1993. évi LV. törvény

a magyar állampolgárságról[1]

Egyes veszélyhelyzeti III./járványügyi normák:

450/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

Az Országgyűlés a magyar állampolgárság erkölcsi súlyának megőrzése és az állampolgárok Magyarországhoz való kötődésének erősítése érdekében, a természetes személy akaratszabadságának tiszteletben tartása mellett, a család állampolgársága egységének elősegítése érdekében és a hontalanság eseteinek csökkentése céljából, a magyar állampolgársági jog hagyományait és a nemzetközi szerződések előírásait figyelembe véve, a magyar állampolgárság keletkezésének, megszerzésének és megszűnésének szabályairól a következő törvényt alkotja:[2]

Alapelvek

1. § (1)[3] A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetve megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet.

(2)[4] Az állampolgárság megváltoztatásához fűződő jogot nem lehet önkényesen korlátozni.

(3)[5]

(4) A törvénynek nincs visszaható hatálya. A magyar állampolgárságra azok a jogszabályok az irányadók, amelyek az állampolgárságra ható tények vagy események bekövetkezésekor hatályban voltak.

A magyar állampolgárok

2. § (1)[6] Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki az Alaptörvény vagy e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg.

(2) Azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára - ha törvény másként nem rendelkezik -, a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni.

A magyar állampolgárság keletkezése

3. §[7] (1) A magyar állampolgárság Alaptörvény G) cikk (1) bekezdése szerinti keletkezése megállapítása tekintetében a Polgári Törvénykönyvnek a leszármazásra, illetve az apai és az anyai jogállásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[8] A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha a gyermek születése időpontjában magyar állampolgársággal rendelkező személy és a gyermek közötti leszármazáson alapuló egyenes ági rokoni kapcsolat a gyermek születését követően jön létre.

(3) Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni:

a) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét,

b) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.

A magyar állampolgárság megszerzése

Honosítás

4. § (1) Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:

a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott;

b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;

c)[9] megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított;

d)[10] honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;

e)[11] igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül és magyar nyelvtudását igazolja.

(2)[12] Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőző három éven át folyamatosan Magyarországon lakott, és az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, ha[13]

a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,

b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár,

c)[14] magyar állampolgár fogadta örökbe és nagykorú,

d) magyar hatóság menekültként elismerte vagy

e) hontalan.

(2a)[15] Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén kérelemre kedvezményesen honosítható az a kiskorú nem magyar állampolgár, akit magyar állampolgár fogadott örökbe.

(3)[16] Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.

(3a)[17] Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki

a) legalább

aa) tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy

ab) öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született,

b) az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, és

c) magyar nyelvtudását igazolja.

(4)[18] Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek a kérelem előterjesztését megelőző öt éven át folyamatosan Magyarországon volt a lakóhelye, és az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott feltételek fennállnak, ha[19]

a) az ország területén született;

b) kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet;

c)[20]

(5)[21] Az (1)-(2) és (4) bekezdésekben meghatározott időtartamú, folyamatos magyarországi lakóhelytől kiskorú tekintetében el lehet tekinteni, ha honosítását a szülőjével együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.

(6)[22]

(7)[23] Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a köztársasági elnök - az állampolgársági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) előterjesztésére - felmentést adhat a honosítás további feltételei alól, ha a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik.

(8)[24] A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen személyek esetében.

Alkotmányos alapismeretek vizsga[25]

4/A. §[26] (1)[27] A 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vizsgát a kérelmező a Kormány által rendeletben kijelölt szerv által meghatározott vizsgabizottság előtt teszi le.

(2) Nem köteles vizsgát tenni:

a)[28] a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és az a személy, akinek a cselekvőképességét a bíróság az állampolgársági eljárással kapcsolatos ügyek tekintetében korlátozta (a továbbiakban együtt: korlátozottan cselekvőképes személy), valamint a cselekvőképtelen személy;

b)[29] aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben végzettséget szerzett;

c)[30] aki a kérelem benyújtásakor hatvanadik életévét betöltötte;

d) aki igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére.

Visszahonosítás

5. §[31] Kérelmére visszahonosítható a 4. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az a személy, akinek magyar állampolgársága megszűnt, és magyar nyelvtudását igazolja.

Nyilatkozat[32]

5/A. §[33] (1) A köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával - a nyilatkozattétel napjától - megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy:[34]

a)[35] akit a külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való megfosztásáról szóló 1947. évi X. törvény és az 1948. évi XXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény, illetve az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény alapján a magyar állampolgárságától megfosztottak, továbbá az, aki a 7970/1946. ME rendelet, a 10.515/1947. Korm. sz. rendelet, a 12.200/1947. Korm. sz. rendelet alapján veszítette el magyar állampolgárságát, valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. napja között elbocsátással szűnt meg;

b)[36] aki Magyarország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születése napján szülei magyarországi lakóhellyel rendelkeztek és a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve Magyarország területén lakik;

c)[37] aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je előtt született, és születésével nem vált magyar állampolgárrá.

d)[38] aki Magyarország területén született és hontalanná vált, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve Magyarország területén lakik.

(1a)[39] Az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti nyilatkozatot az érintett a tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg.

(2)[40] A nyilatkozat elfogadása esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv bizonyítványban igazolja az állampolgárság megszerzését.

(3)[41] Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat elfogadásának feltételei hiányoznak, beleértve a 13-15. §-okban a kérelem benyújtására előírtakat. A határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.

Hatásköri szabályok, eskü és fogadalom

6. § (1)[42] A magyar állampolgárság honosítással, illetve visszahonosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről - a miniszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt.

(2)[43] A magyar állampolgárság megszerzéséről a köztársasági elnök honosítási, illetve visszahonosítási okiratot (a továbbiakban: honosítási okirat) ad ki.

