - gyártó által megadott - maximális fordulatszámmal történő üzemeltetése mellett. A tartókat úgy kell elkészíteni, hogy ne befolyásolják a mérési eredményeket.

Terhelésmentes vizsgálat

ISO 11094: 1991

Vizsgálati időtartam

ISO 11094: 1991

33. GYEPVÁGÓK/GYEPSZEGÉLYVÁGÓK

Lásd a 32. pontot

A vágógépet egy megfelelŐ eszközzel pozícionálják úgy, hogy a vágóeszköz a félgömb középpontja felett legyen. Gyepvágóknál a vágóeszköz középpontját mintegy 50 mm-rel a felület felett tartják. Figyelembe véve a vágóélek elrendezését, a gyepszegélyvágókat olyan közel kell helyezni a vizsgálat során használt mérőfelülethez, amilyen közel csak lehet.

34. LEVÉLFÚVÓK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Vizsgálati környezet

ISO 11094: 1991

Vita esetén a méréseket a szabadban kell végezni mesterséges felületen (ISO 11094: 1991, 4.1.2. pont).

Környezetvédelmi korrekció, K2A

Mérés a szabadban

K2A = 0

Mérések belső térben

A K2A állandó EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban, nem mesterséges felületen meghatározott értéke £2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

ISO 11094: 1991

Működési feltételek a vizsgálat során

A berendezés felszerelése

A levélfúvót a normál használat szerint kell elhelyezni úgy, hogy a kifúvóberendezés kivezetése (50 ± 25 mm-rel) a félgömb felett legyen; ha a levélfúvó kézi, akkor vagy egy személy, vagy megfelelő eszköz tartja.

Terheléses vizsgálat

A levélfúvót a gyártó által megadott névleges sebességgel és a névleges légárammal kell üzemeltetni.

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

Megjegyzés:

Ha a levélfúvó levélgyűjtőként is működtethető, akkor mindkét konfigurációban meg kell vizsgálni, és ebben az esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni.

35. LEVÉLGYŰJTŐK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Vizsgálati környezet

ISO 11094: 1991

Vita esetén a méréseket a szabadban kell végezni mesterséges felületen (ISO 11094: 1991, 4.1.2. pont).

Környezetvédelmi korrekció, K2A

Mérés a szabadban

K2A = 0

Mérések belső térben

A K2A állandó EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban, nem mesterséges felületen meghatározott értéke £ 2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

ISO 11094: 1991

Működési feltételek a vizsgálat során

A berendezés felszerelése

A levélgyűjtőt a normál használat szerint kell elhelyezni úgy, hogy a gyűjtőberendezés bevezetése (50 ± 25 mm-rel) a félgömb felett legyen; ha a levélgyűjtő kézbenntartott típusú, akkor vagy egy személy, vagy egy megfelelő eszköz tartja.

Terheléses vizsgálat

A levélgyűjtőt a gyártó által megadott névleges sebességgel és a névleges légárammal kell üzemeltetni.

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

Megjegyzés:

Ha a levélgyűjtő levélfúvóként is működtethető, akkor mindkét konfigurációban meg kell vizsgálni, és ebben az esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni.

36. VILLÁS EMELŐTARGONCA

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

Be kell tartani a biztonsági követelményeket és a gyártó tájékoztatását.

Emelési üzemmód

Álló targoncánál a terhet (nem hangelnyelő anyagot, pl. acélt vagy betont; a gyártó utasításai szerinti tényleges kapacitás legalább 70 %-át kitevő terhet) maximális sebességgel fel kell emelni az alsó helyzetből arra a szabványos emelési magasságra, amely erre a típusú ipari targoncára vonatkozik, a "Ipari Szállítóeszközök Biztonsága" sorozatban található, vonatkozó Európai Szabvánnyal összhangban. Ha a tényleges maximális emelési magasság kisebb, egyedi méréseket lehet alkalmazni e magasságok figyelembevételével. Az emelési magasságot meg kell adni a vizsgálati jegyzőkönyvben.

Haladó üzemmód

A targoncát terhelés nélkül, teljes gyorsulással kell hajtani álló helyzetből olyan távolságig, ami az A-A vonal (a 4. és 6. mikrofon-pozíciókat összekötő vonal) elérésének háromszorosa, azután tovább kell vezetni a targoncát maximális gyorsulással a B-B vonalig (a 2. és 8. mikrofon-pozíciókat összekötő vonal). Amikor a targonca hátsó része áthaladt a B-B vonalon, a gázpedál kiengedhető.

Ha a targonca többfokozatú sebességváltóval rendelkezik, azt a fokozatot kell választani, ami a mérési távolságon a lehető legnagyobb sebesség elérését biztosítja.

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítmény meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak

A megfigyelési időtartamok a következők:

- emelésnél: az egész emelési ciklus,

- haladásnál: az az időtartam, ami akkor kezdődik, amikor a targonca középpontja áthalad az A-A vonalon, és akkor végződik, amikor középpontja eléri a B-B vonalat.

A targoncák minden típusára a következő összefüggéssel kell az eredő hangteljesítményszintet számítani:

amelyben az "a" felső index az "emelő üzemmódot" míg "c" a "haladó üzemmódot" jelöli.

37. RAKODÓGÉPEK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Vizsgálati környezet

ISO 6395: 1988

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

ISO 6395: 1988

Működési feltételek a vizsgálat során

A berendezés felszerelése

A lánctalpas rakodógépeket a vizsgálati területen kell tesztelni az ISO 6395: 1988 szabvány 6.3.3. pontjának megfelelően.

Terheléses vizsgálat

ISO 6395: 1988, C. melléklet

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítményszint meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak

ISO 6395: 1988, C. melléklet

38. MOBIL DARUK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

A berendezés felszerelése

Ha a daru stabilizálótámasszal felszerelt, akkor azokat teljesen ki kell nyújtani és a darut alátétein szintbe kell állítani, a lehetséges alátámasztási magasság középső pozíciójában.

Terheléses vizsgálat

A vizsgálandó mobil darut a gyártó által leírt standard változatban kell vizsgálatra benyújtani. A zajvizsgálat során a daru mozgatásához használt névleges motorteljesítményt kell alkalmazni. A darut a maximálisan engedélyezett ellensúllyal kell ellátni, amit a forgó részre szerelnek fel.

Mielőtt bármilyen mérést végeznének, a mozgó daru motorját és hidraulika-rendszerét a gyártó utasításait követve a normál üzemi hőmérsékletre kell melegíteni és a kézikönyv utasításaiban meghatározott, valamennyi vonatkozó biztonsági eljárást végre kell hajtani.

Ha a mozgó darura több motor van felszerelve, akkor a daru működtetéséhez használt motort kell járatni. A haladást biztosító motort ki kell kapcsolni.

Ha a mobil daru motorja ventilátorral van összekapcsolva, akkor a ventilátort járatni kell a vizsgálat során. Ha a ventilátor több fordulatszámon üzemeltethető, akkor a vizsgálatot annak legnagyobb fordulatszámmal történő működtetése mellett kell végezni.

