A Fővárosi Törvényszék K.701704/2020/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 26. § (1) bek.]

...

A Fővárosi Törvényszék

mint elsőfokú bíróság

Az ügy száma: 9.K.701.704/2020/10.

A felperes: felperes

(székhely: cím)

A felperes képviselője: név ügyvéd

(címe: cím1)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

(székhely: 1134 Budapest, Dózsa György út 128-132.)

Az alperes képviselője: dr. jogtanácsos neve kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóigazgatási ügyben keletkezett közigazgatási jogvita

(hiv.szám: sorszám7) elbírálása

ÍTÉLET

A bíróság az alperes 2019. március 11. napján kelt sorszám7 iktatószámú határozatát - az elsőfokú adóhatóság által 2018. október 24. meghozott sorszám47 iktatószámú határozatára kiterjedően - megsemmisíti, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.000.000 (egymillió) forint perköltséget.

Az 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága (továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a sorszám3 számú megbízólevél alapján a 2013. január-2014. június havi időszakra vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett általános forgalmi adónemben.

[2] Az elvégzett vizsgálatok eredményeként az elsőfokú adóhatóság a 2016. április 12. napján kelt, sorszám1 iktatószámú határozatában a 2013. október-december havi időszakra 14.012.000,-Ft, a 2014. január-március havi időszakra 13.634.000,-Ft, a 2014. április-június havi időszakra 22.618.000,-Ft, összesen 50.264.000,-Ft adóhiányt állapított meg a felperes terhére.

[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a sorszám2 iktatószámú határozatával az elsőfokú adóhatóság döntését megsemmisítette és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Az alperes határozatában az elsőfokú adóhatóság feladataként jelölte meg a cég1. és a cég2 Kft. vonatkozásában a számlázott szolgáltatások teljesülésének vizsgálatát, valamint a felperes, a cég3 Kft. és a cég4 Kft. alkalmazottainak nyilatkoztatását és a vitatott számlákon feltüntetett gazdasági események tényleges megtörténtének, a számlakibocsátók által a számlákon felszámított általános forgalmi adó jogszerűségének vizsgálatát.

[4] Az elsőfokú adóhatóság - a megismételt elsőfokú adóhatósági eljárásban - felperesnél a sorszám4 számú megbízólevéllel, a 2013. január-2014. június havi időszakra vonatkozóan a vizsgálat elrendelésekor hatályos, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 87.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést lefolytatta az általános forgalmi adónemben. Az ellenőrzés megállapításait a 2018. július 24. napján kelt, sorszám5 iktatószámú jegyzőkönyvben foglalta össze az elsőfokú adóhatóság, melyet a felperes elektronikus úton 2018. július 24-én átvett.

[5] Az elsőfokú adóhatóság a revízió során, a felszámított adó vizsgálata körében, rögzítette, hogy a felperes az adóellenőrzéssel érintett, vizsgált időszakban az cég5 Kft., a cég1. és a cég6 Kft. "f.a." (korábbi nevén: cég2 Kft.) részére állított ki számlákat, míg a levonható adó vizsgálata körében megállapította, hogy a felperes az ellenőrzéssel érintett időszakban a cég3 Kft-től és a cég4 Kft-től fogadott be számlákat.

[6] Az elsőfokú adóhatóság a revízió során rögzítette, hogy a felperes és az cég5 Kft. 2013. szeptember 1. napján egymással vállalkozási szerződést kötöttek. A szerződés értelmében az cég5 Kft. folyamatos megrendeléseket kapott a cég7 s.r.l. olasz tulajdonú társaságtól állatszállító pótkocsi felépítmények gyártási munkálataira, amely munkák elvégzéséhez a felperest alvállalkozóként bevonta. Mindezeken túlmenően az elsőfokú adóhatóság a revízió során rögzítette, hogy a felperes és a cég1 egymással 2014. február 17. napján vállalkozási szerződést kötöttek, amelynek részeként a felperes elvállalta a cég8 GmbH-nak gyártott unterbau/alsórész összetűzési, készre hegesztési, csiszolási, szerelési és csomagolási munkáit, illetve 10 darab termék1 kazánpalást és további 23 darab termék2 kazánpalást gyártását, élkiképzését, hengerítését, utóhengerítését és hegesztését, valamint a perforált ajtók eltávolítását. Egyúttal a felperes a cég6 Kft. "f.a."-vel, mint megrendelővel 2013. július 1. napján vállalkozási szerződést kötött a település1 található magfeldolgozó üzem géptelepítési munkálataira, részfeladataira vonatkozóan; 2013. augusztus 22. napján vállalkozási szerződést kötöttek a épületnév épület bővítésére, acélszerkezetű gyártási és szerelési munkálataira vonatkozó részfeladatokra vonatkozóan; 2013. szeptember 20. napján újabb vállalkozási szerződést kötöttek a épületnév épület bővítésére, vápa gyártására, szállítására és szerelésére vonatkozó feladatokra; 2013. október 10. napján vállalkozási szerződést kötöttek az település2, a cég9 Kft. birtokában lévő kompresszor állomások csőszerelési munkálataira vonatkozóan.