(3)[44] A honosítási okiratot - ha a 20/A. § szerinti eljárásra sor kerül, és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítást engedélyezi - a névmódosításnak megfelelő névvel kell kiadni. A honosítási okiratot - ha a 20/A. § szerinti eljárásra sor kerül, és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítási kérelmet elutasítja vagy ha a 20/A. § szerinti eljárásra nem kerül sor - a honosítást kérő külföldi nevével kell kiadni.

7. § (1)[45] A honosított, illetve a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy, cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője a választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat

a) a honosított lakóhelye szerint illetékes polgármester,

b) - erre irányuló kérelem és az eskütételi igazgatási szerv jóváhagyása esetén - az eskütételi igazgatási szerv vezetője vagy

c) a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdésének, illetve az 5. §-nak a hatálya alá tartozó honosított választása szerint bármely polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője

előtt kell letenni.

(1a)[46] Az eskü vagy fogadalomtétel során

a) a magyar külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő,

b) az eskütételi igazgatási szerv vezetője helyett az eskütételi igazgatási szerv tisztviselője

is eljárhat.

(1b)[47] Az eskütételi igazgatási szerv az eskü- és fogadalomtétellel kapcsolatos feladatokat ellátó, kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv.

(1c)[48] A kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vezetője nevezi ki az eskütételi igazgatási szerv vezetőjét. Az eskütételi igazgatási szerv vezetőjének jogviszonya más tisztség, megbízatás, egyéb munkavégzéssel együtt járó tevékenység végzése, illetve jogviszony létrehozása szempontjából nem keletkeztet összeférhetetlenséget.

(2) A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg. Az eskütétel, illetve fogadalomtétel tényét és napját a honosítási okiraton fel kell tüntetni.

(3) Ha a honosított az eskü vagy fogadalom letétele előtt meghalt, vagy olyan állapotba kerül, amely megakadályozza az eskü vagy fogadalom letételében, a magyar állampolgárságot a honosítási okirat kiállításának napján szerzi meg.

(4)[49] Az állampolgársági eskü szövege:

Én,......................esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen.

(4a)[50] Az állampolgársági fogadalom szövege:

Én,......................fogadom, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom.

(5) Az állampolgársági eskü és az állampolgársági fogadalom egyenértékű.

A magyar állampolgárság megszűnése

Lemondás

8. § (1)[51] A magyar állampolgár - a köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozatában - lemondhat a magyar állampolgárságáról, ha

a) külföldi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja, és

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel, vagy Magyarország területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyta vagy külföldön élő magyar állampolgárként nincs bejelentett, érvényes tartózkodási helye Magyarországon.

(2)[52] Ha az (1) bekezdésben megállapított feltételek fennállnak, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv javaslatára a miniszter előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. A magyar állampolgárság lemondással való megszűnéséről a köztársasági elnök okiratot ad ki. A magyar állampolgárság az okirat kiállítása napján szűnik meg.

(3)[53] Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozatban állapítja meg, ha a lemondás elfogadásának feltételei hiányoznak. A határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.

(4)[54] A lemondás elfogadásától számított három éven belül kérheti a köztársasági elnöktől magyar állampolgárságának visszaállítását az, aki nem szerzett külföldi állampolgárságot.

(5)[55] A magyar állampolgárság lemondással történő megszűnésére az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

A magyar állampolgárság visszavonása

9. § (1)[56] A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével.

(2)[57] Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozattal állapítja meg. A határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék illetékes. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A közigazgatási per időtartama nem számít bele az (1) bekezdés és a 17. § (2c) bekezdése szerinti határidőbe.

(3)[58] A magyar állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről - a miniszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt.

(4) A magyar állampolgárság visszavonásáról szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A magyar állampolgárság a határozat közzététele napján szűnik meg.

(5)[59] A magyar állampolgárság visszavonással történő megszűnésére az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

A magyar állampolgárság igazolása

10. §[60] (1) A magyar állampolgárság

a) érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal,

b) érvényes magyar útlevéllel,

c)[61] érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal vagy állampolgársági ténymegállapítással,

d) - ellenkező bizonyításig - honosítási okirattal

igazolható.

(2) Ha a magyar állampolgár magyar állampolgárságát az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon nem tudja igazolni, a magyar állampolgárság - ellenkező bizonyításig és az érvényességi idő lejártát követő egy évig - az érvényesség időtartamának lejárta miatt érvénytelen magyar útlevéllel igazolható.

(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás igazolja az abban szereplő magyar állampolgárok magyar állampolgárságát.

11. § (1)[62] Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az érintett kérelmére állampolgársági bizonyítványban igazolja a magyar állampolgárság fennállását, megszűnését, illetve azt, hogy a bizonyítványban megjelölt személy nem magyar állampolgár.

(2)[63] Az állampolgársági bizonyítvány a kiállításától számított három évig érvényes.

(3)[64] Az állampolgársági bizonyítvány tartalmazza:

a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát,

b) a kérelmező nevét, születési helyét és idejét,

c)[65] a magyar állampolgárságra vonatkozó tényt, valamint ezzel összefüggésben az érintett által igazolni kért adatot,

d)[66] azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a döntést hozta,

e) a döntéshozatal helyét, idejét, a kiadmányozó nevét, hivatali beosztását és a hatóság bélyegzőlenyomatát,

f) az állampolgársági bizonyítvány érvényességi idejét.

(4)[67] Az állampolgársági bizonyítvány, továbbá az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet elutasító határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.

(5)[68]

12. §[69] Az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző, az idegenrendészeti, a nemzetbiztonsági, a katonai igazgatási szervek, a jegyző (főjegyző), a közjegyző, valamint a konzuli és külföldi hatóság, továbbá más hatóság, illetve állami szerv megkeresésére vagy adatkérésére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv állampolgársági ténymegállapításban igazolja az ügyfél magyar állampolgárságának fennállását, megszűnését vagy azt, hogy az ügyfél nem magyar állampolgár.

Az állampolgársági eljárás

13. §[70] (1)[71] Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: állampolgársági kérelem)

a)[72] a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal),

b)[73] a fővárosi és vármegyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájához (a továbbiakban: integrált ügyfélszolgálati iroda),

c) a magyar konzuli tisztviselőhöz, illetve

d)[74] az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez

lehet benyújtani.