A mérés a következő három [a)-c)] vagy négy [a)-d)] feltétel mellett történik:

Minden feltételre vonatkoznak a következők:

- A motor fordulatszáma a daru működtetéséhez meghatározott legnagyobb fordulatszám 2/3-a, ± 2 % eltéréssel.

- Anélkül, hogy a teher és a horog veszélyes mozgása bekövetkezne, a gyorsítás és lassítás maximális értékű legyen.

- A lehetséges maximális mozgatási sebességként az adott körülményekre a használati utasításban megadott maximális értéket kell figyelembe venni.

a) Teheremelés/süllyesztés

A mobil daruval a maximális kötélterhelés 50 %-át létrehozó terhet kell emelni. A vizsgálat a teher felemeléséből és utána azonnal a kiindulási helyzetbe való leengedéséből áll. A darugém hosszát úgy kell megválasztani, hogy a teljes vizsgálat 15-20 másodpercig tartson.

b) Forgatás

A darugém vízszinteshez képest 40-50°-os szögbe történő állítása mellett, a felső kocsit terhelés nélkül 90°-kal balra forgatják, majd azonnal visszaforgatják a kiindulási helyzetbe. A darukar minimális hosszúságra van kiengedve. A vizsgálati időtartam az az idő, ami a munkaciklus végrehajtásához szükséges.

c) Rakodás daruval

A vizsgálat a rövid darukar legalsó munkahelyzetből való felemelésével kezdődik, amit a darukar eredeti helyzetbe való visszaengedése követ. A mozgatást terhelés nélkül kell végezni. A vizsgálat időtartama legalább 20 másodperc legyen.

d) A darugém teleszkópszerű mozgatása (ha van ilyen)

A darugém vízszinteshez képest 40-50°-os szögbe állítása mellett, terhelés nélkül, valamint a gém teljes visszahúzott állapotában az első teleszkóprész teleszkóphengerét az első teleszkóprész teljes hosszára kiengedik, majd a teleszkóphengert az első teleszkóprésszel együtt azonnal visszahúzzák.

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítmény meghatározása, ha egynél egy működési feltételt alkalmaznak

Az eredő hangteljesítményszintet az alábbi módon kell meghatározni:

i. ha teleszkópszerű mozgatás lehetséges

ii. ha teleszkópszerű mozgatás nem lehetséges

ahol

LWAa az emelés/süllyesztés ciklusra vonatkozó hangteljesítményszint

LWAb a forgatási ciklusra vonatkozó hangteljesítményszint

LWAc a rakodási ciklusra vonatkozó hangteljesítményszint

LWAd a teleszkópszerű mozgatási ciklusra vonatkozó hangteljesítményszint (ha van)

39. MOBIL HULLADÉKKONTÉREK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Vizsgálati környezet

- Beton vagy nem porózus aszfalt hangvisszaverő felület

- Laboratóriumi szoba, ahol van szabad tér a hangvisszaverő sík felett

Környezeti korrekció, K2A

Mérés a szabadban

K2A = 0

Mérések belső térben

A K2A állandó EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban meghatározott értéke £2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

Félgömb/hat mikrofon-pozíció az A. rész 5. cikk szerint/r = 3 m.

Működési feltételek a vizsgálat során

Minden vizsgálatot üres konténerrel kell végezni.

1. számú vizsgálat: Konténerfedél szabad csapódása

Azért, hogy a mérések zavarását minimálisra csökkentsük, a kezelőszemélynek a konténer hátsó oldalánál (a beakasztó oldalán) kell állnia. A fedelet közepénél fogva kell elengedni, hogy megelőzzük megvetemedését az esésnél.

A mérést a következő ciklusokban végzik, 20-szor ismételve:

- először függőlegesre felemelik a fedelet,

- a fedelet a konténer hátsó részénél lévő kezelőszemély előremozdítva, lökés nélkül elengedi, és nem mozdul addig, amíg a fedél le nem záródik,

- a teljes lezáródás után a fedelet felemeli kiindulási helyzetébe.

Megjegyzés:

Ha szükséges, a kezelőszemély elhagyhatja a kijelölt helyét, odamehet felemelni a fedelet.

2. számú vizsgálat: A fedél teljes kinyitása

Azért, hogy a mérések zavarását minimálisra csökkentsük, a kezelőszemély a négykerekes konténerek esetében a konténer hátsó oldalánál (a beakasztó oldalán) álljon, vagy kétkerekes konténerek esetében a konténer jobb oldalán (a 10-es és 12-es mikrofon-pozíciók között). A fedelet közepénél fogva engedi el, vagy a közepéhez olyan közel fogva, amilyen közel csak lehet.

A konténer bármely elmozdulását megakadályozandó, a kerekeket rögzíteni kell a vizsgálat során. Kétkerekű konténereknél a konténer ugrálásának megakadályozására a kezelőszemély meg is tarthatja azt kezének felső peremen való tartásával.

A mérést a következő ciklusokon keresztül végzi:

- Először vízszintesen teljesen hátranyitják a fedelet.

- A fedelet lökés nélkül elengedik.

- A fedelet teljesen nyitják, és a lehetséges konténertesthez való ütközése előtt kiindulási helyzetébe engedik.

3. számú vizsgálat: A konténer átgurítása egy mesterséges, egyenetlen pályaszakaszon

Ehhez a vizsgálathoz egy mesterséges vizsgálati pályaszakaszt használnak, amely az egyenetlen talajt szimulálja. E vizsgálati pályaszakasz két párhuzamos (6 m hosszú és 400 mm széles) acélháló sávból áll, amelyeket hangvisszaverő síkra rögzítenek, hozzávetőlegesen 20 cm-enként. A két nyomsáv közötti távolságot a konténer típusához illesztik úgy, hogy hagyják a kerekeket a nyomsáv teljes hosszában forogni. Az elrendezés sík felületet kell, hogy biztosítson. Ha szükséges, a sávokat rugalmas anyaggal erősítik a talajhoz a nemkívánatos mellékzörejek elkerülése érdekében.

Megjegyzés:

A nyomsávok több, 400 mm széles elem egymáshoz illesztésével is összeállíthatók

A 39.1. és 39.2. ábrák mutatnak be egy példát a megfelelő pályaszakaszra.

A kezelőszemély a fedél beakasztóvas felőli oldalán tartózkodik.

A mérést úgy végzik, hogy a kezelőszemély körülbelül 1 m/s állandó sebességgel addig húzza a konténert a mesterséges pályaszakaszon az A és B pont közötti távolságon (4.24 m távolság - lásd a 39.3. ábrát), amíg a kerék tengelye (kétkerekes konténernél) vagy az első kerék tengelye (négykerekes konténernél) eléri az A vagy B pontot. Ezt az eljárást háromszor megismétlik mindegyik irányban.

A vizsgálat során a kétkerekes konténernél a konténertengely és a nyomsáv közötti szög 45° legyen. Négykerekes konténernél a kezelőszemélynek kell gondoskodni arról, hogy a kerekek és a pályaszakasz felülete megfelelő érintkezésben legyen.

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítményszint meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak

Az 1. és 2. számú vizsgálatnál: Konténerfedél szabad csapódása és a fedél teljes kinyitása

Amennyiben lehetséges, a méréseket egyidejűleg végzik a hat mikrofon-pozícióban. Egyébként az egyes mikrofon-pozíciókban mért szinteket növekvő sorrendbe állítják és a hangteljesítményszinteket az egyes mikrofon-pozíciók azonos sorszámú értékeiből számítják ki.

