A Fővárosi Törvényszék P.21455/2010/46. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 81. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 81. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 29. §] Bíró: Bérces Renáta

Fővárosi Bíróság

...P. .../2010./46.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

a Fővárosi Bíróság

a Dr.Czugler Péter Ügyvédi Iroda, Dr.Czugler Péter (ügyvéd címeöszám alatt működő) ügyvéd által képviselt

felperes neve.(felperes címe. szám alatti székhelyű) felperesnek

A jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt

I.rendű alperes neve. (I. r. alperes címe.szám alatti székhelyű) I.r. és

a Dr.Fodor Ákos Ügyvédi Iroda, Dr.Fodor Ákos (ügyvéd címeszám alatt működő) ügyvéd által képviselt

II. r alperes neve (II.rendű alperes címe.szám alatti székhelyű) II.r. alperes ellen

személyiségi jog megsértése miatt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság megállapítja, hogy az I.,II.r.alperesek megsértették a felperes üzleti titok védelméhez fűződő jogát azzal, hogy az I.r.alperes által üzemeltetett II.r.alperes regisztrált domain nevén működő www honlap neve.hu honlapon közzétételre került a felperes és a II.r.alperes választott bírósági eljárásában született ítélet, II.r.alperes ellenkérelme, felperes keresetlevele, ahhoz mellékletként csatolt Turán Zsolt szakértő szakvéleménye, az eljárásban előterjesztett ISZKI szakértői vélemény és Turán Zsolt szakértő erre előterjesztett észrevétele. A II.r.alperes fenti tartalmak közzétételével, I.r.alperes ennek a jogsértő tartalomnak a nyilvánosság felé történő közvetítése biztosítása és a jogsértésről való tudomásszerzést követően az elérhetővé tétel meg nem szüntetése okán sértette meg felperes üzleti titok védelméhez fűződő személyiségi jogát.

A bíróság az alpereseket a fenti jogsértéstől a jövőre nézve eltiltja és kötelezi I.,II.r.alpereseket, fizessenek meg a Magyar Államnak, külön felhívásra I.r.alperes 5.000.-(ötezer), II.r.alperes 8.500.-(nyolcezerötszáz) Forint eljárási illetéket, ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja, s kötelezi a felperest, fizessen meg a Magyar Államnak, külön felhívásra 13.500.-(tizenháromezerötszáz) Forint eljárási illetéket. Egyéb költségeiket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ezen a bíróságon lehet benyújtani 4 példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést, csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felek az ítélet elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozzák, az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a Pp. 24.§-a alapján megállapított értéke) az ötszázezer Forintot meghaladja. A fentiek szerint előterjesztett fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság az iratok alapján dönt, s határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A II.r.alperes tulajdonosa a Budapest XI. kerületi szám helyrajzi számú, természetben ingatlan címe. szám alatt található ingatlannak. Erre az ingatlanra eladóként a felperessel, mint vevővel több adásvételi szerződést kötött az ingatlan tulajdoni hányadai átruházása tárgyában. Az első szerződés a felek közt 1997. november 18-án jött létre, ezt követően több megállapodást kötöttek a felek, mely megállapodások eredményeként a fenti ingatlan részbeli tulajdonosa maradt a II.r.alperes és egyre nagyobb tulajdoni hányadok megszerzésével tulajdonostárs lett a felperes. A megszerzett tulajdonrészén felperes II.r.alperes által tudottan üzleti beruházást (kereskedelmi park, irodaház létesítést) kívánt megvalósítani a 2000-es években, ennek érdekében az illetékes szakhatóságok felé el is járt a beruházás megkezdéséhez, lebonyolításához szükséges engedélyek megszerzése végett. Beruházását felperes az ingatlan tulajdoni helyzetének rendezését követően kívánta megvalósítani, ennek érdekében telekalakítást kezdeményezett. Olyan megállapodást kötött a II.r.alperessel, amelyben az alperesi tulajdonostárs azt vállalta, hogy közreműködik a telekalakítás létrehozatalában. A több évig elhúzódó telekalakítási eljárásban az alperes a Fővárosi Kerületek Földhivatala határozatát megfellebbezte, jogorvoslata nyomán megismételt eljárásra kötelezte a Fővárosi Földhivatal a Fővárosi Kerületek Földhivatalát, a megismételt eljárásban ismét jogorvoslattal élt az alperesi tulajdonostárs, ezt követően számára kedvező, felperes telekalakítási kérelmét elutasító döntés született. Bírósági felülvizsgálatot kért a felperes, mely eljárásban számára kedvező döntés született a telekalakítás bejegyezése elrendelésével. Időközben a felek a területükkel határos, a XI. Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő tulajdonrész közös tulajdoni jellege megszüntetése tárgyában is folytattak tárgyalásokat. Ezzel párhuzamosan a felperes elvi építési engedélyt kért a irodapark neve elnevezésű beruházásához. Elvi engedélyt már 2004.november 15-én kapott, ezt azonban a másodfokú hatóság megsemmisítette, mivel szakhatósági állásfoglalásokat nem szereztek be az elsőfokú engedélyezési eljárásban. Végül 2006.december 19-én kapta meg az elvi építési engedélyt (a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól is megszerezve a szükséges szakhatósági hozzájárulást) a felperes, miután az engedélyhez eredetileg feltételül szabott telekmegosztás és annak ingatlannyilvántartásba történő átvezetése időközben megtörtént. Ezt követően végleges építési engedélyt nem kért a felperes, 2006. április 18-án keltezetten azonban tulajdonközösség megszüntetése tárgyában terjesztett elő a Fővárosi Bíróságon a II.r.alperessel közös terület tulajdonostársaival (a perben III.r.felperesként) tulajdoni hányad megváltása útján történő tulajdonközösség megszüntetés iránti kereseti kérelmet, ebben 200millió forintért kívánták megszerezni a II.r.alperes tulajdoni hányadát.