(2)[75] Az állampolgársági kérelmet jogszabályban meghatározott adattartalommal, továbbá - az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem kivételével - magyar nyelven kell benyújtani. A kérelmet alá kell írni. A kérelem benyújtásakor a kérelmező személyazonosságát ellenőrizni, továbbá a kérelem adatait a csatolt okmányok adataival egyeztetni kell.

(3) Más személy állampolgárságának igazolására irányuló bizonyítvány iránti kérelmet benyújthat az, aki erre vonatkozó jogos érdekét igazolja.

(4)[76] Az állampolgársági kérelmet a járási hivatal vezetője, az integrált ügyfélszolgálati iroda vezetője öt napon belül, a konzul az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles megküldeni az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek.

14. §[77] (1)[78] Az állampolgársági kérelem - kormányrendeletben meghatározott formanyomtatványok szerint - tartalmazza az érintett

a)[79] születési családi és utónevét, házassági családi és utónevét, korábbi házassági családi és utónevét (a továbbiakban együtt: név), születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, nemét,

b) családi állapotára vonatkozó adatokat, a jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs vagy volt házastárs nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyar származására vonatkozó adatokat,

c) házastársa vagy volt házastársa szülei nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyarországi tartózkodásukra vonatkozó adatokat,

d) felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének helyét és idejét, állampolgárságukra és tartózkodásukra vonatkozó adatokat,

e) gyermeke nevét, születési helyét és idejét, a gyermek másik szülőjének nevét, állampolgárságát,

f) testvére nevét, születési helyét és idejét,

g) lakóhelyére, korábbi magyarországi lakóhelyére, tartózkodására vonatkozó adatokat,

h) állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat,

i) iskolai végzettségére, foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat, és

j) elérhetőségét az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel és a miniszterrel való kapcsolattartáshoz.

(1a)[80] Az állampolgársági kérelem - kormányrendeletben meghatározott formanyomtatványok szerint - az (1) bekezdésben foglaltakon túl a 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltétel vizsgálata érdekében tartalmazza az érintett

a) élettársa és élettársa szülei nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát,

b) házastársa, élettársa, volt házastársa, felmenője, nagykorú gyermeke, testvére foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat.

(2) A 12. § szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat, továbbá mindazokat az adatokat, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott adatkörből rendelkezésre állnak.

(3)[81] Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezőnek - kormányrendeletben meghatározottak szerint - mellékelnie kell a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá az állampolgársági kérelem elbírálásához a 4. §-ban, az 5. §-ban, a 8. §-ban és a 11. §-ban meghatározott feltételek fennállását igazoló okiratokat.

(4)[82] Ha az állampolgársági kérelem elbírálásához olyan adat szükséges, amely más magyar hatóság nyilvántartásából vagy irataiból ismerhető meg, és ezeket a kérelmező nem igazolja, ezek beszerzésére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv intézkedik.

(5)[83] Az állampolgársági kérelemhez

a)[84] a külföldi okiratot eltérő nemzetközi szerződés, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy viszonossági gyakorlat hiányában - ha ennek kormányrendelet szerinti elháríthatatlan akadálya nincs - diplomáciai felülhitelesítéssel,

b)[85] a nem magyar nyelven kiállított okiratot - az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak kivételével, vagy ha e törvény, illetve az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - hiteles magyar nyelvű fordítással

ellátva kell csatolni.

(5a)[86] Az állampolgársági eljárásban nem szükséges fordítás az angol, német vagy francia nyelven kiállított, kormányrendeletben meghatározott anyakönyvi okiratokhoz.

(5b)[87] Az állampolgársági eljárásban a hivatásos konzuli tisztviselő előtt benyújtott idegen nyelvű okirat hiteles magyar fordítása helyett az okiratnak az állampolgársági eljárás szempontjából lényeges tartalmáról készített hivatalos, kivonatolt fordítás is elfogadható.

(6)[88] Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a hiány pótlására határidő tűzésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett a kérelmezőt felhívhatja. Okirat hiánya esetén a beszerzéséhez szükséges időtartam figyelembevételével megállapított határidőt kell kitűzni. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétől számított tizenöt nap.

15. § (1)[89] Az állampolgársági kérelmet meghatalmazott nem terjesztheti elő. A kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.

(2) A honosítási és visszahonosítási kérelem, valamint a lemondási nyilatkozat benyújtásakor a korlátozottan cselekvőképes személyt is meg kell hallgatni.

(3)[90] Kiskorú személy magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatához és kérelméhez, magyar állampolgárságról való lemondásához - ha elháríthatatlan akadálya nincs - mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatát mellékelni kell.

(4)[91] Házastársak, illetve szülő együttélő kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú gyermekével közös honosítási, visszahonosítási kérelmet, illetve a magyar állampolgárságról lemondó nyilatkozatot terjeszthet elő.

16. §[92] (1) A honosítási okiratot az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kiállításától számított 15 napon belül megküldi a honosított választása szerint

a) a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek,

b) az eskütételi igazgatási szervnek vagy

c) a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében a polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar külképviselet vezetőjének.

(2) Az eskütételi igazgatási szerv, polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője az okirat megérkezését követő harminc napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.

(3) A 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - egy alkalommal - legkésőbb a (2) bekezdés szerinti értesítésben meghatározott időpontot megelőző ötödik napon - kérheti, hogy az esküt vagy a fogadalmat a felhívásban megjelölttől eltérő helyszínen tegye le.

(4) Az eskütételi igazgatási szerv a honosított 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján megküldött kérelmét a beérkezéstől számított 15 napon belül hagyja jóvá, vagy utasítja el. A honosított, jóváhagyás esetén az eskütételi igazgatási szerv által biztosított helyszíntől eltérő helyszínen is leteheti az állampolgársági esküt vagy fogadalmat, ha ezt az eskütételi igazgatási szerv külön jóváhagyta. Az eskütételi igazgatási szerv az eltérő helyszínnel járó többletszolgáltatásért a honosított részére költségtérítést számolhat fel.

