A Szolnoki Törvényszék M.70016/2020/25. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 55. § (1) bek.] Bírók: Kis Károlyné, Kollár Péterné, Molnár Klára

Kapcsolódó határozatok:

*Szolnoki Törvényszék M.70016/2020/25.*, Szegedi Ítélőtábla Mf.40066/2020/9.

***********

Szolnoki Törvényszék 2

14.M.70.016/2020/25/1

Szolnoki Törvényszék

Az ügy száma: 14.M.70.016/2020/19.

A felperesek: Felperes1 I. rendű, II. rendű felperes.)

A felperesek meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Fekete Gábor ügyvéd (cím8.)

Az alperes: Zrt1. (Helység1/2/5/6/7/8/9, 01 út Zrt)

Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Kókai Ügyvédi Iroda (Helység1/2/5/6/7/8/9, Szapáry út 18., eljáró ügyvéd: Dr. Kókai Gábor)

A per tárgya: kártérítés és sérelemdíj fizetése

Í T É L E T

A törvényszék kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 77 861 (hetvenhétezer - nyolcszázhatvanegy) forint kártérítést és 3 000 000 (hárommillió) forint sérelemdíjat, a II. rendű felperesnek 1 000 000 (egymillió) forint sérelemdíjat.

Ezt meghaladóan a kereseteket elutasítja.

A törvényszék kötelezi az alperest, hogy az állam javára a telephelye szerinti adóhivatal felhívásában megjelölt módon és számlára 310 278 (háromszáztízezer - kettőszázhetvennyolc) forint illetéket, valamint a Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívásában megjelölt módon és számlára 216 039 (kettőszáztizenhatezer - harminckilenc) forint állam által előlegezett költséget fizessen meg.

A le nem rótt 320 922 (háromszázhúszezer - kilencszázhuszonkettő) forint illetéket és 504 090 forint (ötszáznégyezer - kilencven) forint költséget az állam viseli.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az I. rendű felperesnek 153 893 (egyszázötvenháromezer - nyolcszázkilencvenhárom) forint, a II. rendű felperesnek 50 000 (ötvenezer) forint perköltséget.

Az ítélettel szemben a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, 4 példányban, az elektronikusan kapcsolatot tartó fél írásban, elektronikus úton a Szegedi Ítélőtáblához címezve a Szolnoki Törvényszéken nyújthat be.

Tájékoztatja a törvényszék a feleket, hogy ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, továbbá a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, a felek azonban a felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s

[1] A bíróság a keresetlevél, az ellenkérelem, a felek által csatolt iratok, a kamerafelvétel, a felperesek személyes meghallgatása, a büntetőeljárásban és a jelen perben felvett tanúvallomások, az igazságügyi munkabiztonsági szakértői vélemény, a traumatológus szakorvos szaktanácsadó bevonásával készült igazságügyi orvosszakértői vélemény, az igazságügyi orvosszakértő személyes meghallgatása során adott szakértői véleménye, illetve a megkeresés útján beszerzett okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] Az I. rendű felperes 1964-ben született, 2015 októberétől volt az alperes munkavállalója, napi 4 órás munkaidőben, tmk-s munkakörben dolgozott, de más, különösebb szakértelmet nem igénylő munkákkal is megbízható volt.

[3] Az I. rendű felperes az alperes munkavállalójaként 2016. október 4. napján munkahelyi balesetet szenvedett.

[4] A balesetet megelőző munkafeladata volt, hogy a kasírozó gépnél segédkezzen, ennek során a kasírozó gépből kijövő anyagokat vegye le a gépről, rakja rá gurulós állványzatra, vagyis tároló (egyben szállító) kocsira. A baleset úgy következett be, hogy az I. rendű felperesre dőlt az anyagmozgatáshoz használt tároló kocsi tartalma. A kocsi megtelése után, az anyag lekötözését követően történt a baleset. A kocsi kereke kitört. A szállítóeszköznél az I. rendű felperessel együtt munkavállaló munkavállaló dolgozott, akinek a vezetésével végezte az I. rendű felperes az adott munkafeladatot. Munkavállaló a balesetet megelőzőleg a kocsi mozgatásához a kézi emelőért (ún. békáért) elindult.

[5] A gyakorlat és a szokás szerint a tároló kocsit két személynek kellett vagy kellett volna elmozdítania. A "béka" ugyanis a kasírozó gép körüli korlátozott hely és a közlekedési út szabadon hagyásának szükségessége miatt úgy fért a tároló kocsi fix kerekek felőli végéhez, hogy a kerekeken álló teherrel (borítás elemekkel) megrakott tároló kocsit kb. 0,5 métert és kb. 45 fokban el kellett mozdítani. A tároló kocsin a kerekeket tartó kereszttartó zárszelvénynél - a két oldalon - 10 mm magassági különbség erőtanilag kedvezőtlen hatást eredményez, a rakodásra kialakított 3 rekesz belső távolsága 2-4 mm-t eltér, amely 960 kg teherrrel megrakott tároló kocsi súlypontjának a kedvezőtlen eltolódását vonja maga után. Ez az eltolódás egyéb szerkezeti és kialakítási okokkal (ferde megtámasztás, a teher nem teljesen szimmetrikus elhelyezése és az önbeálló kerekek tengelyvonal különbsége, kb. 54 mm) együtt a még csak egy helyben álló, valamint a teherrel együtt mozgatott tároló kocsi egyensúlyi állapotára kedvezőtlen hatással jár. A tároló kocsi kézi mozgatásához semmilyen megfogási hely nincs meghatározva, nincs kiépítve. A tároló kocsira szerelt 4 db kerék gyártói minőségi jelzés nélküliek, használtak, felszerelésük szakszerűtlen, előírás-és rendeltetés ellenes, veszélyt jelentő. A tartólemezeket hiányosan hegesztett sarokvarrattal rögzítették a vázszerkezethez, amely a terhelés iránya miatt nyitásnak van kitéve, mely törés, szakadás veszélyét jelenti. A tároló kocsi mint munkaeszköz a minősi állapotára és két személy által is nehezen mozgatható állapotára tekintettel alkalmatlan volt az egészséges és biztonságos használatra.

[6] Az alperes több munkavédelmi előírást nem tartott be, így a "béka" munkaeszközre nem volt kezelési, használati és karbantartási utasítás, de a gyakorlati használati módja sem felelt meg a rendeltetés szerinti használati módnak, használatát a munkavédelmi hatóság a baleset után meg is tiltotta.

[7] Az alperesnél nem volt a biztonságos munkavégzésre vonatkozó - a baleset időpontjában érvényes és munkavédelmi oktatáson ismertetett - munkavédelmi szabálynak minősülő belső utasítás.

[8] A baleset elsődleges oka az egészséges és biztonságos használatra alkalmatlan tároló kocsi mint munkaeszköz meghibásodása, a keréktartó lemez hegesztésének törése volt.

[9] A felperes által végzett munka a szokásos gyakorlaton és nem technológiai utasításon alapult.

[10] A tároló kocsit szabályosan, különösen teherrel, nem lehetett mozgatni.