Ezzel a perrel párhuzamosan 2007.július 31.-én keltezetten augusztus 27.-én érkezetten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választott bírósághoz keresetet nyújtott be a felperes II.r.alperessel szemben. Első kereseti kérelme arra irányult, hogy a választott bíróság kötelezze az alperest ~6milliárd forint kártérítés és járulékai megfizetésére, alperes szerződésszegő magatartására tekintettel kártérítésként, mivel a fent utalt telekmegosztási eljárásban előterjesztett fellebbezéseivel akadályozta, késleltette a felperessel közös ingatlan megosztásának ingatlannyilvántartási bejegyzését és ezzel 2006.decemberéig akadályozta az ingatlanon tervezett felperesi beruházás megvalósítását. Kamatveszteség címén is előterjesztett kártérítési igényt a beruházásra felvett hitelek után fizetendő kamat miatt, második kereseti követelése pedig arra irányult, hogy a felek közt létrejött adásvételi szerződésnek a vételár változatlan hagyására vonatkozó rendelkezése érvénytelenségét állapítsa meg a választott bíróság. Keresetében a felperes 1 személyt, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Polgárjogi Tanszékének professzorát nevezte meg kérelme elbírálására választott bíróként, míg az alperes ellenkérelmében 2 személyt, a Magyar Ügyvédi Kamara egykori elnökét választotta. A választott bíróság eljáró tanácsa elnöke 3 személy volt, aki szintén az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgárjogi Tanszékén oktat, s akinek kollégája az eljáró tanács másik tagján, 1 személyon kívül a felperes jogi képviselője is, Dr.Czugler Péter. Ezzel a körülménnyel a II.r.alperes ellenkérelme előterjesztésekor, illetve a felek által választott bírák és az eljáró tanács elnöke személye kijelölésekor nem volt tisztában. A választott bíróság 2009.november 21.napján kelt, 27.-én kézbesített ítéletében a felperes elsődleges kereseti kérelmének helyt adva kötelezte az alperest ~5milliárd forint és járulékai megfizetésére. Ítélete jogi indokolásában megállapította, hogy az alperes megszegte a felperessel kötött megállapodásának azt a részét, melyben a telekmegosztás körében együttműködést vállalt és hogy nem akadályozza azt, ezzel a magatartásával késleltette és végül lehetetlenné tette a felperesi beruházás megvalósítását. Az alperes érvei az eljárás során a kereset elutasítása körében azon alapultak, hogy az alperesi fellebbezések nem akadályozták a felperest a tervezett beruházása megkezdésében, figyelemmel arra, hogy (elvi) hatósági engedélyt kapott a telekalakítás engedélyezésére, így alperes, illetve a telekalakítás elmaradása nem akadályozta a beruházás megkezdésében, értékelése szerint a felperes a meg nem osztott, egységes ingatlanra kérhetett és kaphatott volna építési engedélyt és felépíthette volna tervezett üzletközpontját, irodaházát. Arra is utalt - vitatva a kár mértéke megállapítása érdekében lefolytatott szakértői bizonyítás eredményeként megállapított kár mértékét -, hogy kár azért sem mutatható ki, mert a felperes tervezett beruházását akkor sem valósította meg, amikor az általa állított (alperes által vitatott) akadályok elhárultak. Arra is rámutatott, hogy az eredeti terv szerinti építmény megvalósítási tervét feladta a felperes és más funkciójú, kisebb méretű épületet kívánt felépíteni az ingatlanon, erre hivatkozással sem lehetett volna a tervezett beruházás méretei alapján kalkulált kárt megállapítani. Végül alperes hivatkozott arra is, hogy a felperes nem volt olyan pénzügyi helyzetben, hogy a szakértő által meghatározott időpontra, vagy bármely későbbi időpontra beruházását befejezze, ha pedig források híján nem tudott volna építkezni, akkor az építkezés elmaradása kárként nem értékelhető. E körben rámutatott, hogy a felperes hitelből sem finanszírozhatta beruházását, mert a szerződésben vállalt kötelezettségét - miszerint meghatározott cégektől vesz fel hitelt - nem teljesítette, mert a hitelező cégek által szabott előfeltételeket nem teljesítette.