(5) Az eskütételi igazgatási szerv előtti eskü vagy fogadalomtételre vonatkozó kérelem egy alkalommal terjeszthető elő. Elutasítás esetén a honosított a választása szerint a 7. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerint meghatározott személy előtt teheti le az esküt vagy fogadalmat.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az eskütételi igazgatási szerv, a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője haladéktalanul megküldi a honosítási okiratot a (3) bekezdés szerinti kérelemben megjelölt eskütételi igazgatási szervnek, polgármesternek vagy - diplomáciai futár útján - magyar külképviselet vezetőjének, aki gondoskodik a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáról. Ebben az esetben a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy újabb, a (3) bekezdés szerinti kérelemmel nem élhet.

(7) A személyazonosság ellenőrzése során az állampolgársági eskü- vagy fogadalomtétel helye szerint illetékes polgármester, az eskütételi igazgatási szerv vezetője, külképviselet esetén a magyar külképviselet vezetője vagy az általa kijelölt konzuli tisztviselő a hivatalból kiállított állandó személyazonosító igazolvány, valamint a személyazonosságot igazoló érvényes igazolványa alapján azonosítja - a cselekvőképtelen honosított kivételével - a honosított személyt.

(8) A cselekvőképtelen honosított kivételével a honosított személy akkor tehet esküt vagy fogadalmat, ha a részére hivatalból kiállított állandó személyazonosító igazolvány alapján megállapítható, hogy a honosított és az eskü vagy fogadalom letétele céljából megjelent személy azonos.

(9) A honosított a (8) bekezdéstől eltérően az esküt vagy fogadalmat abban az esetben is leteheti, ha[93]

a) a részére hivatalból kiállítandó állandó személyazonosító igazolvány kiállítására irányuló eljárást az eljáró hatóság (a továbbiakban e § alkalmazásában: hatóság) az okmánykiállításhoz szükséges jogszabályban előírt feltételek hiánya miatt megszüntette,

b) az a) pont szerinti eljárás megszüntetéséről a hatóság a honosított személyt az eskü- vagy fogadalomtétel helye szerint illetékes polgármester, az eskütételi igazgatási szerv vagy külképviselet útján megküldött döntésében értesítette,

c) a hatóság a b) pontban megjelölt szerv vagy személy részére megküldte a honosított személy arcképmását, és

d) a honosított személy rendelkezik más érvényes, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal és azzal a személyazonossága kétséget kizáró módon megállapítható.

(10) Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül, a honosított hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti, és a honosítási okiratot a felhívás kézbesítésétől számított 13 hónap elteltével az eskütételi igazgatási szerv, a polgármester vagy - a soron következő diplomáciai posta útján - a magyar külképviselet vezetője megküldi az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek. Ha a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése alapján honosított, illetve az 5. § alapján visszahonosított személy a (3) bekezdés szerinti kérelmet terjeszt elő, akkor a határidőt az első felhívás kézbesítésétől kell számítani.

16/A. §[94] Az állampolgársági eljárásban - a tájékoztatást kivéve - az állampolgársági ügyekben eljáró szerv elektronikus úton nem tart kapcsolatot.

17. §[95] (1)[96] Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon belül adja ki az 5/A. § (2) bekezdésében meghatározott bizonyítványt, vagy hozza meg az 5/A. § (3) bekezdése szerinti határozatot.

(2)[97] A miniszter a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek.

(2a)[98] A miniszter hatvan napon belül tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon belül hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot.

(2b)[99] Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a 9. § (2) bekezdése szerinti döntését a magyar állampolgárság visszavonására okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül hozza meg, amely időtartamba a tényállás tisztázása érdekében tett intézkedések ideje nem számít bele.

(2c)[100] A miniszter a 9. § (3) bekezdésében foglalt előterjesztést a magyar állampolgárság visszavonására okot adó tény megállapításáról hozott határozat közlését követő hatvan napon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek.

(3)[101] Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelemnek, valamint a 12. § szerinti megkeresésnek az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon belül tesz eleget.

(4)[102] Az (1)-(2a) és (3) bekezdésben megállapított határidő a nyilatkozatnak, a kérelemnek, illetve a megkeresésnek az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez érkezése napján kezdődik, amely indokolt esetben az (1), (2a) és (3) bekezdésben meghatározott esetben hatvan nappal, a (2) bekezdésben meghatározott esetben három hónappal meghosszabbítható.

(5)[103] Az (1)-(3) bekezdésben megállapított határidőkbe nem számít be

a) a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő;

b) az eljárás felfüggesztésének időtartama;

c) a 19. § (3) bekezdés d) pontjában előírt véleményezés időtartama;

d) az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

(6)[104] A honosítási és visszahonosítási kérelmet, valamint a lemondási nyilatkozatot a köztársasági elnök döntéséig, az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet a bizonyítvány kiadásáig a kérelmező visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megszünteti.

(6a)[105] Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az eljárást megszünteti, ha az eljárása során megállapítja, hogy a kérelmező vagy a visszavonásra irányuló eljárásban érintett magyar állampolgár elhalálozott, valamint amennyiben a magyar állampolgárság visszavonásának feltételei nem állnak fenn.

(7)[106] Az állampolgársági eljárásban a kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, kivéve, ha e törvény személyes eljárást ír elő. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a képviseleti jogosultságot megvizsgálja és visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja.

(8)[107] Ha az állampolgársági ügy eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására a kérelmező jogosult, erre megfelelő határidő kitűzése mellett az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívja. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, illetve tesz javaslatot a miniszternek a köztársasági elnök részére történő előterjesztésre.