Az A-súlyozású, eseményszintet mérési pontonként a fedél 20 zárásával és 20 nyitásával mérik. Az LWAzárási és LWAnyitási hangnyomásszinteket a kapott értékekből vett öt legnagyobb érték négyzetes középértékéből számítják ki.

A 3. számú vizsgálatnál: A konténer átgurítása egy mesterséges, egyenetlen pályaszakaszon

A T vizsgálati időtartam azzal az idővel egyenlő, ami az A és B pont közötti távolság megtételéhez szükséges a pályaszakaszon.

A LWAgurítási hangteljesítmény egyenlő hat olyan érték átlagával, amelyek kevesebb, mint 2 dB-lel különböznek egymástól. Ha ezt a kritériumot hat mérés nem elégíti ki, akkor a ciklust annyiszor kell megismételni, ahányszor szükséges.

Az eredő hangteljesítményszintet az alábbi módon számítják:

39.1. ábra

A gurítási pályaszakasz rajza

39.2. ábra

A gurítási pályaszakasz megépítésének és felszerelésének részletei

39.3. ábra

Mérési távolság

40. MOTOROS KAPÁK

Lásd a 32. szakasz

A szerszámot leszerelik a mérés alatt.

41. ÚTBURKOLATRAKÓ GÉPEK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc

42. CÖLÖPVERŐ BERENDEZÉSEK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Vizsgálati terület

ISO 6395: 1988

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

A cölöpverő berendezést egy olyan cölöp tetejére helyezik fel, ami elég nagy ellenállással rendelkezik a talajon ahhoz, hogy lehetővé tegye a berendezés állandó sebességgel való működését. Ütőkalapácsok esetén a cölöpsapkát egy új, fabetéttel kell ellátni. A cölöpfej a vizsgálati sík felett 0,50 m-re helyezkedik el.

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

43. CSŐFEKTETŐ GÉPEK

Lásd a 0. pontot

44. LÁNCTALPAS ÚTPÁLYATISZTÍTÓK

Lásd a 0. pontoT

45. ÁRAMFEJLESZTŐ GENERÁTOROK

Zajkibocsát'ásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Környezeti korrekció, K2A

Mérés a szabadban

K2A = 0

Mérések belső térben

A K2A állandó EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban, nem mesterséges felületen meghatározott értéke £2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

Félgömb/hat mikrofon-pozíció az A rész 5. cikk szerint/A rész 5. cikk szerint. Ha l > 2 m: akkor egy paralelepipedon használható az EN ISO 3744: 1995 szerint d = 1 m mérési távolsággal.

Működési feltételek a vizsgálat során

A berendezés felszerelése

Az áramfejlesztő generátort a hangvisszaverő síkra kell helyezni; a csúszótalpas áramfejlesztő generátort egy 0,40 m magas tartóra teszik, hacsak a gyártó felszerelési feltételekre vonatkozókövetelményei ettől nem eltérőek.

Terheléses vizsgálat

ISO 8528-10: 1998: 9. pont

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

46. MOTOROS SEPRŐGÉPEK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

A motoros seprőgépet álló helyzetben kell vizsgálni. A motor és a segédberendezések a gyártó által az üzemben levő berendezés működtetésére megadott sebességgel üzemelnek; a seprű a legnagyobb fordulatszámon kell, hogy működjön, és nem érintkezhet a talajjal; a szívórendszernek maximális szívóteljesítménnyel kell üzemelnie; a talaj és a szívórendszer szájnyílása közti távolság nem haladhatja meg a 25 mm-t.

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

47. HULLADÉKGYŰJTŐ TEHERJÁRMŰVEK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

A hulladékgyűjtő teherjárművet álló helyzetében vizsgálják a következő működtetési feltételekkel.

1. A motor a gyártó által megadott maximális fordulatszámon jár. A berendezés nem üzemel. Ezt a vizsgálatot a csak elektromos meghajtású járműveknél nem végzik el.

2. A tömörítő rendszer működik

A hulladékgyűjtő jármű és a hulladékot befogadó töltőgarat üres.

Ha a motor fordulatszáma automatikusan felgyorsul a tömörítőrendszer működése esetén, akkor ezt az értéket (fordulatszámot) kell megmérni. Ha a mért érték több mint 5 %-kal alacsonyabb, mint a gyártó által megadott fordulatszám, akkor a vizsgálatot a vezetőfülke gázpedáljával felgyorsított motorral hajtják végre a gyártó által megadott motor-fordulatszám biztosítása érdekében.

Ha a tömörítőrendszer motorjának fordulatszámát a gyártó nem adta meg, vagy ha a jármű nincs ellátva automatikus gyorsítóval, akkor a vezetőfülke gázpedáljával kell beállítani az 1 200 fordulat/perc fordulatszámot.

3. Az emelőszerkezet felfelé és lefelé mozog terhelés és konténer nélkül. A motor fordulatszámának szabályozása úgy történik, illetve ugyanolyan értékű, mint a tömörítőrendszer működtetésénél (2. pont).

4. Terhet öntenek a hulladékgyűjtő járműbe

Az anyagokat ömlesztve, az emelőszerkezettel ürítik be a töltőgaratba (kezdetben üres). Ehhez a művelethez egy kétkerekes, 240 liter térfogatú, az EN 840-1: 1997 szabványnak megfelelő konténert használnak. Ha az emelőszerkezet nem képes felemelni ilyen konténert, akkor 240 litereshez közeli térfogatú konténert használnak. Az anyag 30 PVC csőből áll, mindegyik hozzávetőleges súlya 0,4 kg és a következő méretekkel rendelkeznek:

- hosszúság: 150 mm ± 0, 5 mm

- névleges külső átmérő: 90 mm + 0,3/- 0 mm

- névleges vastagság: 6,7 mm + 0,9/- 0 mm

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítményszint meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak

A vizsgálat időtartama:

1. legalább 15 másodperc. Az eredő hangteljesítményszint LWA1;

2. legalább három teljes ciklus, ha a tömörítőrendszer automatikusan működik. Ha a tömörítőrendszer nem automatikusan működik, hanem ciklusról ciklusra, akkor a méréseket legalább három cikluson keresztül kell végezni. Ebben az esetben az eredő hangteljesítményszint (LWA2) a három (vagy több) mérési érték négyzetes középértéke;

3. legalább három folyamatos munkaciklus, beleértve a teljes emelőszerkezet felemelését és leeresztését. Az eredő hangteljesítményszint (LWA3) a három (vagy több) mérési érték négyzetes középértéke;

4. legalább három teljes munkaciklus, mindegyikbe beleértve 30 cső beleejtését a töltőgaratba. Egyik ciklus sem haladja meg az 5 másodpercet. Ezeknél a méréseknél LpAeq, T-t LpA, 1s váltja fel. Az eredő hangteljesítményszint (LWA4) a három (vagy több) mérési érték négyzetes középértéke.