[7] Az elsőfokú adóhatóság az ellenőrzése során megállapította, hogy a számlázási láncolatban szereplő társaságok, köztük a felperes vagy időben egymás mellett, vagy közvetlenül egymást követően végezték ugyanazon tevékenységet az cég5 Kft. részére. Az alkalmazottakat - akik a konkrét tevékenységet végezték az cég5 Kft. üzemében - a számlázási lánc szervezői egyik társaságból a másik társaságba jelentették át, mely átjelentések időpontjai megegyeznek az cég5 Kft. általi alvállalkozói társaságok változtatásának időpontjával. Az cég5 Kft-hez kapcsolódó ügyletekben a felperes kizárólag átszámlázó társaságként vett részt, a számlákon szereplő munkák elvégzését a cég3 Kft-től és a cég4 Kft-től kibocsátott számlák befogadásával kívánta igazolni. A felperes a cég1-vel kapcsolatos ügyletekben a kibocsátott számlák teljesítéséhez csupán látszólagosan vette igénybe az alvállalkozókat, a valóságban a ipartelepnév Ipartelepen a munkálatokat elvégző alkalmazottak felett nem az alvállalkozók, hanem a felperes gyakorolta a munkáltatói jogokat. A cég6 Kft. "f.a." felé kibocsátott felperesi számlák kapcsán is ugyanerre a következtetésre jutott az elsőfokú adóhatóság a revízió során. Az elsőfokú adóhatóság álláspontja szerint a felperesnek a fentiekről szükségképpen tudomással kellett bírnia, mivel ugyanazon személyek több éven keresztül különböző társaságok nevében az cég5 Kft. telephelyén (telephelycím.) és eszközein, az általa biztosított alapanyagokon végeztek munkálatokat.

[8] Az elsőfokú adóhatóság a lefolytatott revízió eredményeként megállapította továbbá, hogy a cég3 Kft., a cég4 Kft. és a felperes közötti ügyletek, valamint a felperes és az cég5 Kft., cég6 Kft. "f.a." közötti ügyletek a valóságban nem a felek között történtek meg, az ügyletek célja az Art. által alapelvi szinten szabályozott rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközött. Az ügyletben megjelenő társaságok mind működésükben, mind irányításukban szorosan összefonódtak egymással, tudomással bírtak egymás tevékenységéről, mivel ugyanazon érdekeltségi kör irányítása alatt álltak. Az ügyletek valós célja kettős volt, mely egyrészt abban ragadható meg, hogy az cég5 Kft. a felperes nevében kibocsátott számlákkal jelentősen és hosszú távon csökkenthesse fizetendő adójának összegét, másrészt a saját foglalkoztatás esetén keletkező munkáltatói terhek megfizetését elkerülje. A felperes szerepe a számlázási láncolatban arra irányult, hogy az cég5 Kft., valamint a cég3 Kft., a cég4 Kft. és a cég6 Kft. "f.a." közötti közvetlen kapcsolatot elfedje. Az cég5 Kft. - és így a felperes is - a felépített számlázási láncolatról nyilvánvalóan tudott azon tény okán is, hogy több éven keresztül az cég5 Kft. által használt csarnokban ugyanazon személyek végeztek munkát, azonban más vállalkozásoktól, így a felperestől is fogadott be ezen személyek által végzett munkákról számlákat. A számlákon szereplő ügyletek az adójogszabályokban foglalt rendelkezések megkerülésével, jogosultalan adóelőny megszerzésére irányultak, tudatos, szándékos adókijátszást valósítottak meg.