(9)[108]

(10)[109] Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárság visszavonására irányuló eljárás megindításáról tizenöt napon belül vagy a (11) bekezdés b) pontjában meghatározott határidő elteltét követő tizenöt napon belül értesíti az érintett magyar állampolgárt. Az értesítés közlésére a 17/A. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(11)[110] Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az értesítést mellőzi, ha

a) a magyar állampolgárság visszavonására okot adó körülményről a magyar állampolgár meghallgatása során jegyzőkönyv készült, és

b) az eljárás megindítását követően a magyar állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállásáról hatvan napon belül dönt.

17/A. §[111] (1)[112] Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a nyilatkozattal, a lemondással és a magyar állampolgárság visszavonásával összefüggésben hozott határozatát, valamint a köztársasági elnök honosítást, visszahonosítást elutasító döntését közli azzal a természetes személlyel, akire nézve az rendelkezést tartalmaz.

(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a közlés érdekében a döntését postai úton az általa ismert összes külföldi és belföldi címre két alkalommal kísérli meg kézbesíteni.

(3) Ha a közlés postai úton eredménytelen volt, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hirdetményi úton - a hivatalos honlapján történő közzététellel - közli a döntését. A döntés közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő negyvenötödik nap.

(4) A hirdetmény tartalmazza

a) a honlapon történő közzététel napját,

b) az eljáró hatóság megnevezését,

c) az ügy számát és tárgyát,

d) az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy nevét és ismert lakcímét, továbbá

e) azt a figyelemfelhívást, hogy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv döntést hozott, de annak kézbesítése akadályba ütközött, ezért a döntés az eljáró hatóságnál átvehető.

Adatvédelem, adatszolgáltatás

18. § Az állampolgársági iratba betekinthet:

a) az ügyben érintett személy, halála után leszármazója, valamint felmenője;

b)[113] az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági feladatokat ellátó szervek, valamint a miniszter, az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter és az általános politikai koordinációért felelős miniszter a hatáskörükbe tartozó ügyben, törvényben szabályozott eljárásuk során.

19. § (1)[114] Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, továbbá az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, az eskütételi igazgatási szerv, külképviseleten történt állampolgársági eskü- vagy fogadalomtétel esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzéséről - az eskü- vagy fogadalomtétel időpontjának, a honosított 14. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 20/A. § szerinti adatainak közlésével - elektronikus úton értesítést küld[115]

a) a honosított anyakönyvi eseményeit, valamint a gyermeke születését nyilvántartó anyakönyvvezetőnek,

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek,

c) a külföldön élő személyek kivételével az idegenrendészeti hatóságnak, és

d) a menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott jogállású személy esetében a menekültügyi hatóságnak.

(1a)[116] A polgármester előtt tett eskü vagy fogadalom esetén az anyakönyvvezető, az eskütételi igazgatási szerv, külképviseleten tett eskü vagy fogadalom esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv továbbítja a Központi Statisztikai Hivatalnak a hivatalos statisztikáról szóló törvény felhatalmazása alapján elrendelt, a honosított önkéntes adatszolgáltatásán alapuló adatokat. A Központi Statisztikai Hivatal az adatszolgáltatás körében közölt adatokat a statisztikai célú feldolgozást követően haladéktalanul személyazonosításra alkalmatlanná teszi.

(2)[117] Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárság megszűnéséről a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet és az útlevélhatóságot, a magyar állampolgárság megállapításáról, valamint a magyar állampolgárság megszűnéséről a születést, a fennálló házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot, valamint az érintett gyermekének születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt elektronikus úton értesíti.

(3) Az állampolgársági eljárás során a miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv[118]

a) betekinthet az anyakönyvbe, az anyakönyvi alapiratokba, és ezekről másolatot kérhet;

b)[119] adatot kérhet és betekinthet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba, az idegenrendészeti nyilvántartásba, a menekültügyi nyilvántartásba, az útiokmány-nyilvántartásba, az ingatlan-nyilvántartásba, valamint a honosítási eljárásban a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállásának ellenőrzéséhez szükséges, a kérelmező tekintetében lefolytatott idegenrendészeti és menekültügyi eljárások irataiban foglalt, a kérelmezőre vonatkozó adatokba;

c)[120] adatot kérhet a rendőrségi, a bűntettesek és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából, valamint az ügyészségtől és a bíróságtól;

d)[121] véleményt kérhet a jegyzőtől, a járási hivataltól, a konzultól, a gyámhatóságtól, az idegenrendészeti hatóságtól és a menekültügyi hatóságtól, továbbá véleményt kér a rendőrségtől és a feladat- és hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálattól.

(3a)[122] A (3) bekezdés d) pontja szerinti véleményező szervek a kérelmezőt meghallgathatják.

(3b)[123] A rendőrség, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megkeresésére hatvan napon belül ad véleményt. A véleményadás határideje egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható.

(4)[124] Az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szerv a honosítási eljárás, a visszahonosítási eljárás, az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás és az állampolgárság igazolására irányuló eljárás során ellenőrzi, hogy a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepel-e.

19/A. §[125]

20. §[126] (1) Az állampolgársági iratok nem selejtezhetők, őrzésükről a Magyar Nemzeti Levéltár és - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az adatvédelmi szabályok megtartásával gondoskodik.

(2) A 2015. április 1. napját követően lezárult állampolgársági ügy iratanyagát három évig az állampolgársági ügyekben eljáró szerv őrzi.

Névmódosítás[127]

20/A. §[128] (1)[129] A honosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti

a) hogy saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse;

b) többtagú születési családi nevéből egy vagy több tag, valamint születési és házassági nevéből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását;

c)[130] utónevének magyar megfelelőjét, valamint többtagú utónevéből egy vagy több tag elhagyását;

d)[131] házastársa vagy annak felmenője, illetve - özvegy, elvált családi állapot esetén - volt házastársa vagy annak felmenője egykori magyar születési családi nevének viselését.

(1a)[132] A honosítást kérő külföldinek az (1) bekezdés d) pontja szerinti név viselése akkor engedélyezhető, ha házassági nevet visel, és

a) - házas családi állapot esetén - házastársa az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevet viseli vagy a honosítási eljárásban az (1) bekezdés a) pontja szerinti név viselését kéri,

b) - elvált családi állapot esetén - volt házastársa az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevet viselte,

c) - özvegy családi állapot esetén - volt házastársa az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevet viselte vagy kérhette volna az (1) bekezdés a) pontja szerinti név viselését.