Az eredő hangteljesítményszintet az alábbi módon számítják:

Megjegyzés:

Ha egy hulladékgyűjtő jármű csak elektromos meghajtással rendelkezik, akkor az LWA1-re vonatkozó koefficiens értéke feltételezhetően 0-val egyenlő.

48. ÚTMARÓ GÉPEK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

A berendezés felszerelése

Az útmaró gép hosszanti tengelye párhuzamos legyen az y-tengellyel.

Terheléses vizsgálat

Az útmaró gépet a gyártó által a használati utasításban megadott állandósult üzemállapotba hozzák. A gépet és valamennyi csatlakozó berendezését saját névleges fordulatszámán üzemeltetik üresjárati állapotban.

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

49. GYEPHASOGATÓ GÉPEK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Vizsgálati környezet

ISO 11094: 1991

Vita esetén a méréseket a szabadban végzik, mesterséges felületen (ISO 11094: 1991, 4.1.2. pont).

Környezeti korrekció, K2A

Mérés a szabadban

K2A = 0

Mérések belső térben

A K2A állandó EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban, nem mesterséges felületen meghatározott értéke £2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

ISO 11094: 1991

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

A gyephasogató gépet a motor névleges fordulatszámán kell működtetni és munkaeszközét üresben kell járatni (üzemel, de nem vág).

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

50. APRÍTÓ-ZÚZÓ GÉPEK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Vizsgálati környezet

ISO 11094: 1991

Környezeti korrekció, K2A

Mérés a szabadban

K2A = 0

Mérések belső térben

A K2A állandó EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban, nem mesterséges felületen meghatározott értéke £ 2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

ISO 11094: 1991

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

A aprító-zúzó gépet egy vagy több fadarab aprítása során kell vizsgálni.

A munkaciklus egy legalább 1,5 méter hosszú hengeres farönk (száraz fenyőfa vagy lemezelt fatábla) aprításából áll, amely az egyik végén meg van hegyezve, és amelynek átmérője hozzávetőlegesen egyezik azzal a maximális átmérővel, amelynek befogadására a vásárlónak átadott utasítások szerint a gépet tervezték.

Vizsgálati időtartam/az eredő hangteljesítményszint meghatározása

A vizsgálati idő akkor ér véget, amikor nincs már több anyag a zúzótérben, de ez ne haladja meg a 20 másodpercet. Ha mindkét működési feltétel adott, akkor a magasabb hangteljesítményszintet eredményezőt kell figyelembe venni.

51. HÓMARÓK FORGÓSZERSZÁMMAL

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

A hófúvót álló helyzetben kell vizsgálni. A hófúvót a gyártó ajánlásai szerint a munkaeszközzel együtt, annak maximális fordulatszámán üzemeltetik, míg a motort az ennek megfelelő, ezt biztosító fordulatszámon.

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

52. SZIPPANTÓ JÁRMŰVEK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

A szippantó járművet álló helyzetben kell vizsgálni. A motort és a segédberendezéseket a gyártó által a működő berendezés üzemeltetésére megadott fordulatszámon kell üzemeltetni; a vákuumszivattyú(k) a gyártó által megadott maximális teljesítménnyel üzemeljenek. A szippantóberendezést úgy kell üzemeltetni, hogy a belső nyomás egyezzen meg a légköri nyomással (0 % vákuum). A szívócső áramlási zaja nem befolyásolhatja a mérési eredményeket.

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

53. TORONYDARUK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

Mérések talajszinten

Félgömb/hat mikrofon-pozíció az A rész 5. bekezdése szerint/A rész 5. bekezdése szerint.

A darugém magasságában végzett mérések

Ha az emelőmű a darugém magasságában van, a mérési felület egy 4 m sugarú gömb, amelynek középpontja egybeesik a csörlő geometriai középpontjával.

Ha a méréseket olyan darun végzik, ahol a darugémen van az emelőmű, ott a mérési felület egy gömb; S értéke egyenlő 200m2-rel.

A mikrofon-pozíciók a következők (lásd az 53.1. ábrát):

Négy mikrofon-pozíció van azon a vízszintes síkon, amely az emelőmű geometriai középpontján halad keresztül (H = h/2)

ahol L = 2,80 m, és

d = 2,80 - l/2

L = két egymást követő mikrofon-pozíció közötti távolság fele

l = az emelőmű (a darugém tengelye mentén) hossza

b = az emelőmű szélessége

h = az emelőmű magassága

d = a mikrofonállvány és az emelőmű közötti távolság a darugém irányában.

A másik két mikrofon-pozíciót a gömb és az emelőmű geometriai középpontján áthaladó függőleges metszési pontjaiban helyezik el.

Működési feltételek a vizsgálat során

A berendezés felszerelése

Emelő mechanizmus mérése

Az emelő mechanizmust a vizsgálat során a következő módok egyike szerint kell felszerelni. A pozíciót a mérési jegyzőkönyvben le kell írni.

a) Az emelőmű a talaj szintjén van

A felállított darut egy sima, hangvisszaverő beton vagy nem porózus aszfalt felületen helyezik el

b) Az emelőmű a darugém szintjén van

Az emelőmű legalább 12 m-rel a talaj felett van

c) Az emelőmű a talajhoz van rögzítve

Az emelőművet egy sík hangvisszaverő beton vagy nem porózus aszfalt felülethez rögzítik.

Az energiatermelő generátor mérése

Amennyiben az energiatermelő generátor a daruhoz van csatlakoztatva, akár kapcsolódik az emelőműhöz akár nem, a darut egy sík, hangvisszaverő beton- vagy nem porózus aszfaltfelületen kell felállítani.

Amennyiben az emelőmű a darugémen található, a zajmérést úgy is el lehet végezni, hogy az emelőmű vagy a darugémre szerelt vagy a talajhoz rögzített helyzetben van.

Amennyiben a darut meghajtó energiaforrás független a darutól (elektromos áramfejlesztő generátor vagy hálózati áram, avagy hidraulikus vagy pneumatikus erőforrás), csak az emelőmű zajszintjét kell mérni.

Amennyiben az energiatermelő generátor a daruhoz van csatlakoztatva, az energiatermelő generátort és az emelőművet külön kell mérni, ha nincsenek összeépítve. Amennyiben e két berendezés össze van építve, a mérés az egész berendezésegyüttesre kell, hogy vonatkozzon.

A vizsgálat során az emelőművet és az energiatermelő generátort a gyártó utasításai szerint szerelik fel és működtetik.

Terhelésmentes vizsgálat

A daruba beépített energiatermelő generátort a gyártó által jelzett teljes névleges teljesítményen kell üzemeltetni.

Az emelőművet tehermentesen üzemeltetik úgy, hogy dobja a maximális horogmozgatási sebességnek megfelelő fordulatszámon forogjon az emelő és a süllyesztő üzemmódokban. Ezt a sebességet a gyártó határozza meg. A vizsgálat eredményeként a két hangteljesítmény közül a nagyobbikat (emelő vagy süllyesztő) kell figyelembe venni.

Terheléses vizsgálat

A daruba beépített energiatermelő generátort a gyártó által jelzett teljes névleges teljesítményen üzemeltetik. Az emelőművet a dobnál olyan kábelfeszültséggel üzemeltetik, amely a maximális terhelés (minimális sugár esetében) és ezzel együtt a horog maximális sebessége mellett adódik. A terhelési és sebességi adatokat a gyártó határozza meg. A sebességet ellenőrizni kell a vizsgálat során.

