A Fővárosi Törvényszék K.30754/2012/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 1. §, 35. §, 37. §, 42. §, 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 10. §, 11. §, 42. §, 70. §, 71. §, 72. §, 1993. évi LV. törvény (Ápt.) 3. §, 6/2003. (III. 7.) BM rendelet (Ar.) 47. §] Bíró: Rásóné dr. Sándor Júlia

Fővárosi Törvényszék

22.K.30.754/2012/12.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Tausz Judit ügyvéd (cím.) által épviselt felperes neve (felperes címe.) a .........kormánytisztviselő által képviselt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (alperes címe) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - melybe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Subasicz Éva ügyvéd (cím.) által képviselt alperesi beavatkozó neve (címe.) beavatkozott - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 106-A-2374/2011. számú határozatát megváltoztatja oly módon, hogy a hazai anyakönyvezés során alperesi beavatkozó vezeték nevű kiskorú neve (születési hely, idő., anyja neve: alperesi beavatkozó neve) néven anyakönyvezett gyermek születési anyakönyvét kijavítja, megállapítva, hogy a gyermek nevének születési anyakönyvi bejegyzése helyesen: felperes vezeték nevű kiskorú neve, apja neve: felperes neve.

Megállapítja a bíróság, hogy a kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesi képviselő részére 20.000- Ft+ ÁFA, húszezer forint + ÁFA perköltséget.

Kötelezi a bíróság az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000- Ft + ÁFA,azaz tízezer forint + ÁFA perköltséget.

Az ítélet ellen a kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszéknél kell négy példányban előterjeszteni.

I n d o k o l á s :

A bíróság a rendelkezésére álló közigazgatási és peres iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

alperesi beavatkozó neve anya .......... február 4-én város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetőjénél kérelmezte kiskorú felperes vezeték nevű külföldön született gyermekének hazai anyakönyvezését. Az anya által írott kérelem szerint a ...........államban született gyermeket édesapja ..... vezeték névvel, de elektronikus úton anyakönyveztette, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot azonban nem tett. Az iratokhoz csatolásra került fénymásolatban az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által angol nyelvből lefordított ....... anyakönyvi számon ...... kivonatszámon kiállított születési anyakönyvi kivonat, melynek nyilvántartási száma ...... Ezen irat tanúsítja, hogy a..... december 31-én, a Központ neve született gyermek családi neve: ....., utóneve: ......középső neve: ....., neme: fiú. Az anya személyi adatai: alperesi beavatkozó neve, születési helye: város, Magyarország, .......október 26., az apa személyi adatai: felperes neve, város, Magyarország, .....március 03. Az "E" rész - HITELESÍTÉS rovatban a felek tanúsítják, hogy a fenti adatok pontosak és a valóságnak megfelelnek, tudatában vannak annak, hogy szándékosan valótlan adatok közlése anyakönyvezés céljából törvénybe ütköző. A tanúsítványt kiállító személyek beleegyeznek, hogy a gyermek családi neve a kivonatban jelzett név legyen, mely tényre vonatkozóan igen válaszát elektronikusan tanúsította alperesi beavatkozó neve és ugyancsak elektronikusan tanúsította felperes neve is....... január 3. napján.

A kérelem alapján 323/2011/B. folyószám alatt sor került kiskorú alperesi beavatkozó vezeték nevű születésének hazai anyakönyvezésére - apa adatainak feltüntetése nélkül. A hazai anyakönyvezés eredményeként a ..... december 31-én ..... született gyermek születési családi neveként .... került feltüntetésre, az apa adatai az 1001/2011. iktatószámú jegyzőkönyv nyomtatványon kitöltetlenül maradtak

felperes neve az Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Igazgatóságához fordult kérve kiskorú alperesi beavatkozó nevű születési anyakönyvi bejegyzésének kijavítását oly módon, hogy a gyermek részére a felperesi vezeték név családi és utónév, apaként pedig felperes neve kerüljön feltüntetésre.

A kérelmet az alperes ......január 6-án kelt 106-A-2374/2011. számú határozatával elutasította. Kifejtette az alperes, hogy a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 3. § (1) bekezdése alapján nevezett gyermek születésénél fogva magyar állampolgár, mivel édesanyja, alperesi beavatkozó neve szintén magyar állampolgár. E törvény 2. § (2) bekezdése azt is kimondja, hogy azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára, a magyar jog alkalmazás szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13.számú törvényerejű rendelet 42. § (1) bekezdése szerint az apaság megállapítása, továbbá az apaság vélelmének megdöntése kérdésében a gyermek születési idején fennálló személyes jogát kell alkalmazni, ami jelen esetben az alperesi álláspont szerint a magyar jog. Az anyakönyvekről, a házasságkötéséi eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 07.) BM rendelet 81/B. § (2) bekezdése alapján a hazai anyakönyvezéshez csatolni kell a szükséges iratokat, így különösen a családi jogállás rendezésére vonatkozókat. A közigazgatási iratok között rendelkezésre álló külföldi születési anyakönyvi kivonat, melyben az apa szerepel, nem pótolja a magyar jogszabályok alapján előírt okiratot, nem helyettesíti a teljes hatályú elismerő nyilatkozatot, vagy az apaság tényét jogerősen kimondó bírói ítéletet, ezért ezen iratok külön csatolása szükséges. Az anyakönyvvezető az Ar. 47. § (1) bekezdése alapján annak a férfinak a személyi adatait jegyzi be, akit a gyermek apjának kell tekinteni. A Csjt. 35. § (1) bekezdése alapján pedig azt kell a gyermek apjának tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig idő vagy annak legalább annak egy része alatt házassági kötelékben állott, vagy aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak ismerte el.

A felperes keresettel élt az alperesi határozat ellen, kérte annak a kijavítás iránti kérelmében foglaltaknak megfelelően történő megváltoztatását. Hivatkozott a felperes az 1979. évi 13.tvr. 42. § (1)-(2)-(3) bekezdésében foglaltakra, e tvr. 72. § (1) bekezdés a) pontjára, az Ar. 47. § (1) bekezdésére. Előadta, hogy a gyermeknek jelenleg két személyazonossága van, eltérő néven jegyezték be egy magyar és egy külföldi útlevélben. Előadta a felperes, hogy a külföldi anyakönyvi hivatal joghatósága az 1979. évi 13. tvr. 42. §-a alapján fennállt.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta, hivatkozva arra, hogy a felperesnek kérelméhez mellékelnie kellett volna a 6/2003. (III. 07.) BM rendelet 81/B. § (2) bekezdése szerint a külföldi anyakönyvi okiratot, valamint a hazai anyakönyvezéshez szükséges egyéb okiratokat, így különösen a családi jogállás rendezésére vonatkozó okiratot.

A felperes 5. sorszámon csatolta a külföldi születési anyakönyvi kivonatot és annak magyar nyelvű fordítását, csatolta továbbá külföldi Önkormányzat Regisztrációs Osztályának vezetője által írt levelet és annak magyar fordítását, melyben a hatóság igazolta, hogy a születési és halálozási események regisztrációjával foglalkozik. A születési anyakönyvi kivonatra akként kerülhet fel az édesapa, hogy a születési regisztrációt mind az apa, mind az anya aláírásával megerősíti, azaz az apaság kinyilvánítása az édesanya és az édesapa együttes kijelentésével és aláírásával történik. Csatolt fentiek alátámasztására egy levelet is a felperes, valamint a gyermek és édesapja vonatkozásában elvégzett DNS teszt eredményét, mely álláspontja szerint a felperes apaságát egyértelműen bizonyítja.