(2)[133] A névmódosítási kérelmet - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.

(3)[134] A névmódosításról az állampolgársági ügyekben eljáró szerv dönt. Ha az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítást engedélyezi, akkor döntése a 7. §-ban szabályozott eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba.

(4) A névmódosítást anyakönyvezni kell.

(5)[135] A honosítást kérő külföldi a névmódosítás során kérheti elhalt anyja nevének magyar nyelven való feltüntetését, ha az anya nevét hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették.

A külföldi helységnév használata[136]

20/B. §[137] (1) Ha a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, a honosítási vagy visszahonosítási eljárás során a külföldi helységnek az egykori hivatalos magyar elnevezését kell használni.

(2) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése, a honosítási vagy visszahonosítási eljárás során a külföldi helységnek az illető országban hivatalos elnevezését kell használni.

(3) A honosítást vagy visszahonosítást kérő kérelmezheti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott esetben a külföldi helységnév egykori hivatalos magyar elnevezése mellett a külföldi helységnek az illető országban hivatalos elnevezését járulékosan (zárójelben) is tüntessék fel.

(4) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése vagy a (3) bekezdés szerinti kérelmet nyújtottak be, a külföldi helységnek az illető országban hivatalos elnevezése után - ha az az iratokból megállapítható - az adott kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam, valamint - minden esetben - az ország nevét zárójelben kell feltüntetni.

(5) A kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam nevét az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon, az ország nevét pedig az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon, magyar elnevezéssel kell bejegyezni.

Záró rendelkezések

21. §[138]

22. §[139] Az e törvény rendelkezései alapján indított perekben - ha e törvény másként nem rendelkezik - a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt kell alkalmazni.

23. § (1)[140] E törvény alkalmazásában - a lakcímbejelentés napjától - Magyarországon lakik az a lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgár,

a)[141] aki huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik,

b)[142] akit menekültként vagy oltalmazottként elismertek, valamint

c) aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, és bejelentési kötelezettségének eleget tett.

(2)[143]

24. § (1) E törvény a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.

(2)[144]

(3)[145]

(4)[146] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa

a) az állampolgársági ügyekben eljáró szervet,

b) az eskü vagy a fogadalom letételével kapcsolatos feladatokat,

c) az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnek az állampolgársági kérelmek átvételével, az okiratok továbbításával kapcsolatos feladatait, valamint a hatósági nyilvántartások értesítésével kapcsolatos feladatokat,

d) az e törvény szerinti eljárásokban használandó formanyomtatványokat, az állampolgársági kérelemhez csatolandó okiratok körét,

e) a 4. § (1) bekezdés e) pontjában előírt vizsga követelményeit, az eljárás rendjét, a vizsga letétele alóli felmentésre való jogosultság igazolásának szabályait, a vizsga letételét igazoló okmány tartalmát és biztonsági követelményét, továbbá a vizsga szervezésére jogosult szervet és annak a vizsgával kapcsolatos feladatait,

f) a névmódosítási kérelemhez a névmódosítási kérelemben foglaltak alátámasztására szolgáló okiratok körét.

(5)[147] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) jelölje ki az eskütételi igazgatási szervet,

b) határozza meg az eskütételi igazgatási szerv részletes feladat- és hatáskörét, valamint eljárásának szabályait.

25. §[148] E törvénynek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XIV. törvénnyel (a továbbiakban: 1. módosító törvény) megállapított rendelkezéseit az 1. módosító törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő honosítási, visszahonosítási eljárásra is alkalmazni kell.

25/A. §[149] A magyar állampolgársággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi XCVII. törvénnyel megállapított 16. § (4) és (5) bekezdését a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező honosított személyek vonatkozásában az e rendelkezések hatálybalépését követően benyújtott honosítási vagy visszahonosítási kérelem esetén kell alkalmazni.

25/B. §[150] Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel megállapított 7. § (1) és (1a)-(1c) bekezdését, 16. §-t, 24. § (5) bekezdését, 18. § b) pontját, és 19. § (1) és (1a) bekezdését a 2024. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

[151]

26. §[152] E törvény 1. § (1) és (2) bekezdése, 1. § (4) bekezdése, 2-4. §-a, 4/A. § (2) bekezdése, 5. §-a, 5/A. § (1) és (1a) bekezdése, 7. § (2) és (3) bekezdése, 8. § (1) és (2) bekezdése, 8. § (4) és (5) bekezdése, 9. § (1), (4) és (5) bekezdése, 23. §-a és 25. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt Országgyűlés az 1993. június 1-jei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1993. június 15. Végrehajtására Lásd a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendeletet.

[2] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 72. § a) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[3] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 72. § b) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[4] Megállapította a 2011. évi CCI. törvény 71. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[5] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CCI. törvény 73. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2012.01.01.

[6] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 72. § c) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[7] Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 93. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[8] Megállapította a 2023. évi XXI. törvény 1. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[9] Módosította a 2012. évi LXXVI. törvény 26. §-a. Hatályos 2012.06.27.

[10] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 72. § d) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[11] Módosította a 2023. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[12] Megállapította a 2013. évi CCXVIII. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[13] A nyitó szövegrészt módosította a 2019. évi XCVII. törvény 12. § a) pontja. Hatályos 2020.02.01.

[14] Megállapította a 2020. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.09.01.

[15] Beiktatta a 2020. évi LXV. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.09.01.

[16] Megállapította a 2010. évi XLIV. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.08.20.

[17] Beiktatta a 2012. évi CCVII. törvény 52. §-a. Hatályos 2013.03.01.

[18] Megállapította a 2001. évi XXXII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2001.07.01.

[19] A nyitó szövegrészt módosította a 2019. évi XCVII. törvény 12. § b) pontja. Hatályos 2020.02.01.