Vizsgálati időtartam(ok)/az eredő hangteljesítményszintek meghatározása, ha egynél több működési feltételt alkalmaznak

Az emelőmű eredő hangteljesítményszintjének méréséhez a mérési időtartam (tr + tf) másodperc legyen:

tr

az az időtartam másodpercben, ameddig a fék működtetését megelőzően az emelőmű a fent meghatározott módon üzemel. A vizsgálat esetében tr = 3 másodperc;

tf

az az idő másodpercben, ami a fék működtetése és a horog teljes megállása között telik el.

Ha egy integráló egységet használnak, akkor az integrálási idő (tr + tf) másodperccel egyenlő.

A négyzetes középértéket az i-edik mikrofon-pozícióban az alábbi módon kell számítani:

Lri

az i mikrofon-pozícióban lévő hangnyomásszint a tr idő alatt

Lfi

az i mikrofon-pozícióban lévő hangnyomásszint a tf fékezési idő alatt

53.1. ábra

Mikrofonok elrendezése ott, ahol az emelőmű a darugémen található

54. ÁROKÁSÓK

Lásd a 0. pontot

55. BETONKEVERŐ JÁRMŰVEK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Működési feltételek a vizsgálat során

Terheléses vizsgálat

A betonkeverő járművet álló helyzetben kell vizsgálni. A keverődobot közepes állagú (42-47 cm kiterjedésű) betonnal töltik fel a névleges kapacitásnak megfelelően. A keverődobot meghajtó motort olyan fordulatszámon üzemeltetik, amely a vásárlónak átadott használati utasításban a dobra meghatározott maximális sebességet biztosítja.

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

56. VÍZSZIVATTYÚK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

Paralelepipedon/ISO 3744: 1995 szerint d = 1 m mérési távolsággal.

Működési feltételek a vizsgálat során

A berendezés felszerelése

A vízszivattyút a hangvisszaverő síkra kell felállítani; a csúszótalpas vízszivattyút egy 0.40 m magas tartóra kell feltenni, hacsak a gyártó felszerelési feltételekre vonatkozó követelményei nem mások.

Terheléses vizsgálat

A motort a gyártó utasításaiban megadott legkedvezőbb hatásfokot biztosító ponton kell üzemeltetni.

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

57. HEGESZTŐGENERÁTOROK

Zajkibocsátásra vonatkozó alapszabvány

EN ISO 3744: 1995

Környezeti korrekció, K2A

Mérés a szabadban

K2A = 0

Mérések belső térben

A K2A állandónak az EN ISO 3744: 1995, A. mellékletével összhangban meghatározott értéke £2,0 dB legyen, amely esetben a K2A elhanyagolható.

Mérőfelület/mikrofon-pozíciók száma/mérési távolság

Félgömb/hat mikrofon-pozíció az A rész 5. pontja szerint/A rész 5. pontja szerint.

Ha l > 2 m: akkor az EN ISO 3744: 1995 szerinti paralelepipedon használható d = 1 m mérési távolsággal.

Működési feltételek a vizsgálat során

A berendezés felszerelése

A hegesztő generátort a hangvisszaverő síkon kell felállítani; a csúszótalpas hegesztőgenerátort egy 0,40 m magas tartóra kell helyezni, hacsak a gyártó felszerelési feltételekre vonatkozó követelményei nem mások.

Terheléses vizsgálat

ISO 8528-10:1998, 9. pont

Vizsgálati időtartam

A vizsgálati időtartam legalább 15 másodperc.

IV. MELLÉKLET

A CE MEGFELELŐSÉGI JELÖLÉS ÉS A GARANTÁLT ZAJSZINT JELÖLÉSÉNEK MINTÁI

A ce megfelelöségi jelölésnek a "CE" kezdöbetüket kell tartalmaznia a következő formában:

HaaCE-jelölést a berendezés méretére kicsinyítik vagy nagyítják, be kell tartani a fenti rajz arányait. A CE-jelölés egyes részei lényegében ugyanolyan magasak kell, hogy legyenek, amely magasság nem lehet kisebb, mint 5 mm.

A garantált zajszint jelölése a dB-ben megadott, garantált hangteljesítményszint számjegyeiből, az LWA jelből és a következő formájú piktogramból kell, hogy álljon:

Ha a jelölést a berendezés méretére kicsinyítik vagy nagyítják, be kell tartani a fenti rajz arányait. A jelölés függőleges mérete (magassága), ha lehet, ne legyen kisebb, mint 40 mm.

V. MELLÉKLET

A GYÁRTÁS BELSŐ ELLENŐRZÉSE

1. E melléklet leírja azon eljárást, amellyel a gyártó vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője, akik a 2. pontban meghatározott kötelezettségeket viselik, biztosítják és igazolják, hogy az érintett berendezés megfelel az irányelv követelményeinek. A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének - ahogy azt a 11. cikk megköveteli - rögzítenie kell a CE megfelelőségi jelölést és a garantált zajszint jelzését a berendezés minden darabján, és - ahogy azt a 8. cikk megköveteli - ki kell állítania egy írásos EK megfelelőségi nyilatkozatot.

2. A gyártónak vagy a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselőjének el kell készítenie a 3. pontban leírt műszaki dokumentációt és ezt meg kell őrizni az utolsó olyan termék gyártása után 10 évig, amelyet az illetékes nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátott ellenőrzés céljára. A gyártó vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője megbízhat egy másik személyt azzal, hogy őrizze a műszaki dokumentációt. Ebben az esetben e személy nevét és címét meg kell adni az EC megfelelőségi nyilatkozatban.

3. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak megállapítását, hogy a berendezés megfelel az irányelv követelményeinek. A dokumentáció legalább a következő információkat tartalmazza:

- a gyártó vagy a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője nevét és címét,

- a berendezés leírását,

- márkajelét,

- kereskedelmi nevét,

- típusát, sorozatát és számát,

- a berendezés azonosításához és zajkibocsátásának értékeléséhez szükséges műszaki adatokat, beleértve, ha szükséges, vázlatos rajzokat, és minden olyan leírást, magyarázatot, amelyek ezek megértéséhez szükségesek,

- hivatkozást ezen irányelvre,

- ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban végrehajtott zajmérésekre vonatkozó műszaki jegyzőkönyvet,

- az alkalmazott műszaki eszközöket és a termelési változásoknak tulajdonítható bizonytalanságok értékelésének eredményeit, valamint ezek hatását a garantált zajszintre.

4. A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási folyamat biztosítsa a gyártott berendezés további megfelelését a 2. és 3. pontban említett műszaki dokumentációnak és az irányelv követelményeinek.

VI. MELLÉKLET

A GYÁRTÁS BELSŐ ELLENŐRZÉSE A MŰSZAKI DOKUMENTÁLÁS ÉRTÉKELÉSÉVEL ÉS RENDSZERES ELLENŐRZÉSEKKEL

1.

E melléklet írja le azt az eljárást, amellyel a gyártó vagy a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője, akiket a 2., 5. és 6. pontban meghatározott kötelezettség terhel, biztosítják és igazolják, hogy az érintett berendezés megfelel az irányelv követelményeinek. A gyártó vagy a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője - ahogy azt a 11. cikk megköveteli - rögzíti a CE megfelelőségi jelölést és a garantált zajszint jelzését a berendezés minden darabján, és - ahogy azt a 8. cikk megköveteli - kiállít egy írásos EK megfelelőségi nyilatkozatot.

2.

A gyártónak vagy a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselőjének el kell készítenie a 3. pontban leírt műszaki dokumentációt és ezt meg kell őriznie az utolsó olyan termék gyártása után 10 évig, az illetékes nemzeti hatóság általi ellenőrzés céljára. A gyártó vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője megbízhat egy másik személyt azzal, hogy tartsa meg a műszaki dokumentációt. Ebben az esetben e személy nevét és címét fel kell tüntetni az EK megfelelőségi nyilatkozatban.

3.

A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak megállapítását, hogy a berendezés megfelel az irányelv követelményeinek. A dokumentációnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

- a gyártó vagy a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője nevét és címét,

- a berendezés leírását,

- márkajelét,

- kereskedelmi nevét,

- típusát, sorozatát és számát,

- a berendezés azonosításához és zajkibocsátásának értékeléséhez szükséges műszaki adatokat, beleértve, ha szükséges, vázlatos rajzokat, és minden olyan leírást, magyarázatot, amelyek ezek megértéséhez szükséges,

- hivatkozást erre az irányelvre,

- ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban végrehajtott, zajmérésekre vonatkozó műszaki jegyzőkönyvet,

- az alkalmazott műszaki eszközöket és a termelési változásoknak tulajdonítható bizonytalanságok értékelésének eredményeit, valamint ezek hatását a garantált zajszintre.

4.

A gyártó megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a gyártási folyamat megfeleljen a gyártott berendezés a 2. és 3. pontban említett műszaki dokumentációnak és az irányelv követelményeinek.

5. A kijelölt szervezet által végzett értékelés a forgalmazás megkezdése előtt

A gyártó vagy a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője átad az általa választható ellenőrző szervezetnek egy másolatot műszaki dokumentációjáról, mielőtt az első gépeket vagy berendezéseket forgalomba hozná vagy üzembe helyezné.

Ha kétséges a műszaki dokumentáció elfogadhatósága, akkor a kijelölt szervezet ennek megfelelően tájékoztatja a gyártót vagy a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselőjét, és ha szükséges, módosításokat végez vagy végeztet a műszaki dokumentáción, illetve vizsgálatokat hajt végre vagy hajtat végre.

Azt követően, hogy a kijelölt szervezet kiad egy jegyzőkönyvet, amelyben megerősíti, hogy a műszaki dokumentáció megfelel ezen irányelv rendelkezéseinek, a gyártó vagy a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője a 11. és 8. cikkel összhangban rögzítheti a CE-jelölést a berendezésen és kiadhatja az EK megfelelőségi nyilatkozatot, amelyekért teljes felelősséggel tartozik.

6. A kijelölt szervezet által a gyártás alatt végzett értékelés

A gyártó vagy a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője a továbbiakban bevonja a kijelölt szervezetet a termelési folyamatba a következő eljárások egyike szerint, amelyet a gyártó vagy a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője választ ki:

- a kijelölt szervezet időszakonkénti ellenőrzéseket végez annak érdekében, hogy ellenőrizze, hogy a gyártott berendezés folyamatosan megfelel a műszaki dokumentációnak és az irányelv követelményeinek; a kijelölt szervezet különösen az alábbiakra összpontosít: -

- a berendezés 11. cikke szerinti helyes és teljes jelölésére,

- a 8. cikk szerinti EK megfelelőségi nyilatkozat kiadására,

- az alkalmazott műszaki eszközökre és a gyártási változásoknak tulajdonítható bizonytalanságok értékelésének eredményére, valamint ezek hatására a garantált hangteljesítményben.

A gyártó vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője szabad hozzáférést biztosít a kijelölt szervezet számára ahhoz a belső dokumentációhoz, amely alátámasztja ezeket az eljárásokat, valamint a belső auditálás tényleges eredményéhez és a módosításokhoz, amennyiben létezik ilyen.

A kijelölt szervezet csak akkor végez zajvizsgálatot, ha a fenti ellenőrzés nem jár megfelelő eredménnyel. A kijelölt szervezet a zajmérést saját megítélése és tapasztalata alapján leegyszerűsítheti vagy teljesen elvégezheti a III. mellékletben az említett berendezéstípusra meghatározott rendelkezések szerint,

- a kijelölt szervezet a termékellenőrzést véletlenszerű időközönként végzi. A kész berendezés egy, a kijelölt szervezet által kiválasztott megfelelő mintáját kell megvizsgálni a III. mellékletben meghatározott megfelelő zajvizsgálatok vagy egyenértékű vizsgálatok szerint ahhoz, hogy ellenőrizzék a termék megfelelését az irányelv vonatkozó követelményeinek. A termék ellenőrzése a következő szempontok szerint történik: -

- a berendezés 11. cikke szerinti helyes és teljes jelölését,

- a 8. cikk szerinti EK megfelelőségi nyilatkozat kiadását.

A kijelölt szervezet az előző értékelés eredményei szerint mindkét eljárásban meghatározza az ellenőrzések gyakoriságát, a javítást célzó módosítások követésének szükségességét és az ellenőrzések gyakoriságára vonatkozó további útmutatást, amelyeket az éves termelés és a gyártó megbízhatósága határozhat meg arra vonatkozóan, hogy fenntartsa a garantált értékeket. Az ellenőrzést háromévenként legalább egyszer el kell végezni.

Ha kétséges a műszaki dokumentáció elfogadhatósága vagy a dokumentumokban megadott előírások termelés során való betarthatósága, akkor a kijelölt szervezet megfelelő módon tájékoztatja a gyártót vagy a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselőjét.

Amennyiben az ellenőrzött berendezés nem felel meg az irányelv követelményeinek, a kijelölt szervezet tájékoztatja a bejelentő tagállamot.

VII. MELLÉKLET

EGYEDI VIZSGÁLAT

1.

E melléklet ismerteti azon eljárást, amellyel a gyártó vagy a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője biztosítja és igazolja, hogy a berendezés, amelyet a 4. pontban említett igazolással hoztak forgalomba, megfelel az irányelv követelményeinek. A gyártó vagy a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője a 11. cikk követelményei szerint rögzíti az információkkal kiegészített CE megfelelőségi jelölést a berendezésre, és kiállítja a 8. cikkben említett írásos EK megfelelőségi nyilatkozatot.

2.

Egyedi vizsgálatra vonatkozó kérelmet a gyártó vagy a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője nyújt be az általa választott kijelölt szervezethez.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a gyártó nevét és címét, és ha a kérelmet a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselő nyújtja be, annak nevét és címét,

- írásbeli nyilatkozatot arról, hogy ugyanazt a kérelmet nem nyújtották be más kijelölt szervezethez,

- a műszaki dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia: -

- a berendezés leírását,

- kereskedelmi elnevezését,

- típusát, sorozatát és számát,

- a berendezés azonosítására alkalmas műszaki adatokat és zajkibocsátásának értékelését, beleértve, ha szükséges, a vázlatos rajzokat, minden leírást és magyarázatot, amelyek ezek megértéséhez szükségesek,

- ezen irányelvre történő hivatkozást.

3.

A kijelölt szervezet:

- megvizsgálja, hogy a berendezést a műszaki dokumentációnak megfelelően gyártották-e,

- megállapodik a kérelmezővel, hol fogják elvégezni az irányelvvel összhangban levő zajvizsgálatot,

- ezen irányelvvel összhangban elvégzi vagy elvégezteti a szükséges zajvizsgálatot.

4.

Amennyiben a berendezés megfelel ezen irányelv rendelkezéseinek, akkor a kijelölt szervezet kiad a kérvényező részére egy, a X. mellékletben meghatározott megfelelőségi tanúsítványt.

Ha a kijelölt szervezet elutasítja a megfelelőségi tanúsítvány kiadását, annak tartalmaznia kell az elutasítás részletes indokait.

5.

A gyártó vagy a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője a forgalmazott termék gyártása után 10 évig megőrzi a műszaki dokumentációt és a megfelelőségi tanúsítvány másolatát.

VIII. MELLÉKLET

TELJESKÖRŰ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

1.

E melléklet leírja azon eljárást, amely szerint 2. pont követelményeinek megfelelő gyártó biztosítja és igazolja, hogy az érintett berendezés megfelel az irányelv követelményeinek. A gyártó vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a 11. cikk követelményei szerint rögzíti az információkkal kiegészített CE megfelelőségi jelet minden egyes berendezésre, és ki kell állítania a 8. cikkben említett írásbeli EK megfelelőségi nyilatkozatot.

2.

A gyártó a 3. pontban meghatározottak szerint működtet egy jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert a tervezésre, gyártásra, végtermék ellenőrzésre és vizsgálatra vonatkozóan, amelyet a 4. pontban meghatározottak szerinti felügyeletnek vetnek alá.

3.

3.1.

A gyártó benyújtja kérelmét az általa választott kijelölt szervezethez a minőségbiztosítási rendszerének értékelése céljából.

A kérelemnek a következőket tartalmazza:

- a tervezett termékkategóriára vonatkozó minden lényeges információt, beleértve a már tervezési vagy gyártási fázisban lévő minden berendezésre vonatkozó műszaki dokumentációt, amelynek legalább a következő információt kell tartalmaznia: -

- a gyártó és a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője nevét és címét,

- a berendezés leírását,

- márkajelét,

- kereskedelmi elnevezését,

- típusát, sorozatát és számát,

- a berendezés azonosítására alkalmas műszaki adatokat és a zajkibocsátás értékelésének adatait, beleértve, ha szükséges, a vázlatos rajzokat, valamint minden olyan leírást és magyarázatot, amely ezek megértéséhez szükséges,

- ezen irányelvre történő hivatkozást,

- ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban elvégzett zajmérések műszaki jegyzőkönyvét,

- az alkalmazott műszaki eszközöket és a gyártási változásoknak tulajdonítható bizonytalanságok értékelésének eredményét és ezek hatását a garantált hangteljesítményszintre,

- az EK megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát,

- a minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos dokumentációt.

3.2.

A minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell a termék megfelelését a rá vonatkozó irányelvi követelményeknek.

A gyártó által elfogadott valamennyi elemet, követelményt és rendelkezést szisztematikusan és rendszeresen dokumentálják az írott minőségpolitikai előírások, eljárások és utasítások formájában. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációját a minőségpolitikai előírások és eljárások közös értelmezésével kell engedélyezni a minőségbiztosítási programok, tervek, kezelési utasítások és jegyzőkönyvek formájában.

3.3.

Ennek különösen megfelelő leírást kell adnia az alábbiakra vonatkozóan:

- a minőségi célkitűzésekre és a szervezeti felépítésre, a tervezéssel és termékminőséggel foglalkozó vezetők felelősségére és jogkörére,

- az egyes termékekre elkészítendő műszaki dokumentációra, amely legalább a 3.1. pontban említett műszaki dokumentációval kapcsolatos információkat tartalmazza,

- a tervezés-ellenőrzési és tervezésvizsgálati módszerekre, folyamatokra és szisztematikus tevékenységekre, amelyeket akkor alkalmaznak, amikor az érintett berendezés-kategóriához tartozó termékeket tervezik,

- a megfelelő gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszerekre, folyamatokra és az alkalmazandó módszeres tevékenységekre,

- a gyártás előtt, közben és után végzett vizsgálatokra és ellenőrzésekre, valamint ezek végzésének gyakoriságára,

- a minőségi jegyzőkönyvekre, mint például vizsgálati jelentésekre és annak, kalibrációs adatokra, az érintett személyzet minősítésére vonatkozó beszámolókra stb.,

- olyan eszközökre, melyek a megkövetelt tervrajzi és termékminőségi, valamint a minőségbiztosítási rendszer hatékony ellenőrzését biztosítják.

A kijelölt szervezet felméri a minőségbiztosítási rendszert annak meghatározására, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek. Feltételezi, hogy e követelmények megfelelnek az EN ISO 9001 szabvány végrehajtását biztosító minőségbiztosítási rendszereknek.

Az auditáló csoport legalább egy tagjának tapasztalattal kell rendelkeznie az érintett berendezés gyártástechnológiai értékelésében. Az értékelési eljárásnak magába kell foglalnia egy felmérő látogatást a gyártó létesítményeiben.

A határozatról értesíteni kell a gyártót. A jelentésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és a döntés indoklását.

3.4.

A gyártónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a jóváhagyásnak megfelelően teljesíti a minőségbiztosítási rendszerből származó kötelezettségeket és a teljesítést megfelelő módon és hatékonyan fenntartja.

A gyártó vagy a közösségi illetőségű meghatalmazott képviselője folyamatosan informálja a minőségbiztosítási rendszert elfogadó ellenőrző szervezetet a minőségbiztosítási rendszer minden módosításáról.

A kijelölt szervezet értékeli a javasolt módosításokat és eldönti, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer jobban megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek vagy újabb felmérésre van szükség.

Határozatát közli a gyártóval. A jelentésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és a döntés indoklását.

4. A kijelölt szervezet felelőssége alatt végzett felügyelet

4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó pontosan teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit.

4.2. A gyártó lehetővé teszi, hogy a kijelölt szervezet ellenőrzés céljából beléphessen a tervezés, a gyártás, az ellenőrzés, a vizsgálat, valamint a tárolás helyszínére, helyiségébe és biztosítja számára a szükséges információkat, különösen:

- a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját,

- a tervezés minőségbiztosítási rendszere által előirányzott minőségadatainak (például elemzési eredmények, számítások, vizsgálatok stb.) jegyzékét,

- a gyártás minőségbiztosítási rendszere által előirányzott minőségadatainak (mint például ellenőrzések beszámolói és vizsgálati adatok, kalibrálási adatok, a személyzet minősítésére vonatkozó jelentések stb.) jegyzékét.

4.3. A kijelölt szervezet időszakonként auditálást hajt végre annak biztosítására, hogy a gyártó fenntartsa és alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert, és az auditálásról jegyzőkönyvet ad át a gyártónak.

4.4. Ezenkívül a kijelölt szervezet váratlan látogatásokat tesz a gyártónál. Az ilyen látogatások során a kijelölt szervezet ellenőrző vizsgálatokat végez vagy, ha szükséges, végeztet annak igazolására, hogy a minőségbiztosítási rendszer helyesen működik. A kijelölt szervezet erről egy látogatási jelentést ad át a gyártónak, és ha vizsgálatot végeztek, akkor egy vizsgálati jelentést.

5.

A gyártó az utolsó berendezés legyártása utáni 10. év végéig legalább megőrzi és a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi:

- a melléklet 3.1. pontjának második francia bekezdésében említett dokumentációt,

- a 3.4. pont második bekezdésében említett naprakész állapotot,

- a kijelölt szervezet határozatát és jelentését, amelyekre a 3.4. utolsó bekezdésében, valamint a 4.3. és 4.4. pontokban történt hivatkozás.

6.

Mindegyik kijelölt szervezet megadja a minőségbiztosítási rendszer jóváhagyásra és visszavonására vonatkozó információkat a többi ellenőrző szervezet számára.

IX. MELLÉKLET

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL A SZERVEZETEK KIJELÖLÉSEKOR FIGYELEMBE VEENDŐ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK

1. A szervezet, annak eljárásokért felelös vezetöje és személyzete nem lehet sem a berendezés tervezője, építője, szállítója vagy felszerelője, sem pedig ezek meghatalmazott képviselője. Sem közvetlenül, sem meghatalmazott képviselőként nem válhatnak érdekeltté az ilyen berendezés tervezésében, gyártásában, forgalmazásában vagy karbantartásában, és nem képviselhetik az ilyen tevékenységet végző feleket. Ez nem gátolja a műszaki információk cseréjét a gyártó és a szervezet között.

2. A szervezetnek és személyzetének a minősítéseket és az ellenőrzéseket a legnagyobb fokú szakmai tisztességgel és műszaki hozzáértéssel kell végeznie, és mentesnek kell lennie bármiféle kényszerítő hatástól és érdekeltségtől, különösen pénzügyitől, amely befolyásolhatja megítélésüket vagy munkájuk eredményét, különösen olyan személyek vagy csoportok által, akik érdekeltek az ellenőrzés eredményében.

3. A szervezet rendelkezésére kell, hogy álljon a szükséges személyzet és rendelkeznie kell a szükséges létesítményekkel ahhoz, hogy képes legyen megfelelően elvégezni azokat a műszaki és adminisztratív feladatokat, amelyek az ellátandó ellenőrzési és felülvizsgálati feladatokkal kapcsolatosak; hozzá kell férnie a speciális vizsgálatokhoz szükséges berendezésekhez és gépekhez.

4. Az ellenőrzésekért felelős személyzetnek rendelkeznie kell:

- alapos műszaki és szakmai képzettséggel,

- elegendő ismerettel a műszaki dokumentáció felmérésére vonatkozó követelményekről,

- elegendő ismerettel azon vizsgálatok követelményeiről, amelyeket végeznek, és megfelelő tapasztalattal az ilyen vizsgálatok terén,

- azzal a képességgel, hogy tanúsítványt, jegyzőkönyvet és jelentést készítsen, amelyekre a vizsgálatok elvégzésének hitelesítéséhez van szükség.

5. Az ellenőrző személyzet pártatlanságát garantálni kell. Díjazásuk ne függjön az elvégzett vizsgálatok számától vagy az ilyen vizsgálatok eredményeitől.

6. A szervezetnek felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie, hacsak ezt a felelősségét a nemzeti jogszabályokkal összhangban az állam át nem vállalja, avagy a tagállam maga közvetlenül nem felelős a vizsgálatokért.

7. A szervezet személyzetének szakmai titoktartást kell vállalnia minden olyan információra vonatkozóan, amelyet az irányelv vagy az arra ható bármely nemzeti jogszabály szerint végzett vizsgálat során szereztek (kivéve az állam tevékenység szerinti illetékességgel bíró hatóságát).

X. MELLÉKLET

EGYEDI VIZSGÁLAT

MINTA A MEGFELELŐSÉGI IGAZOLÁSRA

( 1 ) HL C 124., 1998.4.22, 1. o.

( 2 ) HL C 407., 1998.12.28., 18. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 1998. április 1-jei véleménye (HL C 138., 1998.5.4, 84. o.), a Tanács 2000. január 24-i közös álláspontja (HL C 83., 2000.3.22, 1. o.), és az Európai Parlament 2000. március 15-i határozata.

( 4 ) HL L 33., 1979.2.8., 15. o. A legutóbb a 85/405/EGK bizottsági irányelvvel (HL L 233., 1985.8.30., 9. o.) módosított irányelv.

( 5 ) HL L 300., 1984.11.19., 111. o. A legutóbb a 88/665/EGK bizottsági irányelvvel (HL L 382., 1988.12.31., 42. o.) módosított irányelv.

( 6 ) HL L 300., 1984.11.19., 123. o. A legutóbb a 85/406/EGK bizottsági irányelvvel (HL L 233., 1985.8.30., 11. o.) módosított irányelv.

( 7 ) HL L 300., 1984.11.19., 130. o. A legutóbb a 87/405/EGK irányelvvel (HL L 220., 1987.8.8., 60. o.) módosított irányelv.

( 8 ) HL L 300., 1984.11.19., 142. o. A legutóbb a 85/407/EGK bizottsági irányelvvel (HL L 233., 1985.8.30., 16. o.) módosított irányelv.

( 9 ) HL L 300., 1984.11.19., 149. o. A legutóbb a 85/408/EGK bizottsági irányelvvel (HL L 233., 1985.8.30., 18. o.) módosított irányelv.

( 10 ) HL L 300., 1984.11.19., 156. o. A legutóbb a 85/409/EGK bizottsági irányelvvel (HL L 233., 1985.8.30., 20. o.) módosított irányelv.

( 11 ) HL L 300., 1984.11.19., 171. o. A legutóbb a 88/181/EGK irányelvvel (HL L 81., 1988.3.26., 71. o.) módosított irányelv.

( 12 ) HL L 384., 1986.12.31., 1. o. A legutóbb a 95/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 168., 1995.7.18., 14. o.) módosított irányelv.

( 13 ) HL C 136., 1985.6.04., 1. o.

( 14 ) HL L 220., 1993.8.30., 23. o.

( 15 ) HL C 138., 1993.5.17., 1. o.

( 16 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 17 ) HL L 207., 1998.7.23., 1. o. A 98/79/EK irányelvvel (HL L 331., 1998.12.7., 1. o.) módosított irányelv.

( 18 ) A hálózati teljesítmény az "EK kW" - ban megadott teljesítményt jelenti, amit a forgattyústengely végénél vagy ezzel egyenértékű helyen a tesztpadon nyernek, és amit az országúti járművek belsőégésű motorjainak teljesítménymérési EK módszerével összhangban mérnek, kivéve azt, hogy a motor hűtőventilátorának teljesítményét kiiktatják.