[20] Hatályon kívül helyezte a 2013. évi CCXVIII. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2014.01.01.

[21] Megállapította a 2010. évi XLIV. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2010.08.20.

[22] Hatályon kívül helyezte a 2020. évi LXV. törvény 3. §-a. Hatálytalan 2020.09.01.

[23] Módosította a 2012. évi CCVII. törvény 63. § a) pontja. Hatályos 2013.03.01.

[24] Módosította a 2019. évi XCVII. törvény 13. §-a. Hatályos 2020.02.01.

[25] Beiktatta a 2001. évi XXXII. törvény 2. §-a. Hatályos 2001.07.01.

[26] Beiktatta a 2001. évi XXXII. törvény 2. §-a. Hatályos 2001.07.01.

[27] Módosította a 2012. évi CCVII. törvény 63. § b) pontja. Hatályos 2013.03.01.

[28] Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 93. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[29] Megállapította a 2005. évi XLVI. törvény 2. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[30] Módosította a 2012. évi CCVII. törvény 63. § c) pontja. Hatályos 2013.03.01.

[31] Megállapította a 2010. évi XLIV. törvény 3. § -a. Hatályos 2010.08.20.

[32] Beiktatta a 2001. évi XXXII. törvény 3. §-a. Hatályos 2001.07.01.

[33] Beiktatta a 2001. évi XXXII. törvény 3. §-a. Hatályos 2001.07.01.

[34] A felvezető szöveget módosította a 2011. évi CCI. törvény 72. § f) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[35] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 72. § g) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[36] Megállapította a 2012. évi CCVII. törvény 53. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.03.01.

[37] Beiktatta a 2003. évi LVI. törvény 3. § - a. Hatályos 2003.09.01.

[38] Beiktatta a 2023. évi XXI. törvény 2. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[39] Módosította a 2023. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés b) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[40] Módosította a 2012. évi CCVII. törvény 63. § d) pontja. Hatályos 2013.03.01.

[41] Módosította a 2019. évi CXXVII. törvény 8. §-a. Hatályos 2020.04.01.

[42] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 72. § i) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[43] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 72. § i) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[44] Módosította a 2016. évi CIV. törvény 21. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[45] Megállapította a 2023. évi LXX. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.11.01.

[46] Beiktatta a 2023. évi LXX. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.11.01.

[47] Beiktatta a 2023. évi LXX. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.11.01.

[48] Beiktatta a 2023. évi LXX. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.11.01.

[49] Megállapította a 2011. évi CCI. törvény 71. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[50] Beiktatta a 2011. évi CCI. törvény 71. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[51] Megállapította a 2012. évi CCVII. törvény 54. §-a. Hatályos 2013.03.01.

[52] Módosította a 2012. évi CCVII. törvény 63. § h) pontja. Hatályos 2013.03.01.

[53] Módosította a 2019. évi CXXVII. törvény 8. §-a. Hatályos 2020.04.01.

[54] Módosította a 2012. évi CCVII. törvény 63. § i) pontja. Hatályos 2013.03.01.

[55] Beiktatta a 2023. évi XXI. törvény 3. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[56] Módosította a 2019. évi XCVII. törvény 12. § c) pontja. Hatályos 2020.02.01.

[57] Megállapította a 2023. évi XXI. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[58] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 168. § (2) bekezdés g) pontja. Hatályos 2007.01.01

[59] Beiktatta a 2023. évi XXI. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[60] Megállapította a 2012. évi CCVII. törvény 55. §-a. Hatályos 2013.03.01.

[61] Módosította a 2023. évi CIX. törvény 5. § a) pontja. Hatályos 2024.01.01.

[62] Módosította a 2011. évi CLXXIV. törvény 12. § - a, valamint a 2011. évi CCI. törvény 72. § i) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[63] Módosította a 2012. évi CCVII. törvény 63. § j) pontja. Hatályos 2013.03.01.

[64] Megállapította a 2005. évi XLVI. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.11.01.

[65] Megállapította a 2023. évi XXI. törvény 5. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[66] Megállapította a 2012. évi CCVII. törvény 56. §-a. Hatályos 2013.03.01.

[67] Módosította a 2019. évi CXXVII. törvény 8. §-a. Hatályos 2020.04.01.

[68] Hatályon kívül helyezte a 2023. évi XXI. törvény 12. § a) pontja. Hatálytalan 2023.07.01.

[69] Módosította a 2023. évi CIX. törvény 5. § b) pontja. Hatályos 2024.01.01.

[70] Megállapította a 2005. évi XLVI. törvény 4. § -a. Hatályos 2005.11.01.

[71] Megállapította a 2010. évi XLIV. törvény 5. § -a. Hatályos 2010.08.20.

[72] Módosította a 2022. évi XXII. törvény 41. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[73] Módosította a 2022. évi XXII. törvény 41. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[74] Módosította a 2012. évi CCVII. törvény 64. § a) pontja. Hatályos 2013.03.01.

[75] Módosította a 2016. évi CXXI. törvény 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[76] Módosította a 2012. évi CCVII. törvény 63. § l) pontja. Hatályos 2013.03.01.

[77] Megállapította a 2005. évi XLVI. törvény 5. § -a. Hatályos 2005.11.01.

[78] Megállapította a 2012. évi CCVII. törvény 58. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.03.01.

[79] Megállapította a 2019. évi XCVII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.02.01.

[80] Beiktatta a 2023. évi XXI. törvény 6. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[81] Megállapította a 2012. évi CCVII. törvény 58. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.03.01.

[82] Megállapította a 2012. évi CCVII. törvény 58. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.03.01.

[83] Megállapította a 2012. évi CCVII. törvény 58. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.03.01.

[84] Megállapította a 2019. évi XCVII. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.02.01.

[85] Megállapította a 2023. évi CIX. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.

[86] Beiktatta a 2023. évi CIX. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.

[87] Beiktatta a 2023. évi CIX. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.

[88] Módosította a 2012. évi CCVII. törvény 63. § d) pontja, és 64. § b) pontja. Hatályos 2013.03.01.

[89] Megállapította a 2016. évi CXXI. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[90] Módosította a 2011. évi XIV. törvény 20. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.03.09.

[91] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 72. § i) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[92] Megállapította a 2023. évi LXX. törvény 14. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.11.01.

[93] A nyitó szövegrészt módosította a 2023. évi CIX. törvény 5. § c) pontja. Hatályos 2024.01.01.

[94] Beiktatta a 2017. évi CLXXXVI. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[95] Megállapította a 2001. évi XXXII. törvény 9. §-a. Hatályos 2001.07.01.

[96] Módosította a 2012. évi CCVII. törvény 63. § n) pontja. Hatályos 2013.03.01.

[97] Megállapította a 2012. évi CCVII. törvény 60. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.03.01.

[98] Beiktatta a 2012. évi CCVII. törvény 60. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.03.01.

[99] Beiktatta a 2023. évi XXI. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[100] Beiktatta a 2023. évi XXI. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[101] Módosította a 2012. évi CCVII. törvény 63. § o) pontja. Hatályos 2013.03.01.

[102] Módosította a 2023. évi XXI. törvény 11. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[103] Beiktatta a 2010. évi XLIV. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.08.20.

[104] Módosította a 2012. évi CCVII. törvény 63. § d) pontja. Hatályos 2013.03.01.

[105] Beiktatta a 2023. évi XXI. törvény 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[106] Módosította a 2012. évi CCVII. törvény 63. § p) pontja. Hatályos 2013.03.01.

[107] Módosította a 2012. évi CCVII. törvény 63. § q) pontja. Hatályos 2013.03.01.

[108] Hatályon kívül helyezte a 2023. évi XXI. törvény 12. § b) pontja. Hatálytalan 2023.07.01.

[109] Beiktatta a 2023. évi XXI. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[110] Beiktatta a 2023. évi XXI. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[111] Beiktatta a 2017. évi CLXXXVI. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[112] Módosította a 2020. évi CLXVI. törvény 2. § b) pontja. Hatályos 2021.02.01.

[113] Módosította a 2023. évi LXX. törvény 15. § a) pontja. Hatályos 2023.11.01.

[114] Megállapította a 2023. évi XXI. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[115] A nyitó szövegrészt módosította a 2023. évi LXX. törvény 15. § b) pontja. Hatályos 2023.11.01.

[116] Módosította a 2023. évi LXX. törvény 15. § b) pontja. Hatályos 2023.11.01.

[117] Megállapította a 2023. évi XXI. törvény 9. § (3) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[118] A felvezető szöveget módosította a 2012. évi CCVII. törvény 63. § s) pontja. Hatályos 2013.03.01.

[119] Módosította a 2023. évi XXI. törvény 11. § (2) bekezdés e) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[120] Megállapította a 2001. évi XXXII. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2001.07.01.

[121] Módosította a 2012. évi CCVII. törvény 63. § t) pontja. Hatályos 2013.03.01.

[122] Beiktatta a 2023. évi XXI. törvény 9. § (4) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[123] Beiktatta a 2023. évi XXI. törvény 9. § (4) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[124] Beiktatta a 2012. évi CCVII. törvény 61. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.03.01.

[125] Hatályon kívül helyezte a 2023. évi XXI. törvény 12. § c) pontja. Hatálytalan 2023.07.01.

[126] Megállapította a 2016. évi CXXVII. törvény 16. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[127] Beiktatta a 2001. évi XXXII. törvény 11. §-a. Hatályos 2001.07.01.

[128] Beiktatta a 2001. évi XXXII. törvény 11. §-a. Hatályos 2001.07.01.

[129] Megállapította a 2010. évi XLIV. törvény 9. § -a. Hatályos 2010.08.20.

[130] Megállapította a 2023. évi XXI. törvény 10. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[131] Beiktatta a 2011. évi XIV. törvény 17. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.03.09.

[132] Beiktatta a 2011. évi XIV. törvény 17. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.03.09.

[133] Módosította a 2012. évi CCVII. törvény 63. § u) pontja. Hatályos 2013.03.01.

[134] Módosította a 2019. évi XCVII. törvény 12. § h) pontja. Hatályos 2020.02.01.

[135] Beiktatta a 2011. évi XIV. törvény 17. § (4) bekezdése. Hatályos 2011.03.09.

[136] Beiktatta a 2005. évi XLVI. törvény 9. §-a. Hatályos 2006.01.01.

[137] Megállapította a 2011. évi XIV. törvény 18. §-a. Hatályos 2011.03.09.

[138] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi XXXII. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2001.07.01.

[139] Módosította a 2017. évi L. törvény 52. § e) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[140] Megállapította a 2007. évi I. törvény 92. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.07.01.

[141] Módosította a 2023. évi XC. törvény 308. §-a. Hatályos 2024.01.01.

[142] Megállapította a 2019. évi XCVII. törvény 10. §-a. Hatályos 2020.02.01.

[143] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCVII. törvény 64. § d) pontja. Hatálytalan 2013.03.01.

[144] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi XLVI. törvény 32. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.11.01.

[145] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi XLVI. törvény 32. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.11.01.

[146] Megállapította a 2012. évi CCVII. törvény 62. §-a. Hatályos 2013.03.01.

[147] Beiiktatta a 2023. évi LXX. törvény 14. § (4) bekezdése. Hatályos 2023.11.01.

[148] Beiktatta a 2011. évi XIV. törvény 19. § - a. Hatályos 2011.03.09.

[149] Beiktatta a 2019. évi XCVII. törvény 11. §-a. Hatályos 2020.02.01.

[150] Beiiktatta a 2023. évi LXX. törvény 14. § (5) bekezdése. Hatályos 2023.11.01.

[151] "Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés" alcím címét hatályon kívül helyezte a 2019. évi XCVI. törvény 3. §-a. Hatálytalan 2019.12.13.

[152] Módosította a 2023. évi XXI. törvény 11. § (2) bekezdés f) pontja. Hatályos 2023.07.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére